Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Sayer Ji:
Az izzadással szervezetünk veszélyes nehézfémektől és petrolkémiai anyagoktól szabadul meg

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Sayer Ji: Research Confirms Sweating Detoxifies Dangerous Metals, Petrochemicals

Utálja, hogy izzadékony? Mostantól tekintse áldásnak! Az izzadás az egyik leghatékonyabb méregtelenítő mechanizmus, olyat is eltávolít a testből, amit még a vérből sem lehet kimutatni.

 

Google hirdetés

 

A legújabb kutatások érdekes eredményre jutottak a verejtékezés okával kapcsolatban. Túl annak mindenki által ismert testhőmérséklet-szabályozó funkcióján, mára az is kiderült, hogy az izzadás fontos szerepet játszik a szervezetünkben felgyűlt nehézfémek és petrolkémiai anyagok kiválasztásában, vagyis ha egészségesek akarunk maradni, akkor célszerű aktívan tenni érte, hogy időnként alaposan megizzadjunk.

Az izzadást mindig is a test - sőt, a lélek - egyfajta megtisztulásának tekintették, ám a legutóbbi időkig nemigen álltak rendelkezésünkre "tudományos" bizonyítékok arra, hogy tényleg érdemes szaunázással és/vagy sportolással rendszeresen megizzasztani magunkat, mert annak valóban méregtelenítő hatása van, ahogy azt sok egészségguru eddig is állította.

Mivel ma már kizárólag a biomedicina ún. bizonyítékokon alapuló modellje hivatott eldönteni, hogy mi az igaz és mi a hamis, márpedig klinikai vizsgálati eredmények az izzadással kapcsolatban eddig nem voltak ismertek, azokat, akik szerint az izzadással testünk veszélyes mérgektől szabadul meg, gyakorlatilag sarlatánnak tekintették és üldözték.

Bebizonyosodott, hogy az izzadással mérgező fémek távoznak szervezetünkből

Egy neves amerikai szaklap, az Archives of Environmental Contamination and Toxicology (Környezetszennyezés és toxikológia) 2011-ben közzétett egy tanulmányt, amely az emberi szervezetben felhalmozódó mérgező vegyületek hatásával és azok kiválasztásával foglalkozik. Ebben a következőket olvashatjuk:

"A vérben, a vizeletben és az izzadságban különböző mennyiségben találtunk toxikus anyagokat. A fémek és félfémek szérum szintje nagyjából megegyezett a tudományos szakirodalomból eddig is ismert adatokkal. Ám bizonyos mérgező vegyületek mintha elsősorban a verejtékkel választódnának ki. Ezeket a vélhetőleg a szövetekben tárolt anyagokat ugyanis a vizsgálati személyek verejtékben könnyedén azonosítani tudtuk, míg a vérükben és a vizeletükben nem voltak kimutathatók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a test mesterséges megizzasztása hatékony módszer lehet a szervezet méregtelenítésére."[1]

Azt is megállapítják, hogy "ha csak a vérben és/vagy a vizeletben próbáljuk kimutatni a toxikus anyagokat, akkor jó eséllyel alábecsüljük a szervezet teljes méregterhelését. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi mérgező vegyület halmozódott fel egy ember testében, akkor célszerű a verejtékét is alapos elemzésnek alávetni."

Ezek az eredmények azért újszerűek, mert az izzadásnak, legalábbis evolúcióbiológiai szempontból, eddig csak a hőszabályozásban betöltött funkcióját hangsúlyozták (az izzadás révén a bőrfelszín lehűl, és ezáltal csökken a testhőmérséklet). Bár a verejtékmirigyek szerepe a víz és az elektrolit kiválasztásban korábban is ismert volt, azt nem tekintettek a szervezet általános méregtelenítése eszközeként.

A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a hagyományos orvoslás sokszor figyelmen kívül hagyja a környezeti tényezőknek (fémeknek, petrolkémiai vegyületeknek és más mérgező anyagoknak) az egészségre gyakorolt hatását, aminek az is az oka, hogy az efféle "kórokozók" vér- illetve vizeletvizsgálattal nem igazán mutathatók ki - már ha egyáltalán törődik velük valaki. Ez pedig azt a tévhitet táplálja, hogy a káros környezeti hatások okozta testi tüneteket meg lehet szüntetni további vegyszerek szervezetünkbe történő bejuttatásával, és ezzel már benne is vagyunk a gyógyszer alapú orvoslás lefele vezető spiráljában. Az alternatív megoldás nyilván az lenne, hogy próbáljuk felismerni és eltávolítani testünkből a veszélyes mérgeket, ám ez a lehetőség többnyire fel sem merül, hacsak az orvos véletlenül nincs tisztában a természetes, integrált vagy funkcionális orvoslás alapelveivel, és azokat van is bátorsága alkalmazni, szembemenve az FDA által szentesített kötelező protokollal.

Miért nem alkalmas a vér- és vizeletvizsgálat a baj felismerésére?

A fenti kutatási eredmények további bizonyítást nyertek egy 2012-ben az amerikai Journal of Public and Enviromental Health (Környezet és Közegészségügy) című folyóiratban publikált metaanalízis nyomán. Az "Arzén, kadmium, ólom és higany a verejtékben" című áttekintő tanulmányt a kanadai Kelet-Ontarió Kutatóközpont Gyermekkórházának kutatóorvosai tették közzé, 24 olyan vizsgálat eredményeire támaszkodva, amelyek mind a verejtékben található toxikus anyagok szintjét mérték. [2]

A kutatók a következő megállapításokat tették:

  • A több káros hatásnak vagy környezeti terhelésnek kitett személyek verejtéke általában nagyobb koncentrációban tartalmazta a mérgező anyagokat, mint a vérük vagy a vizeletük, a bőrükön ugyanolyan, vagy nagyobb mennyiségben választódtak ki ilyen anyagok, mint a vizeletükben.
  • A bőrön át történő arzén-kiválasztás a többszöröse volt az arzénterhelésnek kitett személyek esetében, mint a kontrollcsoport tagjainál.
  • A kadmium a verejtékben nagyobb koncentrációban volt jelen, mint a vérplazmában.
  • A verejték ólomtartalma esetében nagy molekulasúlyú molekulákról van szó, és egy beavatkozásos vizsgálat szerint a szintje magasabb az állóképességi (pl. marathon futás) mint intenzív sportolás esetén
  • Egy esettanulmány arról számol be, hogy az ólomszint normalizálódik rendszeres szaunázás hatására.
  • A tudósok végkövetkeztetése pedig az, hogy "Az izzadásnak a jövőben érdemes nagyobb figyelmet szentelni a szervezet méregtelenítése szempontjából".

Az izzadás segít a szervezetnek megszabadulni az alattomos BPA-tól és ftalátoktól

És ezzel még nincs vége. Két további 2012-es tanulmány arról számol be, hogy az izzadással veszélyes endokrin mirigyeket károsító petrokémiai vegyületektől szabadul meg a testünk.

Az elsőben 20 személyt vetettek alá mesterséges izzasztásnak, és azt találták, hogy a verejtékük tartalmazta a mindenütt jelenlevő bisphenol A-t (BPA)., még abban az esetben is, ha a vérükből vagy a vizeletükből a vegyület nem volt kimutatható. [3] Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a szervezet elsősorban az izzadás által szabadul meg a szövetekben felhalmozódott BPA-tól.

A második tanulmányban ugyanez a kutatócsoport 20 másik személyt vizsgált meg, és azt találták, hogy a lágyítószerként használt ftalátok, amelyeket a mellrákkal és sok más, a belső elválasztású mirigyeket érintő betegséggel szoktak kapcsolatba hozni, kétszer magasabb koncentrációban voltak jelen a vizsgálati alanyok verejtékében, mint a vizeletében, és több esetben kimutatható volt olyanok verejtékében is, akiknek a vérében nem, ami "a ftalátok visszatartására és a testben való felhalmozódására utal".

A tudósok mindebből azt a következtetést vonták le, hogy "az izzadás mesterséges előidézésével segíthetünk szervezetünknek megszabadulni néhány potenciálisan mérgező ftalát vegyülettől, amilyen például a DEHP és a MEHP."[4]

Megjegyzések és ötletek

És hogy mi következik mindebből? Először is az, hogy az izzadásnak más funkciója is van, minthogy hűtse a testünket, mégpedig az, hogy a verejtékkel bizonyos toxikus anyagok is távoznak a szervezetünkből. Vagyis az izzadás fontos szerepet játszik a méregtelenítésben. A hagyományos orvoslás mindig is állította, hogy a bőr a legfontosabb méregtelenítő szervünk, és hogy a bőrbetegségek gyakran éppen a szervezet túlzott méregterhelésének jelei, de most már bízhatunk benne, hogy egy napon majd a modern tudomány is felnő ezekhez az ősi megfigyelésekhez.

Ami pedig a dolog praktikus oldalát illeti, nos, az izzadás a legkönnyebben sportolással vagy szaunázással idézhető elő, melyek az ún. "tényalapú" orvoslás szerint is számos előnnyel járnak (nem beszélve arról, hogy milyen jól érzi magát utána az ember). Szóval minden amellett szól, hogy hódoljunk ezeknek a tevékenységeknek, ügyelve rá, hogy a végére tényleg alaposan megizzadjunk. Tulajdonképpen a mozgás bármilyen formája alkalmas erre, ha elég kitartóan és elég intenzíven űzzük. Ahogy Edgar Allan Poe mondja: "A legjobb dolgok az életben megizzasztják az embert."

 

 

-->

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Irodalom

 

[1] Stephen J Genuis, Detlef Birkholz, Ilia Rodushkin, Sanjay Beesoon. Blood, urine, and sweat (BUS) study: monitoring and elimination of bioaccumulated toxic elements. Arch Environ Contam Toxicol. 2011 Aug ;61(2):344-57. Epub 2010 Nov 6. PMID: 21057782

[2] Margaret E Sears, Kathleen J Kerr, Riina I Bray. Arsenic, cadmium, lead, and mercury in sweat: a systematic review. J Environ Public Health. 2012 ;2012:184745. Epub 2012 Feb 22. PMID: 22505948

[3] Stephen J Genuis, Sanjay Beesoon, Detlef Birkholz, Rebecca A Lobo. Human excretion of bisphenol A: blood, urine, and sweat (BUS) study. J Environ Public Health. 2012 ;2012:185731. Epub 2011 Dec 27. PMID: 22253637

[4] Stephen J Genuis, Sanjay Beesoon, Rebecca A Lobo, Detlef Birkholz. Human elimination of phthalate compounds: blood, urine, and sweat (BUS) study. ScientificWorldJournal. 2012 ;2012:615068. Epub 2012 Oct 31. PMID: 23213291