Szendi Gábor:
Afta, volt-nincs

Forrás:Amiről az orvos nem mindig beszél 2021 március

Szerencsés az, aki nem ismeri az aftát, ezt az igen kellemetlen szájban kialakuló fekélyt, ami napokig kínos tevékenységgé teheti az evést, de olykor még a beszédet is.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Szerencsés az, aki nem ismeri az aftát, ezt az igen kellemetlen szájban kialakuló fekélyt, ami napokig kínos tevékenységgé teheti az evést, de olykor még a beszédet is. Megoldásként különféle ecsetelések, alkohol, zsibbasztó hatású szerek jöhetnek szóba, de ezek is csak átmeneti enyhülést eredményeznek. Egy fogorvos tanácsára jódos vattát tartottam az aftámra, később olvastam, hogy régen mandulaműtétek előtt a Libexin zsibbasztó hatását kihasználva, két tablettát rágattak szét az alanyokkal. Attól fogva afta esetén kis vízben feloldottam a Libexint és azzal öblögettem és elég jól érzéstelenített is. De, hogy a reklámok fordulatával éljek, mindez már a múlté.

2009-ben áttértem a paleolit táplálkozásra, és egy idő után tudatosult csak bennem, hogy eltűntek a rendszeresen visszatérő aftáim. Régen, ha csak álmomban véletlen megharaptam a számat, vagy fogkefével felsértettem, pontosan tudtam, hogy az afta egy nap múlva menetrendszerűen meg fog érkezni. Ha fogorvosnál voltam, utóhatásként garantáltan aftákkal kellett megküzdenem. De "megtérésem" után a mikrosérülések a számban szépen begyógyultak, az aftavírusnak nyoma veszett. Miután mások is ezt tapasztalták, gondoltam, nyomába eredek a jelenségnek, mi lehet a magyarázata.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Wray és munkatársai 1975-ben érdekes megfigyelésről számoltak be: a visszatérő aftákra panaszkodók körében 5%-os gyakoriságú volt a cöliákia diagnózis (Wray és mtsi., 1975). Hamarosan egy másik vizsgálat ezt 24% százalékos gyakoriságúnak találta (Ferguson és mtsi., 1976). Az újabb vizsgálatok megerősítették az afta kapcsolatát a cöliákia betegséggel. Egy 2008-as vizsgálat cöliákia betegek 23%-nál talált visszatérő aftát (Campisi és mtsi., 2008). Sedghizadeh és munkatársai lisztérzékeny betegek 41%-nál talált visszatérő aftákat (Sedghizadeh és mtsi., 2002).

A glutén és az afta kapcsolata feltehetőleg sokkal erősebb, hiszen a cöliákia betegség a gluténnel kapcsolatos problémák jéghegyének csak a csúcsa. Én pl. orvosi értelemben nem vagyok gluténérzékeny, az aftáim mégis eltűntek a gabonafélék elhagyásával. Jól ismert már, hogy létezik a nem cöliákia típusú gluténérzékenység, de még ez sem fedi le a gluténre vagy más gabonafehérjékre érzékenységet mutatók táborát. Kennet Fine gastroenterológus 20 éve egy általa kifejlesztett technikával székletben keresi a gliadin (a glutén egyik összetevője) ellenes antitesteket, és eredményei szerint az emberek legalább 50%-ának bélimmunrendszere reagál a gliadinra, bár jó részük tünetmentes (Hogan, 2013).

Hogy a glutén fogyasztása lehet az egyik aftát előidéző tényező, azt ateszt-reteszt vizsgálatok bizonyítják a legjobban. Egy 1980-ban végzett ilyen vizsgálatban 4 olyan betegnél vizsgálták a gluténmentes étrend hatását, akik a vérteszt alapján gluténérzékenyek voltak, bár egyedüli tünetük az afta volt. A gluténmentes étrend hatására háromnál megszűntek az afták, de azonnal visszatértek, amit visszavezették a glutént az étrendjükbe (Walker és mtsi., 1980). Egy másik vizsgálatban egy vizsgálati személy sem volt gluténérzékeny, 25%-uknál gluténmentes étrendre mégis megszüntek az afták, majd gluténfogyxasztásra ismét megjelentek (Wray, 1981). Campisi és munkatársai vizsgálatában 46 cöliákiás, aftáktól szenvedő betegből a glutén elhagyását követően 33 teljesen aftamentessé vált, 4-nél az afták gyakorisága és súlyossága erősen lecsökkent (Campisi és mtsi., 2008).

Érdekes fordulatként értékelhetjük, hogy több vizsgálatban a tejfehérjék bizonyultak provokáló tényezőknek, és a tehéntej elhagyása vezetett az afták eltűnéséhez. Bizonyos tejfehérjék molekuláris hasonlóságot mutatnak a gliadinnal, és hasonló autoimmun választ váltanak ki elfogyasztásukkor (Vojdani és Tarash, 2014). Egyes cöliákiás betegek a tehéntejre is béltünetekkel reagálnak (Kristjánsson és mtsi., 2007). A paleolit étrend többek közt ezért sem ajánlja a tej- és tejtermékek fogyasztását.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Visszatérő aftában szenvedők csoportját összehasonlítva aftától nem szenvedők csoportjával, egyes tejfehérjékkel szemben szignifikánsan magasabb ellenanyagot mutattak ki az afta-csoportban (Besu és mtsi., 2013). Egy esetismertetés szerint két, ismételten aftáktól szenvedő gyermeknél tejmentes étrendet vezettek be, amitől a gyerekek afta mentessé váltak. Tejfogyasztásra azonban az afták ismét megjelentek (Chainani-Wu és Nayudu, 2017). Egy újabb esetismertetés szerint egy fiatal lánynak 2 éves korától folyamatosan aftái voltak. Amikor elhagyta a tejfogyasztást, az afták eltűntek, de amikor véletlen ismét tejet fogyasztott, az afták ismét megjelentek (Calderón és mtsi., 2008).

Az afta okait és kezelési lehetőségeit kutatók a különféle vitaminok hiányát tételezték fel kiváltó okként. Ezek a próbálkozások nem jártak sok sikerrel, kivéve a D-vitamint, amelynek alacsony szintjét több vizsgálatban is jellemzőnek találták az ismétlődő aftára panaszkodók közt (Khabbazi és mtsi., 2014; Öztekin és Öztekin, 2018; Nalbanto?lu és Nalbanto?lu, 2020). A vizsgálatok érdekessége, hogy bár a kontrollcsoportnak az afta-csoportokhoz képest szignifikánsan magasabb volt a D-vitaminszintje, ám ez a magasabb szint sem érte el egyik vizsgálatban sem az elégséges szintet. D-vitaminpótlással sikerrel kezeltek egy gyermekkora jellemző, lázzal, nyaki nyirokcsomó duzzanattal járó szindrómát, amelynek része az afták kialakulása (Mahamid és mtsi., 2013; Stagi és mtsi., 2014), de máskülönben célzottan az afta kezelésére irányuló vizsgálat még nem történt.

A D-vitamin kitüntetett szerepe azért is érdekes, mert a glutén és tejfogyasztással kapcsolatos autoimmun betegség megelőzésében ill. a tünetek enyhítésében a D-vitamin fontosnak bizonyult, mint a veszélyes immunfolyamatok kordában tartója. Ennek hátterében az áll, hogy a D-vitamin képes csökkenteni az autoimmun folyamatokban meghatározó Th1(Cantorna és mtsi., 2008) és Th17 (Chang és mtsi., 2010) immunágak aktivitását. Lassan összeáll a mozaik: a glutén és a tejfehérjék provokálják a Th1 és Th17 immunválaszt és ezen keresztül az autoimmun folyamatokat (számos autoimmunbetegség javul ezek elhagyásával) és előidézik az aftákat. Mivel az visszatérő afták hátterében is kimutatható a Th1 ág fokozott aktivitása (Lewkowicz és mtsi., 2011) akárcsak a gluténérzékenységben és más autoimmunbetegségekben (Castellanos-Rubio és mtsi., 2009), talán meredeknek tűnik a gondolat, de felvetődik, hogy a visszatérő afták nem utalnak-e fokozott autoimmunbetegség hajlamra? Ez másokban is megfogalmazódott és egy nagy mintán végzett vizsgálat alá is támasztotta ez az elképzelést. A gyakori aftákra panaszkodók körében szignifikánsan gyakoribb az autonóm eredetű pajzsmirigy alul- és túlműködés, a szisztémás lupus eritematózus, a rheumatoid arthritisz, a Bechet betegség, az Ankylosing spondylitis (Bekhterev betegség) (Lee és mtsi., 2020).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ennek fényében az aftákat nem tekinthetjük puszta kellemetlenségnek, hanem figyelmeztetésnek egy potenciálisan sokkal súlyosabb megbetegedés kockázatára. Megint ott lyukadunk ki, hogy ha szembemegyünk az evolúciós programunkkal, azaz olyan ételeket fogyasztunk (gabonafélék, tej), amelyeket évmilliókig nem ettünk, és kerüljük a napot, ami több százezer éven át érte a testünket, abból jó nem sülhet ki.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Besu I, Jankovic L, Konic-Ristic A et al. The role of specific cow's milk proteins in the etiology of recurrent aphthous ulcers. J Oral Pathol Med. 2013;42(1):82-88.

Calderón PE, Valenzuela FA, Carreno LE, Madrid AM. A possible link between cow milk and recurrent aphtous stomatitis. J Eur Acad Dermatol Venereol. 2008;22(7):898-899

Campisi G, Di Liberto C, Carroccio A, Compilato D, Iacono G, Procaccini M, Di Fede G, Lo Muzio L, Craxi A, Catassi C, Scully C. Coeliac disease: oral ulcer prevalence, assessment of risk and association with gluten-free diet in children. Dig Liver Dis. 2008, ;40(2):104-7.

Cantorna MT, Yu S, Bruce D. The paradoxical effects of vitamin D on type 1 mediated immunity. Mol Aspects Med. 2008;29(6):369-375.

Castellanos-Rubio A, Santin I, Irastorza I, Casta?o L, Carlos Vitoria J, Ramon Bilbao J. TH17 (and TH1) signatures of intestinal biopsies of CD patients in response to gliadin. Autoimmunity. 2009 Jan;42(1):69-73.

Chainani-Wu N, Nayudu A. Resolution of recurrent aphthous ulcers after discontinuation of cow's milk protein intake. J Am Dent Assoc. 2017. 148(8):614-617.

Chang SH, Chung Y, Dong C. Vitamin D suppresses Th17 cytokine production by inducing C/EBP homologous protein (CHOP) expression. J Biol Chem. 2010;285(50):38751-38755.

Ferguson R, Basu MK, Asquith P, Cooke WT. Jejunal mucosal abnormalities in patients with recurrent aphthous ulceration. Br Med J 1976; 1: 11-3.

Hogan, R: An Interview with Dr. Kenneth Fine of EnteroLab.com and the Intestinal Health Institute. Celiac.com, 2013. október 9.

Khabbazi A, Ghorbanihaghjo A, Fanood F, et al. A comparative study of vitamin D serum levels in patients with recurrent aphthous stomatitis. Egypt Rheumatol. 2014;37:133-7

Kristjánsson G, Venge P, Hällgren R. Mucosal reactivity to cow's milk protein in coeliac disease. Clin Exp Immunol. 2007 Mar;147(3):449-55.

Lee YC, Jeong SJ, Eun YG, Song R, Oh IH. Risk of autoimmune diseases in recurrent aphthous ulcer patients: A nationwide population study. Oral Dis. 2020, 00: 1- 8.

Lewkowicz N, Kur B, Kurnatowska A, Tchorzewski H, Lewkowicz P. Expression of Th1/Th2/Th3/Th17-related genes in recurrent aphthous ulcers. Arch Immunol Ther Exp (Warsz). 2011 Oct;59(5):399-406.

Mahamid M, Agbaria K, Mahamid A, et al. Vitamin D linked to PFAPA syndrome. Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 2013;77:362-4.

Nalbanto?lu B, Nalbanto?lu A. Vitamin D Levels in Children With Recurrent Aphthous Stomatitis. Ear Nose Throat J. 2020 Aug;99(7):460-463.

Öztekin A, Öztekin C. Vitamin D levels in patients with recurrent aphthous stomatitis. BMC Oral Health. 2018;18(1):186. Published 2018 Nov 9. doi:10.1186/s12903-018-0653-9

Sedghizadeh PP, Shuler CF, Allen CM, Beck FM, Kalmar JR. Celiac disease and recurrent aphthous stomatitis: a report and review of the literature. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod. 2002, 94(4):474-8.

Stagi S, Bertini F, Rigante D, et al. Vitamin D levels and effects of vitamin D replacement in children with periodic fever, aphthous stomatitis, pharyngitis, and cervical adenitis (PFAPA) syndrome. Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 2014;78:964-8.

Vojdani, A; Tarash, I: Cross-Reaction between Gliadin and Different Food and Tissue Antigens. Food and Nutrition Sciences, Vol. 4 No. 1, 2013, pp. 20-32.

Walker DM, Dolby AE, Mead J, Llewellyn J, Rhodes J. Effect of gluten-free diet on recurrent aphthous ulceration. Br J Dermatol. 1980, 103(1):111.

Wray D, Ferguson MM, Mason DK, Hutcheon, AW, Dagg JH. Recurrent aphthae: treatment with vilamin Bl 2, folic acid, and iron. Br Med J 1975, 2: 490-3.

Wray D.: Gluten-sensitive recurrent aphthous stomatitis. Dig Dis Sci. 1981, 26(8):737-40.