Szendi Gábor:
A terhességi émelygésről és hányásról

A terhességi émelygés és hányás sok nőt érint, s elég sok tévedés van a mai napig forgalomban ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Igyekeztem összefoglalni mindazt, amit tudunk és azt is, hogyan kezeljük.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az orvostudomány fejlődése az emberi testről alkotott elképzelések története, aminek tágabb keretét a világról való gondolkodásmód határozta meg. Ha az embert Isten teremtette egykoron olyanná, amilyen ma is, akkor az orvoslás dolga megérteni, hogyan működik ez a bonyolult szerkezet. Mindezt azért, hogy ha zavar támad a szerkezet működésében, megfelelő beavatkozással helyreállítsa a helyes működést. Hisz az orvoslás célja mindig is az emberi szenvedés enyhítése, az egészség helyreállítása és az élet meghosszabbítása volt. A "teremtés", mint szemléleti keret burkoltan, kimondatlanul ma is ugyanúgy él a mai orvoslásban is, miként az ókoriban vagy középkoriban. Ez olyan terhes örökség, ami sok területen kifejezetten gátolja az orvoslás fejlődését. Ebben a szemléleti keretben ugyanis mindig a közvetlen okokat kutatják és kezelik: mi mit okoz, és milyen gyógyszerrel, kezeléssel lehet a kiváltó okot megszüntetni és az eredeti, kívánatos állapotot visszaállítani.

Charles Darwin 19. századi munkássága látszólag a biológiát forradalmasította, valójában a tudomány más területein fokozatosan kibontakozó történeti szemléletet volt képes átvinni az élő szervezetekre. A dolgok történetükben, kifejlődésükben való felfogása élesen szemben áll a "teremtés" felfogással. Az evolúciós gondolkodás keretében egy adott emberi jelenség kapcsán mindig az a kérdés, évmilliók szelekciós folyamatai miért alakították ki ezt vagy azt a mechanizmust, mi ennek az igazi célja, és miért vált jelen korunkban ez megbetegítő tényezővé.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Ezek a kérdések távoli okokkal magyarázzák a betegségeket. Például a cukorbetegek valójában nem betegek, csupán olyan sok finomított szénhidrátot fogyasztanak, amivel az ember evolúciója során nem találkozott. A közeli okokat kutató orvoslás viszont inzulinrezisztenciáról, hajlamosító génekről, csökkent inzulintermelő képességről és hasonlókról beszél, és beavatkozásai arra irányulnak, hogy a cukorbeteg továbbra is "normálisan" élhessen, mint a többi ember. A 20. század során fokozatosan egyre nőtt a kardiovaszkuláris és rákos megbetegedés és halálozás gyakorisága, ami egyértelműen az életmódváltozással magyarázható. Az orvostudomány viszont továbbra is ragaszkodik a közvetlen okokból fakadó magyarázathoz: szerinte a millió évig problémát nemokozó koleszterin és zsír okozza ma a szív- és érrendszeri betegségeket és a több millió éve bennünk élő néma "onkogének" okozzák manapság a rákot. Ma már a csillagászat, a régészet, a geológia, stb. elképzelhetetlen volna a távoli okok vizsgálata nélkül, ám az orvostudomány modern köntösbe öltözötten szemléletében még mindig a középkor szintjén áll. Nem véletlen, hogy a darwini szemléletű medicina különcnek tekintett tudósok hobbija csupán, akik néha a maguk okulására szerveznek egy konferenciát vagy kiadnak egy kötetet, de hatásuk alig-alig érződik az orvostudomány mai elméleteiben és működésében. A terhességi hányást magyarázni próbáló teóriák áttekintése jól mutatja ezt a helyben járást.

A terhességi hányás "története"

Mivel ősi tapasztalatok szerint a nők 70-80%-a tapasztal terhessége első szakaszában émelygést vagy hányást, évszázadok óta ezernyi magyarázat született a jelenségre. Beverley O'Brien és Niles Newton 1991-ben a "reggeli betegség" három paradigmáját, azaz elméleti keretét írták le (O'Brien és Newton, 1991).

1, a testi magyarázatok korszaka, amely 1929-ig tartott

2, az intrapszichikus, azaz belső lelki folyamatokkal való magyarázat, amely 1930-tól 1980-ig tartott

3, az anyagcserével és szociális stresszhatásokkal magyarázó teóriák korszaka 1981-től kezdődik és napjainkig tart

4, Ezt a korszakolást kiegészíthetjük az 1990-es években megjelenő evolúciós orvoslási magyarázat megszületésével. Az orvostudományi kutatásokat azonban továbbra is a közvetlen okok és mechanizmusok keresése jellemez, holott az evolúciós szemlélet, mint keret, sok nyitott kérdésre megkönnyítené a válasz megtalálását. Például, makacsul tartja magát az a nézet, hogy a terhességi émelygésnek és hányásnak csupán súlyosabb változata a vészes terhességi hányás.

A testi magyarázatok korszakára a legkorábbi időkben az ókori naiv elméletek és a viszonylag pontos megfigyelések voltak a jellemzők Az 1600-as évektől kezdődően, ahogy az emberi test működését és anatómiáját kezdték jobban megismerni, a fiziológiai magyarázatok váltak uralkodóvá. Az egyik elmélettípus a hasi szervek és a méhkapcsolatából indult ki (pl. a növekvő méh nyomja a gyomrot), a másik különféle mérgeket okolt, amelyek romlott ételből, férgekből vagy éppen a májból származik.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A pszichoanalízis elterjedésével és népszerűvé válásával a pszichés magyarázatok kezdtek elterjedni. A pszichoanalízis a szexualitás középpontba helyezésével tálcán kínálta a spekulatívnál spekulatívabb szexista teóriákat. Kézenfekvő volt a feltevés, hogy a terhességi hányás a szexualitás, a gyermek vagy a férfi, vagy egyszerre mindnek a tudattalan elutasítása, és mint ilyen, nyilvánvalóan neurotikus, hisztériás vagy éppen borderline személyiségre vall. További magyarázatok voltak az alacsony intelligencia, az anyasággal szembeni ambivalencia, az éretlen személyiség, a nő függése az anyjától, stb. A férfiközpontú, a női nem alacsonyabb rendűségét és gyengeségét nyíltan vagy titkon feltételező orvoslást és pszichiátriát az nem zavarta, hogy a terhességi émelygés és hányás a nők 70-80%-át érinti, hiszen sokaktól nem állt távol az a gondolat, hogy nők körében akár ilyen arányban is jellemző lehet a neurotikusság vagy a hiszteroid személyiségzavar. E korszak fő jellemzője tehát az volt, hogy sok férfi a terhességi émelygést és hányást hisztérikus, megjátszott, akarattal leküzdhető jelenségnek tekintette. Egy szerző szerint a háború alatt azért volt ritkább a terhességi émelygés és hányás, mert nehéz időkben az egyéb gondok jobban lekötötték a nők gondolatait. Az igazi magyarázat valószínűleg az élelmiszerhiányos időkre jellemző húshiány lehetett.

A pszichés magyarázatok korszakának véget vetettek azok az endokrinológiai kutatások, amelyek arra következtettek, hogy a terhesség korai szakaszában az émelygést és hányást valamely hormon megnövekedett szintje okozza. A szociális teóriák pedig azt hangsúlyozzák, hogy a rossz anyagi helyzet, a hiányzó szociális támogatottság, vagy a bevándorlással előálló idegen kulturális környezet miként fokozza a terhességi émelygés és hányás vagy a vészes terhességi hányás kockázatát.

A terhességi émelygés és hányás teóriái

A placenta szerepe

A megfigyelések szerint a terhességi émelygést és hányást valamiképp a placenta provokálja, ugyanis molaterhességekben is előfordul, amikor valójában nincs is magzat, csupán a placenta jóindulatú daganatáról van szó. A terhességi émelygés és hányás idősebb korban vagy dohányzó nőknél enyhébb és ritkább, ami a kisebb placentamérettel függhet össze (Niebyl, 2010).

Human chorionic gonadotropin (hCG) hormon

A hCG-t a placenta termeli, ezért a hCG szintje összefügg a placenta méretével, ikerterhesség, molaterhesség, Down-terhesség és a megfigyelések szerint lány magzat esetén is magasabb a szintje. A hormonnak számos funkciója van, melyek a terhesség megtartását szolgálják. Pl. fenntartja a sárgatest progeszterontermelését, ami a terhesség szempontjából fontos, csökkenti az anya immunrendszerének magzattal szembeni aktivitását. Sok vizsgálat szoros kapcsolatot mutatott ki a hCG szintje és a hányinger és hányás tünetek súlyosságával; amint emelkedni kezd a hCG szintje, vele jelennek meg a terhességi émelygés és hányás tünetei, és amint lecsökken és beáll a hCG egy - a terhesség végéig állandó - alacsonyabb szintre, a terhességi émelygés és hányás tünetei enyhülnek ill. megszűnnek (Furneaux és mtsi., 2001). Ennek ellenére ez a kapcsolat nem eléggé alátámasztott (Bustos és mtsi., 2017), mert terhességi émelygés és hányás előfordulhat alacsony hCG szint mellett is, ill. a magas hCG sem mindig okoz terhességi émelygés és hányást (Forbes, 2014). Fontos megjegyezni, hogy a vészes terhességi hányás tüneteinek nincs kapcsolata a hCG szintjével (Bustos és mtsi., 2017; Fejzo és mtsi., 2019).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ösztrogén és progeszteron

Sok kutató inkább az ösztrogént és/vagy a progeszteront tekinti a tünetek okozójának. Maga a hCG ugyanis az ösztrogén termelődését is serkenti. E két nemi hormon szintje terhesség alatt igen magas. A megfigyelések szerint az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlókra émelygéssel reagálóknak nagyobb a kockázata a terhességi émelygés és hányásra. A terhesség alatti magas hCG szint tovább növeli az ösztrogén és progeszteron szintjét. Egyes vizsgálatok kapcsolatot találtak a magas ösztrogénszint és a terhességi émelygés és hányás közt. Kimutatták, hogy az ösztrogén és a progeszteron megváltoztatják a gyomor működését, meghosszabbítva az étel gyomorban való tartózkodásának az idejét, ill. megváltoztatják a gyomorfal izmainak természetes összehúzódási ritmusát (Lee, 2011). Azonban ezek az összefüggések sem meggyőzőek.

Szerotonin

A kemoterápiák okozta hányingerben és hányásban játszott szerepe miatt a szerotonin is gyanúba keveredett, de mint ez eddigi endokrin tényezők esetében, itt sem találtak egyértelmű kapcsolatot sem a szerotonin szint és a terhességi émelygés és hányás tünetei között, sem a szerotoninhatást gátló gyógyszerek sem váltak be egyértelműen (Bustos és mtsi., 2017; Lee, 2011).

Pajzsmirigy túlműködés

Mivel a hCG hormon stimulálja a pajzsmirigyműködést, ezért megnő a T4 pajzsmirigyhormon szintje és csökken a TSH, azaz sok nő terhesség alatt a pajzsmirigy túlműködés laborjeleit mutatja (Mori és mtsi., 1988). Scott Forbes a kérdést evolúciós nézőpontból elemezte, és arra mutatott rá, hogy a magzat normál fejlődéséhez alapvető a megfelelő pajzsmirigyhormon szint, ezért a magzat a hCG-n keresztül mintegy átveszi az "irányítást" az anya pajzsmirigyműködése felett,hogy megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormonhoz jusson. A fölösleget semlegesíti, és az így keletkező "melléktermékek" (pl. az un. reverseT3, amely egy hatástalan T3 változat) idézik elő az émelygést és hányingert (Forbes, 2014).

A kutatásokban még felmerült a leptin, a Helycobacter pylori fertőzés, a prosztaglandinok szerepe, de amiként az eddig részletesebben tárgyalt mechanizmusok sem, úgy ezek sem bizonyultak általános magyarázatnak. A tisztánlátást zavarja az is, hogy a végső mechanizmust kutató összegző munkákban rendszeresen keverik a terhességi émelygés és hányást és a vészes terhességi hányás, utóbbit úgy tekintve, mintha az a terhességi émelygés és hányás súlyosabb változata volna. De az alapvető probléma, hogy a kutatások a közeli okokat vizsgálják, azaz, hogy mi okozza a terhességi émelygést és hányást, aminek természetesen megvan a maga létjogosultsága, ha másért nem, a jelenség orvosi kezelése miatt is. De ezekben a kutatásokban kísérlet sem történik annak az értelmezésére, hogy ez vagy az a mechanizmus miért, mi célból okozza ezeket a terhességi tüneteket, azaz mi ennek az egész jelenségkörnek a végső értelme.

A terhességi émelygés és hányás evolúciós értelmezése

Az evolúciós pszichobiológia a különféle emberi jelenségek kapcsán azt a kérdést vizsgálja, miért alakult ki és maradt fenn évmilliók során egy adott funkció vagy mechanizmus és mi az eredeti célja. A terhességi émelygés és hányás egy sajátos tünet együttes, amelynek része bizonyos ételek kerülése, a fokozott szag- és íz érzékenység, az émelység és hányás, s mindez a terhesség jól körülhatárolható szakaszára -5-20. hét közé- esik, amikor a magzat fokozottan érzékeny a terratogén hatásokra, mivel ekkor fejlődnek ki a végtagok és a belső szervek.

Már az 1940-es évektől jelentek meg beszámolók arról, hogy a terhességi hányásban szenvedőknél ritkább a spontán vetélés és koraszülés (Sherman és Flaxman , 2002).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Margie Profet 1988-ban fogalmazta meg először, majd 1992-ben fejlesztette tovább azt a teóriát, miszerint a terhességi émelygés és hányás egy evolúciósan kialakult védőmechanizmus a magzat védelmében (Profet, 1992).

Elmélete főbb pontjai:

1, Sok, felnőttek által veszély nélkül fogyasztott étel tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek ártalmasak lehetnek a magzat számára

2, A terhes nők szelektíven kerülnek bizonyos potenciális toxinokat tartalmazó ételeket

3, A terhességi émelygés és hányás akkor kezdődik, amikor a magzat érzékennyé válik ezekre a toxinokra

4, A terhességi émelygés és hányás akkor ér véget, amikor a magzat fejlődéséhez már sok tápanyagra van szükség: ekkor a táplálékbőség előnye nagyobb, mint a káros hatások kockázata

5, A szaglásos érzékelés a terhesség során úgy változik, hogy elősegítse a toxinok elkerülését

6, Azok a nőknek, akik komolyabb terhességi émelygés és hányásban szenvednek, sikeresebb a terhesség kimenete az enyhe, vagy tünetet nem mutató nőkhöz képest

Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy

7, A terhesség során az anya a magzat immunológiai elfogadásának érdekében immunszupresszív állapotban van, ezért fogékonyabb a különféle fertőzésekre is (Sherman és Flaxman , 2002).

Profet az állításokat tételesen igazolta és a teória megfogalmazása óta minden téren további igazolást nyert. A növények számos toxint tartalmaznak és az állati eredetű élelmek pedig természetes körülmények közt gyorsan megromlanak, s az ennek során keletkező bomlástermékek, ill. a ételekben megtelepedő mikroorganizmusok által termelt toxinok veszélyt jelentenek az emberi szervezet számára. A különféle ételmérgezések és élelmiszerekkel közvetített fertőzések még a modern élelmiszeripar és kereskedelem minden igyekezete ellenére is gyakoriak.

Samuel Flaxman és Paul Sherman kimutatták, hogy egy népnél annál gyakoribb a terhességi émelygés és hányás, minél nagyobb súllyal szerepel étrendjükben az állati eredetű táplálék. Huszonhét tradicionális életmódot folytató törzs közül ott nem volt jellemző a terhességi émelygés és hányás, ahol a fő táplálék a kukorica és/vagy egyéb növények voltak (Flaxman és Sherman, 2000). Országok összehasonlításakor a sok tengeri állatot fogyasztó japánban volt a terhességi émelygés és hányás a leggyakoribb (84%-os) és Indiában volt a legritkább (35%-os). Az ételaverziós vizsgálatokból az derült ki, hogy a legaverzívebbek a húskészítmények voltak, utána következett a kávé és tea, az alkohol, kevésbé voltak taszítók a zöldségek, de a legvonzóbb ételek a gyümölcsök, a magvak és keményítő tartalmú ételek, az édességek és a tej- és tejtermékek (Flaxman és Sherman, 2000).

Flaxman és Sherman áttekintették a tünetmentes, a csak émelygésre és a hányásra is panaszkodó nők terhességi kimenetét vizsgáló kutatásokat, és összegzésük szerint a tünetmentes anyákhoz képest az émelygő anyák fele olyan gyakran vetéltek el, vagy halt el a magzatuk, a hányingert is átélő nőknek pedig a tünetmentesekhez képest hetedére csökkent a vetélés és negyedére a magzat elhalásának a kockázata (Flaxman és Sherman, 2000). Természetesen a mai viszonyok közt a terhességi émelygés és hányás tüneteit nem mutató anyáknak sincs sok okuk az aggodalomra, mert igen kismértékű kockázatokról van szó.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az evolúciós megközelítés a távoli okok kimutatásával értelmezhetővé tette a terhességi émelygés és hányás jelenségét, amely orvosi szempontból értelmetlen működési zavarnak tekinthető és sikernek a teljes megszüntetése volna tekinthető. Ha azonban nem veszünk tudomást a terhességi émelygés és hányás védőfunkciójáról, akkor az émelygés és hányinger túl "sikeres" kezelése kockázatnak teszi ki a magzatot.

Mivel az elmélet ellenzői szemében a vészes terhességi hányás ellenérv a fentiekre, érdemes ezt a patológiás jelenséget külön is megvizsgálni.

A terhességi émelygés és hányás jellemzői

Az első tünetek a megtermékenyülést követő 2-4. héten jelentkeznek, a komolyabb tünetek a 9. és 16. hét között mutatkoznak, és a 22, hétre általában megszűnnek, de a nők 10%-nál a tünetek a terhesség végéig fennmaradhatnak. Szokták a terhességi émelygést és hányást reggeli betegségnek is nevezni, de a valóságban a rosszullétek egész nap jellemzőek. A nők egy része csak émelygést tapasztal, mások olykor hánynak is, megint mások egy nap többször is hánynak. A terhességi émelygés és hányásra hajlamosít a fiatal kor, az első terhesség, az ikerterhesség, az elhízottság és a nem dohányzás, az utazási betegség (hányinger utazáskor), a migrén és az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóktól kialakuló émelygés-hányás. Érdekes módon, ha a terhesség alatt a jobb oldali petefészekben aktív a sárgatest, ez is növeli a terhességi émelygés és hányás kockázatát.(Ennek oka az, hogy a jobb oldali petefészek nagyobb és aktívabb.) A kockázatot csökkenti a terhesség előtti rendszeres alkoholfogyasztás és dohányzás, valamint a vitaminszedés (Lee és Saha, 2011)

Általános tapasztalat, hogy az enyhe és közepesen erős tüneteket mutatóknál a terhesség kimenetele gyakran kedvezőbb, mint az émelygést és/vagy hányást nem tapasztalóknál. Kisebb a valószínűsége a vetélésnek és a koraszülésnek, a kis súllyal születésnek vagy visszamaradt fejlődésnek is.

A vészes terhességi hányás a nők 0.3-2%-nál fordul elő, súlyos hányinger és gyakori, kimerítő hányás jellemzi. Ez kezelés nélkül elektrolit zavarokhoz, kiszáradáshoz, fogyáshoz vezet, a vese és a máj károsodhat. Régen nem volt a ritka az anya halála sem, de ez ma már egyáltalán nem jellemző. Az állapot negatív következményekkel járhat az újszülöttre nézve: gyakori az alacsony születési súly, a koraszülés, a visszamaradt fejlődés, és a magzat elhalása, de az anya egészsége érdekében a terhesség megszakítása is előfordul.

Mind a terhességi émelygés és hányás, mind a vészes terhességi hányás családi halmozódás mutat. A terhességi émelygés és hányás 50%-os, a vészes terhességi hányás anyai ágon 30%-os öröklékenységet mutat (Bustos és mtsi., 2017).

A vészes terhességi hányás nem a terhességi émelygés és hányás súlyos változata

Mint láttuk, hogy a terhességi émelygés és hányásnak evolúciós értelme van. Mivel a jelenség az egész világon egyetemesen jellemző, és az ókortól napjainkig mindig is jelen volt (Weiss-Amer , 1993), ezért kizárható, hogy az elmúlt 100 év radikális életmódváltása állna a háttérben. Az evolúciós hasznosságát bizonyítja az is, hogy a terhességi émelygés és hányást elszenvedő nők terhessége pozitívabb kimenetelű, mint a terhességi émelygés és hányást nem tapasztaló nőknek. A terhességi émelygés és hányás evolúciós értelmezése kézenfekvő magyarázatát adja annak is, hogy az étvágytalanság, émelygés és hányás miként szolgálja a terhesség korai szakaszában a potenciálisan a magzat fejlődésére nézve veszélyes anyagok elkerülését.

Ha most evolúciósan próbálnánk értelmezni a vészes terhességi hányást, abba könnyen beletörne a bicskánk. A vészes terhességi hányás nem is oly régen még gyakran a terhes nő halálával, vagy későbbi termékenysége súlyos károsodásával járt, ami kifejezetten a reprodukciós siker ellen hat, s mint ilyen, valószínűtlen, hogy evolúciós pozitív szelekció eredménye volna. A pozitív szelekciós folyamatok ugyanis éppen a nagy reprodukciós sikeren keresztül működnek: akinek sok egészséges utóda lesz, annak a génjei jobban elterjednek. A vészes terhességi hányás okainak tisztázását nagymértékben nehezíti, hogy a vészes terhességi hányást a legtöbb kutató és orvos úgy tekinti, mint a terhességi émelygés és hányás súlyosabb változatát. Mivel a vészes terhességi hányásnak nincsenek egzakt biológiai mutatói (Niemeijer és mtsi., 2014), ezért a diagnózist csupán a tünetek súlyossága alapján állítják fel (Grooten és mtsi., 2016). Ennek a következménye azonban az egymásnak ellentmondó eredmények születése.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az első eredmény, aminek mentén el lehet különíteni a vészes terhességi hányást a terhességi émelygés és hányástól, két gén, a GDF15 és az IGFBP7 fokozott működése vészes terhességi hányásban (Fejzo és mtsi., 2019). E két gén által kódolt fehérjék részt vesznek a placenta kialakulásában és agytörzsi receptorokon keresztül a táplálkozási viselkedés befolyásolásában. Kapcsolatban állnak a cachexia-val, amely súlyos betegségek végállapotára jellemző, étvágytalansággal, émelygéssel, hányással és izomvesztéssel járó állapot. A vizsgálatban a vészes terhességi hányásban szenvedő nőket hasonlítottak össze a terhességi émelygés és hányásban szenvedő és terhességi émelygés és hányás mentes terhes nőkkel. A két génhez köthető fehérje magas szintje egyértelműen elkülönítette a vészes terhességi hányásban szenvedőket a többi terhes nőtől. A vizsgálat azt is cáfolta, hogy a hCG kapcsolatban állna a vészes terhességi hányással.

A GDF15-t 1997-ben fedezték fel. Az általa kódolt fehérje alacsony szinten folyamatosan jelen a szervezetben, sokféle sejt és szövet termeli, s a sejtkárosító hatásokra megemelkedik a szintje. Vizsgálták a táplálkozás hatását a GDF15 aktivitására, de sem az éhezés, sem a túltáplálás nem befolyásolta a termelődő fehérje szintjét. Azonban az esszenciális aminosav hiányos táplálkozás, ill. különféle toxinok hatása jelentősen megnövelte a GDF15 aktivitását. Így pl. a dohányzás étvágycsökkentő hatása GDF15 fokozott aktivitásával magyarázható. Terhességben általában magas a szintje, különösen vészes terhességi hányásban (Lockhart és mtsi., 2020). A GDF15-nek több mutációja van jelen a népességben, s a rs16982345-nak nevezett változat jelent nagy kockázatot a vészes terhességi hányásra. Mivel GDF15 gén többszörösen van jelen (hiszen sokféle sejt és szövet tartalmazza), ezért minél több rs16982345 változatot hordoz egy nő, annál valószínűbb, hogy vészes terhességi hányásban fog szenvedni. az rs16982345 nyolcszoros kockázatot jelent a terhességek során ismétlődő vészes terhességi hányásra (Fejzo és mtsi., 2018). Mivel a gének a szülőkből az utódba átadódnak, érthető, hogy a vészes terhességi hányás gyakran kimutatható a felmenők között is.

Hogy miként maradhatott fenn az evolúció során ez a kifejezetten szaporodási hátránnyal járó génváltozat, arra viszonylag egyszerű a magyarázat és analógiát is könnyű találni rá. Ha mind az apa, mind az anya hordozott ilyen kockázatos génváltozatot, de azok - összeadódva- csak a lánygyermekben okoztak vészes terhességi hányást, az ilyen nők azonban a régmúltban vagy meghaltak terhességük során, vagy elvetéltek, vagy kevésbé életképes utódokat hoztak a világra, egyszóval, a kockázatos gének terjedésével szemben szelekció folyt. A kockázatot jelentő génváltozat nem tűnt el a népességből, hiszen kevés másolatot hordozókra nem jelentett komoly veszélyt, viszont a vészes terhességi hányás mindig "újratermelődött"azokban a nőkben, akik apjuktól és anyjuktól egyaránt nagy kockázatú génváltozatot örököltek. Mióta -az orvoslás fejlődésével- egyre több vészes terhességi hányásban szenvedő nőt és magzatát sikerül megmenteni, a vészes terhességi hányással szembeni természetes szelekció megszűnt.

A vészes terhességi hányás tehát nem tekinthető a terhességi émelygés és hányás szélsőséges változatának, mert a szaporodás szempontjából előnytelen jelenség. Az ettől szenvedőknek jó hír, hogy GDF15 fehérje ismeretében előbb-utóbb megtalálják a kockázatmentes hatástalanításának is a módját.

Hogyan kezeljük a terhességi émelygés és hányás tüneteit?

Sok nőnek valószínűleg az is megkönnyebbülést okoz, ha tudja, hogy a terhességi émelygés és hányás nem betegség, hanem a magzatot védő ősi mechanizmus. De az elfogadáson túl a terhes nő természetesen többet is tehet.

- több vizsgálat igazolta, hogy a terhesség előtt szedett multivitaminok csökkentik a terhességi émelygés és hányás kockázatát (Tsakiridis és mtsi., 2019)

-A terhesség első harmadában érdemes kerülni a vaspótlást, vagy legalábbis minimalizálni, mert ez csökkenti a terhességi émelygés és hányás tüneteit (Tsakiridis és mtsi., 2019)

-A gyömbér (4x250 mg) 50%-ban csökkenti a terhességi émelygés és hányás tüneteit, mind az émelygést, mind a hányást (Khorasani és mtsi., 2020).

-A B6-vitaminról nehéz egzakt kijelentést tenni, mert általában összehasonlításban vizsgálják és különböző adagokban. Mindenesetre a B6-vitaminnak a normálisan ajánlottnál (2 mg) jóval nagyobb adagját (10-100 mg) hatásosnak találták (Khorasani és mtsi., 2020), és még nagyobb dózis esetén sem mutattak ki magzati károsodást (Shrim és mtsi., 2006).

- hatásosnak találtak a birsalma szirupot is (házilag is készíthető, napi 3x 1 teáskanálnyi) (Khorasani és mtsi., 2020)

- a mentol belélegezve ill. szirupban fogyasztva ugyancsak csökkenti a terhességi émelygés és hányás tüneteit (Khorasani és mtsi., 2020)

- kerülni kell a fűszeres, erős illatú ételeket

- gyakran, de kis adagokat érdemes enni

Számos gyógyszert vizsgáltak és alkalmaznak a terhességi émelygés és hányás tüneteinek csökkentésére, azt állítva, hogy ezek a gyógyszerek nem károsak a magzatra. Ezt azonban nehéz elhinni, hiszen, ami a placentán átjut, az hat a magzat idegrendszerére ugyanúgy, ahogy az anyáéra is. Ezért gyógyszerekhez csak végső esetben érdemes fordulni.

Konkrét ételcsoportokat nem érdemes ajánlani, mert egyénileg nagyon eltérő lehet, ki mit kíván, ki mit tapasztal hasznosnak. Támpontot jelenthet az evolúciós vizsgálatoknál említett makrotápanyagok averzív, ill. vonzó jellege.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Bustos M, Venkataramanan R, Caritis S. Nausea and vomiting of pregnancy - What's new? Auton Neurosci. 2017 Jan;202:62-72.

Fejzo MS, Arzy D, Tian R, MacGibbon KW, Mullin PM. Evidence GDF15 Plays a Role in Familial and Recurrent Hyperemesis Gravidarum. Geburtshilfe Frauenheilkd. 2018 Sep;78(9):866-870.

Fejzo MS, Fasching PA, Schneider MO, Schwitulla J, Beckmann MW, Schwenke E, MacGibbon KW, Mullin PM. Analysis of GDF15 and IGFBP7 in Hyperemesis Gravidarum Support Causality. Geburtshilfe Frauenheilkd. 2019 Apr;79(4):382-388.

Flaxman SM, Sherman PW. Morning sickness: a mechanism for protecting mother and embryo. Q Rev Biol. 2000 Jun;75(2):113-48.

Forbes S. Pregnancy sickness and parent-offspring conflict over thyroid function. J Theor Biol. 2014 Aug 21;355:61-7.

Furneaux EC, Langley-Evans AJ, Langley-Evans SC. Nausea and vomiting of pregnancy: endocrine basis and contribution to pregnancy outcome. Obstet Gynecol Surv. 2001 Dec;56(12):775-82.

Grooten IJ, Roseboom TJ, Painter RC. Barriers and Challenges in Hyperemesis Gravidarum Research. Nutr Metab Insights. 2016 Feb 14;8(Suppl 1):33-9

Khorasani F, Aryan H, Sobhi A, Aryan R, Abavi-Sani A, Ghazanfarpour M, Saeidi M, Rajab Dizavandi F. A systematic review of the efficacy of alternative medicine in the treatment of nausea and vomiting of pregnancy. J Obstet Gynaecol. 2020 Jan;40(1):10-19.

Lee NM, Saha S. Nausea and vomiting of pregnancy. Gastroenterol Clin North Am. 2011 Jun;40(2):309-34,

Lockhart SM, Saudek V, O'Rahilly S. GDF15: A hormone conveying somatic distress to the brain. Endocr Rev. 2020 Apr 20:bnaa007.

Mori M, Amino N, Tamaki H, Miyai K, Tanizawa O. Morning sickness and thyroid function in normal pregnancy. Obstet Gynecol. 1988 Sep;72(3 Pt 1):355-9.

Niebyl JR. Clinical practice. Nausea and vomiting in pregnancy. N Engl J Med. 2010; 363:1544-1550

Niemeijer MN, Grooten IJ, Vos N, Bais JM, van der Post JA, Mol BW, Roseboom TJ, Leeflang MM, Painter RC. Diagnostic markers for hyperemesis gravidarum: a systematic review and metaanalysis. Am J Obstet Gynecol. 2014; 211:150 e151-115.

Niemeijer MN, Grooten IJ, Vos N, Bais JM, van der Post JA, Mol BW, Roseboom TJ, Leeflang MM, Painter RC. Diagnostic markers for hyperemesis gravidarum: a systematic review and metaanalysis. Am J Obstet Gynecol. 2014; 211:150 e151-115.

O'Brien, B; Newton, N: Psyche versus soma: Historical evolution of beliefs about nausea and vomiting during pregnancy. J Psychosom Obstetrics Gynecol, 1991, 12(2): 91-120.

Profet, M: Pregnancy Sickness as Adaptation: A Deterrent to Maternal Ingestion of Teratogens. in: Barkow. JH; Cosmides, L; Tooby, J: The adapted mind. Oxford Univ Press, 1992. pp:327-365.

Sherman PW, Flaxman SM. Nausea and vomiting of pregnancy in an evolutionary perspective. Am J Obstet Gynecol. 2002 May;186(5 Suppl Understanding):S190-7.

Shrim A, Boskovic R, Maltepe C, Navios Y, Garcia-Bournissen F, Koren G. Pregnancy outcome following use of large doses of vitamin B6 in the first trimester. J Obstet Gynaecol. 2006 Nov;26(8):749-51.

Tsakiridis I, Mamopoulos A, Athanasiadis A, Dagklis T. The Management of Nausea and Vomiting of Pregnancy: Synthesis of National Guidelines. Obstet Gynecol Surv. 2019 Mar;74(3):161-169.

Weiss-Amer, M. 1993. Medieval women's guides to food during pregnancy: Origins, texts, and traditions. Canadian Bulletin of Medical History 10: 5-23.