Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi G:
Allergia - az ember által teremtett járvány

Megjelent az Amiről az orvos nem mindig beszél magazinban

Van-e természetesebb dolog, mint a virágok? Ma mégis milliók szenvednek tavasszal-nyáron pollenallergiában. Ha meg akarjuk érteni az atópiás betegségeket, ebből a paradoxonból kell kiindulnunk.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Van-e természetesebb dolog, mint a virágok? Ma mégis milliók szenvednek tavasszal-nyáron pollenallergiában. Ha meg akarjuk érteni az atópiás betegségeket (lásd. keretes írásunkat), ebből a paradoxonból kell kiindulnunk. Az atópiás betegségek gyakorisága különösen a 1960-as évektől folyamatosan, igen nagymértékben nőtt. A szénanátha manapság az európai népesség 19%-át érinti (Szilasi és mtsi., 2012), Észak és Kelet-Európában a 13-14 évesek közt az asztma kb. 10%-os, az ekcéma 5%-os gyakoriságú, de Nyugat-Európában a helyzet ennél is rosszabb (Mallol és mtsi., 2013). Azt asztma az 1960-as évektől országonként eltérő mértékben, 2-4-szeres gyakoriságúvá vált (Grant és mtsi., 1999). Ugyanez a növekedés figyelhető meg az ekcéma esetében is (Schäfer, 2006). A kutatók és klinikusok az atópiás betegségek okaként genetikai és környezeti okokat tételeznek fel, ezt azonban az adatok megkérdőjelezik. Az alábbi grafikon mutatja, miként növekedett meg az asztma, ekcéma és szénanátha gyakorisága 1964 és 2000 között egy skót kikötővárosban, Aberdeenben, de ezt tapasztaljuk bárhol a fejlett országokban.

(forrás: Devereux, 2006)

Evidens, hogy harminc-negyven év alatt a népességben nem történhet olyan gyors genetikai változás, amely megmagyarázná, hogy generációról-generációra miért növekszik az atópiás betegségek gyakorisága. Másfelől, elmondható, hogy Aberdeenben komoly környezetszennyezést okozó ipar az évek során nem települt, ami magyarázná az atópiás betegségek gyakoriságának drámai növekedését (Devenny és mtsi., 2004). Első megközelítésben magyarázatként a nyugati életmód merül fel, amit számtalan érvvel lehet alátámasztani (Devereux, 2006). Kérdés, hogy a nyugati életmód mely összetevői hozhatók összefüggésbe az atópiás betegségekkel?

Atópiás betegségek

Az atópia fokozott allergiahajlamot jelent, amit gyakran a vérből kimutatható magas, allergén specifikus IgE szint jelez. Az atópiás betegségek közé tartozik az ekcéma, a szénanátha, az allergiás asztma, allergiás kötőhártyagyulladás, ételallergiák, kontakt allergiák és egyéb ritkább allergiák. Az arra hajlamos személyeknél ez a hiperérzékenység gyakran ölti az "atópiás menet" képét, azaz a csecsemőkori ekcémát gyermekkori szénanátha (pl. pollenallergia) majd később allergiás asztma követi. Az atópiás tüneteket leggyakrabban a betegre jellemző allergén váltja ki, de természetesen egy ember több dologra is lehet egyidőben allergiás.

Nyugati életmód és atópia

A legtöbb betegség szórványosan régebbi korokban is előfordult. Már Augustus Caesar is asztmában szenvedett, és Britannicus, Néró mostohatestvére pedig allergiás volt a lovakra. Leonardo Botallo 1565-ben ismertetett egy "rózsahurutnak" nevezett allergiás esetet (Cockcroft, 2014), de igazából csak a 19. században vált egyre gyakoribbá a szénanátha és kezdtek leírásával és kutatásával foglalkozni (Emanuel, 1988). Általában is felállítható az a szabály: onnan tudni, hogy egy betegség gyakorivá kezd válni, hogy egyre több orvos és kutató írja le egymástól függetlenül a kórképet. A civilizációs betegségek, mint az atópiás kórképek is, a 19. századtól kezdtek egyre gyakoribbá válni. A hajlam, a genetikai különbségek, az egyéni érzékenység mind semmitmondó válaszok arra a kérdésre, miért pont az egyik ember betegszik meg olyan okoktól, ami mindenki másra is hat. A virágpor, az élelmiszerekben rejlő allergének, vagy úgy általában a környezetszennyeződés mindenkire hat, mégsem betegszik meg tőlük mindenki. Természetesen nem kizárt, hogy bizonyos "néma" gének, amelyek korábban nem okoztak megbetegedést, találkozva bizonyos környezeti ártalmakkal, megbetegedést váltanak ki. Ha azonban megvizsgáljuk a "civilizáció" főbb sajátosságait, kiderülhet, hogy ezek önmagukban képesek megmagyarázni az atópiás betegségeket és növekvő gyakoriságukat.


A higiéné hipotézis

David Strachan epidemiológus 1989-ben jelentette meg a higiénia hipotézisről szóló híres tanulmányát (Strachan, 1989). Ebben kimutatta, hogy a szénanátha egyenes kapcsolatban van a magasabb életszínvonallal és fordított kapcsolatban van a testvérek számával. Magyarán, minél jobb -tisztább- körülmények közt él valaki, annál valószínűbb, hogy atópiás beteg lesz. Ám minél több idősebb testvére van valakinek, annál kisebb lesz az atópiára való hajlama. A magyarázat egyszerű: a mi világunkban a jóléttel arányos a sterilitás, a fertőzésekkel szembeni védelem (tiszta környezet, jó minőségű élelem, fokozott személyi higiénia, stb.), ha viszont az embernek sok testvére van, garantált, hogy az óvodából, iskolából hazahozott fertőzések végigmennek a családon. A higiénia hipotézis kutatások sorát indította le. Kiderült, hogy a farmon felnőtt gyerekek védettebbek az asztmával szemben (Genuneit, 2012), de a korai, gyermekközösségekben szerzett fertőzések (Matricardi és Hamelmann, 2009), vagy az 1970-es évek előtt gyakori hepatitis A vírusfertőzés is komoly kockázatcsökkenést jelentenek az atópiás megbetegedésekre (McIntire és mtsi., 2003).

Az atópiás betegségek kutatásában nagy fordulatnak tekintjük az IgE immunglobulin felfedezését (Johansson, 1997). Kiderült ugyanis, hogy a legtöbb atópiás betegben az IgE szint az átlagnál jóval magasabb. Úgy tűnt, megtalálták az atópiás hajlam örökletes tényezőjét. Együtt és külön nevelt ikrek IgE szintjének és atópiás betegségének vizsgálata alapján arra következtettek, hogy a megbetegedést az örökletes tényezők sokkal inkább meghatározzák mint a környezet (Hanson és mtsi., 1991). A felfedezés azonban rögtön egy talányba torkollott: az etióp gyerekekben az európai gyerekekhez képest hússzor magasabb IgE szintet mértek, az etióp gyerekek ennek ellenére nem szenvedtek atópiás betegségekben (Johansson és mtsi., 1968). Sorra vizsgáltak civilizációtól érintetlen természeti népeket és kiderült, hogy az európai átlaghoz képest tízszer, sőt némely törzsben százszor magasabb az IgE szintje, atópiás betegségnek még sincs nyoma náluk (Hurtado és mtsi., 1999). A furcsaságra a magyarázat meglepő: a különféle paraziták (pl. bélféreg) okozta fertőzésekre védekezésként emelkedik meg az IgE szint, és védelmet nyújt a parazitafertőzésekkel, de az atópiás betegségekkel szemben is. Állatkísérletek azt mutatják, hogy ha az állatot előbb éri bélféregfertőzés és csak utána találkozik allergénnel, akkor nem betegszik meg atópiás betegségben, míg fordított sorrendben atópia alakul ki. Magdalena Hurtado és munkatársai arra következtetnek, hogy a nyugati világban a gyerekek azért veszélyeztetettek atópiás megbetegedésre, mert miközben védik őket a parazitákkal szemben, folyamatosan ki vannak téve allergéneknek (Hurtado és mtsi., 1999). A magas IgE szint tehát evolúciós történetünkben számos előnyt jelentett számunkra, modern, túl steril viszonyaink közt viszont ellenünk fordult. És hogy a természettel nem jó ujjat húzni, jelzi egy sor vizsgálat, amelyben afrikai gyerekeket megszabadítottak a parazitáiktól és "cserébe" atópiás betegségek jelentek meg náluk (Matricardi és Hamelmann, 2009; Lynch és mtsi., 1993).

A higiénia hipotézis szerint modern körülményeink közt fejlődésünk során az emberi evolúcióban megszokotthoz képest sokkal kevesebb kórokozóval és parazitával találkozunk, holott ez szükséges volna az immunrendszer kiegyensúlyozott működésének a kialakulásához.

Balkezesség és atópia

Az 1980-as években írta le Norman Geschwind, Albert Galaburda és Peter Behan, hogy a balkezesek és kétkezesek közt gyakoribbak az atópiás betegségek. Teóriájuk szerint a magzati élet során hormonhatásokra jobbféltekei működési túlsúly alakulhat ki, aminek további következményei lehetnek különféle tanulási zavarok, félénk temperamentum, de speciális - pl. zenei- tehetség megjelenése is. Ezért sokszor nem a balkezesség, hanem csupán a tanulási-, beszédfejlődési zavarok, a hiperaktivitás, a fokozottan gátolt viselkedés jelzi a jobbféltekei túlsúlyt. Ezen gyerekek és zenei tehetségek körében is gyakoribbak az atópiás betegségek. A z atópiahajlamot végső soron az magyarázza, hogy a két félteke eltérően szabályozza az immunrendszer működését és a jobbfélteke szorosabb kapcsolatban áll a humorális immunitással, amely felelős az IgE termelésért is (Szendi, 1997).

Bélflóra és atópiás betegségek

Az emberi bélflóra kapcsolata a különféle betegségekkel manapság intenzíven kutatott terület. Több vizsgálatot is ismerünk, amelyekben a növekedő csecsemőktől vett székletmintákból vizsgálták bélflórájuk összetételét és ezt összevetették a később kialakult atópiás betegségek előfordulásával. Az eredmények szerint bizonyos bélbaktériumok (pl. a Bifidobaktériumok) védőhatást, más bélbaktérium törzsek (mint pl. a Clostridium difficile ) viszont atópia kockázatot képviseltek (Björkstén és mtsi., 2001; Penders és mtsi., 2007). Az újszülöttek bélflórája az anyaméhben, a szülőcsatornán való áthaladáskor és a táplálás során alakul ki. Így érthető, hogy a császármetszéssel világra jött babáknak a bélflórája eltér a természetes módon született babákéhoz képest (Biasucci és mtsi., 2008). Huszonhat vizsgálat összevont elemzése szerint ez a későbbi életkorban 32%-kal növeli az ételallergia, 23%-kal a szénanátha, 18%-kal az asztma kockázatát, de nem okoz ekcémát (Bager és mtsi., 2008). A szoptatás tekintetében viszont rendkívül ellentmondásosak az adatok. Azt gondolnánk, hogy a szopatás egyértelműen véd a későbbi atópiás betegségekkel szemben, hiszen az anyatejben speciálisan olyan prebiotikumok is vannak, amelyek elősegítik a baráti bélbaktériumok elszaporodását. Ám a vizsgálatok mégis ellentmondásosak (Matheson és mtsi., 2012). Például atópiás anyák esetében a négy hónapnál tovább tartó szoptatás növelte a gyermek atópiás megbetegedési kockázatát (Sears és mtsi., 2002). Ennek oka azonban valószínűleg nem az anyatejben, hanem az atópiás anyák fokozott sterilitásra való törekvésében rejlik. A vizsgálatok azt igazolják, hogy az anyatejes csecsemőkkel szemben a tápszeres gyerekek bélflórája kedvezőtlen összetételű (Fanaro és mtsi., 2003). A gyermekek bélflórája 3 éves korukig folyamatosan épül fel, s mivel a különféle baktériumtörzsek egymás szaporodását is szabályozzák, kezdeti rendellenes összetétel megnöveli annak a kockázatát, hogy diszbiózis, azaz a bélflóra összetételének patológiás irányú elváltozása alakuljon ki, ami a későbbiekben többek közt atópiás betegségekhez is vezethet.


Antibiotikum használat és atópia

A fertőzésekkel szembeni harcban fejlesztették ki az antibiotikumokat is, amelyek ugyancsak kétélű fegyvernek bizonyultak, hiszen nem csak a kórokozókat, de a bennünk élő "régi barátainkat", azaz a bélflóránkat is pusztítják, elősegítve nemkívánatos vagy éppen megbetegítő baktériumtörzsek túlszaporodását is. Mivel a gyermek bélflórája már a magzati élet során kezd kialakulni, ha az anya a harmadik trimeszterben antibiotikus kezelést kap, gyermeke a későbbiekben kétszer valószínűbben lesz asztmás (Stensballe és mtsi., 2013). Egy vizsgálatban 29 ország 193 ezer gyermekétől gyűjtöttek adatot az első életévben alkalmazott antibiotikus kezelésről. Az antibiotikumot kapott gyerekek körében 6-7 éves kor körül kétszer gyakoribb volt az asztma, és 60%-kal nőtt az ekcéma és a szezonális allergia kockázata (Foliaki és mtsi., 2009). Egy másik vizsgálatban 250 ezer gyermeknél az egy éves korig történt antibiotikus kezelések számával arányosan nőtt a későbbi években az asztma kockázata. Egy-két csecsemőkori antibiotikus kúra 5-9 éves kor között 20-30%-os, négynél több antibiotikus kezelés már másfél-kétszeres kockázattal járt (Marra és mtsi., 2009). Ellenpéldaként lehet említeni Rudolf Steiner követőit, akik többre becsülve a természetes gyógymódokat, gyermekeiknél sokkal ritkábban alkalmaznak antibiotikumot vagy lázcsillapítót. Egy összevont elemzésben 4600 Waldorf iskolába járó gyermeket hasonlítottak össze 2000 hagyományos iskolással, s utóbbiak közt kétszer gyakoribb volt a szezonális allergia, 2.8-szer az asztma, és 63%-kal volt gyakoribb az ekcéma. A lázcsillapítók korai használata 54%-kal növelte meg az asztma, és 32%-kal az ekcéma kockázatát (Flöistrup és mtsi., 2006).

Orális tolerancia

Érdekes kérdés, miként befolyásolja a bélflóra összetétele az atópiás légúti vagy bőrbetegségek kialakulásának a kockázatát? A bélfal a legnagyobb testfelületünk, amely allergénekkel találkozik. Ha belélegzünk egy allergént, 1-2 percen belül már a bélfalon található. A korai időszakban a táplálkozás során alakul ki az un. orális tolerancia, azaz, hogy immunrendszerünk milyen anyagokat fogad el. Az orális tolerancia kialakulásához alapvető a megfelelő összetételű bélflóra, részben a specifikus bélbaktériumok és az immunrendszer interakciója miatt, részben, mert a bélbaktériumok pl. az emészthető rostokból rövid láncú zsírsavakat állítanak elő, amelyeknek rendkívül fontos immunmoduláló szerepe is van (Shreiner és mtsi., 2008). Az allergénekkel szemben kialakult orális tolerancia a későbbiekben véd a belélegzett, vagy a bőrre kerülő allergénekkel szemben is. Az amerikai indiánok a bőrön fájdalmas kiütéseket okozó amerikai vadborostyán fogyasztásával csökkentették a méreggel szembeni bőrérzékenységüket (Jump és mtsi., 2004).

Atópia és táplálkozás

A nyugati életmód további következménye a gyökeresen megváltozott táplálkozás és az ennek következtében kialakult elhízásjárvány. A túlsúly (BMI< 30 kg/m2) és az elhízás (BMI> 30 kg/m2) számos vizsgálat szerint a túlsúly mértékével arányosan növeli az asztma (Chinn, 2003), az ekcéma (Silverberg és mtsi., 2009) kockázatát és a különböző módszerekkel (műtét, fogyókúra) lefogyóknál megszűnik az atópiás betegség vagy jelentősen csökkentek a tünetek (Eneli és mtsi., 2008). Az elhízás egyik következménye a szervezetszintű gyulladás (Monteiro és Azevedo, 2010). Egyre elfogadottabb, hogy a civilizációs betegségekben a közös "alap" a szervezetszintű gyulladás (Hunter, 2012). A zsírsejtekből un. adipokinek (legismertebbek a TNF-alfa és az IL-6) szabadulnak fel, amelyek összeadódva az atópiás betegség részeként termelődő gyulladásfaktorokkal, súlyosbítják az alapbetegséget (Shore, 2006). Az atópiás betegségek hatékony gyógyszerei a gyulladáscsökkentő kortizolszármazékok. Az elhízás kedvezőtlen irányba módosítja a bélflórát is, ami jelzi a nyugati életmód komplex hatásait (Ley és mtsi., 2006).

Tudjuk-e hasznosítani tudásunkat?

Az atópiás betegségek megelőzésében és visszaszorításában alapvető fontosságú volna újrateremtenünk egy sokkal természetesebb életmódot, amelynek része az evolúciós szempontú táplálkozás (azaz paleolit táplálkozás), a természetes környezet visszahódítása és az állatok közelsége. Az elhízás járványért a gyorsan felszívódó szénhidrátok (gabonafélék, rizs, burgonya, cukor) a felelősek. A tej és tejtermékek ugyancsak gyakori allergének, az ekcémák 50%-a javul ezek elhagyására (Pourpak és mtsi., 2004). Modern, bár kevéssé kutatott probléma az un. áteresztő bélszindróma. A hüvelyesekben található bizonyos fehérjék, a lektinek, a gabonafélékben található glutén és a WGA lektin, a nem szteroid gyulladáscsökkentők mind fokozzák a bélfal áteresztő képességét (Cordain és mtsi., 2000), ami kapcsolatban áll az atópiás folyamatokkal is (Pike és mtsi., 1986; Hijazi és mtsi., 2004). Fontos, hogy sokféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert a változatos növényi rostok táplálják bélflóránkat. Az emberi evolúcióban fontos szerepet töltött be a halakból származó gyulladáscsökkentő omega-3 fogyasztása, ez védőhatású az atópiás betegségekkel szemben, míg a növényi olajok gyulladáskeltő omega-6 és transzzsír tartalmuk miatt kifejezetten ártalmasak (Duchén és Björkstén, 2001; Miles és mtsi., 2014)). Elképzelhető, hogy a bifidobaktériumokat tartalmazó probiotikumok hasznosak atópiás betegségekben.

Nem élhet mindenki vidéken, de lehet sokat kirándulni, természetes környezetben nyaralni. A vizsgálatok szerint a kutyát és macskát tartók gyermekeinek jelentősen lecsökken az atópia kockázata (Ownby és mtsi., 2002). Nehéz az ártalmas és a hasznos piszok közt meghúzni a határt, de valószínűleg a túlaggódás ebben a kérdésben nem jó. S végül, kétszer is gondoljuk meg az antibiotikumok használatát, olykor többet árthatnak, mint használnak.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Bager P, Wohlfahrt J, Westergaard T. Caesarean delivery and risk of atopy and allergic disease: meta-analyses. Clin Exp Allergy. 2008 Apr;38(4):634-42.
  • Biasucci G, Benenati B, Morelli L, Bessi E, Boehm G. Cesarean delivery may affect the early biodiversity of intestinal bacteria. J Nutr. 2008 Sep;138(9):1796S-1800S.
  • Björkstén, B; Sepp, E; Julge, K; Voor, T; Mikelsaar, M: Allergy development and the intestinal microflora during the first year of life. J Allergy Clin Immunol, 2001, 108(4):516-20.
  • Chinn S. Obesity and asthma: evidence for and against a causal relation. J Asthma. 2003 Feb;40(1):1-16.
  • Cockcroft DW. Allergen-induced asthma. Can Respir J. 2014 Sep-Oct;21(5):279-82.
  • Cordain L, Toohey L, Smith MJ, Hickey MS. Modulation of immune function by dietary lectins in rheumatoid arthritis. Br J Nutr. 2000 Mar;83(3):207-17.
  • Devenny A, Wassall H, Ninan T, Omran M, Khan SD, Russell G. Respiratory symptoms and atopy in children in Aberdeen: questionnaire studies of a defined school population repeated over 35 years. BMJ. 2004 Aug 28;329(7464):489-90.
  • Devereux G. The increase in the prevalence of asthma and allergy: food for thought. Nat Rev Immunol. 2006 Nov;6(11):869-74.
  • Duchén K, Björkstén B. Polyunsaturated n-3 fatty acids and the development of atopic disease. Lipids. 2001 Sep;36(9):1033-42.
  • Emanuel MB. Hay fever, a post industrial revolution epidemic: a history of its growth during the 19th century. Clin Allergy. 1988 May;18(3):295-304.
  • Eneli IU, Skybo T, Camargo CA Jr. Weight loss and asthma: a systematic review. Thorax. 2008 Aug;63(8):671-6.
  • Fanaro S, Chierici R, Guerrini P, Vigi V. Intestinal microflora in early infancy: composition and development. Acta Paediatr Suppl. 2003 Sep;91(441):48-55.
  • Flöistrup H, Swartz J, Bergström A, Alm JS, Scheynius A, van Hage M, Waser M, Braun-Fahrländer C, Schram-Bijkerk D, Huber M, Zutavern A, von Mutius E, Ublagger E, Riedler J, Michaels KB, Pershagen G; Parsifal Study Group. Allergic disease and sensitization in Steiner school children. J Allergy Clin Immunol. 2006 Jan;117(1):59-66.
  • Foliaki, S., Pearce, N., Bjorksten, B., Mallol, J., Montefort, S., and von Mutius, E. Antibiotic use in infancy and symptoms of asthma, rhinoconjunctivitis, and eczema in children 6 and 7 years old: International Study of Asthma and Allergies in Childhood Phase III. J Allergy Clin Immunol. 2009; 124: 982-989
  • Genuneit J. Exposure to farming environments in childhood and asthma and wheeze in rural populations: a systematic review with meta-analysis. Pediatr Allergy Immunol. 2012 Sep;23(6):509-18.
  • Grant EN, Wagner R, Weiss KB. Observations on emerging patterns of asthma in our society. J Allergy Clin Immunol. 1999 Aug;104(2 Pt 2):S1-9.
  • Hanson B, McGue M, Roitman-Johnson B, Segal NL, Bouchard TJ Jr, Blumenthal MN. Atopic disease and immunoglobulin E in twins reared apart and together. Am J Hum Genet. 1991 May;48(5):873-9.
  • Hijazi Z, Molla AM, Al-Habashi H, Muawad WM, Molla AM, Sharma PN. Intestinal permeability is increased in bronchial asthma. Arch Dis Child. 2004 Mar;89(3):227-9.
  • Hunter P. The inflammation theory of disease. The growing realization that chronic inflammation is crucial in many diseases opens new avenues for treatment. EMBO Rep. 2012 Nov 6;13(11):968-70.
  • Hurtado, AM; Hurtado, I; Sapien, R; Hill, K: The evolutionary ecology of childhood asthma. In: Trevathan, WR; Smith, EO; McKenna, JJ (eds): Evolutionary medicine. Oxford Univ Press, New York, 1999, pp:101-134
  • Johansson, SG: Discovery and development of IgE assays. Clin Exp Allergy, 1997, 27 Suppl 1:60-3.
  • Johansson, SG; Mellbin, T; Vahlquist, B: Immunoglobulin levels in Ethiopian preschool children with special reference to high concentrations of immunoglobulin E (IgND). Lancet, 1968, 1(7552):1118-21.
  • Jump RL, Levine AD. Mechanisms of natural tolerance in the intestine: implications for inflammatory bowel disease. Inflamm Bowel Dis. 2004 Jul;10(4):462-78.
  • Ley RE, Turnbaugh PJ, Klein S, Gordon JI. Microbial ecology: human gut microbes associated with obesity. Nature. 2006 Dec 21;444(7122):1022-3.
  • Lynch NR, Hagel I, Perez M, Di Prisco MC, Lopez R, Alvarez N. Effect of anthelmintic treatment on the allergic reactivity of children in a tropical slum. J Allergy Clin Immunol. 1993 Sep;92(3):404-11.
  • Mallol J, Crane J, von Mutius E, Odhiambo J, Keil U, Stewart A; ISAAC Phase Three Study Group. The International Study of Asthma and Allergies in Childhood (ISAAC) Phase Three: a global synthesis. Allergol Immunopathol (Madr). 2013 Mar-Apr;41(2):73-85.
  • Marra, F., Marra, C.A., Richardson, K., Lynd, L.D., Kozyrskyj, A., Patrick, D.M. et al. Antibiotic use in children is associated with increased risk of asthma. Pediatrics. 2009; 123: 1003-1010
  • Matheson MC, Allen KJ, Tang ML. Understanding the evidence for and against the role of breastfeeding in allergy prevention. Clin Exp Allergy. 2012 Jun;42(6):827-51.
  • Matricardi, PM; Hamelmann, E: The hygiene hypothesis and allergic disorders. In: Rook, GAW (ed): The hygiene hypothesis and darwinian medicine. Birkhäuser, Basel, 2009. pp:117-134
  • McIntire JJ, Umetsu SE, Macaubas C, Hoyte EG, Cinnioglu C, Cavalli-Sforza LL, Barsh GS, Hallmayer JF, Underhill PA, Risch NJ, Freeman GJ, DeKruyff RH, Umetsu DT. Immunology: hepatitis A virus link to atopic disease. Nature. 2003 Oct 9;425(6958):576.
  • Miles EA, Calder PC. Omega-6 and omega-3 polyunsaturated fatty acids and allergic diseases in infancy and childhood. Curr Pharm Des. 2014;20(6):946-53.
  • Monteiro R, Azevedo I. Chronic inflammation in obesity and the metabolic syndrome. Mediators Inflamm. 2010;2010. pii: 289645.
  • Ownby DR, Johnson CC, Peterson EL. Exposure to dogs and cats in the first year of life and risk of allergic sensitization at 6 to 7 years of age. JAMA. 2002 Aug 28;288(8):963-72.
  • Penders J, Thijs C, van den Brandt PA, Kummeling I, Snijders B, Stelma F, Adams H, van Ree R, Stobberingh EE. Gut microbiota composition and development of atopic manifestations in infancy: the KOALA Birth Cohort Study. Gut. 2007 May;56(5):661-7.
  • Pike MG, Heddle RJ, Boulton P, Turner MW, Atherton DJ. Increased intestinal permeability in atopic eczema. J Invest Dermatol. 1986 Feb;86(2):101-4.
  • Pourpak Z, Farhoudi A, Mahmoudi M, Movahedi M, Ghargozlou M, Kazemnejad A, Eslamnoor B. The role of cow milk allergy in increasing the severity of atopic dermatitis. Immunol Invest. 2004 Feb;33(1):69-79.
  • Schäfer, T: Epidemiology of atopic eczema. in: Ring, J; Przybilla, B; Ruzicka, T (eds): Handbook of atopic eczema. Springer, Berlin, 2006. 2nd ed. pp:21-30.
  • Sears, MR; Greene, JM; Willan, AR; Taylor, DR; Flannery, EM; Cowan, JO; Herbison, GP; Poulton, R: Long-term relation between breastfeeding and development of atopy and asthma in children and young adults: a longitudinal study. Lancet, 2002, 360(9337):901-7.
  • Shore SA. Obesity and asthma: cause for concern. Curr Opin Pharmacol. 2006 Jun;6(3):230-6
  • Shreiner A, Huffnagle GB, Noverr MC. The "Microflora Hypothesis" of allergic disease. Adv Exp Med Biol. 2008;635:113-34.
  • Silverberg JI, Kleiman E, Lev-Tov H, Silverberg NB, Durkin HG, Joks R, Smith-Norowitz TA. Association between obesity and atopic dermatitis in childhood: a case-control study. J Allergy Clin Immunol. 2011 May;127(5):1180-6.e1.
  • Stensballe LG, Simonsen J, Jensen SM, Bonnelykke K, Bisgaard H. Use of antibiotics during pregnancy increases the risk of asthma in early childhood. J Pediatr. 2013 Apr;162(4):832-838.
  • Strachan, DP: Hay fever, hygiene and household size. BMJ, 1989, 299:1259-60.
  • Szendi Gábor: A jobbféltekei dominancia patogén szerepe a bronchiális asztmában és egyéb atópiás betegségekben. Pszichoterápia 1997/4 251-270
  • Szilasi M, Gálffy G, Fónay K, Márk Z, Rónai Z, Szalai Z, Szilasi ME, Budai M, Müller V, Somfay A, Horváth I, Tamási L. A survey of the burden of allergic rhinitis in Hungary from a specialist's perspective. Multidiscip Respir Med. 2012 Nov 30;7(1):49.