Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor
A szűrésekről

Régen, az ember akkor ment orvoshoz, ha baja volt. Mára új paradigma született: akkor menjünk orvoshoz, amikor még (látszólag) nincs bajunk.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Régen, az ember akkor ment orvoshoz, ha baja volt. Mára új paradigma született: akkor menjünk orvoshoz, amikor még (látszólag) nincs bajunk. A szűrésekkel ugyanis idejekorán felfedezhetnek olyan betegséget megelőző állapotot, vagy tünetet még nem okozó elváltozást, amely a későbbiekben súlyos bajt, esetleg halálunkat okozhatják. Ez a szűrések filozófiája. Némely szűrést ránk tukmálnak, ilyen a mellrákszűrés, a vérnyomás-, a koleszterinszint és a vércukorszint mérések, más szűréseket kérhetünk, vagy drága pénzen megvásárolhatunk magáncégeknél, magánlaborokban. Mára a szűrés a megelőzés szinonimájává vált. Azonban bármilyen szűrés kapcsán alapvető lenne feltenni azokat a kérdéseket, hogy


-mekkora a hamis riasztások aránya,

-mi következik orvosilag a szűrés eredményéből

-és mit kezd a szűrt alany szűrése eredményével

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ezeket a kérdéseket a szűrést végzők ritkán teszik fel, mert nekik nem ez a dolguk. A szűrésen résztvevők orrára nem kötik a kételyeket, hisz akkor alaposan megcsappanna a szűrésre járók száma. Aki mégis jár szűrésre, gyakran magára marad egy riasztó lehetőséggel, amitől aztán egyből az orvosok karjaiba hanyatlik azt pihegve: mentsenek meg!

A szűrések hasznosak lehetnek, ha tudjuk értelmezni a leletet. Ez azonban általában olyan szakértelmet kíván, amely meghaladja az átlagember tudását.

Jó-e szűrni?

Családorvosi rendelőkben az orvosok gyakran komoly nyomást gyakorolnak betegeikre annak érdekében, hogy már a kicsit is emelkedett koleszterinszintjükre szedjenek koleszterinszint csökkentőt. Csakhogy a koleszterinhipotézis már születésekor hamvába holt elmélet volt, és a koleszterinnek nincs köze a kardiovaszkuláris betegségekhez. Ezért gyógyszeres csökkentése semmiféle előnyel nem jár, viszont a gyógyszereknek nagyon komoly mellékhatásai vannak. Azaz a szűrés következtében a páciens egészsége romlani fog (Szendi, 2018).

Kicsit más a helyzet a vércukorszint méréssel. Itt valóban informatív volna, ha valakinek emelkedett éhgyomri vércukrot mérnének, de ezzel kapcsolatban rögtön két probléma is adódik. Egyrészt, a normál vércukorszintnek 4.7 mmol/l körül kéne lennie, de csak 6 mmol/l fölött kezdik csak kongatni a vészharangot, amikor már régen nagy a baj. Ekkor olyan életmódváltást javasolnak, ami már csak azért sem működhet, mert a diabetológia által előírt "egészséges étrend" napi 160 gramm szénhidrátot tartalmaz. A beteg természetesen nem javul, így jöhet a gyógyszer, majd az inzulin - és természetesen továbbra is a 160 gramm szénhidrát. A szűrés ily módon csak megállapítja és konzerválja a betegséget, ami lowcarb étrenddel meg is volna gyógyítható (Szendi, 2018).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A magas vérnyomás szűrése is kétes értékű. A magas vérnyomás nem betegség, hanem kockázati faktor. De valójában már a vérnyomás mérésének is van kockázata: egy vizsgálat kimutatta, hogy a magas vérnyomással kezelt betegek 30-40%-ának normális a vérnyomása, ha nem orvos méri (Mancia és mtsi., 2011). Ezt nevezik fehérköpeny effektusnak. De mi is a magas vérnyomás kockázata? 1.2 millió ember adata alapján, a normál vérnyomásúak közül évente 10 ezer emberből 7, a magas vérnyomásúak közül 9 hal meg sztrókban. Ez 0.02% kockázatkülönbség (Rapsomaniki és mtsi., 2014). Persze, nem jó dolog a magas vérnyomás, sok minden mást is okozhat. De vajon a vérnyomáscsökkentő szedése- ugyebár ide vezet a szűrés- mennyire hasznos? Hetvennégy vizsgálat metaanalízise alapján a 160 feletti szisztolés vérnyomásban szenvedő betegeknek a normál vérnyomásúakhoz képest évente abszolút értékben 0. 22%-kal csökkentette a szívhalálozás kockázatát. A vérnyomáscsökkentő szedése a nem kezeltekhez képest abszolút értékben 0.26%-kal csökkentette évente a sztrók kockázatát (Brunström és Carlberg, 2018). A vérnyomáscsökkentők nem veszélytelen szerek, némelyike cukorbetegséget, sztrókot, tüdőrákot, sztrókot okozhat. Világos, hogy nem a vérnyomást kéne kezelni, hanem ami azt okozza.

A rákszűrés kockázatai

A rák félelmetes betegség. Azonban szokni kéne a gondolatot, hogy nagyok sok emberben vannak kisebb-nagyobb rákos sejtcsoportok, amelyek vagy olyan lassan nőnek, hogy soha nem okoznának problémát, vagy idővel felszívódnak. A szűrés azonban csak annyit állapít meg, hogy "önnek rákja van".

A prosztatarák szűrésére javasolt a PSA (prosztataspecifikus antigén) rendszeres ellenőrzése. Richard Ablin, aki 1970-ben felfedezte a PSA-t, bár apja prosztatarákban halt meg, ő maga 73 évesen. 80% esélyt adott annak, hogy prosztatarákja van, mégsem mérette meg a PSA-szintjét. Indoklása szerint: "Nem akarom magam a PSA-teszt-eredménnyel abba a dilemmába sodortatni, amely férfiak millióit kényszeríti olyan döntésre, ami aztán egy életre testi és lelki nyomorékká teszi őket." A PSA ugyanis nem alkalmas a prosztatarák szűrésére, megijedni viszont meg lehet tőle. Minden férfinél kb. akkora az esély, hogy prosztatájában rákos sejtek találhatók, ahány éves. Azt azonban nehéz megmondani, ezek -mint a legtöbb férfiben- élete végéig némák maradnak-e, vagy invazív rákká fejlődnek-e. De ki tud ezzel a bizonytalansággal nyugodtan tovább élni? Egy tíz éves követéses vizsgálatban az egyik csoportot évente szűrték, a másikat nem. A 7. év végéig a szűrtek közt 22%-kal több rákot diagnosztizáltak, s a 10. év végére a szűrt csoport 9%-kal többen haltak meg prosztatarákban, továbbá a szűrt csoportban 38%-kal több volt az egyéb okból bekövetkező halál, amit a kutatás vezetői a túldiagnosztizálás és túlkezelés következményének tekintettek (Szendi, 2018).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Hasonló történet a mammográfiával történő mellrákszűrés. Egy 2012-ben megjelent elemzés szerint az USA-ban a mammográfiás szűrés 30 éve alatt 1.3 millió nőt diagnosztizáltak tévesen rákosnak és kezelték őket fölöslegesen. Számos vizsgálat megerősíti, hogy a túldiagnosztizálás kb. 30%-os. Azaz, 100 rákosnak diagnosztizált nő közül 30-nak olyan elváltozása volt, amely vagy visszafejlődött volna, vagy soha nem alakult volna invazív rákká, ha nem kezdik kezelni. Érthető, hogy a nők félnek a mellráktól, de nem érthető, miért nem tesznek ellene. Ennek részben az az oka, hogy "megelőzésként" egyedül a szűrést javasolják, de még egyetlen hivatalos ajánlás sem említette meg, hogy a magas D-vitaminszint 60%-os védelmet jelent mellrák ellen (Szendi, 2018).

A túldiagnosztizálás és túlkezelés valójában minden rák esetén fennáll. Egy 26 éves követéses vizsgálatban 9000 dohányos osztottak két csoportba. Egyik csoportot 4 havonta szűrték, a másikat nem. A 26. év végére meg lehetett állapítani, hogy a szűrt csoportban 30%-kal több tüdőrákot diagnosztizáltak és kezeltek (Szendi, 2018).

Dél-Koreában az utóbbi évtizedekben 15-szörösére nőtt a pajzsmirigyrákkal diagnosztizált és kezelt esetek száma, miközben a pajzsmirigyrák halálozási aránya nem változott. Azaz egyetlen súlyos esetet sem mentettek meg. Mivel a becslések szerint bárki pajzsmirigyében lehet rákos sejteket találni, amelyekből ritkán alakul ki invazív rá, ezért az intenzív szűrésen jórészt olyanok akadnak fenn, akiknek soha nem lett volna bajuk a pajzsmirigyükkel - egészen a szűrésig (Szendi, 2018).

Azt gondolnánk, nincs hasznosabb és egyszerűbb a méhnyakrák szűrésnél. Itt a Pap kenettel vagy a HPV szűréssel rákmegelőző állapotot keresnek, amit CIN1 (Cervical Intraepithelial Neoplasia), CIN2 és CIN3 fokozatokba szoktak sorolni. A CIN2 és CIN3 elváltozásokat már általában rutinszerűen eltávolítják, holott a CIN2 általában egy idő után megszűnik, de még a CIN3 is csak 14%-ban fejlődik tovább rákká. Ráadásul egy vizsgálatban a CIN1 túldiagnosztizálási aránya 75%-os, a CIN2-é 68%-os és a CIN3-én 55%-os volt (Hamashima és mtsi., 2018). Ez ismét rengeteg fölösleges műtétet jelent, aminek kockázata és következménye van. Ugyanakkor ennek a szűrésformának a szükségességét éppen a HPV elleni oltás mutatta meg.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az első oltott generációkról már jelentek meg adatok. Több ország statisztikái szerint az HPV ellen oltott korosztályokban emelkedett az invazív méhnyakrák gyakorisága (Rees és mtsi., 2020; Delépine, 2019). Ennek oka persze összetett, de mindenképpen aggodalomra ad okot. Beigazolódott annak a korábbi kritikának a jogossága, miszerint a HPV elleni oltást csak propaganda célból nevezték el méhnyakrák elleni oltásnak. Most látható, hogy az oltásban szereplő vírusok ellen valóban hatásos az oltás (de meddig?), de ez teret adott eddig háttérbe szorult - szintén rákkeltő - HPV vírusoknak, továbbá az oltott nők egy része -túlságosan bízva az oltásban- hanyagolja a továbbra is szükséges méhnyakrák szűrést.

Persze sokan szűréspártiak. Őket igazolják a megmentet életek, és sokan szűrés ellenesek, őket igazolják a fölös kezelésekkel tönkretett életek. Mindenesetre látnunk kell, a szűrésnek vannak árnyoldalai is, de lehet hasznos is. Az élet bonyolultabb annál, semmint hogy feketén-fehéren eldönthető volna, mi a jó. A szűrésekkel kapcsolatban a fő probléma az, hogy maguk az orvosok is és betegeik is, egy -gyakran- "szürke" eredményt hajlamosak feketének látni és azonnal műtik és kezelik a nem feltétlen biztos és nem feltétlen veszélyes elváltozást.

Néha a követés és megfigyelés hasznosabb, mint az azonnali cselekvés. De még jobb olyan életmódot folytatni, ami megvéd minket a betegségektől.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Brunström M, Carlberg B. Association of Blood Pressure Lowering With Mortality and Cardiovascular Disease Across Blood Pressure Levels: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Intern Med. 2018 Jan 1;178(1):28-36.

Delépine, N: A HPV-vírus elleni vakcina növeli a méhnyakrák kockázatát?

Hamashima,C; Teruhiko Hearasawa, Takafumi Katayama, Seijyu Sasaaki, Satoyo Hosono, Keika Hoshi 92 Systematic review of overdiagnosis in cervical cancer screening: how should we define overdiagnosis in cervical cancer screening? Evid Based Med. 2018; 23(Suppl.2):A43-44.

Mancia G, Bombelli M, Seravalle G, Grassi G. Diagnosis and management of patients with white-coat and masked hypertension. Nat Rev Cardiol. 2011;8(12):686-693.

Rapsomaniki E, Timmis A, George J, Pujades-Rodriguez M, Shah AD, Denaxas S, White IR, Caulfield MJ, Deanfield JE, Smeeth L, Williams B, Hingorani A, Hemingway H. Blood pressure and incidence of twelve cardiovascular diseases: lifetime risks, healthy life-years lost, and age-specific associations in 1·25 million people. Lancet. 2014 May 31;383(9932):1899-911.

Rees CP, Brhlikova P, Pollock AM. Will HPV vaccination prevent cervical cancer? J R Soc Med. 2020 Feb;113(2):64-78.

Szendi G: Tévutak az orvoslásban. Jaffa, 2018.