Fordította: Szendi Gábor
Rengeteg oka lehet annak, hogy véletlenszerűen elfelejt egy nevet vagy azt, hogy hol hagyta a telefonját. Mikor kell aggódni?
Source: www.Freepik.com
Hogy is hívják azt a színésznőt?
"Tudod, az a bolondos szőke, aki abban a showban játszik a puccos hotelben? Julia, Jane, Joan..."
Ha Ön abban az életszakaszban van, amit finoman "életközépnek" nevezünk, talán ismerősnek találja a jelenetet. A tudósok néha ezt - amikor nem igazán emlékszik egy névre vagy szóra, amelyet korábban könnyen elő tudott hívni - "nyelvhegy-jelenségnek" nevezik. Ahogy öregszik, ezek az memóriabakik egyre gyakrabban fordulhatnak elő, olyan dolgokkal együtt, mint például, hogy egy nap háromszor is elkeveredik a telefonja, vagy hogy kinyitja a kamra ajtaját, és közben kimegy a fejéből, mit is keres. Ezeket a bakikat tréfásan "elmentek otthonról" pillanatoknak nevezzük, de az önironikus humor mögött ott lehet egy enyhe borzongás: ez vajon a normális öregedés, vagy már a demencia korai jele?
Mivel jelenleg több mint 6 millió amerikai él Alzheimer-kórral (ez a szám a következő évtizedekben a népesség öregedésével várhatóan majdnem megduplázódik), ez nem alaptalan félelem, és a Michigani Egyetem nagyszabású országos felmérése szerint az 50 és 64 év közötti emberek 44%-a vallotta be, hogy aggódik a demencia kialakulása miatt. De - mély lélegzetvétel - ezeknek a kihagyásoknak a többsége teljesen ártalmatlan, és valójában a demencián kívül számos más dolog is van (olyanok, amelyeken valóban változtathat és javíthat!), amelyek ronthatják a memóriáját. Íme, mi lehet az oka, és mit tehet ellene.
A hihetetlenül zsugorodó agy
Először is, tisztázzunk valamit!
Ha Jennifer conelly volt a kedvenc színésznője, de most már a neve nem cseng ismerősen, akkor ez aggodalomra adhat okot. De ha azonnal eszébe jutott a név, amint elolvasta, vagy ha egy órával később fogmosás közben hirtelen egy másik név jut eszébe, ami nem jutott eszébe korábban, akkor valószínűleg nincs semmi baj.
Íme, miért: Dr. Elise Caccappolo, a New York-i Columbia Egyetem Irving Orvosi Központjának neuropszichológusa szerint, miután életünk első néhány évtizedében őrült tempóban nőtt az agyunk, a 30-as és 40-es éveinkben megfordul, és elkezd zsugorodni. . "Gyermekkorban az agy folyamatosan új idegi kapcsolatokat hoz létre, és 25 éves korra teljesen ki kell fejlődnie".- mondja. Körülbelül egy évtizeddel ezután, egy nagyon természetes folyamat során, lassan elkezd veszíteni a térfogatából, és az agysejtek elkezdenek elpusztulni.
Az agy elülső része, a homloklebeny, zsugorodni kezd,. "Ez az a hely, ahol a rövid távú vagy munkamemóriánk található, ez egyfajta jegyzetfüzet az agy számára" - mondja Dr. Murali Doraiswamy, az agy egészségének kutatója és a Souvenaid tanácsadója. Az újonnan megtanult nevek, a naptárba még be nem írt dátumok és a kulcsok helye mind-mind ideiglenesen itt kerülnek elhelyezésre, mielőtt átkerülnének a hosszú távú memóriába. "Az életkorral összefüggő memóriavesztés nem szokta érinteni a jól begyakorolt információkat, például az ismerős helyekre vezető útvonalakat, az ismerős eszközök használatát vagy az iskola nevét, ahová jártunk " - teszi hozzá Dr. Doraiswamy.
Caccappolo elmagyarázza, hogy ez az agyi tömegveszteség a feldolgozási sebességet is befolyásolja. "Ezért lehet, hogy egy perccel tovább tart egy név vagy egy szó kitalálása, vagy hosszabb ideig tart egy probléma megoldása" - mondja, hangsúlyozva, hogy ezeket a dolgokat még mindig meg lehet csinálni - csak lassabban.
Egy másik ok, amiért az agya nem lehet olyan gyors, amikor az 50-es vagy 60-as éveidben jár: sok minden történik Önnel, ahogy egyensúlyoz a fiatal felnőtt gyerekek, az idősödő szülők, a munka és az otthoni élet között, mondja Dr. Thomas Holland, a Rush Intézet az Egészséges Öregedésért orvos tudósa. "Életem során elég sok napszemüveget elkevertem vagy elvesztettem, csak azért, mert nem figyeltem oda." - jegyzi meg. "Mindezek ellenére, a normális kognitív életkor nézőpontjából, az idősebb korba lépve általában megfigyelhetjük a kognitív képességeink egy kis mértékű hanyatlását".
A lassabb feldolgozás és a gyengébb rövid távú memória másik oldala viszont, hogy az életkor előrehaladtával nagyobb bölcsességtartalékot fejlesztünk ki - mondja Brenna Renn, Ph.D., a Las Vegas-i Nevadai Egyetem pszichológia adjunktusa. "Minél tovább élünk, annál több tényt halmozunk fel, és ez a fajta intelligencia általában elég jól megmarad, sőt, az életkor előrehaladtával még javul is." Még mindig fontos tudni, hogy a memóriaváltozások mely fajtái jelentenek valójában aggasztó jeleket (lásd később "Amikor a memóriavesztés aggodalomra ad okot "). De a legfontosabb dolog, amit az öregedéssel járó normális változásokkal kapcsolatban fel kell ismerni, hogy "élheted az életedet úgy, ahogy mindig is tetted, önállóan működhetsz, és ez a kis romlás nem befolyásolja azt, hogy mit csinálsz a mindennapokban" - magyarázza Caccappolo.
Hat memóriazavaró életmódbeli probléma
Az agy egy hatalmas, egymással összekapcsolt részek rendszer, és az, ahogyan Ön a testével bánik, tükröződik abban, hogy mennyire jól működik az agya. Ha aggódik a memóriája miatt, az első lépésnek egy tetőtől talpig tartó wellness-ellenőrzésnek kell lennie. Az olyan fertőzések, mint a húgyúti fertőzések agyi ködöt okozhatnak, különösen az időseknél; ráadásul ami jót tesz a szívnek, az jót tesz az agynak is. Az erek tisztán tartása és a szabadon áramló vér segít maximalizálni az agyba áramló oxigént és tápanyagokat, és táplálja az agyat. A testmozgás, a dohányzásról való leszokás, a stabil testsúly fenntartása és az orvosával való együttműködés az olyan krónikus betegségek kezelése érdekében, mint mondjuk egy autoimmunbetegség, szintén egészségesebbé teheti az agyát.
Tegye fel magának ezt a hat kérdést, hogy megtudja, az életmódja okozhat-e ködös pillanatokat:
Milyen gyógyszereket szedek?
Lényeges, hogy átnézze orvosával a gyógyszerek listáját, mivel sok gyakori gyógyszer befolyásolhatja a megismerést és a memóriát; ha több gyógyszert is szed, ezek kölcsönhatásba léphetnek egymással. "Mondjon el kezelőjének mindent, amit szed, még akkor is, ha vény nélkül kapható, vagy olyan étrend-kiegészítő, amit ártalmatlannak tart" - tanácsolja Renn. Kezelője esetleg tud alternatívákat javasolni, vagy ketten mérlegelhetik, hogy bizonyos gyógyszerek mennyire fontosak, és hogyan változtatják meg a mellékhatások az életminőségét. Néhány gyógyszer, amely befolyásolhatja a memóriát, többek között:
Benzodiazepinek: A szorongás és görcsrohamok kezelésére felírt gyógyszerek, mint a Xanax, a Rivotril és a Seduxen befolyásolhatják a rövid távú memórianyom átvitelét a hosszú távú tárolásba..
Statinok: A koleszterinszint szabályozására használják, ezek csökkenthetik az agy lipidszintjét is, amely viszont szükséges volna a szinapszisok létrehozásához, amelyek lehetővé teszik az agysejtek számára, hogy az agysejtek kommunikáljanak egymással.
Görcsoldó gyógyszerek:
Ezek közé tartozik a Neurontin (gabapentin, amelyet gyakran fájdalomcsillapításra írnak fel), a Lyrica (pregabalin ) és a Convulex (nátrium valproát). Ezek a központi idegrendszerben az interületek áramlásának csillapításával korlátozzák a rohamokat.
Béta-blokkolók: Ezek lassítják a szívfrekvenciát és csökkentik a vérnyomást, és számos szívbetegség esetén írják fel őket. De blokkolhatják az agyban lévő kémiai hírvivő anyagokat is.
Triciklikus antidepresszánsok:
Bár ezeket nagyrészt felváltották az SSRI-k, még mindig léteznek, és blokkolhatják a memória szempontjából fontos neurotranszmitterek működését.
Opioidok: A narkotikumok, például az OxyContin (oxikodon-hidroklorid) szedésének számos kockázata jól ismert; hosszú távú használatuk a memóriát is zavarhatja.
Altatók: Az altatók egy bizonyos csoportja, köztük az Zolpidem és a Imovane, a benzodiazepinekhez hasonló mellékhatásokkal járhat.
Depressziós vagyok vagy szorongó?
Caccappolo szerint a 40-es, 50-es és 60-as éveikben járó emberek feledékenységében a legnagyobb bűnösök a depresszió és a szorongás. A depresszió sok területet lefoglal az agyban - magyarázza. "Amikor depressziós vagy, az agyad nem dolgozik 100%-os teljesítményen. Nem figyel olyan jól a dolgokra, mint általában, és a memóriaterületek nem azt teszik, amit általában tesznek, például nem kódolják és konszolidálják az információkat".
Dr. Holland hozzáteszi, hogy maga a stressz egy alacsony szintű krónikus gyulladásos állapot. "Ha állandóan stressz alatt állsz, a szervezeted állandó készenléti állapotban van, olyan hormonokat pumpál a véredbe, amelyek folyamatosan feszültségben tartanak" - mondja. Hosszú távon a szabályozatlan gyulladás az egész szervezetben sejtkárosodást okozhat - mondja -, "és ha ez az agyban történik, akkor potenciálisan a kognitív funkciók csökkenését fogjuk tapasztalni".
A Harvard Medical School kutatóinak jelentése szerint a depressziós emberek agya jellemzően jobban zsugorodik, rosszabb a memóriájuk, és a nem depressziós embereknél jobban emlékeznek a rossz emlékekre, de rosszabbul emlékeznek a jó emlékekre. És az az érzés, hogy a memóriánk romlik, még inkább depresszióssá vagy szorongóvá tehet, ami tovább rontja az ördögi kört.
Ha a mentális egészség és a hangulat lehet a felelős az agyi zavarokért, beszéljen szakemberrel a pszichoterápiáról és/vagy a gyógyszeres kezelésről, amely segíthet javítani a figyelmet, a koncentrációt és más gondolkodási képességeket, mondja Renn.
Egészségesen táplálkozom?
Dr. Holland szerint az, hogy mit eszik, nagy hatással lehet az agyára. " Ha olyan ételeket fogyaszt, amelyek megfelelő tápanyagokat és bioaktív anyagokat tartalmaznak, akkor segíthetnek megelőzni az idegsejtek károsodását. " - mondja. Dr. Holland és kollégái a Neurology című szaklapban közzétett tanulmányukban azt találták, hogy a flavonolokban gazdag ételekkel (például sötét leveles zöldekkel, teával és paradicsommal) teli étrend a kognitív hanyatlás lassabb ütemével hozható összefüggésbe.
A növénybarát étrend csökkentheti a plakkok felhalmozódását az erekben, ami azért fontos, mert ha az erek eltömődnek, megnő a kisebb sztrókok kockázata, és ezek idővel vaszkuláris demenciához vezethetnek. "Az agyat egészségesen tápláló étrend, mint például a Mediterrán vagy az paleo étrend, csökkentheti az erek elzáródásának kockázatát, így biztosítva az egészséges agyi keringést" - mondja Dr. Doraiswamy, aki arra is rámutat, hogy a B-vitaminokban gazdag étrend, a szinapszisokat támogató foszfolipid-prekurzorok (pl. alfa-GPC) és a membránok károsodás elleni védelmét szolgáló antioxidánsok ugyancsak fontosak.
Eleget alszom?
Az életközépi szakaszban számos okból, például a menopauza tünetei vagy a fiatal felnőtt gyermekekkel, idős szülőkkel vagy a munkával járó stressz miatt hiányozhat a pihentető alvás. A kimerültség kimerítheti erőforrásait, beleértve az emlékező- vagy tanulási képességét is.
Caccappolo szerint különösen a férfiak esetében a kezeletlen obstruktív alvási apnoe (OSA) nagyban hozzájárulhat az agyi problémák kialakulásához. "Éjszakánként többszörös hipoxiás eseményeket élnek át, amikor nem jut oxigén az agyukba, ami memóriaproblémákhoz vezethet." A Sleep Medicine című szaklapban megjelent összefoglaló megállapította, hogy a figyelem, a munkamemória, az epizodikus memória és a végrehajtó funkciók csökkentek az OSA-ban szenvedőknél.
Ha alvászavarokkal küzd, először próbálja meg javítani alvási szokásait azáltal, hogy a nap későbbi szakaszában elhagyja a koffeint, este könnyebb ételeket eszik, és a hálószobáját sötéten és hűvösen tartja. Ha ezek a változtatások nem segítenek, keresse fel családorvosát vagy egy alvásszakértőt, hogy felmérje, van-e alvási apnoéja - a kezelés segíthet az alvás és a memória helyreállításában. A menopauza tünetei miatt fellépő alvászavarok esetén kérdezze meg orvosát, hogy a hormonpótló kezelés megfelelő-e az Ön számára.
Amikor a memóriavesztés aggodalomra ad okot Bár megnyugtató tudni, hogy a kihagyások miatt általában nem kell aggódni, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az életkor előrehaladtával a demencia kockázata növekszik. Minden huszadik 65-74 éves felnőttből egy Alzheimer betegségben szenved; 85 éves korra már minden harmadik ember Alzheimeres. És ott van még a szürke zóna, amelyet enyhe kognitív zavarnak (MCI) neveznek. Az Alzheimer Társaság tavaly közzétett különjelentése szerint a 60 éves vagy idősebb emberek 12-18%-a él enyhe kognitív zavarral, ami azt jelenti, hogy a korára jellemzőnél több kognitív problémája van, de még nem alakult ki nála demencia. "Nem minden enyhe kognitív zavarban szenvedő embernél alakul ki demencia, de néhánynál sajnos igen" - mondja Renn. "Az enyhe kognitív zavar gyakran figyelmeztető jel arra, hogy lehetnek olyan változások, amelyek egy kicsit alattomosabbak." Az Alzheimer Társaság jelentésében kiszámították, hogy az enyhe kognitív zavarban szenvedő emberek körülbelül egyharmadánál öt éven belül Alzheimer betegség alakul ki, de azt is megjegyezték, hogy az enyhe kognitív zavarban szenvedő emberek egy része visszatér a normális kognitív állapotba, vagy állapota legalábbis stabilizálódik, és nem romlik tovább. "Akkor kezdünk el aggódni az enyhe kognitív zavar miatt, amikor már nem lehet megtartani az új emlékeket" - mondja Caccappolo. Ez azt jelentheti, hogy elfelejt valamit, amit valaki 10 perccel ezelőtt mondott Önnek, vagy újra és újra felteszi ugyanazt a kérdést. Az enyhe kognitív zavar további jelei a következők:
Dr. Holland szerint a "fokozatos" memóriavesztés szintén figyelmezető jel lehet: "Ha mindig elveszíti a kulcsát, az kevésbé aggasztó, mint ha mindig elveszíti a kulcsát, de most már arra sem emlékszik, hogyan jut haza" - mondja. A szakértők rámutatnak, hogy gyakran a partner, egy közeli barát vagy egy rokon az, aki előbb észreveszi ezeket a változásokat, mint az enyhe kognitív zavarban szenvedő személy. |
Szükségem van hallókészülékre?
A kutatások egy érdekes új iránya összefüggést mutatott ki a halláskárosodás és az agy egészsége között. A halláskárosodás befolyásolhatja a megismerést, mivel az agynak sok erőforrást kell felhasználnia a beszéd megértéséhez; a hallókészülékek segíthetnek azáltal, hogy tisztábbá teszik az agyba bejutó információkat. "A megfelelően működő hallókészülék használata nagyban hozzájárulhat a kognitív működések javításához és megőrzéséhez" - mondja Renn. Egy nemrégiben Szingapúrban készült áttekintés szerint a hallókészülékek használata 19%-kal csökkentette a hosszú távú kognitív hanyatlás kockázatát. Ha azt veszi észre (vagy a családtagok megjegyzik), hogy a hallása már nem olyan, mint régen, forduljon audiológushoz.
Mindent egyszerre próbálok csinálni?
A legújabb kutatások azt sugallják, hogy a multitasking - mondjuk, hogy megpróbáljuk rendbe tenni a nappalit, miközben egy munkahelyi hívást fogadunk - károsan hathat a memóriára. A Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint különösen a média multitasking (több eszköz egyidejű használata) figyelemkieséssel jár, és csökkenti az új emlékek kódolásának képességét. És mindez a fiatalok körében végzett vizsgálatban tapasztalták. Az idősebbek esetében a multitasking még károsabb lehet, mondja Caccappolo. "Ahogy lassul a feldolgozási sebességünk, úgy vagyunk összességében lassabbak mind a gondolkodás, mind a mozgás terén" - teszi hozzá. "Ha egyszerre két vagy három dolgot próbálsz csinálni, mindegyikben egy kicsit lassabb leszel." "Amikor az emberek agyi zavarokat tapasztalnak, automatikusan aggódhatnak, hogy Alzheimer-kórról van szó, de ezeknek a változásoknak számos oka van, amelyekkel lehet foglalkozni" - mondja Audette Rackley, a dallasi Texasi Egyetem Agyegészségügyi Központjának erőnléti programok igazgatóhelyettese. "Nagyon fontos megkérdezni, hogy 'Hogyan tudnék több az agy egészségét szolgáló szokást teremteni az életemben?'. Idővel a helyes irányba tett kis lépések is hatással lehetnek agyműködésünkre"
.Mi a normális... és mi nem? |
|
Normális öregedés |
Aggodalomra ad okot |