Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
A tej és a petefészekrák

Megjelent:Amiről az orvos nem mindig beszél magazin, 2020. március

Ma a legtöbben természetesnek tartják, hogy az anyatej után tehéntejre szoktassák a gyerekeket. De vajon "hozzászokott" -e evolúciósan valaha is ehhez a táplálékhoz az emberiség?

 

A Google adatkezelési elvei

 

A tejjel igen sok baj van. Legtöbbet a tehéntejet vizsgálták, mert a nyugati világban ez a legnépszerűbb. Kevesen gondolnak arra, hogy a világ nagyobbik része felnőttkorára már laktózérzékennyé válik. Kínában a lakosság 1%-a, Dél-Európában 50%-a tudja a laktózt megemészteni. Afrikában is főként a pásztornépek képesek csak panasz nélkül tejtermékeket fogyasztani. (Deng és mtsi., 2015). A tejallergia csecsemőkorban az egyik leggyakoribb, és mérési módszertől függően 0,2-17% között mozog a tejre allergiás választ adók aránya. (Flom és Sicherer, 2019). A csecsemőkorban fogyasztott tejre folyamatosan nő az autoimmun cukorbetegséggel reagálók száma. (Wasmuth és Kolb,2000) Az Európában elterjedt ún. A1 tehén (azt jelzi, hogy teje A1-béta kazeint tartalmaz) teje okoz leginkább a genetilailag erre hajlamosaknál 1-es típusú diabéteszt, s országonként az egy főre eső A1-béta-kazein fogyasztással arányos az évente újonnan diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegek és ischémiás szívbetegek száma. (Laugesen és Elliott, 2003) Finnországban 15 év alatt 35%-kal nőtt az 1-es típusú cukorbetegek száma a 18-64 éves korúak között. (Hakkarainen és mtsi., 2017)

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Evolúciós nézőpontból más állatok teje nem emberi fogyasztásra való, ugyanis pl. a tehéntej összetétele egészen más, mint az anyatejé, (Turck, 2013) és szénhidráttartalmához képest irreálisan nagy inzulinszint és IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor-1) emelkedést okoz. (Hoyt és mtsi., 2005) A tartós tejfogyasztás ezért hajlamosít az inzulinrezisztenciára és a 2-es típusú cukorbetegségre, (Lawlor és mtsi., 2005) és serkentheti a rákos szövetek növekedését.

A tej és a rák

A tejet több rákfajtával is kapcsolatba hozták, így pl. a legtöbb tejet fogyasztóknak 2,6-szeres kockázata van a prosztatarákra, (Grant, 1999) 40%-kal nagyobb a méhrákra. (Ganmaa és mtsi., 2012) A vastagbélrák kockázatát háromszorosára növeli. (van der Pols és mtsi., 2007) Negyven ország tej- és tejtermékfogyasztási adatait vetette össze két kutató az adott országbeli különféle rákbetegségek gyakoriságával, és szoros kapcsolatot találtak a tej és a sajt fogyasztása, valamint a mell-k és petefészekrák között. (Ganmaa és Sato, 2005) A szerzők rámutatnak arra, hogy a száz évvel ezelőtti tej egészen más volt, mint a mai. Manapság ugyanis a tejgazdaságokban a teheneket évi 300 napban vemhességben tartják, és a vemhesség alatt (különösen a második félidőben) a tehéntejben jelentősen megnő az ösztrogén és ösztrogénszerű bomlástermékek aránya. Kísérletekben a tejfogyasztás hatására nőkben megnőtt az ösztrogénszint, férfiakban pedig - az agyalapi mirigy csökkent működése miatt - alacsonyabb lett a tesztoszteronszint. (Maruyama és mtsi., 2010)

A gyanúba keveredett laktóz és galaktóz

A tej- és tejtermékek rákkeltő hatásának indirekt megközelítése az, amikor a laktózérzékenyek rákkockázatát összevetjük a nem laktózérzékenyekével. Egy svéd vizsgálatban 23 000 laktózérzékeny személy esetén a tüdőrák kockázata 45%-kal, a mellráké 21%-kal, a petefészekráké 39%-kal volt alacsonyabb. (Ji ls mtsi., 2015). Egy svéd, 61 000 nő 13,5 éves követéses vizsgálata a napi 4 vagy annál több adag tejet- és tejterméket fogyasztó nőknél kétszeres petefészekrák-kockázatot mutatott ki a napi 2 vagy annál kevesebb adagot fogyasztókhoz képest. (Larsson és mtsi., 2004).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A petefészekrák a második leggyakoribb nőgyógyászati rákfajta, s mivel későn szokták diagnosztizálni, nagy a halálozási kockázata. A tej és a petefészekrák kapcsolatát több kutatócsoport is vizsgálta.

A legtöbb laktózt fogyasztóknál az Iowa Women's Health Study (egy amerikai női egészségvizsgálat) megállapításai szerint 60%-kal nagyobb eséllyel alakult ki petefészekrák (Kushi és mtsi., 1999). A Nurses' Health Study-ban (itt ápolónők egészségét vizsgálták) 80 ezer nőt követtek 20 éven át, és a legtöbb laktózt fogyasztóknál több mint kétszerese volt a legsúlyosabb petefészekráknak, a hámszövetből kiinduló daganatnak a kockázata. Minden pohár tej/nap (11 gramm laktóz) 20%-kal növelte meg a kockázatot. (Fairfield és mtsi., 2004)

Állatkísérletekben a galaktóz károsítja a petefészket, ill. túlstimulálja a hipotalamusz-hipofizis- petefészek tengelyt, ami a petefészek alulműködéséhez vezet. Ismert genetikai betegség a galaktózbontó enzim teljes hiánya. Ezekben a nőkben a petefészek már oly fiatalon károsodik, hogy náluk csak hormonpótlással lehet a nemi érést előidézni. (Forges és mtsi., 2006).

Egy kutatócsoport tesztelte a galaktóz hipotézist a vérben mért galaktózbontó enzim szintjével petefészekrákos nőknél. Eredményük szerint a tej zsírtartalma felelős a petefészekrák kialakulásáért, bár azoknak a nőknek, akiknek a vérében a legalacsonyabb volt a galaktózbontó enzim szintje (azaz, akikben legtovább keringett az érintetlen galaktóz), 2,5-szeres volt a petefészekrák kockázatuk a kontrollszemélyekhez képest. Ezen alcsoport kis mérete miatt azonban ez az eredmény nem volt szignifikáns. (Webb és mtsi., 1998)

A nemzetközi fogyasztási és petefészekrák előfordulására vonatkozó 1989-es adatokat összevetve a nagy tejfogyasztók között a népesség 1,21-2,12%-ánál alakult ki petefészekrák. A szerző ezt a laktózzal, ill. a laktóz lebomlásából származó galaktózzal hozta kapcsolatba. (Cramer, 1989a). Daniel Cramer, e vizsgálat szerzője egy másik vizsgálatában közvetlenül a petefészekrákban megbetegedettek tejfogyasztását vizsgálta, és kimutatta, hogy a rák azoknál alakult ki valószínűbben, akikben a galaktózbontó enzim alacsonyabb volt. (Cramer, 1989b).

Bár Qin és munkatársai (Qin és mtsi., 2005) az elérhető 22 vizsgálat alapján elutasították a laktóz és galaktóz szerepét a petefészekrák kialakulásában, ezt túl komolyan nem érdemes venni, ugyanis nyilvánvaló, hogy a petefészekráknak sok oka lehet, köztük a laktóz/galaktóz fogyasztása is, és ha nem is minden petefészekrák hozható kapcsolatba a tej- és tejtermékek fogyasztásával, a tej továbbra is a vádlottak padján ül. Pl. egy 2016-os, 11 nagy vizsgálat összefoglaló elemzése egyértelmű kapcsolatot talált a tej- és tejtermékek fogyasztása és a prosztatarák között, (Lu és mtsi., 2016) holott nyilvánvaló, hogy a prosztatarákot sem csak a tejfogyasztás okozhatja.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Legjobb, ha mindig abból indulunk ki, milyen étrendhez alkalmazkodott az emberi szervezet. Ebben a tej csak az utóbbi pár ezer évben jelent meg, ez az idő elégtelen egy új táplálékfajtához való teljes alkalmazkodásra.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Cramer DW. Lactase persistence and milk consumption as determinants of ovarian cancer risk. Am J Epidemiol. 1989a Nov;130(5):904-10.

Cramer DW. Lactase persistence and milk consumption as determinants of ovarian cancer risk. Am J Epidemiol. 1989b Nov;130(5):904-10.

Deng Y, Misselwitz B, Dai N, Fox M. Lactose Intolerance in Adults: Biological Mechanism and Dietary Management. Nutrients. 2015 Sep 18;7(9):8020-35.

Fairfield KM, Hunter DJ, Colditz GA, Fuchs CS, Cramer DW, Speizer FE, Willett WC, Hankinson SE. A prospective study of dietary lactose and ovarian cancer. Int J Cancer. 2004 Jun 10;110(2):271-7.

Flom JD, Sicherer SH. Epidemiology of Cow's Milk Allergy. Nutrients. 2019 May 10;11(5).

Forges T, Monnier-Barbarino P, Leheup B, Jouvet P. Pathophysiology of impaired ovarian function in galactosaemia. Hum Reprod Update. 2006 Sep-Oct;12(5):573-84.

Ganmaa D, Cui X, Feskanich D, Hankinson SE, Willett WC. Milk, dairy intake and risk of endometrial cancer: a 26-year follow-up. Int J Cancer. 2012 Jun 1;130(11):2664-71.

Ganmaa D, Sato A. The possible role of female sex hormones in milk from pregnant cows in the development of breast, ovarian and corpus uteri cancers. Med Hypotheses. 2005;65(6):1028-37.

Grant WB. An ecologic study of dietary links to prostate cancer. Altern Med Rev. 1999 Jun;4(3):162-9.

Hakkarainen P, Sund R, Arffman M, Koski S, Hänninen V, Moilanen L, Räsänen K. Working people with type 1 diabetes in the Finnish population. BMC Public Health. 2017 Oct 12;17(1):805.

Hoyt G, Hickey MS, Cordain L.Dissociation of the glycaemic and insulinaemic responses to whole and skimmed milk. Br J Nutr. 2005 Feb;93(2):175-7.

Ji J, Sundquist J, Sundquist K. Lactose intolerance and risk of lung, breast and ovarian cancers: aetiological clues from a population-based study in Sweden. Br J Cancer. 2015 Jan 6;112(1):149-52.

Kushi LH, Mink PJ, Folsom AR, et al. Prospective study of diet and ovarian cancer. Am J Epidemiol 1999;149:21-31.

Larsson SC, Bergkvist L, Wolk A. Milk and lactose intakes and ovarian cancer risk in the Swedish Mammography Cohort. Am J Clin Nutr. 2004 Nov;80(5):1353-7.

Laugesen M, Elliott R. Ischaemic heart disease, Type 1 diabetes, and cow milk A1 beta-casein. N Z Med J. 2003 Jan 24;116(1168):U295.

Lawlor DA, Ebrahim S, Timpson N, Davey Smith G.Avoiding milk is associated with a reduced risk of insulin resistance and the metabolic syndrome: findings from the British Women's Heart and Health Study. Diabet Med. 2005 Jun;22(6):808-11.

Lu W, Chen H, Niu Y, Wu H, Xia D, Wu Y. Dairy products intake and cancer mortality risk: a meta-analysis of 11 population-based cohort studies. Nutr J. 2016 Oct 21;15(1):91.

Maruyama K, Oshima T, Ohyama K: Exposure to exogenous estrogen through intake of commercial milk produced from pregnant cows. Pediatr Int 2010; 52:33-8.

Qin LQ, Xu JY, Wang PY, Hashi A, Hoshi K and Sato A: Milk/dairy products consumption, galactose metabolism and ovarian cancer: metaanalysis of epidemiological studies. Eur J Cancer Prev 2005, 14,13-19.

Turck, D: Cow's Milk and Goat's Milk. in: Szajewska H, Shamir R (eds): Evidence-Based Research in Pediatric Nutrition. World Rev Nutr Diet. Basel, Karger, 2013, vol 108, pp 56-62

van der Pols JC, Bain C, Gunnell D, Smith GD, Frobisher C, Martin RM. Childhood dairy intake and adult cancer risk: 65-y follow-up of the Boyd Orr cohort. Am J Clin Nutr. 2007 Dec;86(6):1722-9.

Wasmuth HE, Kolb H. Cow's milk and immune-mediated diabetes. Proc Nutr Soc. 2000 Nov;59(4):573-9.

Webb PM, Bain CJ, Purdie DM, Harvey PW, Green A. Milk consumption, galactose metabolism and ovarian cancer (Australia). Cancer Causes Control. 1998 Dec;9(6):637-44.