A sarokfájdalom oka és kezelése

Forrás:Mercura Wang: Plantar Fasciitis

Fordította: Czárán Judit

Érdemes a sarokfájdalmat mielőbb kezelni, mert beszűkítheti a tevékenységeink körét

 

 

Source: www.Freepik.com

A plantáris fasciitisz (a lábfej alsó felén található vastag szövetszalag gyulladására) a talpi fasciából, a sarokcsonttól a lábujjak tövéig terjedő ínszalagból kiinduló fájdalom jellemző. A betegség általában a talpi fascia (magyarul talpi bőnye) és a sarokcsont (calcaneus) rögzítési pontján jelentkező fájdalommal jár. Az Egyesült Államokban a talpi fasciitisz a járóbeteg-ellátásban észlelt sarokfájdalmak vezető oka, évente hozzávetőlegesen 1-2 millió beteglátogatást tulajdonítanak neki.

Bár sem a pontos előfordulási gyakorisága, sem az életkor szerinti előfordulási gyakorisága nem ismert, a plantáris fasciitisz a futóknál előforduló sérülések körülbelül 10 százalékáért, valamint az összes orvosi ellátást igénylő, lábfejjel kapcsolatos panasz 11-15 százalékáért felelős. Az Egyesült Államokban a lakosság körülbelül 10 százalékát érinti. A betegség más neveken is ismert, ilyen például a rendőrsarok, a sarokfájdalom-szindróma és a futó sarok.

A plantáris fasciitisz a talpon található a plantáris fascia (a sarokcsontot és a lábujjakkal összekötő ínszalag) mentén jelentkező fájdalmat és gyulladást ír le.

Melyek a plantáris fasciitisz típusai?

A plantáris fasciitisz lehet akut és krónikus.

Krónikus plantáris fasciitiszről akkor beszélünk, ha a panaszok hat hónapon túl is fennállnak. Előfordul, hogy a tünetek idővel súlyosbodnak.

Melyek a plantáris fasciitisz tünetei és korai jelei?

A betegség korai szakaszában a fájdalom általában gyorsan elmúlik, ha a lábat tehermentesítjük, előrehaladottabb stádiumában azonban hosszabb időbe telhet, amíg a panaszok megszűnnek. Ha nem kezelik a gyulladást, a talpi fascia részben elszakadhat a saroktól, ami azzal jár, hogy a szervezet a szakadást kalciummal tölti ki, ami végül saroksarkantyú (a sarokcsonton levő csontkinövés) kialakulását okozhatja. Saroksarkantyú azonban olyanoknál is előfordul, akiknek nincs talpi fasciitisze.

A tünetek korai felismerése kulcsfontosságú az időben történő beavatkozás és a hatékony kezelés szempontjából. A talpi fasciitiszben szenvedők a talpi fascia hosszában bárhol tapasztalhatnak fájdalmat. A tünetek súlyossága és időtartama egyénenként eltérő lehet, egyeseknél akár az életminőséget is ronthatják.

A talpi fasciitisz gyakori tünetei:

• Fájdalom a lábfej alsó részén (a sarok közelében): Ez a plantáris fasciitisz leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete. A fájdalom a tompa fájdalomtól az éles, szúró fájdalomig terjedhet, a betegek egy része ezenkívül nyomásérzékenységet is tapasztalhat. Továbbá a lábfej boltozata is fájhat, esetenként égő érzés keletkezhet benne.
• Erős sarok- vagy lábfejfájdalom az ágyból való felkelés vagy pihenés után: Ez a fájdalom, amelyet néha "az első lépések fájdalmának" is neveznek, gyakran reggel vagy hosszú tétlenség után a legintenzívebb.

• Fizikai aktivitás után súlyosbodó sarok- vagy lábfájdalom: A fájdalom fokozódhat testmozgás vagy hosszabb egyhelyben állás után, közben viszont többnyire kevésbé érezhető. A lépcsőmászás különösen fájdalmas lehet. A fájdalom általában intenzívebb, ha mezítláb jár az ember, vagy olyan cipőt visel, amely nem tartja jól a lábat.
• Nyomásérzékenység az érintett területen: A sarok vagy a környező terület gyakran érzékeny lehet az érintésre, különösen a talpi fascia rögzítési pontja közelében.
• Lábmerevség: Gyakori tünet, különösen ébredés vagy hosszantartó ülés után. A merevség felállás után kellemetlenné vagy nehézkessé teheti a járást.
• Korlátozott dorziflexió: A talpi fasciitiszben szenvedők nehezen tudják felfelé, a sípcsontjuk felé mozgatni a lábujjaikat és a lábfejüket (dorziflexió). Ez megnehezítheti a normális járást, a lépcsőzést, illetve a futást.
• Sántítás: A beteg észrevehetően sántíthat, illetve hajlamos lehet lábujjhegyen járni.
• Gyulladt Achilles-ín

A talpi fasciitisz okozta sarokfájdalom átlagosan több mint hat hónapig tart, és gyakran magától megszűnik, de ha kezelik, akkor is hónapokig vagy évekig is eltarthat. A tünetek a betegek akár 80 százalékánál a diagnózis felállítása után egy évvel is fennállnak.

Mi okozza a plantáris fasciitiszt?

A plantáris fasciitisz pontos okát nem mindig könnyű megállapítani. Gyakran az életkor előrehaladtával alakul ki, amikor a bőnye veszít a rugalmasságából, vagy amikor a talpi szalag hosszú távú, tartós túlnyújtásnak, ismétlődő terhelésnek van kitéve, vagy kisebb sérüléseken megy keresztül, ami gyulladáshoz és fájdalomhoz vezet.

A betegséget számos tényező okozhatja, például:

• A talpi szalag folyamatos nyújtása és terhelése: Amikor lépünk, a testsúlyunk kezdetben mindig a sarkon nyugszik, majd áthelyeződik a lábfejre.
• Öregedés: Az életkor előrehaladtával a talpi fascia veszít rugalmasságából, a sarok zsírpárnája pedig elvékonyodik, csökkentve ezzel annak lökéselnyelő képességét.
• A gastrocnemius izom (kétfej? lábikraizom, a vádli része ) feszessége: Ez a talpi fasciitisz másik vezető oka, amely csökkenti a láb rugalmasságát.
• Achilles-ín feszessége: Ez szintén gyakran kapcsolódik a talpi fasciitiszhez.
• A sarokra mért ismételt ütések: A sarokra futás, gyaloglás, állás, hosszantartó állás vagy ugrálás során érkező ismételt ütések, valamint a lábfej túlzott befelé (pronáció) vagy kifelé (szupináció) gördülése szintén vezethet talpi fasciitiszhez.
• Meglévő lábfejboltozati problémák: A láb boltozatával kapcsolatos problémák, mint például a lúdtalp vagy a magas boltozat, szintén hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

Kik vannnak leginkább kitéve a plantáris fasciitisz kockázatának?

A következő tényezők növelik a plantáris fasciitisz kockázatát:

• Nem: A nőknél magasabb előfordulási gyakoriságot figyeltek meg (1,19 százalék), mint a férfiaknál (0,47 százalék).
• Elhízás: Ugyanezen felmérés szerint az elhízott egyéneknél gyakoribb a betegség (1,48 százalék), mint azoknál, akiknek a testtömegindexe (BMI) 25-nél kisebb (0,29 százalék).
• Életkor : A 40 és 60 év közöttiek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
• Futás: A kutatások azt mutatják, hogy a futók körében magasabb az előfordulási arány, különösen ha hosszú távokat, lejtőn vagy egyenetlen felületen futnak.
• Nem megfelelő boltozati alátámasztással vagy puha talppal rendelkező cipők: Ilyenek például a papucscipők.
• Hosszantartó ülés.
• Hosszantartó állás vagy járás kemény felületen: A következő foglalkozásokban dolgozók vannak nagyobb kockázatnak kitéve: ápolók, tanárok, szakácsok és pénztárosok.
• Magas sarkú cipők gyakori viselése.
• Kortikoszteroid injekciók: A kortikoszteroid injekciók a fascia degeneratív elváltozásaihoz, a talp zsírpárnájánal elvesztéséhez és a talpi fascia szakadásának fokozott kockázatához vezethetnek.
• Gyakori mezítláb járás.
• Eltérés a két láb hosszában: Ha az egyik láb rövidebb, mint a másik, az a hosszabb láb fasciájának fokozott igénybevételéhez vezet, mivel annak hosszabb ideig kell tartania a testsúlyt. Eközben a rövidebb láb lábfeje erősebben ütközik fel a talajon, ami további nyomást gyakorol a lábfejre.
• Terhesség: A terhesség okozta súlytöbblet miatt is kialakulhat talpi fasciitisz.

Mik a plantáris fasciitisz lehetséges szövődményei?

• A plantáris fasciitisz lehetséges szövődményei a következők:
• Az ín vagy a talpi fascia szakadása, különösen kortikoszteroid injekciók ismételt alkalmazása esetén.
• A talpi zsírpárna szövetelhalása
• A boltozat természetes görbületének elvesztése
• Krónikus sarokfájdalom
• A fájdalom miatt megváltozott járás
• Saroksarkantyú

Hogyan kezelhető a plantáris fasciitisz?

A legtöbb plantáris fasciitiszben szenvedő embernek nincs szüksége speciális kezelésre, mivel a betegség általában magától rendeződik. A következő kezelések jöhetnek mégis szóba.

1. Elsődleges kezelések

Az elsődleges kezelési mód a betegséget potenciálisan súlyosbító tevékenységek/tényezők kerülése. Például:

• Tartózkodás a megerőltető tevékenységektől: A sporttevékenységek korlátozása, a lépések hosszának rövidítés és az extra pihenés beiktatása segíthet a tünetek enyhítésében. A fizikai aktivitás teljes hiánya azonban nem ajánlott, mivel az lábmerevséghez és a fájdalom kiújulásához vezethet. A lábak felpolcolása ülés vagy fekvés közben szintén segíthet a duzzanat csökkentésében.
• Párnázott lábbeli viselése: A párnázott lábbelik viselése, beleértve az előre gyártott szilikon sarokbetéteket, a gélbetétes, párnázott talpú cipőket és a sarokcsészéket, a saroknyomás csökkentése révén segíthetnek enyhíteni a talpi fasciitisz tüneteit.
• Bakancs és mankó: Ezek csak rövid ideig használandók.
• Jegelés: A fájdalom és a duzzanat csökkentésében segíthet, ha mozgás után naponta háromszor 20 percig jégpakolást helyezünk a sarkakra és a lábboltozatra. A lábfej hideg vizes palackon való görgetése szintén hatásos lehet.

2. Gyógyszeres kezelések

3. Nem sebészeti lehetőségek

• A boltív és az belépési pontok keresztsúrlódásos masszírozása
• Cipőbetétek vagy ortézisek
• Éjszakai sín viselése: Az éjszakai síneket úgy tervezték, hogy alvás közben finoman nyújtják a talpi fasciát.
• Gipszelés: A rövid járógipsz a vádlitól a lábujjakig terjed, és a járáshoz hintaszerű alja van, ami segíthet a tünetek enyhítésében.
• Fogyás elhízott betegeknél.
• Fizikoterápia

Nyújtó gyakorlatok

A nyújtógyakorlatok rövid távú enyhülést biztosíthatnak minimális mellékhatásokkal. A plantáris fasciitisz esetén általánosan használt nyújtó gyakorlatok a következők:

• Vádli nyújtás: A lábujjakkal előrefelé tegye a kezét a falra, és helyezze az egyik lábát hátra, a másikat előre. Hajoljon közelebb a falhoz, az elöl levő lábat hajlítsa be, a hátsót pedig tartsa egyenesen. Fokozza a hajlítást, amíg nem érez feszülést a vádlija hátsó részében, tartsa a pozíciót 20-30 másodpercig, majd ismételje meg a gyakorlatot 2-3 alkalommal mindkét oldalon.
• Plantáris fascia nyújtás: Üljön le, és az érintett lábat tegye a másik láb térdére. Óvatosan fogja meg a lábujjait, és húzza őket maga felé, amíg nem érez feszülést a talpi fasciában. Ezt a pozíciót tartsa 20-30 másodpercig és ismételje meg 2-3 alkalommal.
• Lábujjgörbítések: Álljon rá egy törülközőre, fogja meg azt a lábujjai begörbítésével, majd engedje el. Ismételje a gyakorlatot naponta kétszer 1-2 percig.
• Bokakörzés: Üljön le, nyújtsa ki az egyik lábát, és bokából lassan körözzön a lábfejével tízszer mindkét irányba. Ismételje a gyakorlatot naponta többször.

Masszázs

Mielőtt reggel felkel az ágyból, próbálja ki a következő masszázstechnikák valamelyikét, hogy minimalizálja az első néhány lépés megtételével járó kellemetlenséget:

• Kézfej: A kézfejével gyakoroljon nyomást a talpára, kezdje könnyű, apró mozdulatokkal, majd fokozatosan tartsa ki őket egyre hosszabban, miközben növeli a nyomást.
• Hüvelykujjal történő húzások: A két hüvelykujját húzza a talp ellentétes oldalai felé 1-2 percen keresztül, további testsúlyt használva a nyomás intenzitásának fokozására.
• Hüvelykujjal történő nyomások: A két hüvelykujját mozgassa a talp mentén a saroktól a lábujjakig 1-2 percig. A lábujjak behajlítása a gyakorlat közben további stimulációt biztosíthat.
• Labdamasszázs: Egy széken ülve helyezzen egy kis labdát a talpa alá, és óvatosan görgesse előre-hátra körülbelül egy percig, a nyomás intenzitásának változtatásához változtassa a testhelyzetét és a testsúlyát.
• Jeges masszázs: Ez a technika hasonló a labdás masszázshoz, de a hideg okozta enyhülés érdekében a labda helyett egy fagyasztott vizes palackot kell használni.
• Vádlimasszázs: Mivel a vádliizmok hatással vannak a talpi fasciára, fontos, hogy e technikák között a vádlimasszázs is szerepeljen.

4. Új módszerek

Botulinum toxin injekció; Szteroid injekció (a talpi fascia vagy az ín szakadásának fokozott kockázatával); Lézerterápia; Ultrahangos szövetjavítás.

5. Műtét

A műtét csak végső megoldásként jöhet számításba.

A talpi fasciitisz az esetek mintegy 75 százaléka egy éven belül magától gyógyul.

Természetes megközelítések

1. Növényi terpének

Egy 2024-es, randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatban, amelyben 62 résztvevőnél 1 milliliternyi, 15 százalékos dimetilszulfoxiddal (DMSO) feljavított, növényi terpénekből (kámfor, mentol, eugenol, eukaliptol és vanillin) álló helyi fájdalomcsillapító oldatot alkalmaztak, a betegek 78 százalékánál a 10. napra 85 százalékos vagy nagyobb mértékű csökkenés volt megfigyelhető a fájdalom összes mutatójában, míg a placebo semmilyen hatást nem gyakorolt. Az oldatot naponta kétszer alkalmazták.

2. Akupunktúra

Egy 2012-es, öt randomizált, kontrollált vizsgálat és három nem randomizált vizsgálat szisztematikus áttekintése bizonyítékot talált az akupunktúra hatékonyságának alátámasztására a talpi sarokfájdalom enyhítésében.

3. Impulzusos rádiófrekvenciás EMF-terápia

Egy 2012-es kettős-vak, multicentrikus, randomizált, placebokontrollált vizsgálat 70 plantáris fasciitiszben szenvedő betegnél vizsgálta egy hosszan tartó impulzusos rádiófrekvenciás elektromágneses mező (PRFE) hatását. A PRFE-k olyan elektromágneses mezők (EMF-ek), amelyeket meghatározott frekvencián pulzálnak a célzott területeken, hogy elősegítsék a sejtgyógyulást anélkül, hogy felmelegítenék vagy károsítanák a szöveteket.

Hogyan előzhető meg a plantaris fasciitisz?

Bár az életkort, mint kockázati tényezőt nem tudjuk befolyásolni, bizonyos intézkedésekkel csökkenthetjük a betegség kialakulásának kockázatát. Ezek például a következők lehetnek:

• Biztosítsuk, hogy a boka, az Achilles-ín és a vádli izmai rugalmasak maradjanak.
• Minden reggel, mielőtt felkelünk az ágyból, végezzünk talpizom nyújtó gyakorlatokat.
• Kerüljük a láb túlterhelésének veszélyével járó tevékenységeket.
• Vigyázzunk a lábunkra, viseljünk jó boltozati alátámasztással és kipárnázott sarokkal bíró cipőket. Az atlétikai cipők, például a futó- vagy gyaloglócipők kiváló választások lehetnek. Ha kemény felületen dolgozunk, álljunk vastag gumiszőnyegre, hogy csökkentsük a láb terhelését.
• Végezzünk naponta nyújtógyakorlatokat, függetlenül attól, hogy egyébként sportolunk-e.
• Vigyázzunk az egészséges testsúlyunkra, hogy csökkentsük a láb terhelését.
• Edzés vagy sportolás előtt melegítsünk be a fent említett nyújtó gyakorlatokkal.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre