Hiyaguha Cohen:
A rossz orvosi diagnózis akár halált is okozhat

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Forrás: Hiyaguha Cohen: Medical Misdiagnosis, A Deadly Problem. 2020 október

2007-ben Magyarországon egy vizsgálat megállapította, hogy a betegek 22%-a nem abban halt meg, amivel kezelték. Tartok tőle, azóta csak romlott a helyzet.

 

A Google adatkezelési elvei

 


A téves orvosi diagnózis ijesztően gyakori

Ha ön még soha nem kapott téves diagnózist, akkor a szerencsés kisebbséghez tartozik. Egy, a Mayo Klinikán végzett kutatás szerint a betegek 21%-át az első orvosnál tett látogatásakor teljesen félrediagnosztizálják, míg 66% olyan diagnózist kap, amely bár a megfelelő irányba mutat, de nem elég pontos vagy teljes (1). Egy példa lehet erre, amikor az orvos kimerültséget állapít meg, holott a valóságban valamelyik gyógyszerünk okozza a krónikus fáradtságunkat. Vagy amikor tüdőrák diagnózist kapunk, de nem a megfelelő típusra. Mindkét esetben előfordulhat, hogy félrekezelnek minket, mivel a diagnózis nem elég specializált vagy pontos. A kutatás azt is kimutatta, hogy a másodvéleményt kérő betegek csupán 12%-a kapja ugyanazt a diagnózist másodszor, mint amit először kapott.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


  • Félrediagnosztizálás: Csupán a betegek 12%-a kap megfelelő diagnózist az első orvostól, akivel konzultál. Az Egyesült Államokban négy millióan halnak meg vagy szenvednek tartós károsodást évente félrediagnosztizálás miatt.
  • Félrediagnosztizálás: A diagnosztikai hibák a legdrágább és leggyakoribb orvosi hibák, amelyek sokszor katasztrofális következményekkel járnak.
  • Félrediagnosztizálás: Az orvosok nem szánnak elég időt a betegeikre, vagy nem végeztetnek elég vizsgálatot a pontos diagnózishoz. A legtöbb félrediagnosztizálások a sztrók, a szepszis(vérmérgezés) és tüdőrák esetében fordul elő.
  • A félrediagnosztizálások gyakorisága miatt feltétlenül szükséges egy másik orvos véleményét is kikérni.

Mindeközben egy másik vizsgálatban a Johns Hopkins egyetemen úgy becsülték, hogy az Egyesült Államokban minden évben 12 millió ember kap téves diagnózist a háziorvosától, és a rosszul diagnosztizált betegek nagyjából 33%-a meghal, vagy maradandó károsodást szenved a hiba miatt (2).

Műhiba pereket is leggyakrabban téves diagnózis miatt bekövetkezett halál vagy rokkantság miatt indítanak. Vagyis a félrediagnosztizálás a leggyakoribb vád az orvosi műhiba perekben (3). Az Amerikai Orvosi Akadémia 2015-ben leszögezte, hogy az orvosi műhiba a harmadik vezető halálok kórházba kerülő emberek esetében. Mivel a műhiba perek nyomán kifizetett kártérítések 68%-a is félrediagnosztizálási esetekből áll, statisztikailag megállapítható, hogy Amerikában a vezető halál- és rokkantsági ok a hibás orvosi diagnózis.

Helytelen diagnózishoz a következők vezetnek:

  • Inadekvát betegfelmérés. Ez azt jelenti, hogy az orvos nem vesz fel teljes kórtörténetet, nem kérdezi ki a beteget a családtörténetről, és/vagy nem elég alaposan végzi el a kivizsgálást.
  • Megfelelő diagnosztikai tesztek elvégzésének hiánya. Ez azt jelenti, hogy az orvos nem rendel meg a betege számára vizsgálatokat, vagy ha igen, akkor rosszakat vagy túl keveset.
  • A beteget nem utalják tovább szakorvosokhoz.
  • Nincs utánkövetés.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A jelenlegi modellben, ahol az orvos átlagosan 13-16 percet tölt egy pácienssel, és ahol az iparági standard nagyjából 2500 beteget rendel egy orvoshoz, érthető, hogy a betegvizsgálatok nem elég alaposak, és szinte soha nem történik utánkövetés (4). Az is probléma, hogy a biztosítótársaságok jutalmazzák azokat az orvosokat, akik kevesebb diagnosztikai tesztet rendelnek. Más szavakkal, a kapkodó, elsősorban olcsóságra törekvő rendszer egyszerűen melegágya a félrediagnosztizálásnak.

A leggyakrabban félrediagnosztizált betegségek

A Johns Hopkins egyetem orvosi karának új kutatása szerint 10.000 orvosok által azonosított betegségből 15-öt kiemelkedően gyakran diagnosztizálnak félre. A három leggyakrabban félrediagnosztizált betegség a vizsgálat szerint a sztrók, a vérmérgezés és a tüdőrák. A teljes lista félrediagnosztizálási gyakoriság szerint:

  • sztrók
  • szepszis (vérmérgezés)
  • tüdőrák
  • szívroham
  • lábban és tüdőben kialakuló vérrögök
  • aortarepedés
  • a belső szervek nem megfelelő vérellátása
  • meningitisz és agyvelőgyulladás
  • gerinc fertőzés
  • tüdőgyulladás
  • szívbelhártya gyulladás
  • mellrák
  • vastagbélrák
  • prosztatarák
  • bőrrák

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A kutatók 100 Egyesült Államokbeli kórház 11.592 műhiba perének adatait használták fel. Mivel a vizsgálat a műhiba perekből származó adatokra fókuszált, a félrediagnosztizált betegségek definíció szerint súlyos egészségügyi kárt okoztak az érintetteknek. Ez azt jeleni, hogy más gyakran félrediagnosztizált betegségek, amelyeknél az okozott kárt nem lehetett közvetlenül összekapcsolni a félrediagnosztizálással, mint például a migrénes fejfájás vagy a sclerosis multiplex, nem jelentek meg a listán.

A félrediagnosztizálás ára

Szakértők szerint az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen 750 millárd dollárt pazarolnak el évente felesleges beavatkozásokra, gyógyszerekre, munkabérre és egyebekre a helytelen diagnózisok miatt.

Ahogy korábban írtuk, szakértők szerint a rossz orvosi diagnózis évente 4 millió halálesetért és tartós rokkantságért felelős. A katasztrófával végződő esetek egy része abból fakad, hogy az orvos nem ismert fel valamilyen halálos betegségeket. A többit téves azonosítás okozza.(5)

A pénzügyi következmények mellett a félrediagnosztizálásnak érzelmi ára is van. Nem tudom, ez mennyire tipikus, de nekem már annyi téves diagnózisom volt, hogy lassan az egész orvosi szakmával szemben bizalmatlan vagyok. Egyszer egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során az orvosom valami "furcsát" érzett. Feltáró műtétet akart végezni, hogy megnézze, mi lehet a gond. A másodvéleményt adó orvos erre még rá is tromfolt, és méheltávolítást javasolt. Egy harmadik szakember azt állította, hogy petefészek rákom van, és csak hónapjaim vannak hátra. Az intuícióm azonban azt mondta, hogy menjek tovább, és végül a Castle Conolly Guide-ban találtam egy orvost, akit az ország két legjobb nőgyógyásza egyikeként tartottak számon. Ő újra elvégezte az ultrahangvizsgálatot a saját műszerével, és azt mondta, hogy szerinte nincs semmi bajom, és elküldött. Ez 30 éve volt, vagyis elég fiatal voltam még, de ez a tortúra mély traumát okozott nekem.

Volt olyan, hogy lupusszal diagnosztizáltak, majd kiderült, hogy tífuszos lázam van. Ha nem ragaszkodtam volna hozzá, hogy mindjárt az elején antibiotikumot kapjak, akár meg is halhattam volna. A férjemet egy utazás során diagnosztizálták félre: fájdalmat érzett a lágyékában és kiütések lettek rajta. Az orvos azt állította, hogy trippere van, és felírt egy veszélyes, erős antibiotikumot. Engem meg félrehívott és közölte, hogy a férjem valószínűleg megcsalt és hogy teszteltetnem kéne magam szexuális úton terjedő fertőző betegségekre. De mi inkább elmentünk ahhoz az orvoshoz, aki engem annak idején helyesen diagnosztizált tífusszal, és ő gyorsan megállapította, hogy a férjemnek leptospirózisa van, nem pedig szexuális úton terjedő betegsége.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Javaslatok

A John Hopkins tanulmány szerzői számos dolgot javasolnak, amit az orvosi szakma megtehetne, hogy csökkentse a diagnosztikai hibák előfordulásának esélyét:

  • Az orvosi véleményt egészítse ki számítógép alapú, diagnosztikai döntéseket segítő eszközök használata.
  • Tegyék lehetővé a szakorvosokkal való konzultációt az ellátás helyén, és ne hetekkel/hónapokkal előre kelljen hozzájuk időpontot foglalni.
  • Bátorítsák a csapatmunkát a diagnosztikai munka során, és vegyék figyelembe a betegektől kapott információkat is.
  • Szimulációs tréninggel javítsák az orvosok diagnosztikai képzését.

Hogyan védjük magunkat a félrediagnosztizálástól?

De tehetünk-e mi valamit addig is, amíg az illetékesek bevezetik a fenti javaslatokat?

Először is, soha ne fogadjuk el az első diagnózist, amit kapunk, főleg ha az orvos komoly műtétet vagy veszélyes gyógyszert ajánl a kezelésre. Ahogy az én történetem is mutatja, lehet, hogy az embernek több különböző orvoshoz kell elmennie, mire megkapja a megfelelő diagnózist. Nekem például csak a szakma egyik legjobbjától sikerült helyes diagnózishoz jutnom. Ugyanígy érdemes eljárni, ha az embernek azt súgja az intuíciója, hogy valami nincs rendben az egészségével, de az orvos nem figyel a panaszaira. Ilyenkor keressen valaki mást. És ha kell, egy harmadikat is. Próbáljon olyan orvost találni, aki hajlandó időt szánni rá, hogy utánanézzen a tüneteinek.

Ezen kívül olvasson utána az elérhető diagnosztikai eszközöknek. Nekem egy nőgyógyász egyszer anélkül mondta, hogy terhes vagyok, hogy megcsináltatta volna nálam a terhességi tesztet. Tévedett. Ha önnek egészségügyi problémái vannak és aggódik, követelje, hogy a legmegbízhatóbb vizsgálatra küldjék el. De a legjobb mégis az, ha áttér az egészséges életmódra (paleo, lowcarb, étrendkiegészítők és vitaminok szedése, sport), és eleve nem betegszik meg.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1,http://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/jep.12747

2, http://www.claimsjournal.com/news/national/2019/03/21/289896.htm

3, http://www.staffcare.com/physician-resources/which-physicians-spend-most-time-with-patients/

4, http://www.degruyter.com/view/j/dx.ahead-of-print/dx-2019-0019/dx-2019-0019.xml

5, The Human Cost and Financial Impact of Misdiagnosis. Pinnacle Care. 13 July 2019. http://www.pinnaclecare.com/forms/download/Human-Cost-Financial-Impact-Whitepaper.pdf