Fordította: Czárán Judit
Van jó piszok és rossz piszok. Csak mára elfelejtettük a kettő közti különbséget.
Source: www.Freepik.com
A koszevés gondolata nem új keletű, legalább 2500 évre nyúlik vissza. A vadászok és a gyűjtögetők el sem tudták kerülni, hogy piszkot egyenek, és bizonyítékok vannak rá, hogy kultúrától függetlenül nyomokban mindig is fogyasztottak az emberek koszt.
Gondoljanak a saját gyerekkorukra. Valószínűleg Önök közül sokan, hozzám hasonlóan, olyan házban nőttek fel, amely körül volt konyhakert vagy virágoskert. Ahol bizonyára segítettek a szüleiknek a gyomlálásban vagy a magok elültetésében. És még ha nem is volt kertes házuk, gyerekként bizonyára minden nap órákat játszottak a szabadban, ahol jól összepiszkolták magukat. Akkoriban az emberek még nem aggódtak annyira a kosz miatt - a kosz része volt az életnek. Összepiszkolták magukat, aztán megmosakodtak. A nyugati ember csak évekkel később vált tisztaságmániássá. Nem nyúlt többé piszkos dolgokhoz, és főleg vigyázott, hogy ne egye meg a koszt.
Ma már nem számít "normálisnak", hogy a kezünk piszkos lesz. A dizájnos kerti szerszámok és a vastag kesztyűk szinte garantálják, hogy ilyesmi nem történhet velünk. És ez nem csak a felnőttekre igaz... Hiszen manapság a gyerekek is sokkal több időt töltenek a számítógép előtt, mint azzal, hogy a földet túrják. És ha mégis bepiszkolja valaki a kezét - vagy piszkos élelmiszerrel kell dolgoznia, - ott vannak a divatos zöldséghámozók, az antibakteriális szappanok és fertőtlenítő kézzselék, mely utóbbiak garantáltan eltávolítják a kezünkről az összes szennyeződést és baktériumot.
Bár mindez hasznosnak tűnhet az egészségünk szempontjából, a mániákus tisztaság valójában árt a bélrendszerünk egészségének.
A mai kor vadászai és gyűjtögetői - meglepő igazságokat tárnak fel a mikrobiom egészségéről
Az ember mikrobiomja a bélbaktériumok rá jellemző gyűjteménye - a beleinkben baktériumok trilliói tenyésznek, amelyek befolyásolják az immunrendszerünk egészségét, a hangulatunkat, a viselkedésünket, az emésztésünket, az anyagcserénket és a testsúlyunkat. Mivel aligha kétséges, hogy a modern kori életmód hatással van a bélrendszer egészségére, feltehetjük a kérdést, vajon mennyiben lenne más a mikrobiomunk, ha teljesen elszigetelten élnénk a modern orvostudománytól, a modern táplálkozástól és életmódtól?
Hogy megpróbáljanak választ találni erre a kérdésre, a kutatók és a venezuelai kormány orvoscsoportja helikopterre ült, hogy ellátogasson egy Venezuela és Brazília határán élő távoli törzshöz, a yanomamikhoz. E törzs tagjai több mint 11 000 éve vadászó-gyűjtögető életet élnek az Amazonas menti esőerdők említett régiójában, és ez a látogatás jelentette számukra az első kapcsolatot modern kori emberekkel.
Miután a kutatók mintát vettek 12 falubeli székletéből, DNS-vizsgálattal meghatározták, hogy milyen baktériumfajok élnek ezeknek a vadászó-gyűjtögető embereknek a bélrendszerében. Az első meglepetés akkor érte őket, mikor kiderült, hogy a yanomamik mikrobiomjában elképesztően sok különböző baktériumfaj tenyészik - a bélrendszerükben mintegy 50 százalékkal nagyobb volt az ökológiai sokféleség, mint egy átlagos amerikai ember beleiben. Ebben nyilván több tényező is szerepet játszott:
Bár a higiénia és a közegészségügyi állapotok valóban fontos változók voltak, más dolgok is nagy szerepet játszottak az eltérésben, különösen az étrend. De létezik sok más kevésbé ismert tényező is, amelyek napi szinten hatással vannak a mikrobiomra, és amelyek megváltoztathatják annak pH-értékét, befolyásolhatják a tápanyagok felszívódását, a gyulladásos reakciókat, az immunrendszer működését, az emésztést és a bélrendszer azon képességét, hogy felvegye a harcot a patogén betolakodókkal szemben.
Kilenc tényező, amelyek károsítják a bélrendszer egészségét
Mikrobiomunk egészsége a hasznos és a potenciálisan patogén baktériumok közötti egyensúlytól, valamint a bélfalak egészségétől és épségétől függ.
Ha a mikrobiom egyensúlya megbomlik, vagy elveszíti sokféleségét, illetve ha a bélfal megsérül, a szervezet számos folyamata károsodhat. Íme a kilenc legfontosabb károsító tényező:
1) az antibiotikumok
A legtöbb antibiotikum megváltoztathatja a bél mikrobiális egyensúlyát. Akár most szed valaki antibiotikumot, akár a múlt héten vagy évekkel ezelőtt szedett, a mikrobiomja egészsége mindenképpen veszélybe kerül. De ide tartoznak az élelmiszerekben, különösen az iparilag tenyésztett állatok húsában és a hagyományos tejtermékekben található rejtett antibiotikumok is.
2) a gyomorégés elleni tabletták
3) a fluorozott és klórozott víz
4) a feldolgozott és finomított cukrok
5) a feldolgozott és finomított élelmiszerek
6) a biotechnológiai eljárással előállított élelmiszerek és a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok
7) a nem-szteroid gyulladáscsökkentők
8) a stressz
9) a légszennyezés
A mosogatógép használata allergiát okozhat
A svédországi Göteborgi Egyetem kutatói 2015-ben újabb kutatással támasztották alá a hipotézist, amely egy, az amerikai háztartások mintegy 75 százalékában megtalálható háztartási eszközzel, a mosogatógéppel kapcsolatos.
Ha van mosogatógép az otthonában, valószínűleg szerencsésnek mondhatja magát. De amellett is szólnak komoly érvek, hogy mosogassunk inkább kézzel. Mivel a mosogatógépek nagyon forró vízzel mosogatnak (annyira forróval, amit a kezünk már általában nem is bír ki), sokkal több baktériumot ölnek meg, és ezáltal tisztábbak lesznek benne az edények, mint a hagyományos kézi mosogatásnál.
De ez az állítólagos előnyük egyben a hátrányuk is lehet. Egy több mint 1000 svéd gyermek részvételével végzett vizsgálat szerint azoknál, akik nagyobb mértékben voltak kitéve a különböző mikrobáknak, kisebb valószínűséggel alakult ki allergia... és ez magában foglalta a kézzel mosogatott edényeken keresztül történő potenciális kitettséget is.
Azokban a háztartásokban, ahol az edényeket mindig kézzel mosták el, az allergiás gyerekek aránya fele akkora volt, mint a mosogatógépet használó háztartásokban. A kézzel mosogatott edényeket használó családok gyerekeinél ezen kívül kisebb valószínűséggel alakult ki ekcéma, asztma és szénanátha.
A kutatók erről a következőket mondják:
"A hipotézisünk az, hogy a kevésbé hatékony mosogatási módszer a mikrobáknak való nagyobb kitettség révén toleranciát válthat ki."
Együnk több koszt
Jeff Leach a New York Timesban írt cikkében az egyszerű termelői piac példáját hozza fel arra a dologra, ami sokunk életéből hiányzik, és amit egy szóval kosznak hívunk. A régi időkben a salátafejek és sárgarépacsokrok tele voltak különféle mikroorganizmusokkal, és senki sem gondolta, hogy ez problémát jelent.
Manapság az élelmiszereink nagy részét pasztörizálják, sugarazzák, sterilizálják, vagyis mindent megtesznek azért, hogy a bennük levő baktériumok - még ha azok hasznos fajok is - ne maradhassanak életben. Amikor mégis történik valamilyen mérgezés, gyakran a szövetségi ügynökségeket hibáztatják, hogy nem követelnek még nagyobb tisztaságot az élelmiszergyártásban, de azon nem gondolkodnak el, hogy vajon a saját immunrendszerük miért nem volt képes megvédeni az érintetteket még egy normális baktériumterheléstől sem. Leach erről a következőket írja:
"...mikor feltesszük a kérdést, hogy vajon ilyenkor miért nem működik a szervezet természetes védekező rendszere, egyben arra is utalunk, hogy az élelmiszerbiztonsági stratégiánk is felelős a történtekért, és felhívjuk a figyelmet egy sokkal nagyobb közegészségügyi problémára, amelynek az élelmiszerekkel terjedő kórokozók okozta megbetegedések csak egy tünete, és ez az, hogy a modern ember mindent túlreagáló immunrendszere immár minimális kihívásokkal is képtelen megküzdeni."
Ironikus módon éppen az egyértelműen a modern kor vívmányainak számító dolgok - a kézfertőtlenítő szerek, a tisztított víz, az ételek hűtése - hoztak létre egy sor új betegséget. Leach így folytatja:
"Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az allergiák és az autoimmun betegségek riasztó mértékű terjedése az elmúlt évtizedekben - legalábbis részben - annak tudható be, hogy nem vagyunk kitéve azoknak a mikroorganizmusoknak, amelyek egykor az ételeinkben és a szervezetünkben is nagy számban megtalálhatók voltak. El voltunk halmozva olyan jóindulatú, illetve potenciálisan patogén mikroorganizmusokkal, amelyek az iparosodás előtti időkben az élet minden területén jelen levő szennyeződésekhez kapcsolódtak, és amelyek szerepet játszottak abban a hagyományos koevolúciós folyamatban, amelynek során kialakultak a normál háttér szintek, és amely megakadályozta, hogy a szervezetünk minden idegen testet túlreagáljon ".
A kézfertőtlenítők és nedves törlőkendők világában (nem is beszélve a sovány szójás-vaníliás tejeskávékról) aligha tudjuk elképzelni az iparosodás előtti életmódot, amikor az emberek még naponta több trillió hasznos organizmust vittek be a szervezetünkbe.
Az emberiség történelmének majdnem egésze során ez úgy működött, hogy a baba a szülőcsatornán való áthaladása közben megkapta az anyjától ezeket a jótékony mikróbákat - vagyis azok anyáról gyermekre öröklődtek. A császármetszéssel történő szülések arányának riasztó megnövekedése azonban azt jelenti, hogy a születés során a mikrobióta egy része a következő generáció számára potenciálisan elvész.
Nálunk, akik az iparosodott világban élünk, a mikrobiális sokféleségnek ez az csökkenése egész életünkben folytatódik.
A természet piszkos földjét felváltotta a járólap; egykor szennyezett és kormos testünket és ruháinkat szinte naponta mossuk; sáros vizünket szűrjük és kezeljük; rothadó és erjedő ételeinket hűtjük; és még a tehénistállót is jól eldugják előlünk. Miközben a higiénia és a közegészségügy terén elért javulások elismerést érdemelnek, akaratlanul egy sor valóban ember okozta betegséget hoztunk létre.
A steril környezet okozta betegségek száma nő
A higiénia hipotézis - az az elmélet, amely szerint a szennyeződéseknek és baktériumoknak való korai kitettség az immunrendszert arra programozza, hogy időben felismerje és elhárítsa a veszélyeket - az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan bizonyítást nyert. Az elmélet szerint, ha egészségesek vagyunk, a baktériumokkal és vírusokkal való érintkezés "természetes vakcinaként" szolgálhat, amely erősíti az immunrendszert, és hosszú távú védettséget biztosít a betegségekkel szemben.
Mi, emberek, nem arra születtünk, hogy buborékban, az élettől elszigetelve létezzünk. Hanem arra, hogy időt töltsünk a szabadban, játsszunk a sárban, legyünk aktívak - és legyünk piszkosak. Hogy találkozzunk potenciálisan fertőző ágensekkel, és alakítsunk ki tartós immunitást velük szemben.
A józanész ezt diktálná, de ma, a mániákus sterilizálás és az okos marketing világában, ahol sokunknak átmosták az agyát, a piszokra első számú közellenségként tekintünk, amit mindenáron ki kell iktatni az életünkből. Mindenre létezik antibakteriális megoldás, és aki nem törli le perceként a pultot, és nem mos kezet antibakteriális szappannal, az végül antibiotikumokat szed, ha kell, ha nem.
Nagy valószínűséggel az Ön étrendje is nagymértékben nélkülözi azokat a természetes baktériumokat, amelyek egészségessé teszik az ételeinket - és minket magunkat -, mivel a legtöbb élelmiszer erősen feldolgozott, finomított és pasztörizált. Márpedig a baktériumok és vírusok túlzott kerüléséért nagy árat fizethetünk, hiszen ez számos betegség, köztük az asztma, az allergia, az ekcéma, az immunrendszer betegségei (autoimmun betegségek stb.), valamint a szívbetegségekben és depresszió kialakulásában is szerepet játszik.
Charles Raison idegtudós ezt a következőkkel magyarázza:
"A jóindulatú mikroorganizmusok, amelyek 'régi barátaink', az ősidőktől tanítják az immunrendszert arra, hogy toleráljon más ártalmatlan mikroorganizmusokat, csökkentve azokat a gyulladásos reakciókat, amelyek a legtöbb modern betegség, köztük a rák és a depresszió kialakulásában is szerepet játszanak".
Ha túlságosan "tiszták" vagyunk, akkor egyszerűen megfosztjuk magunkat a baktériumokkal való érintkezéstől, amelyekre a testünknek szüksége van ahhoz, hogy beprogramozza magát a gyulladások távol tartására, valamint hogy megfelelően reagáljon, ha mégis bekövetkezik a baj. Nem arról van szó, hogy együnk piszkos dolgokat... de az egészséges talajban termesztett, és rengeteg jótékony baktériumot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása rendkívül fontos.
Miért fontosak az erjesztett élelmiszerek
A normál bélflóra kialakulása az élet első 20 napjában döntő szerepet játszik a baba immunrendszerének érésében. Azoknak a csecsemőknek, akiknél nem alakul ki az egészséges bélflóra, károsodik az immunrendszerük. Ha ezek után még be is oltják őket, az akár katasztrofális következményekkel is járhat. Az oltásokat ugyanis eredetileg a tökéletesen egészséges immunrendszerrel rendelkező gyermekek számára fejlesztették ki, de mint Dr. Natasha Campbell-McBride mondja, a kiegyensúlyozatlan bélflórával bíró gyermekek nem alkalmasak arra, hogy a standard oltási protokoll szerint oltsák őket.
A végeredmény egyre több autista, tanulási nehézséggel, neurológiai, pszichiátriai, immunrendszeri és emésztési problémákkal küzdő gyermek, mindez azért, mert életük legkorábbi szakaszában nem találkoztak a megfelelő baktériumokkal.
Sok reproduktív korban levő nő nem rendelkezik ezekkel a jótékony baktériumokkal, és ez a hiány átragad a csecsemőre is, ami számos probléma kialakulásához vezethet. Pedig a megoldás egyszerű: táplálja bélflóráját probiotikumokban gazdag ételekkel. Néhány példa a természetesen erjesztett élelmiszerekre, amelyek kiváló forrásai a jótékony baktériumoknak:
Ezeknek az erjesztett élelmiszereknek a rendszeres fogyasztása segít "újratelepíteni" a szervezetünk jótékony baktériumait, amelyek az antibiotikumok, a klóros víz, az antibakteriális szappan, a stressz anyagcsere-melléktermékei és a rossz táplálkozás, különösen a cukorfogyasztás miatt állandó támadásnak vannak kitéve. A cukorfogyasztás a rossz vagy patogén baktériumokat, élesztőket és a gombákat táplálja a bélrendszerben. Tehát a bélbaktériumok ápolása ugyanolyan állandó feladat, mint a virágoskert öntözése.
Ha nem fogyaszt rendszeresen hagyományos erjesztésű ételeket, akkor célszerű valami jó minőségű probiotikus étrend-kiegészítőt szedni. Viszont tudnia kell, hogy a valóban egészséges étrend egyik legfontosabb eredménye éppen az, hogy természetes módon serkentheti a hasznos bélbaktériumok szaporodását.
További ötletek a piszkosabb élethez
Sokak számára létfontosságú, hogy újra megismerkedjenek régi barátaikkal, azokkal a jótékony baktériumokkal, amelyek évezredek óta a civilizációnk részei. Ez nemcsak a mi számunkra fontos, hanem gyermekeink számára is, hiszen az ő immunrendszerüknek a jövője a mi kezünkben van. A következőkkel javíthatja az ellenállóképességüket:
És még egy utolsó tanács Leach-től, aki szerint egy egyszerű látogatás a helyi termelői piacon sokat segíthet abban, hogy újra kapcsolatba kerüljünk földi gyökereinkkel:
"Ahogy egyre mélyebbre ássuk magunkat a posztmodern korszakba, ahol minden, amit megeszünk, kínosan tiszta, ráadásul evés előtt még a kezünket is lefertőtlenítjük, talán érdemes lenne egy kicsit többször vásárolnunk a helyi termelői piacokon. Amelyek vélhetőleg az egyetlen kapcsolatunkat jelentik azokkal a bizonyos 'régi barátokkal', akik nélkül sokkal nehezebb lenne az életünk."