Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A rák alternatív kiegészítő kezelése: a metformin

Régóta olvasgatok híreket arról, hogy a metformin csökkenti a rákkockázatot, ill. kialakult rák esetén lassítja a daganatok növekedését és az áttétek képződését.A kérdés az, igaz-e a hír, s ha igaz, miből ered ez a hatás?

 

A Google adatkezelési elvei

 

Cukorbetegség, vércukorszint és a rák

Teoretikusan abból indulhatunk ki, hogy a rák cukor és inzulinfüggő. Sciacca és mtsi. összefoglalója rámutat arra, hogy -mivel az inzulin növekedési hormon - a magas szintje serkenti a sejtosztódást, különösen a rákos sejtekét, mert azok felszínén sokkal több inzulinreceptor található, mint a normál sejteken. A magas inzulinszint magas vércukorszint esetén alakul ki. A magas vércukorszint remek tápanyagellátást biztosít a ráksejteknek, hiszen ezek csak cukorból tudnak táplálkozni (míg a szervezet minden más sejtje a zsírsavakból kialakuló ketontestekkel is remekül elvan). Végül a magas inzulin és vércukorszint elhízáshoz vezet, ami megemeli a szervezetben a gyulladást, ami a ráknak megint csak a melegágya (Sciacca és mtsi., 2013). Régóta ismert az is, hogy az inzulin és az Inzulinszerű Növekedési Faktor-1 (IGF-1) kéz a kézben járnak, s mivel mindkettő növekedési faktor, a magas inzulinszint a megnövekedett IGF-1 szinten keresztül csak fokozza a rákkockázatot (Giovannucci, 2001).

Nem véletlen tehát, hogy abban a kórképben, azaz a 2-es típusú cukorbetegségben, amelyben mindezek a feltételek adottak, a máj-, a hasnyálmirigy-, a mell-, a vastagbél-, méh- és veserák jóval gyakoribb (Kasznicki és mtsi., 2014). Persze, a fokozott rákkockázathoz elég az inzulinrezisztencia (és az ezzel járó magas inzulin- és vércukorszint), ami pl. a policisztás ovárium szindrómásokat (PCOSz) jellemzi. PCOSz -ban például úgy általában 20%-kal nagyobb a rákkockázat, de a méhrák kockázata már négyszeres, és gyakoribb a vese-, a vastagbél- és az agyrák is (Gottschau és mtsi., 2015). Röviden: nem kell semmiféle diagnózist kimeríteni ahhoz, hogy valakinek a kívánatosnál, azaz 4.7 mol/l-nél magasabb legyen a vércukra (lásd. erről cikket)és ezzel máris belépett azok sorába, akiknek még a ma normálisnak tekintett vércukorszint intervallumon belül is növekvő rákkockázata van. Egy vizsgálatban 16 éven át követtek 12 792 személyt. Ez idő alatt 2350 rákos megbetegedés és 887 rákhalál történt. Az 5-5.6% közötti normálnak tekintett HbA1c (ez a marker a háromhavi átlagos vércukorszintet mutatja) értékűekhez képest az 5.7% -6.5% közötti értéket mutatók rákhalál kockázata 58%-kal volt magasabb, míg a cukorbetegek (7%-nál magasabb érték) már 2.25-ször valószínűbben haltak meg rákban (Joshu és mtsi., 2012). Ezt számos más vizsgálat is megerősítette. De, hogy ne örüljön az se, akinek 5-5.6% közé esik a HbA1c-je, egy összefoglaló szerint sok ráktípusban (hasnyálmirigy-, gyomor-, mellrák) 4.5%-tól folyamatosan nő a rákkockázat (de Beer és Liebenberg, 2014). Valószínűleg ez több ráktípusra is igaz, csak van olyan vizsgálat, ahol az alultáplált betegeknél (vérszegény, májbeteg) is azt találták, hogy 5% alatti vércukorátlag fokozott rákkockázattal jár (Aggarwal és mtsi., 2012). Náluk azonban nem a lowcarb táplálkozás, hanem a kóros elváltozások miatt alacsony a vércukorszint, ez viszont belezavar az összevont elemzésekbe. Meglepő módon, majd minden elemzés szerint a prosztatarák kockázata a HbA1c értékkel fordítottan arányosan csökken (de Beer és Liebenberg, 2014). Gyanítható itt valami nem tisztázott háttérfolyamat, ami szinte védőfaktornak tünteti fel a magas átlagos vércukorszintet. Na, még erre visszatérek.

Metformin és a rák

Na, most jöjjön a metformin. A metformin elsődleges hatása az inzulinrezisztencia csökkentése, valamint a máj cukortermelésének (a glukoneogenezis nevű folyamatról van szó) a gátlása, így összességében csökken a vércukorszint, növekszik az izmok cukorfelvétele és csökken az inzulinszint valamint az IGF-1 szint is. Ebből viszont kapásból az következik, hogy csökkenti a rákkockázatot. Egy másik hatásmechanizmust is feltártak: a metformin gátolja az mTORC1 aktivitást. Az mTORC1 a fehérjeszintézisben játszik fontos szerepet, a szénhidrát és fehérjefogyasztás aktiválja, és így a túl aktív mTORC a rák növekedésében is fontos szerepet játszik. A nyugati étrend tehát a nagy szénhidrátbőséggel, tipikusan mTORC1 aktiváló (Kasznicki és mtsi., 2014).

Persze, minket halandókat nem a biokémia érdekel, hanem a végső hatás.

Vizsgálatok a metformin hatásával kapcsolatban

Kasznicki és mtsi. összefoglalója szerint a legtöbb megfigyeléses vizsgálatban a metforminnal kezelt cukorbetegek körében 30-50%-kal csökkent a rákkockázat (Kasznicki és mtsi., 2014). Persze ez logikus, hiszen, ha a diabétesz fokozott rákkockázatot jelent, akkor minden,ami csökkenti a cukoranyagcsere zavarát, csökkenti a rák kockázatát is.

De vajon a nem cukorbeteg (de azért már kicsit emelkedett vércukorszintű) embereknél eredményez-e bármit is a metformin szedése? Hosono és csoportja vizsgálatában nem cukorbetegeknél napi 250 mg metformin (ez nem sok) hatására csökkent a rákot megelőző elváltozások száma a vastagbélben (Hosono és mtsi., 2010). Hat vizsgálat 2461 cukorbetegségben szenvedő vastagvbélrákos beteg adatait elemezve úgy találták, hogy 44%-al csökkent a bármilyen okból, és 34%-kal a rákbetegségből bekövetkezett halálozás kockázata (Mei és mtsi., 2014). Cukorbeteg tüdőrákosoknál különösen a kissejtes tüdőrák esetén hasznos a metformin, ebben az esetben 50%-kal javította a túlélési esélyeit (Tian és mtsi., 2016).

Cukorbeteg nőknél a metformin szedése 24%-kal csökkentette a mellrák kialakulásának a kockázatát (Chlebowski és mtsi., 2012). Egy másik vizsgálatban a metformin csökkentette a mellráksejtek osztódását (Hadad és mtsi., 2011). Más vizsgálatok is ígéretes eredményt mutattak fel mellrákos betegek metforminnal való kiegészítő kezelésével (Niraula és mtsi., 2012). Tizenegy vizsgálat 5465 mellrákos betegének adatait elemezve a metformint is kapó nőknek 65%-kal javult a túlélési ideje (Xu és mtsi., 2015).

Méhrák esetében 767 ezer személy adatát elemezve az derült ki, hogy 13%-kal csökken a kialakulás kockázata, és már kialakult betegség esetén 37%-kal javul a túlélés esélye (Tang és mtsi., 2017).

Margel és csapata cukorbeteg prosztatarákos betegeknél metforminnal dózisfüggő halálozáscsökkenést ért el. Az átlag rákhalálozási kockázat 24%-kal csökkent (Margel és mtsi., 2013). Rothermundt és mtsi. nem cukorbeteg, áttétes prosztatarákban szenvedő, kemoterápiát még nem kapó betegnél napi kétszer adott 1000 mg metforminnal a résztvevők 45%-nál meg tudták állítani a betegség romlását (Rothermundt és mtsi., 2014). ezek az adatok azok, amiért én kételkedem abban, hogy a magas vércukorszint ne fokozná a prosztatarák kockázatát vagy romlását. Hacsak a metformin mTORC1 aktivitást csökkentő hatásáról van szó. De mivel a sok szénhidrát ugyancsak ezt az útvonalat aktiválja, mégiscsak a metformin vércukor/inzulin/IGF-1 csökkentő hatása is szerepet kell játsszon ebben a hatásban.

Összességében, amit tehát érdemes következtetésként levonni:

1, Minél alacsonyabbra tornásszuk le a vércukrunkat, annál kisebb a rákkockázat számos rákfajtában

2, Még normálnak tekintett vércukor érték esetén is jelentős kockázatcsökkenés érhető el metformin szedésével, de ez a hatás különösen jelentős cukorbetegeknél

3, Értelemszerűen, kialakult rák esetén is a metformin gátolja a daganat növekedését ill. az áttét képzését. Mint idéztem, áttétes prosztatarákban is hatásos, csökkenti mellrákban (Jacob és mtsi., 2016) és egyéb nőgyógyászati rákokban az áttét képződést (Gadducci és mtsi., 2016) és a metformint szedőknél kedvezőbb a hasnyálmirigy rák kimenete is (Incio és msti., 2015). Csak ennyiből is nyilvánvaló, hogy minden rákban érdemes a metformint kiegészítő terápiaként bevetni.

4, Viszont tartok tőle, hogy metformint - mivel receptköteles - nem egykönnyen fog szerezni az, aki rászorulna. Mert, hogy nem törzskönyvezett rák esetén.

A metformin ismerten gátolja a B12 vitamin felszívódását, így tartós szedése B12 hiányhoz vezethet. Ennek legbiztosabb kivédése időnként egy B12 injekció adása, vagy -mint Bauman és mtsi. (2000) javasolják - napi 1.2 gramm kalciumkarbonáttal kell elősegíteni a B12 felszívódását.

Metformin alternatívák

Na, jó, de akkor mi a megoldás. Azt már nem is merem mondani, hogy a szénhidrátbevitel csökkentésével is lehet a vércukorszintet csökkenteni, pedig ez rákmegelőzésre remek, rákmegelőző állapotban vagy kialakult rák esetén ugyancsak életmentő lehet.

De szerencsére számos növényi hatóanyag van, ami képes csökkenteni az inzulinrezisztenciát, s ezáltal a vércukor és inzulinszintet. Megnéztem, mit ajánlanak vércukorszint csökkentőként vagy inzulinérzékenység fokozóként az étrendkiegészítőket áruló cégek, és utána néztem, ezek csökkentik-e a rákkockázatot.

1, A fahéj (Cinnamon cassia) ismert vércukorszint csökkentő, 10 vizsgálat összevont elemzése alapján megállapították, hogy már napi 120 mg-tól jelentősen csökkenti az éhgyomri vércukorszintet, de nem befolyásolja a HbA1c-t (Allen és mtsi., 2013). Egy vizsgálatban napi 1, 3 vagy 6 gramm fahéjat adtak cukorbetegeknek, s mindegyik dózis 40 nap alatt 18-29%-kal csökkentette az éhgyomri vércukorszintet, és 23-30%-al a triglicerid szintet (Khan és mtsi., 2003). A fahéj azonban az inzulinérzékenység fokozásán túl számos más mechanizmuson is gátolja a rák terjedését (Kawatra és mtsi., 2015).

2, A keserűdinnye kivonat: Egy összefoglaló szerint 14 féle rákban volt hatékony az állatkísérletekben vagy sejttenyészetekkel végzett vizsgálatok alapján. Gátolja továbbá a májban a cukorképződést és a szénhidrátok felszívódását a bélben (Raina és mtsi., 2016).

3, A Gymnema sylvestre egy trópusi növény. Egy összefoglaló szerint csökkenti az édes íz érzést, azaz az édességek vonzerejét, csökkenti a vércukorszintet, fogyást eredményez, helyreállítja a károsodott bétasejteket a hasnyálmirigyben, 50%-kal csökkentette az inzulinigényt és a HbA1c értékét is (Martínez-Abundis és mtsi., 2016).

 

 

4, Zöldkávé kivonat. Régóta ismert, hogy a rendszeresen kávézóknak jelentősen lecsökken a 2-es típusú cukorbetegség kockázata (lásd erről egy cikket) A titok egyik nyitja a klorogénsav, amely nem csak a cukor májból való felszabadulását gátolja (Hemmerle és mtsi., 1997), hanem gátolja a szénhidrátok felszívódását a bélben (Johnston és mtsi., 2003), és serkenti az izmok cukorfelvételét, ami szintén csökkenti a vércukor szintet (Ong és mtsi., 2012).

Összességében tehát nem vagyunk kiszolgáltatva orvosaink receptírási hajlandóságának, na meg az egészségügyi finanszírozást felügyelő, bármi áron takarékosságot kicsikarni vágyó szerveknek. Ezek a növényi hatóanyagok külön-külön is, kombinálva is beszerezhetők.

A rák nem halálos ítélet!

 

A Google adatkezelési elvei
-->

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások: