Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Ellen Davis:
A ráksejtek cukorfüggőek

Fordította: Czárán Judit

Forrás: Ellen Davis: Cancer Cells Are Sugar Addicts. GreenMedInfor, September 13th 2016

Tudományosan bizonyított tény: a rák megelőzésének, sőt, akár gyógyításának is a legegyszerűbb módja, ha megváltoztatjuk a táplálkozásunkat és megfosztjuk a ráksejteket kedvenc táplálékuktól, a cukortól.

 

Google hirdetés

 

1924-ben Otto Warburg, Nobel díjas biokémikus vetette fel először, hogy a rák valójában anyagcsere betegség, amely befolyással van arra, hogyan alakítják át a sejtek a táplálékot energiává. Warburg úgy gondolta, hogy a ráksejtek előszeretettel használnak cukrot üzemanyagként, még abban az esetben is, ha megfelelő mennyiségű oxigén áll rendelkezésre a sejtek normális energiatermeléséhez.(1, 2, 3, 4) A következőket írja.

"A ráknak számtalan másodlagos okát ismerjük, de elsődleges oka csak egy van. Ez pedig röviden összefoglalva az, hogy ellentétben az egészséges testi sejtekkel, amelyek oxigénnel táplálkoznak, a ráksejtek a cukor erjesztéséből nyerik az energiát."(1)

A legutóbbi időkig nemigen foglalkoztak Warburg hipotézisével, mivel az onkológusok makacsul kitartottak azon meggyőződésük mellett, hogy a rák genetikai betegség. Ám Thomas Seyfried A rák, mint anyagcsere betegség - a rák oka, gyógyítása és megelőzése című új könyve ismét ráirányította az orvosok figyelmét Warburg elméletére.(5)

Seyfried ugyanis amellett érvel, hogy a rák valójában nem genetikai, hanem anyagcsere betegség, és azt állítja, hogy a rák kezelésében és gyógyításában azért nem tud a tudomány áttörést elérni, mert az elmúlt negyven évben a kutatások elsősorban a genetikai tényezőkre és a gyógyszer-alapú kezelésekre fókuszáltak - tudjuk, milyen eredménnyel.

De mit jelent az, hogy a rák anyagcsere betegség? Anyagcsere betegségről általánosságban akkor beszélünk, ha az emésztés, vagyis a táplálék energiává alakítása diszfunkcionálisan vagy nem jól működik.

Az egészséges testi sejtekre az jellemző, hogy képesek hatékonyan felhasználni az elfogyasztott táplálékot és a belélegzett oxigént a normális sejtlégzés biztosításához, illetve a sejtek legfontosabb energiaforrásának, az adenozin trifoszfátnak (ATP) az előállításához. Az energiatermelés nagyrészt a mitokondriumokban, a sejt "erőművekként" szolgáló parányi sejtszervecskékben történik. Az energia előállításához a sejtek kétféle elsődlegesen táplálékalapú üzemanyagot használnak.

Az egyik a glükóz, amelyet vércukornak is hívnak. A glükóz nagy része a táplálékkal bevitt szénhidrátból származik, amit a sejtek egy glikolízisnek nevezett folyamat során alakítanak át energiává. Az egészséges sejtekben a glikolízis a mitokondriumokban történik oxigén felhasználásával.

A sejtek fűtőanyagának másik típusai, a ketontestek a zsírsavakból származnak. Ezeknek sokféle fajtájuk létezik, és vagy zsírfogyasztás, vagy a zsírsejtekből felszabaduló zsírok elégetése révén jut hozzájuk a szervezet. A zsíremésztés folyamatát ketogenezisnek nevezzük, s az anyagcserének azt a típusát pedig, amely elsődlegesen a zsírokból szabadít fel energiát, ketózisnak.

A ketonok vagy ketontestek roppant fontos szerepet játszanak az ember emésztésében, mivel ezek biztosítják a túlélést olyan esetekben, mikor a vércukorszint éhezés vagy szénhidrátmegvonás következtében túlságosan lecsökken. Úgy is mondhatnánk, hogy a ketonok révén az egészséges sejtek egyfajta metabolikus rugalmassággal rendelkeznek. Ha a vércukorszint lecsökken, akkor az egészséges sejtek nagy része átkapcsol keton-üzemmódba, hogy immár a ketontestek elégetése révén jusson energiához. Ha a vérben megfelelő mennyiségű keton áll rendelkezésre, akkor erre valamennyire még az amúgy kifejezetten glükózfüggő agysejtek és idegsejtek is képesek. Az egészséges sejtek glükóz hiányában képesek ketonokkal is táplálkozni, ami annak a jele, hogy a mitokondriumaik jól működnek.

A ráksejtek azonban nem tudnak ketonokkal táplálkozni, csak glükózzal. A ráksejtek mitokondriumai ugyanis hibásak, és nem rendelkeznek az említett metabolikus rugalmassággal. Vagyis ahhoz, hogy életben maradjanak és növekedjenek, mindenképpen glükózra van szükségük.

Más szóval a legtöbb ráksejt minden olyan étrendi változásra érzékenyen reagál, amely megfosztja őket a cukortól.

Mit mutatnak a tudományos vizsgálatok?

A rákkutatás súlypontja az elmúlt negyven évben aránytalanul eltolódott a genetikai tényezők vizsgálatának irányába, ám a tudósok sem a betegség gyógyításában, sem annak szinten tartásában nem tudtak átütő eredményeket elérni. Thomas Seyfried idézett munkája ezzel szemben azt próbálja bizonyítani, hogy a rákbetegség diétával eredményesen kezelhető.

A korlátozott ketogén diétára (azaz a szükségesnél kb. 20%-kal kevesebb zsírt és fehérjét tartalmazó ketogén étrendre) többnyire azok a ráktípusok reagálnak jól, amelyek jól azonosíthatók az FDG-PET vizsgálati módszerrel. Az FDG, vagyis a 18F-fluoro-dezoxi-glükóz egy olyan radioaktív izotóppal dúsított, anyagcserét nem befolyásoló glükóz-hasonmás, amely a sejtekben nem bomlik úgy le, mint a normál glükóz, és amely alkalmas a rák kimutatására. Mivel a ráksejtek előszeretettel táplálkoznak glükózzal, az a beinjektált radioaktív glükóz-hasonmás feldúsul a tumorban, és a kibocsátott radioaktív jel könnyen láthatóvá válik a PET (pozitronemissziós tomográfia) felvételen. Minél több cukorra van az adott ráktípusnak szüksége, annál valószínűbb, hogy korlátozott ketogén diétával metabolikus nyomást tudunk gyakorolni rá, és le tudjuk lassítani vagy meg tudjuk állítani a kóros sejtburjánzást.

Ez számos vizsgálat során bizonyítást nyert. 1995-ben Linda Neveling és kutatócsoportja két agydaganatban szenvedő fiatal lányt fogott ketogén diétára abból a hipotézisből kiindulva, hogy glükózmegvonással lassítani lehet a tumor növekedését. Az eredmény igazolta a várakozásukat: mindkét lány esetében 21,8 százalékkal csökkent a glükózfelvétel a tumor helyén, jelezve, hogy a daganat növekedése lelassult.(6)

Nemrégiben egy Eugene Fine nevű orvos végzett hasonló vizsgálatot. Ő tíz előrehaladott stádiumban levő, gyógyíthatatlannak mondott rákban szenvedő beteget fogott ketogén diétára, ugyancsak biztató eredménnyel. A tízből legalább ötnél nagyon magas ketonszintet sikerült elérni, ami a rák stagnálását vagy visszahúzódását eredményezte. A magas ketonszinttel bíró betegeket ráadásul a szokásos sugárterápiák és kemoterápiák mellékhatásai is sokkal kevésbé gyengítették le, mint a többieket.(7)

De számtalan más vizsgálat is igazolja, hogy a ketontestek segítenek csökkenteni a hagyományos kezelési módszerek, vagyis a sugárterápia és a kemoterápia mellékhatásait, és növelik azok hatékonyságát. Vagyis a magas ketonszint hatására a ráksejtek sokkal fogékonyabbá válnak az ismert kezelési eljárásokra. Azzal kapcsolatban is vannak impozáns eredmények, hogy a ketontestek az egészséges sejteket is védik, mégpedig azáltal, hogy csökkentik a gyulladás okozta oxidatív stresszt a mitokondriumokban.(8, 9)

Thomas Seyfried és csapata számos vizsgálatban mutatta ki, hogy a kalóriamegvonás korlátozott ketogén diétával társítva kifejezetten hatékony a rák ellen, mivel a diéta csökkenti a tumorban az új erek képződését; gyorsítja a ráksejtek öngyilkosságát (programozott sejthalál), destabilizálja a tumor DNA állományát, csökkenti a daganat méretét, gátolja a tumor növekedését stimuláló IGF-1 hormonok termelődését és csökkenti a gyulladást.(10-14 )

Vagyis a rák diétával történő kezelése jó eredményekkel kecsegtet, és nagy előnye, hogy nem drága és nincsenek toxikus mellékhatásai, mint a hagyományos kezeléseknek.

A korlátozott ketogén diétával elérni kívánt célok

Az első és legfontosabb, amit tudni kell a korlátozott ketogén diétáról, hogy az nagymértékben kihat az ember egész anyagcseréjére, ezért megkezdése előtt mindenképpen célszerű kikérni a területen jártas egészségügyi szakember tanácsát.

A korlátozott ketogén diétával elérendő fő célok a következők:

Az elsődleges cél a vércukorszint és az inzulinszint csökkentése, és ezzel egyidejűleg a ketonszint jelentős növelése. Ha a vércukorszint megfelelően alacsony, a ketontestek szintje pedig megfelelően magas, akkor a ráksejtek anyagcseréje, illetve növekedése lassul, vagy akár meg is állhat. A vér magasabb ketonszintje azért fontos, hogy a beteg elviselje azt a nagyon alacsony vércukorszintet, amely ahhoz kell, hogy a rákos sejtek "éhen haljanak". Ha a vércukorszint túl alacsony, akkor az agy normális esetben hormontermelés révén glikogén (az elraktározott glükóz egy formája) lebontására ösztönzi a májat, hogy a vércukorszint megemelkedjen. Ilyenkor lépnek aztán fel az alacsony vércukorszinttel (hipoglikémia) járó kellemetlen tünetek. De, ha a vérben nagy mennyiségben állnak rendelkezésre ketonok, akkor az agy átkapcsol keton-üzemmódra a szükséges üzemanyag mennyiségének legalább fele erejéig, ami csökkenti a hipoglikémiás vészjelek fellépésének a valószínűségét. Ezt neveztük a korábbiakban az anyagcsere folyamat rugalmasságának.

A második cél a kalóriabevitel csökkentése, vagyis egyfajta koplalás annak érdekében, hogy minimalizáljuk az étkezés utáni vércukor- illetve inzulinszint megugrásokat, amiből a rák táplálkozik. A kalóriamegvonás és az időszakos koplalás segít csökkenteni a kiindulási glükóz- és inzulinszintet és fokozza a ketontermelést. A ketogén diéta azért is előnyös, mert a magas zsírtartalmú ételek laktatóak, így a magasabb ketonszint csökkenti az éhségérzetet.

A harmadik cél, hogy mérsékeljük a diéta esetleges mellékhatásait. Ez a diéta céljainak támogatására szolgáló gyógyszeres kezelést is jelenthet, illetve a gyógyszeres kezelésre való áttérést a diéta egy későbbi fázisában. Ezért is fontos, hogy a diéta során orvos, táplálkozástudományi szakember vagy dietetikus segítségét is igénybe vegyük. (A magyar egészségügyben kétséges, hogy ilyen támogatásra számíthat-e a beteg.)

Tekintettel a korlátozott ketogén diéta bizonyítottan sikeres alkalmazására a rák kezelésében, az ember joggal hihetné, hogy a mainstream orvoslás is érdeklődik az anyagcsere diéta terápiás lehetőségei iránt. Ám egészen a legutóbbi időkig sem a média, sem a nagyobb rákszervezetek nem karolták fel a témát.

Múlt év decemberében a 700-as klub a CBN hírcsatornán beszámolt egy esetről, amikor ketogén diétával kezeltek egy rákos beteget.(15) Azon a napon, amikor ezt a műsort leadták a televízióban, több, mint 10.000 ember kereste fel a honlapomat (www.ketogenic-diet-resource.com), és még utána is hetekig több ezren naponta.

Vagyis az embereket nyilvánvalóan érdekli a téma. A világ minden részéből kaptam e-maileket, amelyekben a korlátozott ketogén diéta alkalmazásával kapcsolatban tettek fel nekem kérdéseket. Az emberek reménykednek, de sokan azt is elmondták, hogy a saját orvosuk vagy dietetikusuk nem segített nekik, vagy tudatlanságból, vagy azért, mert nem volt hajlandó túllépni a mainstream orvoslásban használt protokollon.

A ketogén táplálkozásról meglehetősen sok információ volt elérhető a honlapomon elég hosszú időn keresztül, és a Well Being Journal is publikálta két cikkemet a témával kapcsolatban (November/December 2012, Vol. 21, No. 6, valamint July/August 2012, Vol. 21, No. 4); de miután több hónapon keresztül rendszeresen osztottam meg e-mailben részinformációkat az olvasóimmal, rájöttem, hogy szükség lenne egy e-bookra ahhoz, hogy az érdeklődők valóban átfogó ismeretekhez juthassanak a témában.

Kapcsolatba léptem hát Thomas Seyfrieddel, és engedélyt kértem tőle, hogy hivatkozhassak a könyvében szereplő vizsgálatokra, majd írtam Dominic D'Agostinónak, aki a ketogén diéta szakértője a Dél-Floridai Egyetemen, hogy segítsen nekem a könyv megírásában. Mindketten nagyon pozitívan reagáltak a megkeresésemre, és örömmel jelenthetem, hogy több hónap kemény munka után a könyvem immár elérhető a honlapomon. www.ketogenic-diet-resource.com/cancer-diet.html.

Úgyhogy ha ön vagy ismerősei és szerettei közül bárki rákbetegségben szenved, akkor melegen tudom ajánlani, hogy próbálja ki a ketogén diétát, amely segíthet a betegség leküzdésében, illetve csökkentheti a hagyományos kezelések okozta mellékhatásokat.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. Warburg O. The Prime Cause and Prevention of Cancer, March 7, 2013.

2. Warburg O. On the origin of cancer cells. Science 1956;123:309-314.

3. Warburg O. The chemical constitution of respiration ferment. Science. 1928;68:437-443.

4. Warburg OH. The classic: The chemical constitution of respiration ferment. Clin Orthop Relat Res. 2010 Nov;468(11):2833-9. Reprint.

5. Seyfried TN. Cancer as Metabolic Disease: On the Origin, Management, and Prevention of Cancer. Wiley: 2012.

6. Nebeling LC, Miraldi F, Shurin SB, Lerner E. Effects of a ketogenic diet on tumor metabolism and nutritional status in pediatric oncology patients: two case reports. J Am Coll Nutr 1995;14:202-208.

7. Fine EJ, Segal-Isaacson CJ, Feinman RD, Herszkopf S, Romano M, Tomuta N, Bontempo A, Sparano JA. A pilot safety and feasibility trial of a reduced carbohydrate diet in patients with advanced cancer. J Clin Oncol 2011, 29 (suppl; abstr e13573).

8. Abdelwahab MG, Fenton KE, Preul MC, Rho JM, Lynch A, Stafford P, Scheck AC. The ketogenic diet is an effective adjuvant to radiation therapy for the treatment of malignant glioma. PLoS One. 2012;7(5):e36197.

9. Stafford P, Abdelwahab M, Kim D, Preul M, Rho J, Scheck A. The ketogenic diet reverses gene expression patterns and reduces reactive oxygen species levels when used as an adjuvant therapy for glioma. Nutr Metab 2010, 7:74.

10. Seyfried TN, Sanderson TM, El-Abbadi MM, McGowan R, Mukherjee P. Role of glucose and ketone bodies in the metabolic control of experimental brain cancer. Br J Cancer. 2003 Oct 6;89(7):1375-82.

11. Seyfried TN, Sanderson TM, El-Abbadi MM, McGowan R, Mukherjee P. Role of glucose and ketone bodies in the metabolic control of experimental brain cancer. Br J Cancer. 2003 Oct 6;89(7):1375-82.

12. Seyfried TN, Mukherjee P. Anti-Angiogenic and Pro-Apoptotic Effects of Dietary Restriction in Experimental Brain Cancer: Role of Glucose and Ketone Bodies. In: Meadows GG, editor. Integration/Interaction of Oncologic Growth. 2nd ed. New York: Kluwer Academic; 2005.

13. Zhou W, Mukherjee P, Kiebish MA, Markis WT, Mantis JG, Seyfried TN. The calorically restricted ketogenic diet, an effective alternative therapy for malignant brain cancer. Nutr Metab (Lond) 2007;4:5.

14. Zuccoli G, Marcello N, Pisanello A, Servadei F, Vaccaro S, Mukherjee P, Seyfried TN. Metabolic management of glioblastoma multiforme using standard therapy together with a restricted ketogenic diet: Case Report. Nutr Metab (Lond). 2010 Apr 22;7:33.

15. CBN Network. http://www.cbn.com/cbnnews/healthscience/2012/December/ Starving-Cancer-Ketogenic-Diet-a-Key-to-Recovery/ May 18, 2013.