Jon Barron:
A tájékozott orvosok már nem ajánlják
a kis dózisú aszpirin rendszeres szedését

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Jon Barron: Low-Dose Aspirin Is Now Out of Favor with the Medical Establishment.

A tájékozott orvosok már nem ajánlják a kis dózisú aszpirin rendszeres szedését, mert több a kára, mint a haszna

 

A Google adatkezelési elvei

 

Eleinte -elmondása szerint- Jon Barron nem akart írni arról a rengeteg vizsgálatról, amelyeknek hatására az egészségügy korifeusai egyszer csak úgy döntöttek, hogy mégsem ajánlatos napi rendszerességgel kis dózisú aszpirint szedni a szívbetegségek megelőzésére. Hiszen én már évtizedek óta mondom ezt.

De aztán látta a rengeteg kommentet a különböző website-okon, ahol ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei megjelentek, és mivel nagyon aggasztónak találtam őket, úgy éreztem, muszáj reagálnom.

Először is nézzük meg azokat a tanulmányokat, amelyek nyomán elszabadultak az indulatok, és amelyekre sokan hitetlenkedéssel és gúnnyal reagáltak. Hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy a legtöbb ember nem ismeri ezeket a publikációkat, vagy csak egyet ismer közülük, és erre alapozza az aszpirinnel kapcsolatos összes következtetését.

Úgyhogy erre való tekintettel foglalkozzunk egy kicsit az említett vizsgálatokkal.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A világon emberek millió évtizedeken keresztül szedték a kisdózisú aszpirin, mivel az orvosok azt mondták nekik, hogy az aszpirin megvédi őket a sztróktól és a szívinfarktustól. Hiszen sokkal egyszerűbb minden nap bekapni egy tablettát, mint lefogyni, sportolni, vagy egészségesen táplálkozni, ráadásul nem is kerül sokba, és szinte minden háziorvos ajánlja a betegeinek - különösen idősebb korban. Az orvosok ugyanis úgy vélték, hogy gyulladáscsökkentő hatása révén az aszpirin hosszú távon lassítja bizonyos betegségek (különösen a szívbetegségek) progresszióját. A baj csak az, hogy ezt az elméletet soha nem sikerült bizonyítani. Valójában nagyon korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy az aszpirin tényleg meghosszabbítja-e az idős emberek életét. A nagy kérdés tehát az volt, hogy kis dózisú aszpirin öt éven keresztül tartó rendszeres szedése tényleg növeli-e az egyébként egészség idős emberek egészségben eltöltött éveinek a számát.

Erre 2018 szeptembere és 2019 márciusa között öt különböző vizsgálat és egy sor iránymutatás adott választ, amelyek végzetes csapásokat mértek az aszpirin-mítoszra.

Az első csapás: Az aszpirin nem segít, viszont növeli a gyomor- és bélrendszeri vérzések kockázatát

Az első a 2010-ben elkezdett, ausztrálok és amerikaiak körében végzett nagymintás megfigyeléses vizsgálat, az ASPPREE vizsgálat volt (Csökkenti-e az aszpirin a megbetegedések számát idősek emberek körében?). A kutatók a naponta szedett, kis dózisú aszpirin biztonságosságát és hatékonyságát vizsgálták idős emberekben egy sor betegség, köztük a szívbetegségek megelőzésében, és az eredményeket a The New England Journal of Medicine-ben publikálták.1

A vizsgálat 2010-től 2014-ig tartott, és 70 évnél (illetve az Egyesült Államokban élő feketék és spanyolajkúak esetében 65 évnél) idősebb, szív- és érrendszeri betegségben, demenciában vagy más betegségben nem szenvedő személyek vettek részt, akik random módon napi 100 mg szájon át szedhető, bélben oldódó aszpirint vagy placebót kaptak. Az elsődleges végpont (végpontnak nevezzük a vizsgálat célját, amit a végén mérnek) a halálozással a demenciával, illetve egyéb tartós testi rokkantság kialakulásával volt kapcsolatos, a cikkben referált másodlagos végpontok az elsődleges végpont egyéni összetevőire, és a súlyos vérzéses esetekre fókuszált. A vizsgálatban részt vevő összesen 19 114 személyből, akiknek az átlagéletkora 74 év volt, 9525 kapott aszpirint, és 9589 placebót.

A vizsgálati személyek egészségi állapotát átlagosan 4,7 évig követték nyomon, és azt állapították meg, hogy a résztvevőknek semmi hasznuk nem származott az aszpirin folyamatos szedéséből, legalábbis ami az első végpontot illeti. A kombinált halálozás-demencia-tartós rokkantság ráta évi 21,5 esemény volt 1000 személyre vetítve az aszpirin csoportban, és 21,2 a placebo csoportban. Vagyis a placebo csoportban volt jobb a helyzet, bár a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns. Ráadásul a második, individuális végpont, a bármilyen okból való elhalálozás tekintetében is rosszabb volt a helyzet az aszpirin csoportban: ott 12,7 esemény esett évente 1000 személyre, míg a placebo csoportban csak 11,1. De statisztikailag ennél sokkal szignifikánsabb és megdöbbentőbb volt az a tény, hogy a súlyos vérzések előfordulása 36%-kal volt magasabb az aszpirin csoportban, mint a placebo csoportban (3,6% vs. 2,8%).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ha egyszerűen akarjuk összefoglalni a vizsgálat eredményét, akkor azt mondhatjuk, hogy "Az aszpirin 5 éven keresztül történő rendszeres szedése idős, egészséges embereknek nem hosszabbította meg az egészségben, testi fogyatékosságok nélkül töltött életét, viszont nagyobb számban okozott súlyos vérzéseket, mint a placebo."

Ennyit a kis dózisú aszpirin szedésének a hatékonyságáról a szívbetegségek, illetve az azzal összefüggő tartós rokkantság megelőzésében. A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy néhány nemrégiben végzett vizsgálat szerint az aszpirin 4-5 éven keresztül történő szedése csökkenti bizonyos daganatos betegségek, például a vastagbélrák előfordulásának kockázatát, illetve a daganatok szóródásának a sebességét, de erre az említett vizsgálat nem terjedt ki. És az aszpirin ezzel kapcsolatos haszna, ha van ilyen, csak sok év után jelentkezik (Erről bővebben majd máskor).

És ezek az eredmények nem magukban állnak. Ugyanezt találták az ARRIVE vizsgálatban is (vagyis hogy az aszpirinnek haszna nincs, viszont növeli a vérzések kockázatát), amit a The Lancet publikált 2018 szeptemberében.2 Az ARRIVE egy randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálat volt, amelyben több, mint 12.500 olyan személy vett részt, akik a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából számos kockázati tényezővel rendelkeztek, például magas volt a koleszterinszintjük (ezt a szerző tartja fontosnak, de amúgy a koleszterin nem valódi kockázati faktor - Sz.G. megj.), a vérnyomásuk, stb. Ők naponta 100 mg aszpirint vagy placebót kaptak annak megállapítása céljából, hogy az aszpirin mennyire biztonságos és hatékony olyan személyek esetében, akiknek mérsékelten emelkedett a kockázatuk egy első kardiovaszkuláris esemény bekövetkezésére. Az öt év alatt a szívroham vagy más hasonló esemény előfordulása egyáltalán nem volt alacsonyabb a rendszeresen aszpirint szedők csoportjában, mint a placebo csoportban. És bár a gyomor-bélrendszeri vérzések előfordulása nem volt magas, az aszpirint szedőknél kétszer gyakoribb volt, mint a placebót szedőknél. (Megjegyezzük, hogy a vizsgálatban nem vehettek részt olyan személyek, akik valamilyen okból kockázati csoportba tartoztak a gyomor- és bélrendszeri vagy más vérzések szempontjából.)

A második csapás: Az aszpirin nem csökkenti a mortalitást, viszont szignifikánsan növeli a súlyos vérzések előfordulásának kockázatát

A második végzetes csapást az alacsony dózisú aszpirin rendszeres használatára egy 2019. január 22-én a Journal of the American Medical Association című folyóiratban publikált tanulmány mérte, amelynek az volt a végkövetkeztetése, hogy az aszpirin rendszeres szedése nem előzi meg a szívinfarktust és a sztrókot, viszont majd 50%-kal növeli a súlyos vérzések előfordulásának a kockázatát.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Míg arra utaló jelek vannak, hogy azoknál, akiknek korábban már volt szívinfarktusuk vagy sztrókjuk, az aszpirin csökkentheti az ismételt előfordulás esélyét, az finoman fogalmazva is kérdéses, hogy az első kardiovaszkuláris esemény megelőzésében játszik-e bármilyen szerepet. Az említett tanulmány egy a King's College London és a King's College Hospital kutatói által végzett szisztematikus áttekintés és metaanalízis volt.3 A tanulmány összesen 164 225 olyan résztvevő bevonásával végzett 13 vizsgálat eredményeit tekintette át, akiknek semmilyen szív- és érrendszeri betegségük nem volt a vizsgálat kezdete előtt, és a vizsgálatok tartalmaztak egy 12 hónapon át tartó utánkövetést is. A résztvevők vagy aszpirint szedtek vagy placebót, illetve semmit.

Az eredmények azt mutatták, hogy:4

Az aszpirin 11%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri események bekövetkeztének a kockázatát.

Hogy jobban értsük, ez azt jelenti, hogy közel 250 vizsgálati személyt kellett 5 éven keresztül aszpirinnel kezelni, hogy egyetlen sztrókot, szívinfarktust vagy szívhalált meg lehessen előzni.

Az aszpirin szedése 43%-kal növelte a súlyos vérzések előfordulásának a kockázatát azokhoz képest, akik nem szedtek aszpirin.

Vagyis hozzávetőlegesen minden 200 aszpirinnel kezelt személyből egynél súlyos vérzés alakult ki.

Az új rákdiagnózisok vagy rákhalálozások tekintetében az aszpirinnek nem volt kimutatható hatása.

Dr. Sean Zheng, a King's College London vezető kardiológusa az egyetem újságjában erről a következőket írja: "A tanulmány rávilágít arra, hogy nem áll rendelkezésünkre elég bizonyíték ahhoz, hogy aszpirin rutinszerű szedését javasoljuk szívbetegségben nem szenvedő személyeknek a szívinfarktus, a sztrók, illetve a szív- és érrendszeri halálozás megelőzése céljából."

Hogy miként kell eljárni azoknak az esetében, akik a szív- és érrendszeri betegségek, szempontjából nagyobb kockázatnak vannak kitéve, és/vagy cukorbetegek, még nem eldöntött. Ez a tanulmány arról szól, hogy bár az említett betegek körében az aszpirin szedése némileg csökkenti a kardiovaszkuláris események bekövetkezésének a kockázatát, viszont növeli a súlyos vérzések előfordulásának a számát."

Ezek az eredmények egybecsengenek az ASCEND vizsgálat eredményeivel, amelyet a New England Journal of Medicine 2018. októberi számában publikáltak.5 Ebben a vizsgálatban 15 000 cukorbeteg személy vett részt, akik rendszeresen kaptak aszpirint (100 mg/nap) vagy placebót átlagosan 7,4 éven keresztül. A kutatók azt találták, hogy 1000 aszpirint szedő betegből 11-nek sikerült elkerülnie a szívrohamot, a sztrókot, a mini-sztrókot vagy a kardiovaszkuláris halált. De minden 1000 résztvevőből 9-nél olyan súlyos vérzésről számoltak be, amivel az illető vagy kórházba került, vagy meghalt.

A harmadik csapás: A kegyelemdöfés

A kegyelemdöfést aztán az amerikai Kardiológusok Kollégiuma (angol rövidítés ACC) és az Amerikai Szívgyógyászok Társasága (angol rövidítés AHA) adta meg 2019 márciusában.

Az ACC/AHA Irányelvek a Klinikai Gyakorlatban Munkacsoportja megpróbálta egyesíteni a létező ajánlásokat a legújabb tudományos eredményekkel, és olyan irányelveket kidolgozni, amelyek az érszűkülethez köthető szív- és érrendszeri betegségek (angol rövidítés ASCVD) elsődleges megelőzésére fókuszálnak, beleértve a specifikusan az aszpirin használatával kapcsolatos új ajánlásokat is. Ezek a következőket tartalmazzák:6

A kis dózisú aszpirin (napi 75-100 mg szájon át történő) szedése megfontolható az ASCVD elsődleges megelőzésére 40 és 70 év közötti felnőttek esetében, akik az ASCVD szempontjából magasabb rizikócsoportba tartoznak, de a vérzések szempontjából nincsenek nagyobb kockázatnak kitéve.

A kis dózisú aszpirin (napi 75-100 mg szájon át történő) szedése 70 év fölött nem javasolt rutinszerűen az érszűkülethez köthető szív- és érrendszeri betegségek elsődleges prevenciójára.

A kis dózisú aszpirin (napi 75-100 mg szájon át történő) szedése az érszűkülethez köthető szív- és érrendszeri betegségek elsődleges prevenciójára semmilyen életkorban nem javasolt, ha az illető a vérzések szempontjából magasabb kockázati csoportba tartozik.

Más szavakkal: az irányelvek már nem javasolják a kis dózisú aszpirin szedését a szívinfarktus és a sztrók megelőzésére a legtöbb idősebb ember számára. Azok után, hogy az orvosok évtizedek óta szinte egyöntetűen állították, hogy 75-100 mg aszpirin napi szedésével minimális kockázat mellett megelőzhetők a szív- és érrendszeri betegségek, ez elég megdöbbentő fejlemény.

Az Irányelvek azt is kimondja, hogy bár az alacsony dózisú aszpirin szedése már nem ajánlott, az életmód változtatás továbbra is erősen javasolt. Ezek közül is elsősorban a rendszeres sportolás (legalább 150 perc mérsékelten intenzív mozgás hetente), az egészséges testsúly elérése, illetve megtartása, a dohányzás mellőzése (beleértve az elektromos cigarettát és a passzív dohányzást is), az egészséges táplálkozás, vagyis több zöldség, gyümölcs, dióféle, olajos mag és hal fogyasztása a zsírok, a hozzáadott cukor, a vörös húsok, a túl sok só és a telített zsírok egyidejű kerülése mellett (ezekből a zsírokra, a vörös húsokra és a sóra vonatkozó ajánlást nem kell komolyan venni. Ezek a társaságok a koleszterin bizniszből tartják fenn magukat -Sz.G. megj.).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának társelnöke, Roger S. Blumenthal, MD, ugyancsak azt mondja, hogy "a legjobb módja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének…. ha szívbarát szokásokat teszünk magunkévá, és ezekhez egész életünkben tartjuk magunkat.7 Bár a szív- és érrendszeri betegségek több mint 80%-a megelőzhető lenne életmódváltással, sokan még mindig nem sajátították el ezeket a stratégiákat, illetve figyelnek eléggé a szív- és érrendszeri betegségek más kockázati tényezőire sem."7

Majd így folytatja: "Az orvosoknak nagyon meg kellene gondolniuk, hogy felírnak-e aszpirint olyanoknak, akik nem szenvednek semmilyen szív- és érrendszeri betegségben. Sokkal fontosabb lenne a betegek életmódbeli szokásain javítani, a vérnyomásukat és a koleszterinszintjüket karbantartani, mint aszpirint szedetni velük."

Az ACC és az AHA is egyetért azzal, hogy a rendszeres mozgás, az egészséges testsúly, a dohányzás mellőzése és a zöldségekben gazdag, de cukrokban és transzzsírokban szegény étrend a legjobb módja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének.

Egy hasznos komment és válasz:

Kérdező: "Nem értem ezt az egész nagy egyetértést a mini aszpirin káros hatásai miatt. Nem ezért találták fel a bevont tablettákat? Évtizedek óta szedem őket gyomorproblémák nélkül. A bevont aszpirin rendszeres, hosszú távú használata hamarabb károsíthatja a vesét, mint a gyomrot."

Jon Barron válasza: Kivéve azt a tényt, hogy az első tanulmány, amelyről beszéltünk, az ASPREE tanulmány védőbevonatú aszpirinre épült. És e tanulmány alapján 36%-kal nagyobb az esélye annak, hogy súlyos bélvérzést kap, mint annak, hogy károsodik a veséje. Egyébként az emberek úgy tűnik azt gondolják, hogy az aszpirinben lévő sav az, ami problémát okoz, így a sav pufferelése minden problémát megold. Ez nem igaz. Az alacsony dózisú aszpirin savas hatása egy sósavval teli gyomorban elhanyagolható. A probléma az, hogy az aszpirin kémiailag gátolja a prosztaglandin termelést, ami a bélrendszer nyálkahártyájának lebomlását okozza, így a gyomor és a bélrendszer is védtelen marad.8 A pufferelésnek erre nulla hatása van - és valójában bebizonyosodott, hogy a legjobb esetben is csak marginális előnyei vannak.9

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1 John J. McNeil, Robyn L. Woods, Mark R. Nelson, et al. for the ASPREE Investigator Group. "Effect of Aspirin on Disability-free Survival in the Healthy Elderly." N Engl J Med 2018; 379:1499-1508. http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1800722

2 J Michael Gaziano, Carlos Brotons, Rosa Coppolecchia, et al. "Use of aspirin to reduce risk of initial vascular events in patients at moderate risk of cardiovascular disease (ARRIVE): a randomised, double-blind, placebo-controlled trial." The Lancet. volume 392, ISSUE 10152, P1036-1046, September 22, 2018. http://www.thelancet.com/article/S0140-6736(18)31924-X/fulltext

3 Sean L. Zheng, Alistair J. Roddick. "Association of Aspirin Use for Primary Prevention With Cardiovascular Events and Bleeding Events: A Systematic Review and Meta-analysis." JAMA, 2019; 321 (3): 277-287. http://jamanetwork.com/journals/jama/article-abstract/2721

4 News Centre. "Frequent use of aspirin can lead to increased bleeding." KIngs College of London. 22 January 2019. (Accessed 30 Mar 2019.) http://www.kcl.ac.uk/news/news-article?id=8006cceb-841c-485c-abb2-b787f28a2025

5 "Effects of Aspirin for Primary Prevention in Persons with Diabetes Mellitus." The ASCEND Study Collaborative Group. N Engl J Med 2018; 379:1529-1539. http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1804988

6 A report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Clinical Practice Guidelines. "2019 ACC/AHA Guideline on the Primary Prevention of Cardiovascular Disease." American College of Cardiology. 2019. http://www.onlinejacc.org/sites/default/files/additional_assets/guidelines/Prevention-Guidelines-Made-Simple.pdf

7 ACC News Story. "ACC/AHA Primary Prevention Guideline Provides Playbook For Managing CV Risk Factors." American College of Cardiology. Mar 17, 2019. http://www.acc.org/latest-in-cardiology/articles/2019/03/08/15/32/sun-2pm-acc-aha-release-first-guideline-primary-prevention-cvd-gl-prevention

8 Wallace JL. "Prostaglandins, NSAIDs, and gastric mucosal protection: why doesn't the stomach digest itself?." Physiol Rev. 2008 Oct;88(4):1547-65. http://www.physiology.org/doi/full/10.1152/physrev.00004.2008?url_ver=Z39.88-2003&rfr_id=ori%3Arid%3Acrossref.org&rfr_dat=cr_pub%3Dpubmed&

9 Linnoila M, Lehtola J. "Absorption, and effect on gastric mucosa, of buffered and non-buffered tablets of acetylsalicylic acid." Int J Clin Pharmacol Biopharm. 1977 Feb;15(2):61-4. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/885664