Fordította: Czárán Judit
Az érrendszerben keletkező vérrögöket sokszor más betegség tüneteihez hasonló tünetek jellemzik, ezért nagyon fontos tudni, mire figyeljünk.
Source: www.Freepik.com
Amikor egy érfal megreped, vérrög képződik, amely "eltömíti" a seb helyét és megakadályozza a vérzést. Amint a sérült ér begyógyul, a szervezet természetes úton feloldja a vérrögöt. Azonban előfordulhat, hogy valamilyen alapbetegség vagy kockázati tényező (pl. nemrégiben végzett műtét, terhesség, koszorúér-betegség) miatt olyankor is kialakulnak vérrögök az erekben, amikor nem kellene, és/vagy nem oldódnak fel úgy, ahogy kellene.
Ilyenkor a vérrög elzárhatja az eret, akadályozva a vér szabad áramlását, illetve eljuthat a test más területeire is, ami veszélyes vagy akár halálos kimenetelű is lehet. A vérrög elhelyezkedésétől és nagyságától függően az érintettnél olyan tünetek jelentkezhetnek, mint duzzanat, fájdalom, valamint a bőr színének és hőmérsékletének megváltozása.
1. Duzzanat az egyik végtagban
A kar vagy a láb vénás ereiben kialakuló vérrög az érintett végtag duzzanatát okozhatja.
Ezt az ödémának nevezett duzzanatot az okozza, hogy a vérrög akadályozza a vér áramlását az érben. Az eltömődött véna miatti megnövekedett nyomás hatására a vér a közeli szövetekbe áramlik vissza (1).
A végtagban lévő vérrög okozta duzzanat lehet kicsi vagy méretes, attól függően, hogy a véráramlás útja csak részben van elzárva, vagy teljesen, illetve hogy felületi vagy mélyebben fekvő érről van szó.
A vérrögök és az érfajták
Vérrögök a következő két véredénytípusban fordulhatnak elő:(2)
2. Láb- vagy karfájdalom
A kar vagy láb vénáiban kialakult vérrög az érintett lábban a megnövekedett nyomás és a vérnek a test szöveteibe való visszaáramlása miatt lüktető vagy görcsös fájdalmat okozhat (1).
Vérrögök leginkább a vádliban vagy a combban levő vénában alakulhatnak ki, de előfordulhatnak a karban is, jellemzően a kar felső részében.
A láb vagy a kar artériájában szintén kialakulhat vérrög. Ez az érintett végtagot megfosztja az oxigénben gazdag vértől, ami erős, görcsös izomfájdalommal járhat.
3. Kék vagy vöröses bőrelszíneződés az érintett végtagon
A végtag vénájában kialakult vérrögre a bőr rózsaszín, illetve vöröses elszíneződése utalhat. (3). Ezt a bőrszínváltozást a környező szövetek gyulladása okozza, ami a vér szív felé való visszaáramlásának akadályoztatásával függ össze.
A végtagi artériában lévő vérrögtől a bőr sápadttá vagy kékes színűvé válhat - ez az úgynevezett cianózis -, aminek az az oka, hogy az elzáródástól távol eső szövetek nem jutnak elegendő oxigéndús vérhez (4).
4. Hirtelen, intenzív mellkasi fájdalom
A tüdőartériában lévő vérrög, az úgynevezett tüdőembólia (angol rövidítés PE) éles, néha hirtelen fellépő mellkasi fájdalmat okoz, ez a fájdalom mély levegővételkor jellemzően erősödik (5).
A szívet ellátó artériában (koszorúér) is kialakulhat vérrög, ha az artériában lévő zsíros lerakódások (plakkok) felszakadnak, ami szívrohamhoz vezet.
A szívrohamhoz társuló mellkasi fájdalom gyakran nyomó vagy feszítő jellegű, és pihenésre sem javul (6).
5. Légszomj
A mellkasi fájdalomhoz tüdőembólia vagy szívinfarktus esetén légszomj is társulhat. Tüdőembólia esetén a nehézlégzés általában hirtelen jelentkezik (5).
Szívroham esetén a nehézlégzés mellkasi fájdalommal és/vagy kellemetlen érzéssel együtt vagy anélkül is jelentkezhet, és gyakran más tünetek, például izzadás vagy hányinger is kísérhetik (6).
6. Megmagyarázhatatlan köhögés
A tüdőembólia köhögéssel is járhat, amely a szakemberek feltételezése szerint a tüdő vérereiben lévő köhögést kiváltó receptorok aktiválódásával függhet össze (7).
Tüdőembólia esetén hemoptysis (vér felköhögés) vagy pneumonia (tüdőgyulladás) is előfordulhat, ilyenkor a beteg sárgászöld nyákot köhög fel (8).
7. Heves szívdobogás
A szapora vagy gyors szívverés gyakori tünet a tüdőembóliában szenvedő betegeknél.
Az elhúzódó tachycardiával járó tüdőembólia - amikor a szívverés gyorsabb, mint 100 ütés/perc (bpm) - rosszabb prognózisú (9,8).
8. Ájulásérzés, kábaság
A szédülés, illetve ájulás-közeli érzés lehet tüdőembólia, szívroham vagy ischaemiás sztrók (agyi artériában lévő vérrög) tünete.
A szédülést az okozza, hogy a vérrögök akadályozzák a vér áramlását olyan kritikus fontosságú szervek felé, mint a tüdő, a szív vagy az agy. Súlyos esetben eszméletvesztés is felléphet.
A vérrög bizonyos helyeken jelentkező tünetei
Lábak
A lábakban három típusú vérrög alakulhat ki:
A felületes vénatrombózisa (SVT) vagy tromboflebitisz gyakori betegség, ilyenkor a bőr felszíne alatt lévő vénában alakul ki vérrög.
Az SVT klasszikusan visszeres nőknél fordul elő. Intravénás (IV) katéter behelyezése után is gyakori. A tünetek közé tartozik az érintett terület érzékenyebbé válása, a kemény, zsinórszerű kidudorodás és a véna feletti meleg, vöröses vagy elszíneződött bőrfelület (10).
Bár a felületi trombózist korábban jóindulatú, ártalmatlan betegségnek tartották, a legújabb kutatások azt sugallják, hogy felületi trombózis növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát (11).
Mélyvénás trombózis (angol rövidítés DVT) akkor alakul ki, amikor a bőr felszínén nem látható vénában képződik vérrög. Sajnos a lábban lévő mélyvénás trombózis kimutatása pusztán a tünetek alapján nagyon nehéz. Elsősorban azért, mert a betegek mintegy felénél nincsenek tünetek (3). De ha vannak is tünetek, azok más gyakori lábbetegségek, például a cellulitis (mély bőrfertőzés) vagy az izomhúzódás tüneteire hasonlíthatnak. A trombózis lehetséges tünetei közé tartozik a fájdalom, a duzzanat, a bőrpír vagy bőrelszíneződés és a melegség az érintett területen (pl. a vádliban vagy a combban).
A mélyvénás trombózis szövődményei
A DVT súlyos betegség, amely a szövődmények megelőzése érdekében vérhígítóval történő gyógyszeres kezelést igényel. A lehetséges szövődmények a következők:
Az artériás trombózis akkor alakul ki, amikor egy artérián belüli vérrög gátolja a létfontosságú szervek vérellátását. A láb artériájában kialakuló vérrög gyakran az alsó végtagok ateroszklerózisa (más néven perifériás artériás betegsége) miatt alakul ki.(4)
Érelmeszesedésről akkor beszélünk, amikor a koleszterin és a zsíros csomók (plakkok) fokozatos felhalmozódása miatt az artériák megkeményednek és merevvé válnak. Ha a plakk leszakad, vérrög képződik, és elzárja a vér áramlását az artériában.
A lábban kialakuló artériás trombózis tüneteinek súlyossága attól függően változik, hogy melyek artériát érinti az elzáródás, hogy az artéria elzáródása hirtelen vagy fokozatos, és hogy a szervezet képes-e más artériák felé irányítani a véráramlást.
Ennek lehetséges tünetei a következők: (4)
Krónikus, a végtag elvesztésével fenyegető ischémiás betegség
Néhány súlyos artériás elzáródásban szenvedő embernél krónikus, végtagot fenyegető ischémia (elégtelen véráramlás) alakul ki, amely erős, állandó fájdalmat, üszkösödést (szövetelhalást), sőt, akár végtagvesztést (amputációt) is okozhat.
Karok
Ahogy a lábakban, úgy a kar felszíni vagy mélyvénáiban és artériáiban is kialakulhatnak vérrögök, amelyek hasonló tüneteket okoznak.
Ha a karban vérrög keletkezik, az általában az egyik mélyvénában található, és a felső végtag mélyvénás trombózisának (DVT) vagy DVT-UE-nek nevezik.(14) A DVT-UE esetek 33-60%-ában nincsenek tünetek, így a vérrög észrevétlen maradhat (15).
Ha vannak tünetek, akkor ezek a következők lehetnek:
Ritkábban előfordulhat gyengeség, az érintett kar zsibbadása, illetve bizsergése, valamint láz.
A lábtrombózishoz hasonlóan a kar trombózisának is két fő szövődménye lehet, a poszttrombotikus szindróma és a tüdőembólia.
Tüdő
Tüdőembólia akkor következik be, amikor egy vérrög a tüdő egyik artériájában megtapad vagy elakad. A vérrög általában a láb mélyvénájában keletkezik (DVT), majd a véráram útján a tüdőbe jut (16).
A tüdőembólia tünetei a következők: (8)
A tüdőembóliában szenvedő emberek közel 70%-ánál a mélyvénás trombózis tünetei is jelentkeznek (amiből a tüdőembólia kialakult), mint például duzzanat, érzékenység, bőrpír vagy bőrelszíneződés és melegség az érintett lábban (1).
Ha nem diagnosztizálják és/vagy nem kezelik, a tüdőembólia akár halálos kimenetelű is lehet. A lehetséges súlyos szövődmények a következők:
Szív
A szív elsősorban izomból áll, és a felszíne köré tekeredő artériák (koszorúerek) táplálják. A koszorúerekben vérrögök képződhetnek, általában érelmeszesedés következtében, ilyenkor a koleszterin és a zsírrögök (plakkok) fokozatos felhalmozódása miatt az artériák megkeményednek.
Ha egy plakk hirtelen leszakad, vérrög képződik, amely részben vagy teljesen elzárhatja a koszorúeret, akadályozva a vér szívbe áramlását, ami szívrohamot okoz.
A szívroham tünetei lehetnek némák, de lehetnek a következők is: (17)
A szívroham lehetséges szövődményei a következők: (18)
Agy
Az agyat a belső nyaki és a vertebralis artéria pár, valamint azok elágazásai látják el vérrel. A belső nyaki verőerek a nyak elülső részén, míg a csigolyaerek a nyak hátsó részén futnak. Ezek az artériák az agy alsó részén egyesülnek, és így alkotják a Willis-kört.
Ischémiás sztrók akkor következik be, amikor az agyat ellátó egyik artériát egy vérrög eltömíti, - gyakran érelmeszesedés vagy szívembólia következtében -, és a vérrög a szívből az agyba jut.
Az agyi artéria elzáródása sejtpusztulást és számos tünetet okozhat, attól függően, hogy melyik agyi régiót érinti.
A tünetek a következők lehetnek: (19)
Has
A bélben levő vénákban vagy artériákban is képződhetnek vérrögök.
Ez az ischémiás bélbetegségnek nevezett állapot olyan tüneteket okozhat, mint: (20)
Vese
A veseartériában kialakuló vérrögöt veseartéria-trombózisnak nevezik, és gyakran érelmeszesedés következtében alakul ki.
A tünetek a következők lehetnek: (21)
A vesevénában kialakuló vérrögöt vesevéna trombózisnak nevezzük.
Ez a ritka betegség leggyakrabban a nefrotikus szindrómában szenvedő felnőtteknél fordul elő, amely a vesebetegség egy olyan típusa, ahol túlzott fehérje jelenik meg a vizeletben.
A tünetek a következők lehetnek: (22)
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha vérrög tüneteit vagy jeleit észleli, azonnal forduljon orvoshoz. Ha nem kezelik őket, a vérrögök súlyos, akár halálos szövődményeket okozhatnak.
A vérrögöket nem lehet otthon diagnosztizálni vagy kezelni. Az orvos a vérrögöket képalkotó vizsgálatokkal, például ultrahanggal vagy angiogrammal mutatja ki.
A vérrög típusától és helyétől függően a kezelések a vérhígító gyógyszerek szedésétől a véráramlást helyreállító eljárásokig, például a sztentbeültetésig terjednek (utóbbi esetben egy vékony csövet helyeznek be az elzáródott érbe, hogy nyitva tartsa azt).
Mikor kell sürgősen orvost hívni?
Menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra, ha a következő tüneteket észleli magán:
Összefoglaló
Vérrögök a sérült erekben alakulnak ki, és természetes módon feloldódnak, amikor az ér meggyógyul. Egyes esetekben azonban akkor is kialakulnak vérrögök, ha az ér nem sérült.
A végtag mélyvénájában kialakuló vérrög (DVT) olyan tüneteket okozhat, mint a fájdalom, a duzzanat, a bőrpír és melegség az érintett területen. Ha nem kezelik, a vérrög kiszakadhat a vénából és a tüdőbe juthat, hirtelen légszomjat, köhögést és mellkasi diszkomfort érzést okozva - ezek a tüdőembólia tünetei, amely életveszélyes állapot, és azonnali ellátást igényel.
Az artériákban is kialakulhatnak vérrögök, általában olyankor, ha az artériákban levő zsíros plakkok leválnak. A szívet tápláló artériában kialakuló vérrög mellkasi fájdalmat, légzési nehézségeket, szédülést és a szívroham egyéb tüneteit okozhatja.
Az egészségügyi szolgáltatónak minden vérröggyanús esetet ki kell vizsgálnia. A vérrögök, miután diagnosztizálták őket, azonnali orvosi ellátást igényelnek.
Hivatkozások:
1. Dubois-Silva Á, Barbagelata-López C, Piñeiro-Parga P, et al. Deep vein thrombosis symptoms and 30-day mortality in acute pulmonary embolism. Eur J Intern Med. 2023;108:43-51. doi:10.1016/j.ejim.2022.11.007
2. American Society of Hematology. Blood clots.
3. Centers for Disease Control and Prevention. About venous thromboembolism (blood clots).
4. Mitchell ME. Clinical features and diagnosis of acute arterial occlusion of the lower extremities. In: UpToDate, Eidy JF, Mills JL, Hoekstra J. (Eds), Wolters Kluwer
5. American Lung Association. Pulmonary embolism symptoms and diagnosis.
6. American Heart Association. Warning signs of a heart attack.
7. Ekici A, İleri Ş, Aslan H, et al. Troublesome cough as the sole manifestation of pulmonary embolism. Respir Med Case Rep. 2019;28:100861. doi:10.1016/j.rmcr.2019.100861
8. Ruľičić DP, Dzudovic B, Matijasevic J, et al. Signs and symptoms of acute pulmonary embolism and their predictive value for all-cause hospital death in respect of severity of the disease, age, sex and body mass index: retrospective analysis of the Regional PE Registry (REPER). BMJ Open Respir Res. 2023;10(1):e001559. doi:10.1136/bmjresp-2022-001559
9. Wang G, Liu T, Ji W, et al. Prolonged elevated heart rate is association with adverse outcome in severe pulmonary embolism: a retrospective study. Int J Cardiol. 2024;417:132581. doi:10.1016/j.ijcard.2024.132581
10. Douketis J. Superficial Venous Thrombosis. In Merck Manual Professional Version. Merck & Co., Inc. 2023
11. Di Minno MN, Ambrosino P, Ambrosini F, et al. Prevalence of deep vein thrombosis and pulmonary embolism in patients with superficial vein thrombosis: a systematic review and meta-analysis. J Thromb Haemost. 2016;14(5):964-72. doi:10.1111/jth.13279
12. Kahn SR, Galanaud JP, Vedantham S, et al. Guidance for the prevention and treatment of the post-thrombotic syndrome. J Thromb Thrombolysis. 2016;41(1):144-53. doi:10.1007/s11239-015-1312-5
13. Makedonov I, Kahn SR, Galanaud JP. Prevention and management of the post-thrombotic syndrome. J Clin Med. 2020;9(4):923. doi:10.3390/jcm9040923
14. Yamashita Y, Morimoto T, Amano H, et al. Deep vein thrombosis in upper extremities: clinical characteristics, management strategies and long-term outcomes from the COMMAND VTE Registry. Thromb Res. 2019;177:1-9. doi:10.1016/j.thromres.2019.02.029
15. Heil J, Miesbach W, Vogl T, Bechstein WO, Reinisch A. Deep vein thrombosis of the upper extremity. Dtsch Arztebl Int. 2017;114(14):244-249. doi:10.3238/arztebl.2017.0244
16. Bĕlohlávek J, Dytrych V, Linhart A. Pulmonary embolism, part I: epidemiology, risk factors and risk stratification, pathophysiology, clinical presentation, diagnosis and nonthrombotic pulmonary embolism. Exp Clin Cardiol. 2013;18(2):129-138. OK to use this older reference
17. National Heart, Lung, and Blood Institute. Heart attack: symptoms.
18. Damluji AA, van Diepen S, Katz JN, et al. Mechanical complications of acute myocardial infarction: a scientific statement from the American Heart Association. Circulation. 2021;144(2):e16-e35. doi:10.1161/CIR.0000000000000985
19. Murphy SJ, Werring DJ. Stroke: causes and clinical features. Medicine (Abingdon). 2020;48(9):561-566. doi:10.1016/j.mpmed.2020.06.00
20. Tendler DA, Lamont JT. Overview of intestinal ischemia in adults. In: UpToDate, Eidy JF, Mills JL, (Eds), Wolters Kluwer
21. Stanford Health Care. Renal artery thrombosis.
22. Radhakrishnan J. Renal vein thrombosis in adults. In: UpToDate, Glassock RJ, Rovin BH (Eds), Wolters Kluwer