Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A röntgen és a CT is rákot okoz

A mammográfiáról már sokan tudják, hogy mellrákot okozhat (lásd. erről írásomat). Természetesen minden más sugárzást alkalmazó eljárásnak is van rákkeltő hatása. A szakirodalom részletesen foglalkozik a kérdéssel, csak az orvosok és a laikusok tűnnek e kérdésben tájékozatlannak.

 

Google hirdetés

 

Az amerikai Nemzeti Rák Intézet 2007-ben meghökkentő adatokat közölt. Az intézet kutatónak becslése szerint a 2007-ben 15 000 rákhalált okozott a CT vizsgálat, és az USA-ban 2007-ben végzett 72 millió CT vizsgálat 29 000 jövőbeni rákot fog okozni (Berrington és mtsi., 2009).. Egy 2009-es másik elemzés szerint 1 CT-vel előidézett rák esik kb. 400-2000 mellkas CT-re. A CT-t azért tartják veszélyesebbnek a hagyományos röntgennél, mert a háromdimenziós kép alkotása során 150-1100-szoros sugárdózist kap a vizsgált terület (Storss,, 2013)

Egy ausztrál vizsgálat keretében 11 millió ember adatát dolgozták fel, ebből 680 ezer embert vizsgáltak meg CT-vel legalább egy évvel korábban a rák diagnózisnál. A CT-vel nem vizsgáltak és a CT-vel vizsgáltak közt kialakult rákok arányát összevetve, a CT-vel vizsgáltak közt 24%-kal több rákot diagnosztizáltak. A CT-vizsgálattól számított átlagos követési idő 10 év volt, az ez idő alatt kialakult rákok számát vizsgálták. A fiatal korban alkalmazott CT növelte a rák esélyét, ekkor már 35%-kal találtak több rákot a CT-vel vizsgált csoportban. A szerzők következtetése: A "többlet" rákot a CT-vel vizsgált csoportban döntően a sugárzás okozta. A hatás dózisfüggő volt, minden további, ugyanannál a személynél végzett CT 16%-kal növelte a rákkockázatot (Mathews és mtsi., 2013). A szerzők szerint az élethosszra vetített kockázat nagyobb, hiszen ők csak 10 éven át követték a CT-vel vizsgáltakat.

Egy angol vizsgálatban a 22 évesnél fiatalabbak CT vizsgálatának következményeit vizsgálták. Hogy elkerüljék azt a hibát, hogy olyan rákos eseteket is a CT okozta esetek közé soroljanak, ahol maga a rák indokolta a CT vizsgálatot, ezért csak olyan leukémiás és agydaganatos eseteket vettek figyelembe, amelynél a leukémia legalább 2 évvel, az agydaganat legalább öt évvel a CT vizsgálat után jelentkezett. Azok, akik minimális sugárdózisnál nagyobb dózist vagy többszöri sugárhatásnak voltak kitéve 3-szor valószínűbben lettek leukémiásak vagy alakult ki náluk agydaganat. A szerzők úgy kalkulálták, hogy minden 10 ezer vizsgálatra jut egy sugárzás által indukált leukémia vagy agydaganat, azaz a kockázat kicsi. Ennek ellenére arra figyelmeztetnek, hogy csak indokolt esetben szabadna alkalmazni a CT-t (Pearce és mtsi., 2012).

Egy izraeli vizsgálat becslése szerint 1700 gyermekeknél alkalmazott CT vizsgáltra esik egy élet során kialakuló, a sugárzás által okozott rákhalál (Chodick és mtsi., 2007).

Tizenhat vizsgálat összevont elemzése alapján egy elemzés arra a következtetésre jutott, hogy 4000 gyermekeknél végzett agyi CT-re jut egy indukált rák, és hogy az arcon vagy nyakon végzett CT 13-14%-kal növeli meg az indukált rák kockázatát (Chen és mtsi., 2014). A kockázatnövekedést úgy kell érteni, hogy a CT-vel nem vizsgált gyermekek közt kialakult agydaganat gyakoriságánál 14%-kal gyakoribb az agydaganat a CT-vel vizsgált gyerekek közt. Vagyis a kockázat kicsi, de létező.

Christopher Muratore orvos kockázatokat elemző cikkének címe: Gyermekeknél alkalmazott hasi CT: csináljuk korrektül. Még jobb, ha egyáltalán nem végzünk CT-t. Kevésbé optimista becslést idéz, miszerint minden 1000 CT-re jut egy végzetes rákos eset. Arra figyelmeztet, hogy a gyermekeknél végzett CT-ket 90%-ban nem gyermekekre beállított CT-vel végzik, azaz indokolatlanul nagy, felnőtt testméretre számított sugárdózist kapnak. Másrészt, például hasi fájdalmak esetén egyre gyakrabban végeznek CT vizsgálatot, holott gyerekeknél az ultrahangos vizsgálat is nagy valószínűséggel, kockázatmentesen elősegíti a diagnózist. Komplikáltabb esetekben az MRI a biztonságos megoldás (Muratore, 2013).

Nem csak a CT, hanem a röntgen vizsgálat is kockázatot jelent, különösen gyermekkorban. Egy tajvani vizsgálatban a gyermekkorban végzett röntgen vizsgálat a későbbiekben mindkét nemben átlagosan 2.1-szeresére növelte a leukémia kockázatát, de valami okból a fiúknál ez a kockázat háromszoros volt (Shih és mtsi., 2014). A méh kontrasztanyagos röntgen vizsgálata (hysterosalpingography) ugyancsak rejt magában rákkockázatot. A genitális régióban 32%-kal, és a vizeletkiválasztó rendszerben 11%-kal növelheti a rák kialakulásának a kockázatát (Liao és mtsi., 2015). Ismét fontos hangsúlyozni, hogy például a 32% relatív kockázatnövekedés azt jelenti, hogy a spontán kialakuló genitális rákok gyakoriságához képest növekszik 32%-kal a kockázat, ami tehát nem nagy, de ahhoz elég, hogy a fölöslegesnek tűnő vizsgálatot visszautasítsuk.

Természetesen számos esetben a kockázat elenyésző ahhoz képest, amilyen fontos információhoz juthatnak az orvosok a beteg egészségének visszaállítása érdekében. Azonban - legalábbis az USA-ban - a CT-k 40-50%-a beteg szempontjából indokolatlan, a diagnózist nélküle is fel lehetett volna állítani, vagy a CT semmit nem tett hozzá. A CT-k elrendelése során a legtöbb orvos nincs tisztában azzal, hogy a CT rákot okozhat, s ugyanez a helyzet a betegekkel. A felmérések szerint a betegek legritkább esetben mérlegelik, beleegyezzenek-e a CT-be, röntgenbe, mammográfiába. Abba pedig végkép nem látnak bele, érti-e a dolgát a vizsgálatot végző, beállítja-e a szkennert az ő testméretükhöz, stb. Sokszor halmozottan alkalmazzák a CT-t, mert az első nem sikerült, vagy a CT során az orvos felfedez valamit, ami nem is volt a vizsgálat célja, és újabb CT-t rendel el a véletlen talált elváltozás mibenlétének tisztázására. Egy esetben egy kislány vakbelét CT-vel nézték meg (fölöslegesen, mert ultrahang is kiváló lett volna), eközben az orvos felfigyelt egy foltra a tüdőn. Szakemberek szerint mindennaposak az ilyen véletlen talált ártalmatlan elváltozások, sokszor nem is volna szabad velük foglalkozni. Az orvos azonban újabb CT-t rendelt el a folt kivizsgálására, majd a kislányt évente CT-zték, hogy változik-e a folt (Consumer Report, 2015). Természetesen a lelkiismeretes orvosokat nem szeretném hanyagsággal megvádolni. Kritikus pillanatok ezek a diagnosztika során, hiszen az is baj, ha elnéznek valamit, az is baj, ha túlvizsgálás történik. Ha azonban orvos is, beteg is tisztában van azzal, hogy a röntgennel végzett vizsgálatok kockázatot hordoznak magukban, ez egy fontos szemponttá válhat a döntési folyamatban.

A fogászati röntgen sem tekinthető kockázatmentesnek. Akiknek évente kétszer röntgenezték a fogát, azoknak kb. kétszeres kockázatuk volt arra, hogy egy agydaganatfajta, a meningioma (általában jóindulatú daganat) kialakuljon náluk (Claus és mtsi., 2012). Egy tajvani vizsgálat igen nagy mintán azt állapította meg, hogy a fogászati röntgen éves használata 33%-kal, egy éven belüli többszöri alkalmazása 65%-kal növeli meg a jóindulatú agydaganat kialakulásának a valószínűségét. A rosszindulatú daganat kockázata ebben a vizsgálatban nem nőtt (Lin és mtsi., 2013).

Összességében tehát a diagnosztika során előnyök és kockázatok mérlegelésébe óhatatlanul be kell vonni a CT-vel vagy röntgennel való vizsgálat kockázatait is. Nem szerencsés túldimenzionálni ezeket a kockázatokat, de fontos tudni róluk.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

 

Irodalom

  • Berrington de González A, Mahesh M, Kim KP, Bhargavan M, Lewis R, Mettler F, Land C. Projected cancer risks from computed tomographic scans performed in the United States in 2007. Arch Intern Med. 2009 Dec 14;169(22):2071-7.
  • Chodick G, Ronckers CM, Shalev V, Ron E. Excess lifetime cancer mortality risk attributable to radiation exposure from computed tomography examinations in children. Isr Med Assoc J. 2007 Aug;9(8):584-7.
  • Claus EB, Calvocoressi L, Bondy ML, Schildkraut JM, Wiemels JL, Wrensch M. Dental x-rays and risk of meningioma. Cancer. 2012 Sep 15;118(18):4530-7.
  • Consumer Report: The surprising dangers of CT scans and X-rays. 2015, jan. 27. web: http://www.consumerreports.org/cro/magazine/2015/01/the-surprising-dangers-of-ct-sans-and-x-rays/index.htm
  • Liao YH, Lin CL, Tsai PP, Shen WC, Sung FC, Kao CH. Subsequent Cancer Risk of Women Receiving Hysterosalpingography: A Nationwide Population-Based Retrospective Cohort Study. Women Health. 2015;55(6):613-22.
  • Lin MC, Lee CF, Lin CL, Wu YC, Wang HE, Chen CL, Sung FC, Kao CH. Dental diagnostic X-ray exposure and risk of benign and malignant brain tumors. Ann Oncol. 2013 Jun;24(6):1675-9.
  • Mathews JD, Forsythe AV, Brady Z, Butler MW, Goergen SK, Byrnes GB, Giles GG, Wallace AB, Anderson PR, Guiver TA, McGale P, Cain TM, Dowty JG, Bickerstaffe AC, Darby SC. Cancer risk in 680,000 people exposed to computed tomography scans in childhood or adolescence: data linkage study of 11 million Australians. BMJ. 2013 May 21;346:f2360.
  • Muratore CS. Pediatric abdominal CT scans: do it correctly. Better yet, don't do it at all. J Surg Res. 2013 Dec;185(2):533-4
  • Pearce MS, Salotti JA, Little MP, McHugh K, Lee C, Kim KP, Howe NL, Ronckers CM, Rajaraman P, Sir Craft AW, Parker L, Berrington de González A. Radiation exposure from CT scans in childhood and subsequent risk of leukaemia and brain tumours: a retrospective cohort study. Lancet. 2012 Aug 4;380(9840):499-505.
  • Shih TY, Wu J, Muo CS, Kao CH. Association between leukaemia and X-ray in children: a nationwide study. J Paediatr Child Health. 2014 Aug;50(8):615-8.
  • Stross, C: How much do CT scans increase the risk of cancer? Sci Am.2013 Jul;309(1):30-2.