A szédülés oka és kezelése

• Sztrók - Ha a sztrók az agy egyensúlyban és térbeli tájékozódásban szerepet játszó területeit, például az agytörzset vagy a kisagyat érinti, hirtelen, súlyos szédüléses rohamot okozhat. (13)
• Sclerosis multiplex (MS) - Ez a krónikus autoimmun betegség a központi idegrendszer betegsége, amely károsítja az idegrostok védőburkát, a myelint. (14) Ha az MS elváltozásai az egyensúlyért és a térbeli információk feldolgozásáért felelős agyterületeken jelentkeznek, akkor szédülést okozhatnak, amely a rendszeresen kiújuló tünetek részeként jön és megy. (15)
• Agysérülés vagy agyrázkódás - A fejet ért fizikai trauma megzavarhatja a normál agyműködést, beleértve az egyensúly fenntartásáért felelős területeket is.(16)
• Agy- és/vagy gerincvelő-daganatok - A daganatok, akár jó-, akár rosszindulatúak, szédülést okozhatnak, ha a központi idegrendszer azon területein alakulnak ki, vagy azokra a területekre gyakorolnak nyomást, amelyek a vesztibuláris rendszerből származó információk feldolgozásában vesznek részt. (17)

A BPPV célzott kezelése

A szédülés megfelelő kezelésének kiválasztáshoz elengedhetetlen, hogy a pontos diagnózist állítsunk fel, illetve megtaláljuk a kiváltó okokat. Nem meglepő módon a perifériás szédülés kezelése különbözik a centrális szédülés kezelésétől, mivel a szédülést okozó probléma a test különböző szerveiben keletkezik (fül versus központi idegrendszer).

Míg a legtöbb szédülés rövid időn belül magától megszűnik, a tartós vagy krónikus szédülés orvosi ellátást igényel. BPPV esetén gyakran ajánlott a fizikoterápia. A gyógytornász ilyenkor speciális fejmozgásokat végeztet a beteggel, hogy a belső fülben lévő kristálylerakódásokat olyan területre helyezze át, amely nem befolyásolja az egyensúlyt. Ezek a részecske átpozícionáló eljárások a következők:

Epley-manőver - Az Epley-manőver, más néven a canalith újrapozicionáló eljárás, a leggyakrabban alkalmazott technika a hátsó félkörös csatornát érintő BPPV kezelésére. Ez egy sor fejmozgást foglal magában, hogy az elmozdult kristályok a félkörös csatornákból visszatereljük a tömlöcske felé, ahol már nem okoznak tüneteket. (18)

Kevésbé súlyos esetekben megpróbálhatjuk otthon is elvégezni a gyakorlatokat, ha tudjuk, melyik fülünk érintett. Az Epley-manőver elvégzéséhez kövesse az alábbi utasításokat: (19,20)

1. Üljön le az ágy szélére.

2. Döntse a fejét 45 fokban arra az oldalra, amelyik a szédülést okozza.

3. Gyors mozdulattal feküdjön hanyatt, miközben a fejét továbbra is elfordítva tartja. A vállának most a párnán kell pihennie, a fejét pedig hajtsa hátrafelé. Maradjon így 30 másodpercig.

4. Anélkül, hogy felemelné a fejét, fordítsa el azt 90 fokban az ellenkező oldalra. A fejének most 45 fokban az ellenkező irányba kell néznie. Várjon újabb 30 másodpercet.

5. Fordítsa a fejét és a testét még egyszer 90 fokban ugyanabba az irányba, így most az oldalán fekszik. Várjon újabb 30 másodpercet.

6. Óvatosan üljön fel.

Foster-manőver - A "fél szaltó" manőverként is emlegetett Foster-manővert a hátsó csatornás BPPV otthoni kezelési lehetőségeként fejlesztették ki. Itt egy olyan mozdulatsorról van szó, amely egy szaltót utánoz, de csak félig. Egyesek szerint ezt könnyebb végrehajtani, mivel nem szükséges hozzá ágyon feküdni.

1, Ereszkedjen négykézlábra, emelje fel a fejét, és néhány másodpercig nézze a plafont.

2, Húzza az állát a térdei felé, hagyja, hogy a feje búbja a padlót érintse. Várja meg, amíg a szédülés megszűnik, ez általában körülbelül 30 másodperc.

3, Fordítsa a fejét 45 fokban a szédülést okozó oldal felé. Várjon 30 másodpercet.

4, Gyorsan emelkedjen újra négykézlábra, úgy, hogy a feje a hátával egy magasságba kerüljön (asztallap pozíció), még mindig 45 fokos szögben az érintett oldal felé. Várjon 30 másodpercet.

5, Gyorsan üljön fel egyenesen, a fejét 45 fokos szögben az érintett oldal felé fordítva, majd lassan álljon fel, és egyenesítse ki a fejét. Ha szükséges, 15 perc pihenés után ismételje meg a mozgássort.

Semont-manőver - Ennek a technikának az a lényege, hogy ülőhelyzetből egy gyors mozdulattal először az egyik, majd a másik oldalunkra fekszünk az kristályok elmozdítása és áthelyezése érdekében. Ezt az alábbi módon hajthatja végre: (21,22)

1, Üljön egyenesen, a fejét 45 fokban a nem érintett fül felé fordítva.

2, Gyorsan feküdjön az érintett oldalára, úgy, hogy közben a mennyezetet nézi. Várjon körülbelül 30 másodpercet, vagy amíg a szédülés elmúlik.

3, Még mindig 45 fokos szögben elfordított fejjel gyorsan forgassa át a testét a nem érintett oldalra, úgy, hogy közben lefelé néz. Várjon 30 másodpercet, vagy amíg a szédülés elmúlik.

4, Lassan térjen vissza ülő helyzetbe.

A vesztibuláris rehabilitációs terápia (VRT) mindenféle egyensúlyzavarra jótékonyan hathat

A BPPV esetében alkalmazott speciális manőverekkel ellentétben a VRT a fizikoterápia egy speciális formája, amelyet az egyensúlyzavarok széles körének kezelésére fejlesztettek ki, beleértve a szédülés különböző típusait is.(27)

A VRT a neuroplaszticitás elve alapján működik. A neuroplaszticitás az agy azon képessége, hogy új idegi kapcsolatokat tud kialakítani, illetve képes alkalmazkodni a változásokhoz. A terápia célja a vesztibuláris rendszer működési zavarainak kompenzálása azáltal, hogy megtanítja az agyat az egyensúlyi információk hatékonyabb feldolgozására. (28,29) A Brazilian Journal of Otorhinolaryngology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány erről a következőket mondja: (30)

"A VR olyan fiziológiai terápiás módszer, amely a vesztibuláris rendszerre hatva serkenti az agy plaszticitását, támogatja a szervezet egyensúlyi állapotának helyreállítását, felgyorsítja a kompenzációs, adaptációs és hozzászokás mechanizmusokat, és ezáltal javíthatja a szédülésben és egyensúlyzavarban szenvedő egyének életminőségét.

A VR alapvető céljai a vesztibuláris rendszer érzéketlenítése, a vesztibuláris-szem és vesztibuláris-gerincvelő reflexek javítása, és új alternatív érzetek létrehozása a helyzetváltozás által kiváltott egyensúlyzavarral szemben. Mindez a szédülés fokozatos javulását eredményezi.

A vesztibuláris rehabilitáció elemei közé tartoznak a vesztibuláris rendszer "érzéktelenítése" a tünetek előidézése révén, a szem- és fejmozgások koordinálásának megtanulása, az egyensúly- és járáskészség fejlesztése, valamint a zavaró helyzetek kezelésének megtanulása.

A vesztibuláris rehabilitáció összetevői: 1) Kompenzáció/hozzászokás; 2) Adaptáció (a VOR [vesztibuláris-szem kapcsolat adaptációja, a tekintet stabilizálása), 3) Érzékszervi szubsztitúció (az elveszett funkció más stratégiákkal való helyettesítése), 4) Motoros tanulás a mozgás megváltoztatására, amely magában foglalja a testtartás-szabályozást célzó gyakorlatokat, az esések megelőzését, a relaxációs gyakorlatokat, a kondicionáló gyakorlatokat és a funkcionális áttanulást".

Egyéb stratégiák a szédülés kockázatának csökkentésére

A fenti vesztibuláris gyakorlatok és manőverek elvégzésén túl számos megelőző intézkedés létezik, amelyeket foganatosíthatunk a szédüléses epizódok kockázatának minimalizálása érdekében, ilyenek például: (31)

1, Aludjon magasított párnán.

2, Ébredés után lassan keljen ki az ágyból, és üljön egy-két percig az ágy szélén, mielőtt felállna.

3, Kerülje a lehajolást, ha tárgyakat akar felvenni a földről.

4, Kerülje a nyaknyújtással járó mozdulatokat, például a magas polcra való felnyúlást.

5, A napi feladatok végzése során kerülje a gyors fejmozgásokat.

6, Fontolja meg olyan természetes gyógymódok alkalmazását, amelyek csökkenthetik a szédülés kockázatát, ilyenek például a Ginkgo biloba(32) , a mézes almaecet(33) , a gyömbértea(34) fogyasztása, valamint az illóolajok, például a borsmentás(35) , a gyömbéres(36) , a levendulás és a citromos(37) illóolajok használata.

7, Figyeljen a magnéziumszintjére, mivel ennek az ásványi anyagnak a hiánya összefüggésbe hozható a szédülés nagyobb kockázatával(38).

8, Hidratálja a szervezetét folyamatosan szűrt víz fogyasztásával, mivel még az enyhe dehidratáció is szédülést okozhat. (39)