Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Brianna Elliott:
A túlzott éhség 14 lehetséges oka

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Brianna Elliott:14 Reasons Why You're Always Hungry

Az éhség az egyik legkínzóbb dolog. De nem csak az elfogyasztott étel mennyiségével függ össze, hanem a táplálékunk makrotápanyag összetételével és még sok minden mással

 

Google hirdetés

 

Az éhség a test jelzése, hogy több táplálékra van szüksége.

Mikor éhesek vagyunk, üresnek érezzük a gyomrunkat (“korogóa gyomrunk), megfájdul a fejünk, ingerlékenyek leszünk és nem tudunk koncentrálni.

A legtöbb ember étkezés után órákig nem érez éhséget, de ezzel nem mindenki van így.

Ennek sok oka lehet, például a fehérje-, zsír- vagy rostszegény táplálkozás, a stressz, illetve a dehidratáltság

Ebben a cikkben az állandó éhségérzet 14 lehetséges okát fogjuk tárgyalni.

1. Nem fogyaszt elég fehérjét

A megfelelő fehérjebevitel igen fontos az étvágy kordában tartásához.

A fehérjefogyasztás ugyanis csökkenti az éhségérzetet, ami automatikusan alacsonyabb kalória bevitelhez vezet. Ezt a fehérjék azáltal érik el, hogy csökkentik az éhségérzetet szabályozó hormonok szintjét. ( 1, 2, 3, 4).

Ennek ellentettjeként a kevés fehérjebevitel gyakoribb éhséget eredményez.

Egy vizsgálatban 14 túlsúlyos férfi a napi kalória bevitele 25%-át 12 héten keresztül fehérjékből fedezte, aminek eredményeképpen 50%-kal csökkent a késő esti nassolás iránti vágyuk azokhoz képest, akik kevesebb fehérjét fogyasztottak. ( 5).

De nemcsak az esti nassolás iránti vágyuk csökkent, hanem egész nap teltebbnek érezték a gyomrukat, és nem járt az eszük folyton az evésen ( 5).

Nagyon sok táplálékunknak van magas proteintartalma, úgyhogy nem nehéz a fehérjéket nagyobb mennyiségben beiktatni az étrendünkbe. Ha minden étkezéskor fogyasztunk fehérjét, azzal megelőzhetjük a túlzott éhségérzetet.

Az állati eredetű ételek, vagyis a hús, a baromfi, a hal, a tojás nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjét, de a dió, az olajos magvak is.

Összegezve: A proteineknek az éhségérzet szabályozását végző hormonokra gyakorolt hatásuk révén kulcsszerepük van az éhség kordában tartásában. Aki nem fogyaszt elég fehérjét, gyakrabban éhezik meg.


2. Nem alszik eleget

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás rendkívül fontos az egészség megőrzése szempontjából.

Elegendő alvásra nemcsak az agyunk és az immunrendszerünk működéséhez van szükség, hanem azért is, mert az egy sor krónikus betegség, például a szívbetegségek és a rák megelőzésében is szerepet játszik ( 6).

Ezen túlmenően az elegendő alvás az éhségérzet szabályozását is segíti, mégpedig az étvágystimuláló ghrelin hormonra gyakorolt hatása révén. Az alváshiány a ghrelin hormon szintjének a megemelkedéséhez vezet, ezért ha valaki nem alszik eleget, akkor éhesebbnek érzi magát ( 7, 8).

Egy vizsgálat 15 résztvevője, akiktől egy éjszakára megvonták az alvást, másnap szignifikánsan nagyobb éhségérzetről számoltak be, és 14%-kal többet ettek, mint azok, akik nyolc órát alhattak ( 9).

Az elegendő alvás segít a leptin hormon megfelelő szintjének fenntartásában, mely hormon a teltségérzetért felelős ( 7, 8).

Vagyis a túl sok evés elkerülése érdekében ajánlatos naponta legalább nyolc órát aludni egyhuzamban.

Összegezve: Az alvásmegvonás az éhséghormonok szintjének ingadozásához vezet, amitől az ember gyakrabban érezheti éhesnek magát.

3. Túl sok finomított szénhidrátot fogyaszt

A finomított szénhidrátokat a feldolgozás során megfosztják minden rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalmuktól.

A finomított szénhidrátok leggyakrabban fogyasztott fajtája a fehér liszt, amely sok gabonatartalmú étel alapanyaga, gondoljunk csak a kenyérre és a tésztákra. De finomított szénhidrátoknak tekinthetők az olyan élelmiszerek is, mint a szénsavas üdítőitalok, a cukorkák és a sütemények, amelyek feldolgozott cukrokkal készülnek.

Mivel a finomított szénhidrátok nem tartalmaznak rostokat, a szervezet igen gyorsan feldolgozza őket. Aki sok finomított szénhidrátot fogyaszt, sokkal gyakrabban éhezik meg, mivel ezek laktató rostok híján nem okoznak tartós teltségérzetet. ( 10).

Ezen túlmenően a finomított szénhidrátok fogyasztása a vércukorszint hirtelen megugrásához, és ennek következtében az inzulintermelődés fokozódásához is vezet, mely hormon a cukornak a sejtekhez szállításáért felelős ( 10, 11).

Mivel a magas vércukorszint következtében hirtelen sok inzulin termelődik, az gyorsan eltávolítja a cukrot a vérből, amitől a vércukorszint hirtelen megint lecsökken ( 10, 11).

Márpedig az alacsony vércukorszint azt jelzi a szervezetnek, hogy több táplálékra van szüksége. Tehát aki sok finomított szénhidrátot fogyaszt, az gyakrabban lesz éhes ( 10).


A finomított szénhidrátok bevitelének csökkentése érdekében fogyasszunk inkább teljes értékű tápanyagokat, amilyenek a zöldségek, a gyümölcsök. Ezeknek is magas a szénhidráttartalmuk, de ezekben sok rost is van, és ezek segítenek legyőzni az éhségérzetet ( 12).

Összegezve: A finomított szénhidrátok nem tartalmaznak rostokat , fogyasztásuk a vércukorszint ingadozásához vezet, ezért aki sok finomított szénhidrátot fogyaszt, az gyakrabban érzi éhesnek magát.

4. Túl kevés zsiradékot fogyaszt

A zsíroknak kulcsszerepük van a jóllakottságérzet elérésében.

Ez részben annak köszönhető, hogy a zsírok lassabban haladnak át az emésztőrendszeren, és mivel hosszabb idő alatt emésztjük meg őket, hosszabb ideig tartózkodnak a gyomrunkban. Ráadásul a zsírfogyasztás stimulálja egy sor olyan hormon termelődését, ami teltségérzetet okoz ( 13, 14, 15).

Ezért aki zsírszegényen táplálkozik, az gyakrabban éhezik meg.

Egy 270 elhízott felnőtt körében végzett vizsgálat arra jutott, hogy azok, akik zsírszegény diétát folytattak, szignifikánsan gyakrabban vágyakoztak szénhidrátokra és magas cukortartalmú ételekre, mint azok, akik szénhidrátszegény diétán voltak ( 16).

Ezen túlmenően azok, akik kevés zsírt fogyasztottak, sokkal gyakrabban érezték éhesnek magukat, mint a szénhidrátszegény diétát folytatók ( 16).

Nagyon sok egészséges, magas zsírtartalmú táplálék van, amit beépíthetünk az étrendünkbe annak érdekében, hogy fokozzuk a zsírbevitelét, ilyenek például a közepes láncú trigliceridek (MTC-k) és az omega3 zsírsavak, melyek fogyasztása hatékonyan csökkenti az étvágyat ( 17, 18, 19, 20).

A leggazdagabb MCT forrás a kókuszolaj, míg az omega3 zsírsavak elsősorban a zsíros halakban találhatók meg, például a lazacban, a tonhalban és a makrélában, de az MCT-khez növényi táplálékokból, például dióból vagy lenmagból is hozzájuthatunk.

További zsírban gazdag egészséges táplálék az avokádó, az olívaolaj, a tojás és s zsíros joghurt.

Összegezve: Aki nem fogyaszt elég zsírt, gyakrabban érzi magát éhesnek. Ez azért van, mert a zsírok lassítják az emésztést és fokozzák a jóllakottság érzését okozó hormonok termelődését.

5. Nem iszik elég vizet

A megfelelő hidratáltság hihetetlenül fontos az egészség szempontjából.

A sok vízivás számos módon hat előnyösen az egészségünkre, beleértve az agy és a szív megfelelő működését, illetve a mozgás optimalizálását, de a bőr és az emésztőrendszer egészségesen tartásához is sok vízre van szükség ( 21).


A víz “eltelít", vagyis ha étkezés előtt vizet iszunk, az csökkentheti az étvágyunkat ( 22, 23).

Egy vizsgálatban 14 ember, aki étkezés előtt ivott két pohár vizet, 600 kalóriával kevesebbet vett magához, mint azok, akik nem ittak vizet ( 24).

Sajnos a szomjúságot sokan éhségként érzékelik. Ezért ha úgy érzi, éhes, célszerű meginni egy-két pohár vizet, hátha kiderül, hogy valójában csak szomjas volt ( 23).

Hogy biztosítsa szervezete megfelelő hidratáltságát, igyon vizet, ha szomjas. De az is fokozza a hidratáltságot, ha sok víztartalmú ételt fogyaszt, például zöldséget és gyümölcsöt ( 25).

Összegezve: Ha nem iszik elég vizet, akkor mindig éhesnek fogja érezni magát. Ez a víznek az étvágycsökkentő hatásával függ össze. Ráadásul az is előfordulhat, hogy a szomjúságát érzékeli éhségnek.

6. Kevés rostot fogyaszt

Aki nem fogyaszt elég rostot, az gyakrabban éhezik meg.

A magas rosttartalmú ételek fogyasztásával könnyebb kordában tartani az étvágyat. Ugyanis a magas rosttartalmú ételek lassabban ürülnek ki a gyomorból, és lassabban emésztődnek meg, mint az alacsony rosttartalmú ételek ( 12, 26).

Ezen túlmenően a magas rostbevitel hatással van az étvágycsökkentő hormonok és a rövidláncú zsírsavak termelődésére, ami bizonyítottan fokozza a telítettség érzését ( 12).

Megjegyezzük, hogy különböző típusú rostok léteznek, melyek közül némelyek hatékonyabbak a többinél ennek a teltségérzésnek a fenntartásában, illetve az éhségérzet csökkentésében. Számos vizsgálat igazolja, hogy a vízben oldódó rostok jobban “laktatnakó, mint a vízben nem oldódóak ( 27, 28, 29).

Kiváló vízben oldódó rostforrás például a zabpehely, a lenmag, az édesburgonya, a narancs és a kelbimbó.

De a rostban gazdag ételek nemcsak az éhségérzetet et csökkentik, hanem más előnyös egészségre gyakorolt hatásuk is van, például csökkentik a szívinfarktus, a cukorbetegség és az elhízás kockázatát ( 30).

Hogy biztosítsa a megfelelő rostbevitelt, fogyasszon rostban gazdag növényi táplálékokat, például zöldséget, gyümölcsöt, diót, olajos magvakat.

Összegezve: Ha nem fogyaszt elég rostot, akkor előfordulhat, hogy folyton éhesnek fogja érezni magát. Ez azért van, mert a rostok csökkentik az étvágyat, illetve eltelítik a gyomrot.

7. Figyelmetlenül eszik

Ha valaki nagyon rohanós életet él, akkor gyakran előfordul, hogy evés közben valami mást is csinál.

Nos, bár ezzel az elfoglalt ember kétségkívül időt spórolhat meg, így táplálkozni roppant egészségtelen, mert a figyelmetlen evés az étvágy megnövekedéséhez, fokozott kalória bevitelhez, és ennek következtében testsúlynövekedéshez vezethet ( 31).

Ennek elsődleges oka az, hogy ha evés közben nem az evésre figyelünk, akkor sokszor nem is tudjuk pontosan, mennyit eszünk, és nem vesszük észre a testünk jelzését, hogy mikor laktunk jól ( 31).

Számos vizsgálat igazolja, hogy, akik evés közben valami másra figyelnek, azok többet esznek, mint azok, akik csak az étkezésre koncentrálnak ( 31).

Egy 88 fős nőkből álló csoporton végzett vizsgálatban a vizsgálati alanyok felét arra utasították, hogy foglalkozzon valami mással is evés közben, míg a csoport másik fele csendben evett. Azok, akik mással is foglalkoztak, sokkal kevésbé laktak jól, és a nap folyamán később is többet kívántak enni, mint azok, akik evés közben csak az étkezésre koncentráltak ( 32).

Egy következő vizsgálatban is azt állapították meg, hogy akik evés közben számítógépes játékot játszottak, sokkal kevésbé laktak jól, mint azok, akik nem játszottak. Ráadásul a figyelmetlenül evők a nap folyamán később is 48%-kal többet ettek, mint a kontrollcsoport tagjai ( 33).

Vagyis ha nem akarunk túl sokat enni, akkor célszerű evés közben csak az evésre koncentrálni. Nyugodtan leülni, élvezni az ételt, és figyelni, mikor jelzi a testünk, hogy jóllaktunk.

Összegezve: A figyelmetlen evés is oka lehet a túlzott étvágynak, mivel ilyenkor nem vesszük időben észre a szervezet jelzését, hogy jóllaktunk.

8. Sokat sportol

Aki sokat sportol, sok kalóriát éget.

Ez különösen igaz azokra, akik nagyon intenzíven és hosszú ideig sportolnak, például maratoni futásra készülnek.

A kutatások szerint azoknak, akik rendszeresen és intenzíven sportolnak, általában gyorsabb az anyagcseréjük, ami azt jelenti, hogy nyugalmi helyzetben is több kalóriát égetnek, mint azok, akik kevesebbet sportolnak vagy ülő életmódot folytatnak ( 34, 35, 36).

Egy vizsgálatban 10 férfinak, akik 45 percig tartó intenzív edzésen vettek részt, a nap folyamán átlagosan 37%-kal magasabb volt a metabolikus rátájuk, mint az azt megelőző napon, amikor nem sportoltak ( 37).

Egy másik vizsgálatban 16 napon keresztül intenzíven sportoló nőket vizsgáltak, ők naponta átlagosan 33%-kal több kalóriát égettek el, mint a nem sportoló társaik, és 15%-kal többet, mint a mérsékelten sportolók. Az eredmény nagyjából ugyanez volt férfiak esetében is ( 38).

Bár sok vizsgálat szerint sportolással eredményesen lehet csökkenteni az étvágyat, bizonyos tények arra utalnak, hogy a hosszú távú intenzív sporttevékenységet folytatók többet esznek, mint azok, akik nem mozognak ( 39, 40, 41, 42).

Az intenzív sportolás következtében megnövekedett étvágyat csillapíthatjuk úgy, hogy többet eszünk, hogy legyen mit elégetnünk edzés közben, de ilyenkor is nagyon fontos, hogy elsősorban rostokban, fehérjében és egészséges zsírokban gazdag ételeket fogyasszunk.

A másik lehetőség, hogy kevesebb időt töltünk sportolással, vagy visszaveszünk az edzések intenzitásából.

De még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez csakis azokra vonatkozik, akik gyakran, hosszú időn keresztül és nagyon intenzíven edzenek. Aki nem sportol ennyit, annak nem kell megemelnie a kalória bevitelét.

Összegezve: Azoknak, akik rendszeresen, hosszú időn keresztül, intenzíven sportolnak, általában nagyobb az étvágyuk és gyorsabb az emésztésük, minek következtében gyakrabban éhesek, mint azok, akik nem sportolnak.

9. Túl sok alkoholt iszik

Az alkohol étvágyfokozó hatása jól ismert ( 43).

Vizsgálatok bizonyítják, hogy az alkohol gátolja az étvágycsökkentő hormonok (leptinek) termelődését, különösen ha étkezés előtt vagy közben fogyasztjuk. Ezért ha túl sok alkoholt iszik, éhesebb lesz ( 43, 44, 45).

Egy vizsgálatban 12 férfi, aki ebéd előtt megivott 40 ml alkoholt, 300 kalóriával több táplálékot vett magához, mint azok, akik csak 10 ml alkoholt fogyasztottak ( 46).

De nemcsak ebédnél ettek többet, hanem a nap folyamán végig 10%-kal magasabb volt a kalória bevitelük, mint azoknak akik kevesebbet ittak. Azt is megfigyelték, hogy a több alkoholt fogyasztók több magas zsírtartalmú és sós ételt fogyasztottak, mint a kontrollcsoport tagja ( 46).

Egy másik vizsgálatban 26 ember 30 ml alkoholt ivott meg egy étkezéshez, és az derült ki, hogy ők összességében 30%-kal több kalóriát vettek magukhoz, mint az alkoholtól tartózkodó társaik ( 47).

Az alkohol nemcsak az étvágyat fokozza, hanem az ítélőképességet és az önkontrollt is hátrányosan befolyásolja. Ezért aztán előfordulhat, hogy az alkohol hatása alatt az ember akkor is eszik, ha már régen nem éhes ( 44).

A fentiek miatt jobb, ha csak kis mennyiségben fogyasztunk alkoholt, vagy teljesen lemondunk róla ( 48).

Összegzés: Aki túl sok alkoholt iszik, az gyakrabban éhezik meg, mivel az alkohol gátolja a jóllakottság érzéséért felelős hormonok termelődését.

10. Túl sok folyékony táplálékot fogyaszt

A folyékony és a szilárd ételek másképpen hatnak az étvágyra.

Aki sok folyékony táplálékot vesz magához, például turmixok, shake-ek és levesek formájában, az valószínűleg gyakrabban lesz éhes, mintha szilárd ételek formájában fogyasztana ugyanannyi kalóriát.

Ennek egyik oka az, hogy a folyékony táplálék gyorsabban kiürül a gyomorból, mint a szilárd étel ( 49, 50, 51).

De vannak olyan vizsgálati eredmények is, amelyek szerint a folyékony táplálék nem is képes olyan mértékben elnyomni az éhségkeltő hormonokat, mint a szilárd étel ( 49, 52).

Ráadásul a folyékony ételt gyorsabban elfogyasztja az ember, mint szilárdat, ami könnyen túlevéshez vezethet, hiszen az agynak nincs elég ideje kibocsátani a jóllakottság szignált ( 53).

Egy vizsgálatban azok, akik köztes étkezésként valami folyékony táplálékot nyeltek le, éhesebbek maradtak, mint azok, akik egy kis szilárd ételt kaptak be. Előbbiek egyébként 40%-kal több kalóriát vettek magukhoz a nap folyamán, mint a szilárd ételt fogyasztó társaik ( 52).

Ha nem akarjuk, hogy gyakran megéhezzünk, akkor célszerű, ha a táplálékunk elsősorban szilárd ételekből áll.

Összegezve: A folyékony táplálék nem laktat olyan tartósan, mint a szilárd étel. Ezért aki a bevitt kalória nagyobb részét folyékony formában veszi magához, az gyakrabban fogja magát éhesnek érezni.

11. Sok a stressz az életében

Túl sok stressz hatására megnő az étvágy.

Ez elsősorban azért van, mert stressztől megemelkedik a szervezetben a kortizol hormon szintje, ami fokozza az éhségérzetet, illetve az evés utáni vágyat. Ezért aki sokat idegeskedik, az gyakrabban érzi éhesnek magát ( 54, 55, 56, 57).

Egy vizsgálatban 59 folyamatos stressznek kitett nőnél azt figyelték meg, hogy ők a nap folyamán végig több kalóriát vettek magukhoz, illetve több édességet fogyasztottak, mint azok, akik nem voltak stresszesek ( 57).

Egy másik kutatásban 350 fiatal lány evési szokásait vizsgálták, és itt is azt tapasztalták, hogy a magasabb stressz szintűek hajlamosabbak voltak túlenni magukat, mint azok, akik kevesebbet idegeskedtek Előbbiek többet is nassoltak, vagyis több egészségtelen chipset és süteményt ettek, mint kiegyensúlyozottabb társaik ( 58).

A stressz csökkentésére számos módszer ismert, ezek közé tartozik a mozgás, illetve bizonyos légzéstechnikák elsajátítása ( 59, 60).

Összegezve: A túlzott stressz is kórossá fokozhatja az étvágyat, mégpedig azáltal, hogy megnöveli a szervezetben a kortizol hormon szintjét.

12. Étvágyfokozó gyógyszereket szed

Számos gyógyszer mellékhatásként fokozhatja az étvágyat.

A leggyakrabban az antipszichotikumoknak, a klozapinnak és az olanzapinnak van ilyen mellékhatásuk, de ide sorolhatók az antidepresszánsok, a közérzetjavítók, a kortikoszteroidok valamint az epilepszia elleni szerek is ( 61, 62, 63, 64).

De a cukorbetegek által szedett gyógyszereknek, az inzulinnak, az inzulin secretagogues és a thiazolidinediones nak is lehet étvágyfokozó, illetve éhségnövelő hatásuk ( 65).

Sokan állítják, hogy a fogamzásgátlók is ezen szerek közé tartoznak, de ezt mindeddig nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani.

Ha gyanakszik, hogy esetleg valamelyik gyógyszere okozza a folyamatos éhségérzetét, akkor nem árt, ha konzultál az orvosával a lehetséges alternatív kezelési módokról, hátha van olyan szer, aminek nincs ilyen mellékhatása.

Összefoglalva: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként fokozhatják az étvágyat, vagyis ezek szedése esetén gyakrabban érzünk éhséget.

13. Túl gyorsan eszik

Az evés sebessége is szerepet játszik az étvágy alakulásában

Számos vizsgálat igazolja, hogy aki gyorsan eszik, az több ételt fogyaszt el egy étkezéssel, mint aki lassan, és nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott ( 66, 67, 68, 69).

Egy vizsgálatban 30 gyorsevő nő 10%-kal több kalóriát fogyasztott el egy ebédre, mint a lassan evő kontrollcsoport tagjai, és mégis kevésbé érezték magukat jóllakottnak ( 70).

Egy másik vizsgálatban azt nézték meg, hogy a cukorbetegeknél mi a szerepe az étkezés sebességének, és azt tapasztalták, hogy azok, akik lassabban ettek, hamarabb jóllaktak és közülük kevesebben éheztek meg 30 perccel étkezés után, mint gyorsan evő társaik ( 71).

Ez részben azzal magyarázható, hogy a gyorsevők nem elég alaposan rágják meg az ételt, és a gyorsaság következtében kevésbé tudatosan esznek, holott mindkettő szükséges ahhoz, hogy kordában lehessen tartani az étvágyat ( 72, 73, 74).

Ráadásul ha lassan eszik az ember, és alaposan megrágja az ételt, akkor az agyának van ideje kibocsátani a megfelelő jóllakottság jelzést ( 72, 75).

Aki túl gyakran éhes, annak célszerű lassan ennie. Ezt teheti úgy, hogy a falatok közt vesz néhány mély levegőt, esetleg leteszi a villát, vagy több időt szentel a rágásnak.

Összegezve: Ha túl gyorsan eszik, akkor nem veszi időben észre, hogy már jóllakott, aminek az lehet a következménye, hogy több táplálékot vesz magához, mint amennyire szüksége van.

14. Valamilyen betegségben szenved

A gyakori éhségérzet lehet betegség jele is.

A túlzott étvágy a cukorbetegség klasszikus tünete, amit a magas vércukorszint okoz, és többnyire más tünettel is párosul, mint az állandó szomjúság, a súlycsökkenés és a fáradékonyság ( 76).

A pajzsmirigy-túlműködés ugyancsak fokozza az éhségérzetet, mivel ilyenkor túl sok pajzsmirigyhormon termelődik, amely közismerten étvágyfokozó hatású ( 77, 78).

De a kóros éhségérzet néhány más betegségnek is gyakori tünete, ilyen a depresszió, a szorongás és a premenstruációs szindróma ( 56, 80).

Ha azt gyanítja, hogy esetleg ezen betegségek egyikében szenved, feltétlen forduljon orvoshoz a megfelelő diagnózis, illetve a kezelési lehetőségek megbeszélése érdekében.

Összegezve: A túlzott étvágy betegségek tünete is lehet, ezért ha folyton éhes, akkor feltétlenül vizsgáltassa ki magát, hogy nem szenved-e ezen betegségek valamelyikében.

Összefoglalás

Az éhség annak a jele, hogy a szervezetnek több táplálékra van szüksége.

Az állandó éhségérzet valamilyen hormonegyensúly-zavarra vezethető vissza, aminek a nem megfelelő táplálkozástól a helytelen életmódig számos oka lehet

Lehet, hogy azért éhes folyton, mert nem fogyaszt elég fehérjét, rostot és zsírt, mely tápanyagok fokozzák a teltség- és csökkentik az éhségérzetet. A túlzott étvágynak oka lehet továbbá az alváshiány és a krónikus stressz is.

De bizonyos betegségek, illetve gyógyszerek hatására is megnövekedhet az étvágy.

Ha túl gyakran érzi éhesnek magát, akkor érdemes átgondolni a táplálkozási szokásait és az életmódját, mert ezek megváltoztatása adott esetben segíthet a probléma megoldásában.

A legegyszerűbb persze az az eset, ha valaki azért éhes, mert túl keveset eszik, ilyenkor egyszerűen növelni kell a bevitt táplálék mennyiségét.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre