Megjelent: Amiről az orvos nem mindig beszél 2017. augusztus
A funkcionális vagy tényleges meddőségnek számos oka lehet, amikről azért érdemes tájékozódni, mert az orvosok néha a legegyszerűbb okokra nem gondolnak, s ha elébe megyünk ezeknek a tévedéseknek, sok fölösleges, kellemetlen és drága vizsgálatot megspórolhatunk magunknak.
Meddőségről, pontosabban nehezített teherbeesésről akkor beszélünk, ha a nőnél egyévi védekezés nélküli nemi élet után sem következik be fogamzás, vagy a nő nem képes kihordani az ez idő alatt bekövetkezett terhességet. Elsődleges meddőségről beszélünk, ha a nő még soha nem szült, másodlagosról, ha már van gyermeke. Adott pillanatban a házasságok kb. 15% -a küzd meddőséggel, 35 év felett azonban már 25%-os ez az arány. A meddőségi esetek negyede orvosilag megmagyarázatlan, vagy másként funkcionális (Szendi, 2007). Részben ez utóbbiak miatt is fontos hangsúlyozni, hogy a meddőség gyakran még akkor is a férfi és nő kapcsolatának minőségéből fakad, ha orvosilag a pár egyik tagjánál mutatható ki szervi elváltozás (lásd. keretes).
A szaporodás evolúciósan rendkívül kifinomultan szabályozott folyamat. A terhesség a nő számára jelent nagy kockázatot, mert ő hordja ki és ő neveli fel a gyermeket akkor is, ha időközben az apa meghal vagy elhagyja. A meddőség orvosilag kimutatott okai gyakran evolúciósan kialakult biológiai mechanizmusok a nő számára előnytelen terhesség megakadályozására. Un. evolúciósan kialakult szűrőmechanizmusok gondoskodnak arról, hogy ínséges időkben, veszélyes környezetben, nem támogató kapcsolatban be se következzen a megtermékenyülés (Szendi, 2007). S bekövetkezett fogantatás esetén az anyai szervezet kiveti a valamilyen okból kockázatosnak "ítélt" magzatot, így a megtermékenyülések 50%-a nem folytatódik terhességben. A szentimentális elképzelésekkel szemben, az anyai szervezet nem "boldogan befogadja" a magzatot, hanem "próbák elé állítja", hogy csak a rátermettek fejlődjenek tovább. A meddőségtől a korai vetélésen át a koraszülésig evolúciós védőmechanizmusok aktiválódásának vagyunk szemtanúi, amelyek az anya hosszútávú szaporodási érdekei védelmében alakultak ki. Hajdanán a nők 10-15 gyermeket is világra hoztak, s ezek egy része -még ha egészségesen született is - nem érte meg a felnőttkort. Egy beteg gyermek világrahozatala evolúciós értelemben kockázatos "befektetés", ezért a méh nem passzívan befogadja a magzatot, hanem ellenőrzi a "minőségét" is (Macklon és Brosens, 2014).
A meddőség okai
Bár egy pár meddőségének nem egyszer a férfinél keresendő az oka, megfelelő vizsgálatokkal ez viszonylag gyorsan tisztázható. A nők esetében az okok sokkal összetettebbek, ezért kiderítésük is gyakran késlekedik.
A policisztás ovárium szindróma
A meddőség nem, de arra hajlamosító tényező örökölhető. A termékeny korú nők 9-18%-a szenved Policisztás Ovárium Szindrómában (PCOSZ). Ennek leggyakoribb tünetei az ultrahangos vizsgálattal felismerhető petefészek ciszták, azaz éretlen tüszők, a fokozott androgén termelődés, amire a hajhullás, szőrösödés, aknék hívják fel a figyelmet, ill. gyakori a késlekedő vagy elmaradt menstruáció. Sok nőnél elodázza a szindróma felismerését az, hogy problémáikra a nőgyógyászok fogamzásgátló szedést javasolnak, ami nem megoldja, csak elfedi a gondot. A nők harmada legalább két éven át több mint három szakembert is felkeres, mire beazonosítják meddősége okát (Gibson-Helm és mtsi., 2017). A PCOSZ oka leggyakrabban az inzulinrezisztenciával járó metabolikus szindróma, amely hormonális zavart okozva gátolja a női ciklust. Ez a modern nő ellen forduló ősi evolúciós mechanizmus, amely azért maradt fenn, mert az emberi történelem során valójában a sikeresebben szaporodó -azaz több életképes utódot világra hozó- nőket jellemezte. Mivel régebbi korokban nyáron volt élelembőség, míg ősztől tavaszig korlátozottabb volt az ellátás, ezért a PCOSZ-re hajlamos nők nyáron terméketlenek voltak, így télen estek teherbe. Az ily módon "időzített" terhességek kihordásának táplálékigényes időszaka így nyárra esett, ami jelentősen megnövelte az egészséges gyermekek születésének esélyét. A korunkra jellemző folyamatos bőség miatt azonban a PCOSZ-re hajlamos nők folyamatosan terméketlenné válnak (Szendi, 2011). Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a PCOSZ hátterében álló metabolikus szindróma a meddőségen túl a nő egész életében fokozott kockázatot jelent a civilizációs betegségekre (Dunaif és Fauser, 2013), ezért fontos volna a csökkentett szénhidrát tartalmú táplálkozásra tartósan átállni. Sok nő azonban -követve a dietetikusok 160 grammos szénhidrátbeviteli ajánlását - csak ront az állapotán. Az életmódváltást nem helyettesíti az inzulinérzékenységet fokozó metformin szedése sem, ráadásul ez B12-vitaminhiányt okoz, ami terhesség esetén velőcsőzáródási problémákhoz vezethet (Ting és mtsi., 2006).
Az endometriózis
Endometriózisban a méh nyálkahártyájának sejtjei a méhen kívül kerülve megtapadnak és a női ciklus során hasonlóan viselkednek, mint a méh nyálkahártyája. Az endometriózis rendkívül gyakori, becslések szerint a termékeny korban lévő nők 6-10%-át érinti, a meddő nők 25-50%-a szenved endometriózisban és a meddőségi esetek 30-50%-a endometriózis miatt alakul ki. Az endometriózis jellegzetes tünete a fájdalmas menstruáció, a medencetáji fájdalmak és a meddőség. A medencetáji fájdalmakat az endometriózisban szenvedők 40-50%-ra jellemző (Bulletti és mtsi., 2010). Számos hiedelem kering az okokkal kapcsolatban, pl. hogy a felhalmozódó dioxin vagy a vöröshús fogyasztás okozná, ezek a teóriák valószínűleg tévesek. Sokkal valószínűbb, hogy a nyugati táplálkozás (sok gabona, tej és tejtermékek, kevés zöldség) játszik szerepet a kialakulásában) (Szendi, 2012).
Soványak és elhízottak
A test zsírszázaléka azt jelzi a női szervezetnek, hogy van-e elég tartalék a magzat kihordásához. Ha a test zsírtartalma 20% alá esik, akadozik vagy felfüggesztődik a női ciklus. A jelenség gyakori az intenzíven fogyókúrázóknál, sportolóknál, anorexiásoknál, vagy más okból kórosan sovány nőknél. A hormonműködést irányító agyterületek a "jóllakottság" hormon, azaz a leptin szintjéből érzékelik a megfelelő tápláltságot. Állatkísérletekben leptin adásával vissza lehetett állítani az alultápláltság miatt felfüggesztődött termékenységet is. A túlsúly és elhízás ugyancsak csökkentheti a termékenységet, s ennek egyik oka ugyancsak a leptin: a túltáplált nőkben a tartósan magas leptinszint miatt az agy érzéketlenné válik a leptin hatására, s ez az agy számára a tartós éhezés hatását utánozza. A testsúly normalizálása mind soványság, mind túlsúly esetén gyorsan meg szokta oldani a termékenységi problémákat (Szendi, 2007).
Gluténérzékenység
Az orvostársadalom és a dietetika gyanakvással és ellenszenvvel figyeli az egészségtudatos emberek körében terjedő "glutén hisztériát", és ez sajnos nem kedvez a rejtett gluténérzékenységből fakadó meddőség felismerésének. Pedig a megmagyarázatlan meddőségi esetek akár 6-10%-a is a gluténérzékenyek közé tartozik (Choi és mtsi., 2011; Machado és mtsi., 2013), az ismétlődően vetélők közt ez az arány 6%, s a méhen belüli növekedés-visszamaradásért 9%-ban felelős a diagnosztizálatlan gluténérzékenység okozta felszívódási zavar (Tersigni és mtsi., 2014).
A folsav/folát probléma
Jól ismert, hogy a folsavhiány velőcsőzáródási problémákat (nyitott gerinc, agysérv, agyhiány) okozhat. Kevésbé ismert, hogy a folsav a B-9 vitaminnak, azaz a folátnak a szintetikus változata, amelyet többlépcsős folyamat végén a metiléntetrahidrofolát-reduktáz enzim (MTHFR) alakítana át aktív foláttá - ha nem hordozna az emberek több mint a fele mutáns MTHFR-gént. (Ráadásul a növényekben vagy tojássárgájában található folátot is ez az enzim aktiválja.) A veszélyesebb mutációt C677T-tel jelölik. Mivel minden gén két alél formájában van jelen, heterozigótának nevezzük az MTHFR génre azt, aki egy C677T alélt hordoz, és homozigótának ,akinek mindkét allélja C677T. Előbbiek a folsav 70%-át, utóbbiak már csak 30%-át képesek aktív foláttá alakítani. Ráadásul a C677T enzimváltozat hőérzékeny, láz esetén tovább romlik a hatékonysága. A magyar emberek 11%-a homozigóta, 45%-a heterozigóta erre a mutációra (Czeizel és mtsi., 2001). Mivel a terhesvitaminok többsége még ma is folsavat tartalmaz, a magyar nők 50%-a ki van téve annak a veszélynek, hogy hiába szed folsavat, folátszintje alacsony marad. Megtévesztő a terhesvitamin elnevezés is, ugyanis már a megtermékenyülés előtti hónapokban kéne szedni aktív folátot, ezzel szemben a folsavat egyáltalán szedő magyar nők 93%-a csak a terhesség hetedik hete után kezdi szedni, amikorra már a velőcsőzáródás folyamata lezárult (Bognár és mtsi., 2008). Mivel a magzatban is folyik a folsav/folát átalakítás, ezért bármelyik szülőtől, rosszabb esetben mindkettőtől örökölhet mutáns gént. Túl a velőcsőzáródási problémákon, a foláthiány gátolja a petesejt kilökődést is. Egy vizsgálatban az ilyen típusú meddőség kockázata a legtöbb folsavat szedő nők körében felére csökkent (Chavarro és mtsi., 2008). Mesterséges megtermékenyítéskor a magas folátszint 3-szorosára növeli a sikeres terhesség kialakulását (Boxmeer és mtsi., 2009). Egy vizsgálatban az ismétlődő, megmagyarázatlan okból vetélők közt 35% C677T homozigóta volt (Luo és mtsi., 2015). Fontos tudni, hogy a B12-vitaminnak a foláthoz hasonló szerepe van a termékenységgel és a terhesség kimenetelével kapcsolatban, ezért a foláttal együtt fontos B12-t is szedni.
A D-vitamin szerepe
Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a mesterséges megtermékenyítésre jelentkező nők körében meglepően gyakori az elégtelen D-vitaminszint vagy a D-vitaminhiány, s D-vitamin adása javítja a megtermékenyülés esélyét (Pagliardini és mtsi., 2015). Ez is azt támasztja alá, hogy a D-vitaminnak fontos szerepe van a szaporodásban. Mivel a D-vitamin javítja az inzulinérzékenységet, nem meglepő, hogy PCOSZ-ben szenvedő nőkben gyakran alacsony a D-vitaminszintet (Anagnostis és mtsi., 2013).
A pajzsmirigy alulműködés
A pajzsmirigy alulműködés nőknél különösen gyakori, de gyakran diagnosztizálatlan marad. A jellegzetes tüneteken túl (fáradékonyság, fázékonyság, hízás) cikluszavarok, meddőség, spontán vetélés hívhatja fel rá a figyelmet (Trokoudes és mtsi, 2006).Egy meddőségi klinikát felkereső 394 nő 24%-a szenvedett pajzsmirigy alulműködésben (TSH > 4.2 ?IU/ml), s sokan járulékos hiperprolaktémiában (kórosan magas prolaktin szint). Pajzsmirigy hormonpótlásra megszűnt a hiperprolaktémia is és a nők 77%-a egy évben belül teherbeesett (Verma és mtsi., 2012). Ismétlődő vetéléstől szenvedő nő 37%-a szenvedett pajzsmirigy alulműködésben (Shrestha és Chawla, 2014).
Hiperprolaktémia
A prolactin vagy tejtermelést serkentő hormon magas szintje gátolja a női ciklust és a megtermékenyülést. Gyakran okozza hypofizis adenóma, elsődleges pajzsmirigy alulműködés, PCOSZ, antipszichotikumok szedése. Általában gyógyszerrel sikeresen kezelhető.
Immunológiai összeférhetetlenség
Először egereknél figyelték meg,hogy a pároknak sikeresebb a szaporodása, ha egymást szaguk alapján választhatják ki. Kiderült, hogy az emlősöknél és így az embernél is, a testszag megjeleníti a termékenységet garantáló immunológiai különbözőséget. A vizsgálatok szerint azonban a fogamzásgátlót szedő nők az immunológiailag hozzájuk hasonló férfiakat választják, s később ez termékenységi problémákhoz, ismétlődő vetéléshez vezet. Az amerikai hutteriták - bár csak egymás között és szerelemből házasodnak - rendkívül termékenyek, mivel semmilyen illatosítószert vagy fogamzásgátlást nem használnak (Szendi, 2015).
Depresszió, szorongás, traumatizáltság
Régóta ismert, hogy az intenzív stressz, félelmi állapotok, depresszió gátolhatja a szaporodást. Samuel Wasser kutató ezt adaptív szaporodási kudarcnak nevezi (Wasser, 1999), arra utalva, hogy evolúciósan kialakult védőmechanizmusok óvják meg a nőt attól, hogy veszélyes környezetben szaporodjon. Mivel azonban a stressz észlelése szubjektív természetű és szorosan összefügg a nő élettörténetével is, ezek a mechanizmusok gyakran biztonságos körülmények közt is gátjaivá válhatnak a sikeres terhességnek.
A fejlődésük során különféle traumákat elszenvedett nőknél gyakori a spontán vetélés. Ennek oka az, hogy a születést elindító "óra" az agyban termelődő kortikotropinfelszabadító hormon (CRH), amely terhesség során a méhben is termelődik. Mivel traumatizáltakban a CRH szintje állandósultan magas lehet, a terhes méh által termelt hormonnal összeadódva a születés órája "sietni fog", és túl korán indul meg a szülés.
Számos vizsgálat igazolja, hogy a depresszió, szorongás, munkahelyi vagy kapcsolati stressz komoly gátja lehet akár a megtermékenyülésnek, akár a terhesség kihordásának is. A stresszhormonok ugyanis gátolják a nemi hormonrendszer normál működését. Mivel a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonysága beavatkozásonként 15-20%-os, az ismételt sikertelenség sok nőnél növekvő depressziót eredményez, ami még tovább rontja a sikeres megtermékenyülés esélyét. Visszatérő megfigyelés, hogy azok a nők gyakran sikeresebbek a meddőségi kezelésekben, akik időközben elindították az örökbefogadási eljárást, mivel ez csökkenti az esetleges kudarc okozta feszültséget.
Sok nő, akiket a meddőségi centrumokban - mivel minden lehetőséget kimerítettek- reménytelen esetnek minősítenek, évek múltán -talán mert időközben életük átalakult - spontán megtermékenyülnek. A pszichés meddőség megfelelő pszichoterápiás kezelésével jelentős sikerek érhetők el. A cél ilyenkor nem csak a szorongás és a depresszió, hanem a kapcsolati problémák kezelése is (Szendi, 2007).
Hivatkozások:
