Grassrootshealth:
A vastagbélrák és a D-vitamin:

Forrás:Grassrootshealth.net

Fordította: Szendi Gábor

Annál olcsóbbban, minthogy D-vitamint szedünk, nem lehet életet menteni.

 

 

Source: www.Freepik.com

Az Amerikai Rák Társaság szerint a vastagbélrák a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedés és a rák okozta halálozás harmadik vezető oka az Egyesült Államokban mind a férfiak, mind a nők körében. Mind a nem megfelelő napozás, mind az alacsony D-vitaminszint összefüggésbe hozható a vastagbélrák magasabb előfordulási gyakoriságával.

Ebből akár még arra is gondolhatnánk, hogy "na végre, az akadémikus orvoslásnak is kinyílt végre a szeme", de sajnos szó nincs erről. Webszájtjukon valóban kockázati faktornak tekintik a kevés D-vitamint, de amikor rákattintva az "Elég D-vitaminhoz jut?" linkre elolvassuk a Társaság ajánlását, elkerekedhet a szemünk, mert az "elég" meghatározása így szól: "Az 1 és 70 év közötti korosztály számára az ajánlott napi 600 NE mennyiséget kell biztosítani. Az 1 évesnél fiatalabb gyermekeknek 400 NE-t, a 70 évesnél idősebb felnőtteknek pedig 800 NE-t kell kapniuk". Pár sorral lejjebb ez áll: "A D-vitaminnal és a rák kockázatával kapcsolatos korábbi tanulmányok nem utalnak arra, hogy nagy dózisú étrend-kiegészítőkre lenne szükség, és nem utalnak arra, hogy a legtöbb embernek szüksége lenne a D-vitamin szintjének ellenőrzésére."

Ebből csak azt érthetjük meg, hogy a világért se kérdezzük orvosunk, onkológusunk véleményét, hanem inkább nézzünk utána magunk e témában a tudomány mai állásának"

Szóval, hogyan is befolyásolhatja a D-vitamin, a magnézium és a napsugárzás a vastagbélrák előfordulását és kimenetelét?

Kulcspontok

• A D-vitamin számos rákellenes funkciókkal bír a szervezetben, és a D-vitamin és a rák közötti kapcsolatra vonatkozó bizonyítékok olyan erősek, hogy a D-vitamint ma már a legtöbb ráktípus kockázatának a csökkentésében alapvető tényezőnek tartják.
• Egy GrassrootsHealth vizsgálat megállapította, hogy a legalább 40 ng/ml (100 nmol/l) átlagos D-vitamin-szinttel rendelkező nőknél 71%-kal alacsonyabb volt az összes invazív rákos megbetegedés kockázata (kivéve a bőrrákot), összehasonlítva a 20 ng/ml (<50 nmol/l) alatti szintekkel rendelkező nőkkel.
• Kanno és munkatársai 2023-as tanulmánya szerint a D-vitamin-pótlás több mint 2,5-szeresére javította a túlélési esélyeket a p53-immunreaktív emésztőrendszeri rákban szenvedő egyének körében a D-vitamint nem szedőkhöz képest - ez az eredmény "most már kétséget kizáróan bizonyítja a D-vitamin hatalmát a rák kiújulása és a halálozás ellen klinikai szinten".
• Számos további vizsgálat mutatott ki jelentős kapcsolatot vastagbélrákos betegek körében a D-vitamin és a betegség progressziójának és halálozásának kockázata között.

A vastagbélrák egy összetett kifejezés, amely magában foglalja a vastagbélrákot és a végbélrákot. Világszerte a negyedik leggyakoribb rákos megbetegedés, a vastagbélrák évente milliók életét keseríti meg, és az Egyesült Államokban a második vezető rákos halálozási ok (1).

Vastagbélrák-statisztika

A férfiak nagyobb valószínűséggel betegednek meg vastagbélrákban, mint a nők. A 2016-2020 közötti amerikai adatok (a legfrissebb rendelkezésre álló adatok) alapján 100 000 férfira évente 42,1 új eset jutott, 100 000 nőre pedig 32,0 új eset.

Az átlagéletkor a diagnózis felállításakor 66 év, és az új esetek negyedét (25,5%) 65-74 év közöttiekben diagnosztizálják, az új esetek 22,8%-át 55-64 éveseknél, 19,0%-át pedig 75-84 éveseknél.

Hogyan segít a D-vitamin a rák elleni küzdelemben?

A D-vitamin számos rákellenes funkcióval rendelkezik, többek között:

• Gátolja a rákos sejtek növekedését és osztódását
• Csökkenti a rák áttétképződését
• Serkenti az egészséges sejtek érését (differenciálódás)
• A rákos sejtek halálát idézi elő (apoptózis vagy programozott sejthalál).
• Megakadályozza az erek növekedését (angiogenezis) a daganatokban
• Megakadályozza a rákhoz kapcsolódó gyulladást
• Csökkenti a rákos megbetegedések és/vagy a rák miatti halálozás kockázatát.

Lehet-e a D-vitamin oki tényező a rákkockázatban?

Egy 2016-os GrassrootsHealth elemzés (2) az idősebb nők (55 éves és idősebb korosztály) D-vitamin-szintjéről és a rák előfordulási gyakoriságáról megállapította, hogy a 40 ng/ml-nél (100 nmol/l) magasabb vagy azzal egyenlő átlagos D-vitamin-szérumszintű nőknél 71%-kal alacsonyabb volt a rák kockázata, mint a <20 ng/ml (<50 nmol/l) szérumszintű nőknél. Ez az összes invazív rákos megbetegedés 3,9 éves mediánjára vonatkozott, a bőrrák kivételével.

A D-vitaminnal és a rákkal kapcsolatos bizonyítékok olyan erősek, hogy a D-vitamint ma már a legtöbb ráktípus kockázatának csökkentésében oki tényezőnek tekintik.

Az ok-okozati összefüggést a Hill-féle kritériumoknak nevezett tudományos irányelvek segítségével lehet meghatározni. Ezek a következők:

• az összefüggés erőssége
• a vizsgálatok egy irányba mutatása
• az időbeliség (fokozatos kialakulás)
• biológiai gradiens (a betegség súlyossága dózisfüggő)
• a plauzibilitás (van-e kézenfekvő magyarázat)
• az ismert tudományos tényekkel való összhang
• a kísérlet és az analógia (tapasztalatilag megismételhető)

Két különálló publikáció (WB Grant (3) és Mohr et al.(4)) a Hill-kritériumok alapján megerősítette, hogy a D-vitamin a legtöbb rákos megbetegedésnél oki kockázatmódosító tényező.

A D-vitamin több mint 2,5-szeresére javította az emésztőrendszeri rákos megbetegedések túlélését

Egy új, 2023-as vizsgálat szerint a D-vitamin-pótlás több mint 2,5-szeresére javította a túlélési esélyeket a p53-immunreaktív emésztőrendszeri daganatos betegek körében a D-vitamint nem szedőkhöz képest. Az utólagos elemzést egy randomizált klinikai vizsgálat adatain végezték el, amelyben 1-3. stádiumú emésztőrendszeri daganatos betegségben szenvedők vettek részt. A vizsgálatban 260 férfi és 132 nő vett részt, átlagéletkoruk 66 év volt. A betegek egy alcsoportját p53-immunreaktívként azonosították; a p53 egy tumorszupresszor fehérje, amely csak kis koncentrációban van jelen a normális sejtekben, de mutáció esetén onkogénné válik (elősegíti a rák kialakulását). A mutálódott p53 onkogén az emésztőrendszeri rákok 40-50%-ában túltermelődik.

A p53 immunreaktív betegek adatait elemezték, beleértve 54 olyan beteget, akik napi 2000 NE D3-vitamin-pótlásban részesültek, és 26 olyan beteget, akik placebót kaptak. A D-vitamint kapóknál szignifikánsan nagyobb volt az 5 éves visszaesésmentes túlélés esélye a placebót kapókhoz képest; konkrétan a placebót kapóknál 3,7-szer nagyobb volt a halál vagy a visszaesés kockázata a D3-vitamint szedőkhöz képest.

Mit mond a kutatás a D-vitaminról és a vastagbélrákról?

A metaanalízis olyan statisztikai elemzés, amely több, ugyanazt a kérdést vizsgáló tanulmány eredményeit egyesíti. A metaanalízis hatékony eszköz lehet, ha a tanulmányok egymásnak ellentmondó eredményeket hoztak, illetve ha olyan betegségeket vizsgálnak, amelyeknek alacsony az előfordulási aránya.

A Vaughan-Shaw és munkatársai által a vastagbélrákról és a D-vitaminról készített metaanalízis 7 randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) adatait vizsgálta (6), 3 olyan RCT-t, amelyekben vastagbélrákos betegek szerepeltek a vizsgálatba való felvételkor, és 4 olyan RCT-t, amelyek a vizsgálat során előforduló új vastagbélrákos esetekről számoltak be. Céljuk az volt, hogy meghatározzák a D-vitamin-pótlás hatását a vastagbélrák túlélési arányára. Megállapították, hogy a áttekintésbe bevont valamennyi vizsgálat a D-vitamin-pótlásnak a vastagbélrák kimenetelére gyakorolt kedvező hatását mutatta, a D-vitamin-pótlást igénybe vevők körében összességében 30%-kal csökkent a vastagbélrák negatív kimenete (rosszabbodás vagy halálozás).

Bár ez meggyőző eredmény, a metaanalízisbe bevont vizsgálatok közül sokban olyan D-vitamin-dózist adtak, amely túl alacsony volt a GrassrootsHealth tudósai által ajánlott D-vitamin-vércélszint (7) eléréséhez (40-60 ng/ml), (a vizsgálatok többsége 2000-4000 NE/napi adagot alkalmazott) és nem mérték a D-vitamin-szintet A D-vitamin-szintek szerinti elemzés még nagyobb kockázatcsökkentési eredményekre vezethetett volna (8).

A tanulmány szerzői a következőket állapították meg: "ez a metaanalízis a D-vitamin-pótlás klinikailag jelentős előnyös hatását mutatja a vastagbélrákban szenvedő betegek túlélési kimenetelére".

További kutatások a D-vitaminról és a vastagbélrákról

A D-vitaminnal és a vastagbélrákkal kapcsolatos további kutatások kimutatták, hogy 36%-kal alacsonyabb a betegség progressziójának vagy a halálozásnak a kockázata a magasabb D-vitamin dózist szedők körében [8000 NE/nap D-vitamin 14 napig, majd 4000 NE/nap, átlagos D-vitamin szint 35 ng/ml (87 nmol/l)], mint az alacsonyabb dózisú csoportban [400 NE/nap, átlagos D-vitamin szint 19 ng/ml (47 nmol/l)].

43%-kal csökkent a vastagbélrák kockázata magasabb D-vitamin-szint esetén [45 ng/ml vs. 5 ng/ml (112 nmol/l vs. 13 nmol/l)].

A vastagbélrák kockázata csökken a magnézium növelésével

A magnézium a D-vitamin fontos társtápanyaga! Sajnos, legalább a népesség felének nem jut elegendő magnéziumhoz naponta (12), ami a fáradtságtól és az étvágytalanságtól kezdve a remegésen át az izomgörcsökig terjedő egészségügyi problémákhoz vezethet (13).

Gorczyca és munkatársai 140 601 posztmenopauzában lévő nő bevonásával végzett vizsgálata fordított összefüggést talált a vastagbélrák kockázata és a magnéziumbevitel (étrendből és étrend-kiegészítőkből egyaránt) között (14): a legmagasabb magnéziumbevitellel rendelkező nők esetében 21%-kal csökkent a kockázat a legalacsonyabb magnéziumbevitelhez képest. A legnagyobb kockázatcsökkenést azoknál a nőknél tapasztalták, akiknek a teljes napi magnéziumbevitele meghaladta a 400 mg/napot.

A több napsütés kevesebb vastagbélrákhoz is kapcsolódik

2018 szeptemberében az EnvironmentalInternational című szaklapban jelentek meg egy olyan vizsgálat eredményei, amely a napozás és a D-vitamin étrendi bevitele, valamint a vastagbélrák közötti összefüggést vizsgálta (15). Az eredmények szerint mind a nem megfelelő napozás, mind az alacsony D-vitaminszint összefüggésbe hozható a vastagbélrák gyakoribb előfordulási gyakoriságával. Valles és munkatársai tanulmánya 19%-kal alacsonyabb kolorektális rákkockázatot állapított meg azoknál a résztvevőknél, akik napi 2 vagy több órás napozásról számoltak be, szemben a napi 1-2 órás napozással (16).

A vizsgálatban 2140 Spanyolországban élő vastagbélrákos beteg és 3950 kontroll (vastagbélrák nélküli személyek) szolgáltatott demográfiai, kórtörténeti, étrendi és napozással kapcsolatos információkat. Megbecsülték az élelmiszerekből származó D-vitamin- és kalciumbevitelt, valamint az egész életen át tartó napozás mértékét. Az elemzéseket kiigazították az ismert vastagbélrák kockázati tényezőkkel, mint például a családban előfordult vastagbélrák, a cukorbetegség, a vörös hús fogyasztása és a testtömegindex.

Amint az fenti ábrán látható, a kutatócsoport 19%-kal alacsonyabb kolorektális rák kockázatot talált azon résztvevők esetében, akik napi 2 vagy több órás napozásról számoltak be, mint az előző nyáron napi 1-2 órás napozásról. Továbbá azoknál, akiknek magasabb volt az életmódbeli napozásra vonatkozó pontszáma, amely az előző nyáron és az azt megelőző 10 évben történt napozáson, a bőrégési epizódok 30 éves gyakoriságán és a szabadtéri szakmai tevékenységen alapult, alacsonyabb volt a vastagbélrák kockázata.

Amikor a kutatók elemezték az ismert kockázati tényezők, a napozás és a D-vitamin plusz kalcium étrendi bevitele közötti interaktív hatásokat a vastagbélrákra, a napozás és az étrendi D-vitamin plusz kalcium független és együttműködő hatását találták a vastagbélrák kockázatának csökkentésére. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a napozás és az étrendi D-vitamin külön-külön és együttesen is csökkentheti a vastagbélrák kockázatát, és kulcsfontosságú lehet a rák megelőzésében.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre