Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

 

Case Adams:
Ideggyulladás: a mentális zavarok lehetséges oka?

Forrás: Are Mental Disorders the Result of Neuroinflammation? GreenMedInfo, 2012. augusztus 24.

Fordította: Havasi Ágnes

Egyre szaporodnak a bizonyítékok arra, hogy a mentális zavarok, szellemi leépülés, depresszió nem az agy betegségei, hanem a nyugati táplálkozás okozta magas gyulladásszint és inzulinrezisztencia következménye. Visszhang nélkül maradt Boldogtalanság és evolúció könyvemben fejezetről bemutattam, miként okozza a nyugati étrend korunk depressziójárványát és e webszájtomon is olvasható az Alzheimer betegség legújabb magyarázata, amely 3. típusú cukorbetegségnek tekinti az időskori elbutulás jelenségét. Az alábbi összefoglaló az ezirányú legújabb kutatásokra irányítja rá a figyelmet. A mentális zavarokkal szemben egyedül őseink étrendje, a paleolit táplálkozás véd meg minket.

 

Google hirdetés

 

Egyre szaporodnak a bizonyítékok arra, hogy a mentális zavarok, szellemi leépülés, depresszió nem az agy betegségei, hanem a nyugati táplálkozás okozta magas gyulladásszint és inzulinrezisztencia következménye. Visszhang nélkül maradt Boldogtalanság és evolúció könyvemben fejezetről bemutattam, miként okozza a nyugati étrend korunk depressziójárványát és e webszájtomon is olvasható az Alzheimer betegség legújabb magyarázata, amely 3. típusú cukorbetegségnek tekinti az időskori elbutulás jelenségét. Az alábbi összefoglaló az ezirányú legújabb kutatásokra irányítja rá a figyelmet. A mentális zavarokkal szemben egyedül őseink étrendje, a paleolit táplálkozás véd meg minket.

Friss kutatások mindinkább megerősítik, hogy számos kognitív zavar, mint például az Alzheimer-kór és az elmezavaros állapotok több formája az agyszövetek gyulladásával van kapcsolatban, sőt még az olyan klasszikus elmebetegségek, mint a skizofrénia, valamint a depresszió is, az agy gyulladására vezethető vissza.

Japánban, a Kjúsúi Egyetem Orvostudományi Intézetében és a Saga Egyetemen végzett legfrissebb kutatások kiderítették, hogy egy sor mentális zavar hátterében az agy mikrogliasejtjeinek a működésével kapcsolatos gyulladás húzódik meg.

Mi is az a mikroglia?

A mikroglia makrofág eredetű idegsejt, amely a központi idegrendszer, elsősorban az agy és a gerincvelő épségéért felelős. A mikrogliasejtek az idegsejteken vándorolnak mérgek, behatolók és potenciális fertőzések után kutatva.

Az elmezavarok és az Alzheimer-kór kialakulásában fontos szerepet játszanak az agysejtekben keletkező ún. amyloid plakkok. A mikrogliasejtek olyan immunsejtek, amelyek megakadályozzák a plakkok képződését, ill. eltávolítják a már kialakult plakkokat.

Ha a mikroglia-populáció károsodást szenved, az agy és általában a központi idegrendszer fogékonyabbá válik különféle mentális zavarokra, mint pl. demenciára, skizofréniára, depresszióra vagy idegkimerültségre.

Ideggyulladás és mikrogliasejtek

Az ideggyulladással együtt jár az agysejtek sérülése. Az egészséges mikroglia-populáció feladata, hogy megakadályozza az agysejtek sérülését.

Azonban a mikroglia a károsodás kiküszöbölésére különböző gyulladásos faktorokat termel. Ezek a gyulladásos faktorok gátolják a normális agyi funkciókat.

A többi makrofághoz hasonlóan a mikrogliasejtek is a csontvelőben keletkeznek. Innen az agyba vándorolnak, amelynek különböző régióiban más és más feladatokra specializálódnak: egyes mikrogliasejtek a fertőzésekre, míg mások a méreganyagokra vagy a sérült sejtekre. Megint mások elősegítik az agysejtek regenerálódását.

Plakkok és ideggyulladás

Az oxidatív stressz és a glikációs végtermékek roncsolják az agysejteket, és bennük plakkok képződéséhez vezetnek. Ez arra készteti a mikrogliasejteket, hogy kijavítsák a keletkezett károsodást.

Amikor a mikrogliasejtek megszaporodnak, működésbe lépnek, és reparálva az agysejtkárosodást, gyulladásfaktorokat termelnek. Dr. Akira Monji és munkatársai a skizofréniát, a depressziós állapotokat és a kognitív zavarokat a mikrogliasejtek által termelt gyulladásfaktorokkal (nitrogén-monoxid és citokinek) magyarázza. Dr. Monji kimutatta, hogy a skizofréniában, depresszióban és demenciában szenvedő betegekben valóban magas a mikroglia által termelt gyulladásfaktorok szintje.

A vizsgálatok azt is felfedték, hogy a pszichiátriai szerek is elsősorban csak azáltal hatnak, hogy mellesleg, nem szándékolt módon, csökkentik ezen gyulladásfaktorok szintjét, persze csak átmenetileg.

Ahogy a legtöbb gyógyszeres beavatkozás, úgy a gyulladásfaktorok átmeneti csökkentése sem képes megszüntetni a gyulladás okát, sem megelőzni a gyulladást. Mi több, ezek a szerek a gyulladásfaktorok blokkolása révén beleavatkoznak az éppen történő sejtreparációs folyamatba, amelyet a mikrogliasejtek végeznek. Ez a szokásos forgatókönyv, amikor nem az okot, hanem a tünetet akarják kezelni.

Mi okozza az ideggyulladást?

Nagyszámú, demenciával kapcsolatos vizsgálat alátámasztja, hogy az ideggyulladás az oxidatív károsodással hozható kapcsolatba. Oxidáció akkor megy végbe, amikor az oxidatív gyököket képező méreganyagok és az azokat semlegesítő antioxidánsok között felborul az egyensúly. Ezen egyensúly hiányában nemcsak a szív- és érrendszerben, hanem az agysejtekben is oxidáció megy végbe.

Ez megmagyarázza, hogy a nemrégiben elvégzett francia-finn INSERM vizsgálatban miért adódott olyan szoros kapcsolat a szellemi képességek hanyatlása és az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegség között.

A Dr. Mika Kivimaki és a francia kormány kutató testülete által végzett és az USA Gyógyszerészeti Intézetei által is támogatott INSERM vizsgálatba 6401, 39 és 63 év közötti felnőttet vontak be. Megállapították, hogy az elhízott, metabolikus szindrómában (szív-és érrendszeri betegség és/vagy cukorbetegség) szenvedő alanyoknak 22%-kal nagyobb esélye volt a szellemi leépülésre, mint a metabolikus szindrómában nem szenvedő normál testalkatúaknak.

Ezt az eredményt sok más olyan vizsgálat is megerősítette, amelyben a szellemi hanyatlást a szív- és érrendszeri betegségekkel, az ülő életmóddal, az elhízással és a toxinok megnövekedett szintjével hozták kapcsolatba.

Ezek az állapotok mind emelkedett gyulladásszinttel járnak.

A kapcsolat kulcsát a japán vizsgálat fejtette meg, amely szerint az ideggyulladás számos mentális zavar kialakulásában központi szerepet játszik.

Antioxidánsok és mentális zavarok

Számos vizsgálat kimutatta, hogy az antioxidánsok semlegesítik a gyulladáskeltő oxidatív gyököket. Maga az "antioxidáns" kifejezés is azon az észrevételen alapul, hogy bizonyos fitotápanyagok közvetlenül semlegesítik a méreganyagokból keletkezett gyökök oxidatív hatásait.

Ezt a japán vizsgálat is megerősíti.

Egy másik nagy francia vizsgálatban, amely a Journal of Nutrition c. szaklapban jelent meg 2012 márciusában, kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az antioxidánsokban gazdag egészséges étrend csökkenti a szellemi hanyatlás kockázatát, miután a testmozgás, a szeszesital-fogyasztás, a kalóriafelvétel, a nem, a kor, az iskolázottság és az elhízottság hatását kizárták.

Ez nem mond ellent annak, hogy más kutatás szerint a dohányzás és a testmozgás hiánya növeli a szellemi hanyatlás kockázatát. A már említett INSERM kutatói, akik összekapcsolták az elhízást a szellemi leépüléssel, szintén találtak ilyen kapcsolatot is.

Mindez azt jelenti, hogy a mentális zavarok többé nem tekinthetők olyan kórképeknek, amelyek szükségszerűen a viselkedés-lélektan és a pszichiátria tárgykörébe kell, hogy tartozzanak, ahol az olyan kezelések, mint a homloklebenymetszés, az elektrosokk és a pszichotropikus szerek temérdek káros mentális és fizikai mellékhatással jártak ill. járnak.

A kutatás fő konklúziója, hogy számos mentális zavar oka valójában a nem megfelelő étrend és életmód, és így ezek a zavarok jó eséllyel megelőzhetők.

A vizsgálat felhívja a figyelmet a természetes egészség és táplálkozás fontosságára. Ha valaki sok antioxidánst tartalmazó egészséges étrendet követ, és aktív életet él, jelentősen csökkentheti a mentális zavarok kockázatát.

És ami még fontosabb, ha egészséges, antioxidánsokban gazdag ételeket fogyasztunk, nagyobb lesz az esélyünk rá, hogy az időskorba lépve is megőrizzük szellemi frissességünket.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Irodalom

  • Monji A. The neuroinflammation hypothesis of psychiatric disorders. Seishin Shinkeigaku Zasshi. 2012;114(2):124-33.
  • Sabia S, Elbaz A, Dugravot A, Head J, Shipley M, Hagger-Johnson G, Kivimaki M, Singh-Manoux A. Impact of Smoking on Cognitive Decline in Early Old Age: The Whitehall II Cohort Study. Arch Gen Psychiatry. 2012 Feb 6.
  • Singh-Manoux A, Czernichow S, Elbaz A, Dugravot A, Sabia S, Hagger-Johnson G, Kaffashian S, Zins M, Brunner EJ, Nabi H, Kivimaki M. Obesity phenotypes in midlife and cognition in early old age: The Whitehall II cohort study. Neuro. 2012; 79 (8): 755.
  • Kesse-Guyot E, Andreeva VA, Jeandel C, Ferry M, Hercberg S, Galan P. A healthy dietary pattern at midlife is associated with subsequent cognitive performance. J Nutr. 2012 May;142(5):909-15.
  • McCrimmon RJ, Ryan CM, Frier BM. Diabetes and cognitive dysfunction. Lancet. 2012 Jun 16;379(9833):2291-9.
  • Chen SJ, Chao YL, Chen CY, Chang CM, Wu EC, Wu CS, Yeh HH, Chen CH, Tsai HJ. Prevalence of autoimmune diseases in in-patients with schizophrenia: nationwide population-based study. Br J Psychiatry. 2012 May;200(5):374-80.