Pintér Zoltán

alapító, vezető fejlesztő, NapfényvitaminTM - Vitamin Sunlight Kft.

A probiotikumok és a mikrobiom szerepe a COVID-19 kiegészítő kezelésében

Megfelelő probiotikumok segíthetnek a kovid-19 betegség megelőzésében és sikeres kezelésében.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az 1960-as évektől kezdve beszélhetünk probiotikumokról, azelőtt is léteztek, de egyszerű házi készítésű fermentált élelmiszerek formájában. A probiotikus mikroorganizmusok, melyek az emberi mikrobióta rendszert alkotják törzsfejlődésünk kezdete óta jelen vannak bélrendszerünkben. Természetesen ezek az apróságok nem korlátozódtak csak a vastagbél területére, testszerte a bőrünktől kezdve a szájüregen át egészen az epehólyagunkig jelen vannak és segítik rendkívül komplex szervezetünk harmonikus működését.

Nem tudnék olyan orvostudományi szakterületet megnevezni, amelyen belül ne vizsgálták volna a mikrobiom működését és hatását az egyes kórképek kialakulása, gyógyítása terén. 2000-től kezdve egyfajta aranykorát éli a mikrobiom kutatás, hiszen soha nem látott számú kutatási eredmény született. A mikrobióta rendszer vizsgálata segítette olyan interdiszciplináris tudományágak létrejöttét is, mint amilyen a neuroimmunológia vagy éppen a neuro-pszicho-immunológia. Ezek a szakterületek többek között a bélrendszer és a benne élő mikrobióta rendszer hatását vizsgálják az idegrendszer, az immunrendszer és a psziché vonatkozásában. Ma már tudjuk, hogy kimutatható, finoman hangolt közvetlen és közvetett kapcsolat áll fenn a mikrobiom és az idegrendszer, a hormontermelő szervek, a szív- és érrendszer, az immunrendszer, illetve számos anyagcsere folyamat között.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A vírusokkal szembeni immunfolyamatokat is szabályozzák a bélbaktériumok?

Ha már immunrendszer és vírusok, akkor muszáj kitérni a mikrobiom szabályozó szerepére, hiszen ebben rejlik a fontos támogató szerepe olyan betegeknél, ahol súlyos immunreakció lép fel a fertőzés következtében. Vizsgálatokban már bizonyították, hogy a mikrobiom elemei főként a bifidobaktérium, a laktobacillus és a saccharomyces nemzettség tagjai képesek kordában tartani a Th2 sejtek számát (T helper 2), mely immunsejtek száma robbanásszerű növekedést mutat allergiás reakciók során. A bélbaktériumok immunmoduláló szerepe már az elsődleges kolonizáció után elkezdődik. Az újszülött jó esetben hüvelyi szülés közben végighaladva a szülőcsatornán már egy nagy adag anyai flórát bejuttat a tápcsatornájába. Természetesen a kórházi környezetből származó, illetve az anya bőrén található mikroorganizmusokkal együttesen fog kialakulni a kisded bélflórája és az elsődleges kolonizáció az egymással versengő győztes baktériumok, vírusok, gombák és ősi archea fajok elegyéből jön létre. Az immunrendszerünk és a mikrobiomunk kéz a kézben formálódtak, fejlődtek ki. Az immunrendszer barátként címkézte fel a mikrobiom jótékony elemeit és a mikroorgnizmusok cserébe számos tápláló metabolittal látják el a szervezetet és teremtenek egyensúlyt az immunfolyamatok szerteágazó rendszerében.

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedés lényegében a COVID-19, ennek súlyos szövődménye egy hirtelen fellépő offenzív gyulladásos reakció, mely során proinflammatorikus citokinek (gyulladásos faktorok) árasztják el a szöveteket, ezt nevezzük citokin viharnak. A folyamat a fertőzöttek számához képest ritkán fordul elő, de nehezen kezelhető életveszélyes állapotot idéz elő. [1,2]

Ne gondoljuk azt, hogy a testben zajló folyamatok, betegségek nincsenek hatással a mikrobiomra. Ugyan példaként említve az idegrendszer esetében nyolcszor több idegrost fut a bélrendszer felől az agyba, mint fordítva, az idegrendszer túlterheltsége, fokozott stresszhatás, súlyos trauma esetén disbiosis léphet fel a bélflóránkban, azaz egyensúlyi állapota megbomlik. Ugyanez mondható el krónikus betegségek vagy éppen felső légúti vírusfertőzések során is. [3] A fertőzés lefoglalja az immunrendszert, a vírus negatív változásokat idéz elő a mikrobiomban, a mikrobiom immunrendszert szabályozó funkciója gyengül, ezáltal a szervezet sokkal nehezebben küzdi le a betegséget és kedvezőtlenül reagálhat a kórokozó jelenlétére.

Központi szerepe van a szükséges és káros gyulladások közötti egyensúly fenntartásának

Kiterjedt kutatások utalnak arra, hogy a probiotikus törzsek képesek befolyásolni a bélrendszer nyálkahártyához rendelt immunsejtjeit, illetve a hámsejtek működését, anyagcseréjét is. A probiotikumok funkcionális szerepet töltenek be a szükséges és felesleges védőmechanizmusok, köztük az összes immunválasz (veleszületett és adaptív) közötti pontos egyensúly elérésében és megőrzésében ahogy azt korábban is említettem. [4]

Yan és Polk [5] 2011-ben végzett kutatásai alapján elmondható, hogy az immunválasz probiotikumok általi szabályozása mindig több biológiai interakció révén jön létre:

  • közvetlen kölcsönhatás a bélrendszer hámsejtjeivel
  • kölcsönhatás a dendritikus sejtekkel (fontos antigént, azaz a betolakodók jellegzetességeit bemutató sejtek az immunrendszer számára a bélrendszerben)
  • kölcsönhatás a tüszővel társult hámsejtekkel (másnéven Peyer-plakkok, melyek a bél lumenében immunológiai felügyeletet látnak el a nyirokcsomókhoz hasonló módon)
  • kölcsönhatás makrofágokkal (immunsejtek melyek bekebelezik és elpusztítják a kórokozókat, testidegen partikulákat)
  • kölcsönhatás a T és B limfocitákkal (rendkívül fontos sejtes elemei az adaptív immunrendszernek)
  • kölcsönhatás a génexpresszióval (gének kifejeződése, kódolt fehérjék meghatározása)
  • kölcsönhatás a jelátviteli utakkal

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Milyen probiotikus törzsek segíthetnek?

2020. május 8-án Baud és munkatársai tanulmányukban felsorolták azokat a legfontosabb probiotikumokat, amelyek a COVID-19 okozta megbetegedés szervezetre gyakorolt súlyos hatásainak mérséklésével hozhatók összefüggésbe, ide tartoznak L. casei, L. gasseri, B. longum, B. bifidum, L. rhamnosus, L. plantarum, B. breve, Pediococcus pentosaceus és Leuconostoc mesenteroides. [6]

Egy másik tanulmány során Schmitter és kutató kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy egyes L. paracasei és L. plantarum törzsek képesek csökkenteni az immun gyulladásos választ abban az esetben, ha az túlzott mértékű vagy szükségtelen. [7]

A probiotikus L. reuteri és néhány Lactobacillus törzs biofilmet képezhetnek, illetve olyan biológiailag aktív anyagokat állíthatnak elő, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. [8,9]

Immuntámogatás a bélrendszerből

A bélrendszerben velünk élő mikroorganizmusok nem csupán mederben tartják immunrendszerünk szerteágazó folyamatait, hanem képesek azt serkenteni is, amikor szükség van rá. Conte és Toraldo szerint a vakcina mellett a COVID-19 fertőzés elleni küzdelem legjobb módja az immunrendszer javítása probiotikumok és prebiotikumok alkalmazásával, amelyek képesek minimalizálni a COVID-19 fertőzés okozta gyulladást. [10]

Tudományos bizonyítékok támasztják alá a probiotikumok és egyes táplálkozási elemek (például vitaminok, nyomelemek és egyéb mikrotápanyagok) szerepét az immunfunkciók fokozásában, amelyek fontosak lehetnek a COVID-19 által okozott vírusfertőzés leküzdésében. [11] Alkalmazzuk bátran ezeket a kiegészítőket, hiszen egyre több eredmény igazolja hatékonyságukat és a 21. századi ember jobb életminőségét is biztosító szerepüket.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Bélügyek és Tanácsok

A mikrobiom egyensúlyának helyreállítása nem egy hétvégén elvégezhető folyamat, de tehetünk érte akár már mai is! Először is az ágyat kell megvetni jól, azaz a bélbaktériumoknak olyan közeget biztosítani, ahol jól érezhetik magukat, osztódnak és számunkra kedvező anyagok sokaságát tálalják fel sejtjeinknek. Ehhez minimum napi 20-30 gramm rost (pl.: glükomannán, almapektin, útifűmag héj stb.) elfogyasztása szükséges a megfelelő mennyiségű tiszta ivóvíz mellett. Láthatjuk a kutatások alapján, hogy a legkedvezőbb hatást a laktobacillusok és bifidobaktériumok bevitelével érhetjük el. Csak is olyan probiotikumot használjuk, melyek gyomor- és epesaválló törzseket tartalmaznak vagy saválló kapszulába vannak töltve, illetve problémaspecifikus termékek (elérhető már több magyar fejlesztés is), azaz a benne található baktériumok egy adott problémakör mentén tudnak pozitív hatást kifejteni (IBS, IBD, Lyukas bél szindróma, szorongás, krónikus fáradtság szindróma és így tovább). A jótékony bélbaktériumok filmréteget képezve védik és táplálják a bélrendszer belső nyálkahártya rétegét. Ez a rendkívül vékony és sérülékeny sejtréteg a határ a külvilágból bevitt táplálék és a szervezetünk között. A jótékony törzsek hiányában folytonossága megszűnik, fokozottan áteresztővé válik, mely teret nyit az autotimmun folyamatoknak, illetve irritáció következtében kisebesedhet, funkciója károsodhat. Kerüljük az ételintoleranciát kiváltó és bélnyálkahártyát károsító anyagokat (pl.: glutén, laktóz, kazein) a regenerációs időszakban. Amennyiben még nem volt ételintolerancia vizsgálatunk érdemes kideríteni mely ételkomponensek károsíthatják szervezetünk normál működését észrevétlenül sok-sok éve. Ép nyálkahártya, megfelelően magas csíraszámú (minimum 15-20 milliárd c.f.u./kapszula) és magas minőségű probiotikum eredményesebb kolonizációt tesz lehetővé a bélrendszerben, azaz képesek megtapadni és osztódni ezek az apróságok.

Ha ezen kritériumok mentén választunk terméket és betartjuk a leírtakat, akkor célirányosan tudjuk nem csupán a mikrobiomunk regenerációját elősegíteni, hanem annak hibás működéséből adódó egyéb egészségügyi problémáink is mérséklődhetnek.

Szerzői jogvédett tartalom © 2021.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

[1] Huang et al., 2020

[2] Ragab et al., 2020

[3] Dhar and Mohanty, 2020

[4] Yan and Polk, 2011

[5] Yan and Polk, 2011

[6] Baud et al., 2020

[7] Schmitter et al., 2018

[8] Ayyanna et al., 2018

[9] Jones and Versalovic, 2009

[10] Conte and Toraldo, 2020

[11] Jayawardena et al., 2020