Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

dr. Harcombe:
A szénhidrátok és a szív- és érrendszeri betegségek

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Dr. Zoë Harcombe: Carbohydrates & Cardiovascular disease

Egy friss kutatásban 158 ország táplálkozásának elemzéséből világosan kiderült, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket a szénhidrátok, elsősorban a gabonafélékből származó ételek okozzák, az állati zsírok és fehérjék viszont védenek a kardiovaszkuláris megbetegedéssel szemben.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A nemrég -2018 márciusában- megjelent tanulmány nem keltett nagy szenzációt. Nekem (Harcombe-nak) viszont már a címe: "A kardiovaszkuláris megbetegedések globális kockázati tényezői: 158 ország összehasonlító elemzése" felkeltette az érdeklődésemet, és nem is csalódtam. Nagyszerű dolgozatról van szó, amely bárki számára szabadon hozzáférhető (2). A terjedelme 39 oldal, és egy cseh kutatócsoport publikálta.

Miért hiánypótló ez a kutatás?

Hányszor találkoztunk már az eredetileg a Harvardról kiszivárgott állításokkal, miszerint a vörös húsok, a tojás és a tejtermékek nagyon ártalmasak, és hányszor siránkoztunk már azon, hogy bezzeg a feldolgozott ételeket, vagy pláne az egyéb ételféleséget soha nem vizsgálja senki? Nos, a cseh kutatók most elvégezték a munkát, amire olyan régen várunk.

A kutatók 1993 és 2011 között 158 országban nézték meg 60 különböző ételféleség vonatkozásában az átlagos fogyasztást, és vetették össze az adatokat a kardiovaszkuláris betegségek (angol rövidítés CVD) mutatóival. A 158 ország közül 42 európai, 47 észak-afrikai, ázsiai és óceániai, 29 amerikai és 40 szub-szaharai afrikai ország volt. Vizsgálták továbbá az elhízással kapcsolatos mutatókat, az egészségügyre fordított kiadásokat, a születéskor várható élettartamot is, hogy minél pontosabb képet kapjanak az egyes országok lakóinak egészségi állapotáról és étkezési szokásairól. A CVD tényezői közül nem a koleszterinszintet emelték ki, mint mások (amiről egyébként kiderült, hogy egy vicc), hanem a magas vérnyomást (vagyis a szisztolés vérnyomás 140 mmHg és a diasztolés 90 mmHg feletti értékét), a szív- és érrendszeri halálozást, a magas vércukorszintet (vagyis a 126 mg/dL (7.0 mmol feletti vércukor értéket), a diabéteszt vagy gyógyszerfogyasztást emelték ki.

Már az elsődleges eredményeket is nagyon érdekesnek találtam. A kutatók rámutatnak, hogy bár a vizsgált országok közt nagyon sok eltérés figyelhető meg, az alacsony átlagéletkortól kezdve a vallási szokásokig, azonban az egyértelműen megállapítható, hogy "függetlenül az alkalmazott statisztikai módszertől az eredmények nagyon hasonló tendenciát mutatnak abban a tekintetben, hogy a táplálkozási tényezők közül a magas szénhidrátfogyasztás (főleg gabonafélék, különösen búza formájában) áll a legszorosabb összefüggésben a szív és érrendszeri betegségek kockázatával".


Az elemzett táplálékféleségek

A cikk megjegyzi, hogy a kutatást az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet Statisztikai Adatbázisa (FAOSTAT) online verziója tette lehetővé (3). Ha valamilyen tétel túl sok országban hiányzott, akkor ezeket kizárták a vizsgálatból, mivel a cél az volt, hogy összevessék az ország egészségügyi mutatóit az ország lakóinak táplálkozási szokásaival. Sok ország vonatkozásában hiányoztak az adatok például a banán-, a hagyma-, a pálmaolaj- vagy a szójaolaj-fogyasztással kapcsolatban. Az utóbbi kettő különösen sajnálatos, mivel egy másik olajféleségről, a napraforgóolajról viszont érdekes dolgok derültek ki.

A tanulmány végül 60 élelmiszert tekintett át. Megállapítást nyert, hogy a leggyakrabban fogyasztott táplálékok a búza (198 g naponta), a burgonya (100 g naponta), a rizs és a sör (mindkettő 79 g naponta). Ez volt az első meghökkentő eredmény: a világ 158 országában a napi átlagfogyasztás búzából 800 kalória energiabevitelnek felel meg (1 gramm = kb. 4 kalória).

A legizgalmasabb összefüggés

Az elsődleges statisztikai módszer, amit a vizsgálatnál használtak, a korrelációelemzés volt. A korrelációelemzés -1 és +1 közötti számokkal dolgozik. Én a továbbiakban inkább az "összefüggés" vagy a "kapcsolat" szavakat fogom használni a "korreláció" helyett, mert ezeket mindenki ismeri.


1) A magas koleszterin (5.00 mmol felett) a legtöbb országban fordított összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri halálozással.

Nos, én már 2010-ben ugyanezt az eredményt találtam a WHO 192 országra vonatkozó adatbázisában (7). Európában, Észak-Afrikában, Ázsiában, Óceániában és Amerikában mind férfiak, mind nők esetében a magas koleszterinszint fordított arányosságot mutatott a szív és érrendszeri halálozás előfordulásával. Ez a fordított összefüggés különösen Európában volt egyértelmű, ahol a korrelációs együttható -0,79 volt férfiak és nők esetében egyaránt. Ez nagyon erős összefüggés.

2) A magas vérnyomás és a szív és érrendszeri halálozás közti összefüggés nőknél erősebb, mint férfiaknál.

Nők esetében a magas vérnyomás és a kardiovaszkuláris halálozás együtthatója 0,69, ami meglehetősen erős. Férfiaknál ez a szám 0,42, ami kevésbé releváns. Ezt a születéskor várható életkorban megmutatkozó különbséggel magyarázták. A férfiak a 158 ország közül sokban nem élnek elég hosszú ideig ahhoz, hogy a vérnyomásuk, illetve szív és érrendszeri betegségekben való elhalálozás miatt kelljen aggódniuk.

3) A 29 amerikai országban sokkal kevésbé volt nyilvánvaló és egyértelmű az összefüggés mind nők, mind férfiak esetében a táplálkozás valamint a magas vérnyomás, a szív és érrendszeri halálozás és a magas vércukorszint között, mint a 42 európai országbeli férfiak és nők esetében. (Ez azonban az alacsonyabb várható élettartammal függött össze.)

Az egyetlen pozitív és szignifikáns összefüggés az amerikai szív- és érrendszeri halálozás és a 60 élelmiszercsoport valamelyike közt az "olajmagvak" (kukorica, szója, napraforgó, repce, stb.) vonatkozásában volt megfigyelhető. A korrelációs érték férfiak esetében 0,65, nők esetében 0,6 volt. És az egyetlen - 0,5-nél jelentősebb negatív összefüggés az amerikai szívhalálozás és a tojásfogyasztás közt volt megállapítható, férfiaknál -0,51, nőknél -0,58 volt a szám, vagyis azoknál, akik több tojást fogyasztottak, alacsonyabb volt a CVD mortalitás.


4) A napraforgóolaj termelők nem fogják szeretni ezt a cikket

Míg a kukorica, szója, napraforgó, repce, stb. fogyasztása növelte a halálozást, addig specifikusan a napraforgó olaj általában is ártalmasnak bizonyult az egészségre: az európai férfiak és nők esetében a napraforgóolaj-fogyasztás a szív és érrendszeri halálozást növelte, míg a 116 nem európai országban a magas vércukorszinttel is összefüggést mutatott mind férfiak, mind nők esetében. A napraforgóolaj-fogyasztás a férfiaknál, és bizonyos mértékig a nőknél is pozitív összefüggést mutatott mind a magas vérnyomással, mind a magasabb CVD halálozással, még abban az esetben is, ha figyelembe vesszük a dohányzás és az egészségügyre fordított kiadások alacsonyabb szintje miatti torzításokat.

5) Európában a gabonafélékből származó szénhidrátok, valamint keményítőtartalmú gyökerek fogyasztása különösen erős összefüggést mutat a szív és érrendszeri halálozással.

Az összes táplálék közül az európai férfiak körében a szívhalálozásra leginkább a gabonafélékből származó szénhidrátok, valamint keményítőtartalmú gyökerek fogyasztása volt hatással: a korreláció 0,77 volt. Az európai nők esetében még rosszabb a helyzet, ott ugyanez az érték 0,82!

6) Számos táplálék/táplálékcsoport fogyasztása viszont erős negatív összefüggést mutat az európai férfiak és nők szívhalálozási rátájával.

A következőkben csak azokat sorolom fel, amelyek fogyasztása erős (-0,7-nél is erősebb) negatív összefüggést mutatott a kardiovaszkuláris halálozással: összes zsír, állati zsírok, összes fehérje, állati fehérjék, összes hús, húsokból származó fehérjék, gyümölcsfélék, kávé, narancs, sajt.

Némely esetben ez az összefüggés majdnem olyan erős volt, mint amit valaha is statisztikai elemzéssel kimutattak. Európai nők esetében az összes zsír és állati fehérje fogyasztása valamint az alacsony szívhalálozás közti korreláció 0,87 volt. 0,86 az összes zsírra és összes fehérjére, és 0,85 az összes zsírra. (Azaz az állati zsírok és fehérjék szívvédő hatásúak!)

7) A dohányzás erősen növeli a szívhalálozás kockázatát férfiak esetében, nők esetében azonban nem.

8) A gabonafélékből és keményítőkből származó glukóz valószínűleg jobban megnöveli a vércukorszintet, mint a finomított cukor.

A finomított cukor fogyasztása az Európán kívüli férfiak és nők esetében összefüggést mutatott a magas vércukorszinttel, Európában azonban nem. Az európai férfiak és nők esetében inkább a gabonafélék és a keményítők fogyasztása emelte a vércukorszintet, nem a finomított cukrok. Dr. David Unwin készített egy információs grafikont, amely azt mutatja, mennyi cukor van a napi rendszerességgel fogyasztott kenyerünkben és gabonapelyheinkben. Ez a tanulmány is alátámasztja, hogy a keményítők propagálói további felvilágosításra szorulnak.

Vajon a gabonafélék fogyasztása okozója vagy jele a rossz egészségi állapotnak?

A gabonafélék, a búza, illetve a gabona és keményítő alapú energiabevitel összefügg a kardiovaszkuláris megbetegedések okozta halálozással. Az összes zsír és fehérje, illetve speciálisan az állati zsírok és fehérjék ellenben fordított összefüggést mutatnak a CVD mortalitással. Persze erre azt szokták mondani, hogy igen, mert a tehetősebb emberek megengedhetik maguknak, hogy több steaket egyenek, és kevesebb kenyeret, márpedig a tehetősek mindig is egészségesebbek voltak. Ebben az érvelésben a gabonafogyasztás inkább jele, mint okozója a rossz egészségi állapotnak.

Az említett kutatás ezt a kérdést is megválaszolta, amennyiben úgy vetette össze a 60 táplálékot ill. táplálékcsoportot az egészségügyi mutatókkal mind a 158 ország vonatkozásában, hogy hozzáigazította azokat az ország egy főre eső egészségügyi költéseihez (és a dohányzási szokásaihoz). Ez a legjobb módszer a "jólét=egészség" probléma kiküszöbölésére. Nos, a kutatók az egészségügyi kiadásokhoz hozzáigazított adatokkal is azt találták, hogy pozitív kapcsolat van a gabonafélék, a búza és a gabonafélékből és keményítőtartalmú gyökerekből származó energiabevitel, valamint a szív és érrendszeri halálozás között.

Ezért volt a kutatók végső konklúziója az, hogy "függetlenül az alkalmazott statisztikai módszertől az eredmények nagyon hasonló tendenciát mutatnak abban a tekintetben, hogy a táplálkozási faktorokon belül a magas szénhidrátfogyasztás (főleg gabonafélék, különösen búza formájában) áll a legszorosabb összefüggésben a szív és érrendszeri betegségek kockázatával".

És ez a lényeg. Hogy a gabonafélék, a búza és a keményítőtartalmú ételek fogyasztása akkor is szoros összefüggést mutat a szív és érrendszeri halálozással, ha figyelembe vesszük, hogy a különböző országokban nagyon eltérő szintű az egészségügyi ellátás. Ez az eredmény különösen annak fényében aggasztó, hogy az emberek világviszonylatban átlagosan napi 800 kalóriát búza formájában vesznek magukhoz. A teljes zsírfogyasztás, az állati zsír és állati fehérje fogyasztása ezzel szemben fordítottan arányos a szívhalálozás gyakoriságával, még akkor is, ha ezeket az adatokat hozzáigazítjuk a különböző országok nagyon eltérő egészségügyi kiadásaihoz.

Az irodalomban rengeteg példát találunk arra, hogy a nemesek húst esznek, a parasztok meg kenyeret. És ma is sokan úgy gondolják, hogy a steak a gazdagok, a tészta meg a szegények eledele. A tanulmány azt sugallja, hogy ha ez így van, az durva igazságtalanság az egészségmegőrzéshez való egyenlő jog szempontjából. De az is következik a kutatásból, hogy ha az ún. fejlett országok táplálkozási ajánlásaiban az szerepel, hogy az étrendünket alapozzuk a keményítőfélékre, és kerüljük az állati eredetű táplálékokat, az is durván sérti az egészségmegőrzéshez való egyenlő jogot, mivel a gabonafélék, a búza és a keményítők nem egészséges ételek. Vagyis segítsünk a szegény országoknak, hogy hozzájussanak a jobb minőségű ételekhez, a gazdagabbaknak meg ne tanácsoljuk, hogy táplálkozzanak úgy, mintha szegények lennének.

Nagyon ajánlott megerősítésként ezt a cikket is elolvasni:
Szendi Gábor: Sokáig akar élni? Egyen sok zsírt!

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1: Harcombe Z, Baker JS, Cooper SM, et al. Evidence from randomised controlled trials did not support the introduction of dietary fat guidelines in 1977 and 1983: a systematic review and meta-analysis. Open Heart 2015.
2: Grasgruber P, Cacek J, Hrazdíra E, Hřebíčková S, Sebera M. Global Correlates of Cardiovascular Risk: A Comparison of 158 Countries. Nutrients 2018. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29587470) or (http://www.mdpi.com/2072-6643/10/4/411)
3: Food Balance Sheets. Available online.
4: Where there were obvious differences, these often had a religious explanation e.g. a country where religion dictates that pork and/or alcohol, for example, is not consumed.
5: Noncommunicable Diseases. Available online.
6: TheWorld Bank. Data Catalog. Available online.
7: http://www.zoeharcombe.com/2010/11/cholesterol-heart-disease-there-is-a-relationship-but-its-not-what-you-think/