Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Amikor nem jön a baba

Megjelent: Amiről az orvos nem mindig beszél 2017. augusztus

A funkcionális vagy tényleges meddőségnek számos oka lehet, amikről azért érdemes tájékozódni, mert az orvosok néha a legegyszerűbb okokra nem gondolnak, s ha elébe megyünk ezeknek a tévedéseknek, sok fölösleges, kellemetlen és drága vizsgálatot megspórolhatunk magunknak.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Meddőségről, pontosabban nehezített teherbeesésről akkor beszélünk, ha a nőnél egyévi védekezés nélküli nemi élet után sem következik be fogamzás, vagy a nő nem képes kihordani az ez idő alatt bekövetkezett terhességet. Elsődleges meddőségről beszélünk, ha a nő még soha nem szült, másodlagosról, ha már van gyermeke. Adott pillanatban a házasságok kb. 15% -a küzd meddőséggel, 35 év felett azonban már 25%-os ez az arány. A meddőségi esetek negyede orvosilag megmagyarázatlan, vagy másként funkcionális (Szendi, 2007). Részben ez utóbbiak miatt is fontos hangsúlyozni, hogy a meddőség gyakran még akkor is a férfi és nő kapcsolatának minőségéből fakad, ha orvosilag a pár egyik tagjánál mutatható ki szervi elváltozás (lásd. keretes).

A szaporodás evolúciósan rendkívül kifinomultan szabályozott folyamat. A terhesség a nő számára jelent nagy kockázatot, mert ő hordja ki és ő neveli fel a gyermeket akkor is, ha időközben az apa meghal vagy elhagyja. A meddőség orvosilag kimutatott okai gyakran evolúciósan kialakult biológiai mechanizmusok a nő számára előnytelen terhesség megakadályozására. Un. evolúciósan kialakult szűrőmechanizmusok gondoskodnak arról, hogy ínséges időkben, veszélyes környezetben, nem támogató kapcsolatban be se következzen a megtermékenyülés (Szendi, 2007). S bekövetkezett fogantatás esetén az anyai szervezet kiveti a valamilyen okból kockázatosnak "ítélt" magzatot, így a megtermékenyülések 50%-a nem folytatódik terhességben. A szentimentális elképzelésekkel szemben, az anyai szervezet nem "boldogan befogadja" a magzatot, hanem "próbák elé állítja", hogy csak a rátermettek fejlődjenek tovább. A meddőségtől a korai vetélésen át a koraszülésig evolúciós védőmechanizmusok aktiválódásának vagyunk szemtanúi, amelyek az anya hosszútávú szaporodási érdekei védelmében alakultak ki. Hajdanán a nők 10-15 gyermeket is világra hoztak, s ezek egy része -még ha egészségesen született is - nem érte meg a felnőttkort. Egy beteg gyermek világrahozatala evolúciós értelemben kockázatos "befektetés", ezért a méh nem passzívan befogadja a magzatot, hanem ellenőrzi a "minőségét" is (Macklon és Brosens, 2014).

A meddőség okai

Bár egy pár meddőségének nem egyszer a férfinél keresendő az oka, megfelelő vizsgálatokkal ez viszonylag gyorsan tisztázható. A nők esetében az okok sokkal összetettebbek, ezért kiderítésük is gyakran késlekedik.

A policisztás ovárium szindróma

A meddőség nem, de arra hajlamosító tényező örökölhető. A termékeny korú nők 9-18%-a szenved Policisztás Ovárium Szindrómában (PCOSZ). Ennek leggyakoribb tünetei az ultrahangos vizsgálattal felismerhető petefészek ciszták, azaz éretlen tüszők, a fokozott androgén termelődés, amire a hajhullás, szőrösödés, aknék hívják fel a figyelmet, ill. gyakori a késlekedő vagy elmaradt menstruáció. Sok nőnél elodázza a szindróma felismerését az, hogy problémáikra a nőgyógyászok fogamzásgátló szedést javasolnak, ami nem megoldja, csak elfedi a gondot. A nők harmada legalább két éven át több mint három szakembert is felkeres, mire beazonosítják meddősége okát (Gibson-Helm és mtsi., 2017). A PCOSZ oka leggyakrabban az inzulinrezisztenciával járó metabolikus szindróma, amely hormonális zavart okozva gátolja a női ciklust. Ez a modern nő ellen forduló ősi evolúciós mechanizmus, amely azért maradt fenn, mert az emberi történelem során valójában a sikeresebben szaporodó -azaz több életképes utódot világra hozó- nőket jellemezte. Mivel régebbi korokban nyáron volt élelembőség, míg ősztől tavaszig korlátozottabb volt az ellátás, ezért a PCOSZ-re hajlamos nők nyáron terméketlenek voltak, így télen estek teherbe. Az ily módon "időzített" terhességek kihordásának táplálékigényes időszaka így nyárra esett, ami jelentősen megnövelte az egészséges gyermekek születésének esélyét. A korunkra jellemző folyamatos bőség miatt azonban a PCOSZ-re hajlamos nők folyamatosan terméketlenné válnak (Szendi, 2011). Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a PCOSZ hátterében álló metabolikus szindróma a meddőségen túl a nő egész életében fokozott kockázatot jelent a civilizációs betegségekre (Dunaif és Fauser, 2013), ezért fontos volna a csökkentett szénhidrát tartalmú táplálkozásra tartósan átállni. Sok nő azonban -követve a dietetikusok 160 grammos szénhidrátbeviteli ajánlását - csak ront az állapotán. Az életmódváltást nem helyettesíti az inzulinérzékenységet fokozó metformin szedése sem, ráadásul ez B12-vitaminhiányt okoz, ami terhesség esetén velőcsőzáródási problémákhoz vezethet (Ting és mtsi., 2006).


Az endometriózis

Endometriózisban a méh nyálkahártyájának sejtjei a méhen kívül kerülve megtapadnak és a női ciklus során hasonlóan viselkednek, mint a méh nyálkahártyája. Az endometriózis rendkívül gyakori, becslések szerint a termékeny korban lévő nők 6-10%-át érinti, a meddő nők 25-50%-a szenved endometriózisban és a meddőségi esetek 30-50%-a endometriózis miatt alakul ki. Az endometriózis jellegzetes tünete a fájdalmas menstruáció, a medencetáji fájdalmak és a meddőség. A medencetáji fájdalmakat az endometriózisban szenvedők 40-50%-ra jellemző (Bulletti és mtsi., 2010). Számos hiedelem kering az okokkal kapcsolatban, pl. hogy a felhalmozódó dioxin vagy a vöröshús fogyasztás okozná, ezek a teóriák valószínűleg tévesek. Sokkal valószínűbb, hogy a nyugati táplálkozás (sok gabona, tej és tejtermékek, kevés zöldség) játszik szerepet a kialakulásában) (Szendi, 2012).

Soványak és elhízottak

A test zsírszázaléka azt jelzi a női szervezetnek, hogy van-e elég tartalék a magzat kihordásához. Ha a test zsírtartalma 20% alá esik, akadozik vagy felfüggesztődik a női ciklus. A jelenség gyakori az intenzíven fogyókúrázóknál, sportolóknál, anorexiásoknál, vagy más okból kórosan sovány nőknél. A hormonműködést irányító agyterületek a "jóllakottság" hormon, azaz a leptin szintjéből érzékelik a megfelelő tápláltságot. Állatkísérletekben leptin adásával vissza lehetett állítani az alultápláltság miatt felfüggesztődött termékenységet is. A túlsúly és elhízás ugyancsak csökkentheti a termékenységet, s ennek egyik oka ugyancsak a leptin: a túltáplált nőkben a tartósan magas leptinszint miatt az agy érzéketlenné válik a leptin hatására, s ez az agy számára a tartós éhezés hatását utánozza. A testsúly normalizálása mind soványság, mind túlsúly esetén gyorsan meg szokta oldani a termékenységi problémákat (Szendi, 2007).

Gluténérzékenység

Az orvostársadalom és a dietetika gyanakvással és ellenszenvvel figyeli az egészségtudatos emberek körében terjedő "glutén hisztériát", és ez sajnos nem kedvez a rejtett gluténérzékenységből fakadó meddőség felismerésének. Pedig a megmagyarázatlan meddőségi esetek akár 6-10%-a is a gluténérzékenyek közé tartozik (Choi és mtsi., 2011; Machado és mtsi., 2013), az ismétlődően vetélők közt ez az arány 6%, s a méhen belüli növekedés-visszamaradásért 9%-ban felelős a diagnosztizálatlan gluténérzékenység okozta felszívódási zavar (Tersigni és mtsi., 2014).


A folsav/folát probléma

Jól ismert, hogy a folsavhiány velőcsőzáródási problémákat (nyitott gerinc, agysérv, agyhiány) okozhat. Kevésbé ismert, hogy a folsav a B-9 vitaminnak, azaz a folátnak a szintetikus változata, amelyet többlépcsős folyamat végén a metiléntetrahidrofolát-enzim (MTHFR) alakítana át aktív foláttá - ha nem hordozna az emberek több mint a fele mutáns MTHFR-gént. (Ráadásul a növényekben vagy tojássárgájában található folátot is ez az enzim aktiválja.) A veszélyesebb mutációt C677T-tel jelölik. Mivel minden gén két alél formájában van jelen, heterozigótának nevezzük az MTHFR génre azt, aki egy C677T alélt hordoz, és homozigótának ,akinek mindkét allélja C677T. Előbbiek a folsav 70%-át, utóbbiak már csak 30%-át képesek aktív foláttá alakítani. Ráadásul a C677T enzimváltozat hőérzékeny, láz esetén tovább romlik a hatékonysága. A magyar emberek 11%-a homozigóta, 45%-a heterozigóta erre a mutációra (Czeizel és mtsi., 2001). Mivel a terhesvitaminok többsége még ma is folsavat tartalmaz, a magyar nők 50%-a ki van téve annak a veszélynek, hogy hiába szed folsavat, folátszintje alacsony marad. Megtévesztő a terhesvitamin elnevezés is, ugyanis már a megtermékenyülés előtti hónapokban kéne szedni aktív folátot, ezzel szemben a folsavat egyáltalán szedő magyar nők 93%-a csak a terhesség hetedik hete után kezdi szedni, amikorra már a velőcsőzáródás folyamata lezárult (Bognár és mtsi., 2008). Mivel a magzatban is folyik a folsav/folát átalakítás, ezért bármelyik szülőtől, rosszabb esetben mindkettőtől örökölhet mutáns gént. Túl a velőcsőzáródási problémákon, a foláthiány gátolja a petesejt kilökődést is. Egy vizsgálatban az ilyen típusú meddőség kockázata a legtöbb folsavat szedő nők körében felére csökkent (Chavarro és mtsi., 2008). Mesterséges megtermékenyítéskor a magas folátszint 3-szorosára növeli a sikeres terhesség kialakulását (Boxmeer és mtsi., 2009). Egy vizsgálatban az ismétlődő, megmagyarázatlan okból vetélők közt 35% C677T homozigóta volt (Luo és mtsi., 2015). Fontos tudni, hogy a B12-vitaminnak a foláthoz hasonló szerepe van a termékenységgel és a terhesség kimenetelével kapcsolatban, ezért a foláttal együtt fontos B12-öt is szedni.

A D-vitamin szerepe

Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a mesterséges megtermékenyítésre jelentkező nők körében meglepően gyakori az elégtelen D-vitaminszint vagy a D-vitaminhiány, s D-vitamin adása javítja a megtermékenyülés esélyét (Pagliardini és mtsi., 2015). Ez is azt támasztja alá, hogy a D-vitaminnak fontos szerepe van a szaporodásban. Mivel a D-vitamin javítja az inzulinérzékenységet, nem meglepő, hogy PCOSZ-ben szenvedő nőkben gyakran alacsony a D-vitaminszintet (Anagnostis és mtsi., 2013).

A pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy alulműködés nőknél különösen gyakori, de gyakran diagnosztizálatlan marad. A jellegzetes tüneteken túl (fáradékonyság, fázékonyság, hízás) cikluszavarok, meddőség, spontán vetélés hívhatja fel rá a figyelmet (Trokoudes és mtsi, 2006).Egy meddőségi klinikát felkereső 394 nő 24%-a szenvedett pajzsmirigy alulműködésben (TSH > 4.2 ?IU/ml), s sokan járulékos hiperprolaktémiában (kórosan magas prolaktin szint). Pajzsmirigy hormonpótlásra megszűnt a hiperprolaktémia is és a nők 77%-a egy évben belül teherbeesett (Verma és mtsi., 2012). Ismétlődő vetéléstől szenvedő nő 37%-a szenvedett pajzsmirigy alulműködésben (Shrestha és Chawla, 2014).

Hiperprolaktémia

A prolactin vagy tejtermelést serkentő hormon magas szintje gátolja a női ciklust és a megtermékenyülést. Gyakran okozza hypofizis adenóma, elsődleges pajzsmirigy alulműködés, PCOSZ, antipszichotikumok szedése. Általában gyógyszerrel sikeresen kezelhető.

Immunológiai összeférhetetlenség

Először egereknél figyelték meg,hogy a pároknak sikeresebb a szaporodása, ha egymást szaguk alapján választhatják ki. Kiderült, hogy az emlősöknél és így az embernél is, a testszag megjeleníti a termékenységet garantáló immunológiai különbözőséget. A vizsgálatok szerint azonban a fogamzásgátlót szedő nők az immunológiailag hozzájuk hasonló férfiakat választják, s később ez termékenységi problémákhoz, ismétlődő vetéléshez vezet. Az amerikai hutteriták - bár csak egymás között és szerelemből házasodnak - rendkívül termékenyek, mivel semmilyen illatosítószert vagy fogamzásgátlást nem használnak (Szendi, 2015).

Depresszió, szorongás, traumatizáltság

Régóta ismert, hogy az intenzív stressz, félelmi állapotok, depresszió gátolhatja a szaporodást. Samuel Wasser kutató ezt adaptív szaporodási kudarcnak nevezi (Wasser, 1999), arra utalva, hogy evolúciósan kialakult védőmechanizmusok óvják meg a nőt attól, hogy veszélyes környezetben szaporodjon. Mivel azonban a stressz észlelése szubjektív természetű és szorosan összefügg a nő élettörténetével is, ezek a mechanizmusok gyakran biztonságos körülmények közt is gátjaivá válhatnak a sikeres terhességnek.

A fejlődésük során különféle traumákat elszenvedett nőknél gyakori a spontán vetélés. Ennek oka az, hogy a születést elindító "óra" az agyban termelődő kortikotropinfelszabadító hormon (CRH), amely terhesség során a méhben is termelődik. Mivel traumatizáltakban a CRH szintje állandósultan magas lehet, a terhes méh által termelt hormonnal összeadódva a születés órája "sietni fog", és túl korán indul meg a szülés.

Számos vizsgálat igazolja, hogy a depresszió, szorongás, munkahelyi vagy kapcsolati stressz komoly gátja lehet akár a megtermékenyülésnek, akár a terhesség kihordásának is. A stresszhormonok ugyanis gátolják a nemi hormonrendszer normál működését. Mivel a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonysága beavatkozásonként 15-20%-os, az ismételt sikertelenség sok nőnél növekvő depressziót eredményez, ami még tovább rontja a sikeres megtermékenyülés esélyét. Visszatérő megfigyelés, hogy azok a nők gyakran sikeresebbek a meddőségi kezelésekben, akik időközben elindították az örökbefogadási eljárást, mivel ez csökkenti az esetleges kudarc okozta feszültséget.

Sok nő, akiket a meddőségi centrumokban - mivel minden lehetőséget kimerítettek- reménytelen esetnek minősítenek, évek múltán -talán mert időközben életük átalakult - spontán megtermékenyülnek. A pszichés meddőség megfelelő pszichoterápiás kezelésével jelentős sikerek érhetők el. A cél ilyenkor nem csak a szorongás és a depresszió, hanem a kapcsolati problémák kezelése is (Szendi, 2007).

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Anagnostis P, Karras S, Goulis DG. Vitamin D in human reproduction: a narrative review. Int J Clin Pract. 2013 Mar;67(3):225-35.
  • Bognár M, Ponyi A, Hauser P, Müller J, Constantin T, Jakab Z, Schuler D, Garami M. Improper supplementation habits of folic acid intake by Hungarian pregnant women: improper recommendations. J Am Coll Nutr. 2008 Aug;27(4):499-504.
  • Boxmeer JC, Macklon NS, Lindemans J, Beckers NG, Eijkemans MJ, Laven JS, Steegers EA, Steegers-Theunissen RP. IVF outcomes are associated with biomarkers of the homocysteine pathway in monofollicular fluid. Hum Reprod. 2009 May;24(5):1059-66.
  • Bulletti C, Coccia ME, Battistoni S, Borini A. Endometriosis and infertility. J Assist Reprod Genet. 2010 Aug;27(8):441-7.
  • Chavarro JE, Rich-Edwards JW, Rosner BA, Willett WC. Use of multivitamins, intake of B vitamins, and risk of ovulatory infertility. Fertil Steril. 2008 Mar;89(3):668-76.
  • Choi JM, Lebwohl B, Wang J, Lee SK, Murray JA, Sauer MV, Green PH. Increased prevalence of celiac disease in patients with unexplained infertility in the United States. J Reprod Med. 2011 May-Jun;56(5-6):199-203.
  • Czeizel E, Tímár L, Botto L.: A metiléntetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) gén polimorfizmusának (C677T) magyarországi gyakorisága. Orv Hetil. 2001 Jun 10;142(23):1227-9.
  • Dunaif A, Fauser BC. Renaming PCOS--a two-state solution. J Clin Endocrinol Metab. 2013 Nov;98(11):4325-8
  • Gibson-Helm M, Teede H, Dunaif A, Dokras A. Delayed Diagnosis and a Lack of Information Associated With Dissatisfaction in Women With Polycystic Ovary Syndrome. J Clin Endocrinol Metab. 2017 Feb 1;102(2):604-612
  • Hughes E, Brown J, Collins JJ, Farquhar C, Fedorkow DM, Vandekerckhove P. Ovulation suppression for endometriosis. Cochrane Database Syst Rev. 2007 Jul 18;(3):CD000155.
  • Luo L, Chen Y, Wang L, Zhuo G, Qiu C, Tu Q, Mei J, Zhang W, Qian X, Wang X. Polymorphisms of Genes Involved in the Folate Metabolic Pathway Impact the Occurrence of Unexplained Recurrent Pregnancy Loss. Reprod Sci. 2015 Jul;22(7):845-51.
  • Machado AP, Silva LR, Zausner B, Oliveira Jde A, Diniz DR, de Oliveira J. Undiagnosed celiac disease in women with infertility. J Reprod Med. 2013 Jan-Feb;58(1-2):61-6
  • Macklon NS, Brosens JJ. The human endometrium as a sensor of embryo quality. Biol Reprod. 2014 Oct;91(4):98.
  • Pagliardini L, Vigano' P, Molgora M, Persico P, Salonia A, Vailati SH, Paffoni A, Somigliana E, Papaleo E, Candiani M. High Prevalence of Vitamin D Deficiency in Infertile Women Referring for Assisted Reproduction. Nutrients. 2015 Dec 2;7(12):9972-84.
  • Shrestha A, Chawla CD Abnormal Thyroid Function and Recurrent Pregnancy Loss NJOG 2014 Jan-Jun; 17 (1):29-32
  • Szendi G: A nő felemelkedése és tündökése. Jaffa, 2015. 2. kiad.
  • Szendi G: Endometriózis és paleo. Tenyek-tevhitek.hu, 2012
  • Szendi G: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei. Jaffa, 2011.
  • Szendi Gábor: A női funkcionális meddőség evolúciós értelmezése. Megjelent: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 2007, 8(1):5-48.
  • Tersigni C, Castellani R, de Waure C, Fattorossi A, De Spirito M, Gasbarrini A, Scambia G, Di Simone N. Celiac disease and reproductive disorders: meta-analysis of epidemiologic associations and potential pathogenic mechanisms. Hum Reprod Update. 2014 Jul-Aug;20(4):582-93.
  • Ting RZ, Szeto CC, Chan MH, Ma KK, Chow KM: Risk factors of vitamin B(12) deficiency in patients receiving metformin. Arch Intern Med. 2006 Oct 9; 166(18): 1975-1979.
  • Trokoudes KM, Skordis N, Picolos MK. Infertility and thyroid disorders. Curr Opin Obstet Gynecol. 2006 Aug;18(4):446-51.
  • Verma I, Sood R, Juneja S, Kaur S. Prevalence of hypothyroidism in infertile women and evaluation of response of treatment for hypothyroidism on infertility. Int J Appl Basic Med Res. 2012 Jan;2(1):17-9.
  • Wasser, SK: Stress and reproductive failure: an evolutionary approach with application to premature labor. Am. J. Obstet.Gynecol. 1999, 180(1):S272-S274