Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Amiről a HPV oltást propagálók nem beszélnek

A hetedik osztályos lányok szüleinek 76%-a igényelte az ingyenes HPV oltást. Ez 34 ezer oltást jelent. Van egy-két megfontolandó eredmény, aminek ismeretében talán csökkenne a lelkesedés.

 

Google hirdetés

 

1, Kezdjük ott, hogy a HPV elleni védőoltásokat helytelenül úgy hirdetik,hogy az "megelőzi a méhnyakrákot". Ez az állítás többszörös csúsztatás. Egyrészt az oltások jó esetben azon vírusokkal szemben védenek, amelyek ellen az oltóanyagot kifejlesztették, de nem védenek más szintén veszélyes HPV vírusok ellen. (lásd. lejjebb!)

A HPV vírussal való megfertőzöttség nem azonos a méhnyakrákkal. A fertőzést egészséges szervezet maximum két év alatt legyőzi, s csak nagyon legyengült szervezetben alakul ki sok év alatt méhnyakrák. De még ezt is, a rendszeres szűrővizsgálat simán felderíti még igen korai állapotban.

2, Az oltást propagálók nem beszélnek arról, hogy 2007 március 1 és 2015. december 31. között 239, a HPV oltással kapcsolatba hozott halálesetet jelentettek az amerikai VAERS-nek (Vaccine Adverse Event Reporting System, azaz az oltások mellékhatásait regisztráló rendszer) (NVIC, 2016). Tudható, hogy ez a rendszer önkéntes alapon működik, a becslések szerint az esetek kb. 5-10%-át jelentik.

A VAERS rendszerből a HPV oltás szövődményeivel kapcsolatban további adatok is kibányászhatók:

Mellékhatás leírása

Összes

Abnormális sejtek a méhnyakból vett kenetben

617

Méhnyak elváltozás

272

Méhnyakrák

108

Életveszélyes mellékhatás

742

Sürgősségi ellátást igényelt

13,535

Kórházi beutalás vált szükségessé

4,230

Tartós kórházi kezelésre volt szükség

290

Súlyos mellékhatás

5,814

Nem épült fel

8,451

Rokkanttá vált

1,480

Meghalt

268

Összes mellékhatás

45,483

Mielőtt valaki évődni kezdene azon, hogy "na most akkor 239 vagy 268": a VAERS rendszerben elég bonyolult kutakodni. Egyezzünk ki a 239 -ben! Akkor már nincs is baj?

A haláleseteken túl a munkaképtelenné válás (1480 eset) vagy az életre szóló megbetegedés (pl. idegrendszeri vagy autoimmun betegség kialakulása) sem szívderítő kimenet (8451 eset).

A halálesetek száma rohamosan nő, hiszen az Amerikai Orvosok szövetségének Lapjában (röviden JAMA) 2009-ben arról számoltak be, hogy a 4 HPV vírus elleni oltást követően két és fél év alatt 32-en haltak meg és 740 súlyos mellékhatást jelentettek (Slade és mtsi., 2009). Természetesen, minden egyes haláleset kapcsán lehet bizonygatni, hogy csak egybeesés, az oltástól független a halál oka, stb. Az oltást propagálók számára tömérdek publikáció áll a rendelkezésükre, amelyekben szakemberek bebizonyítják, hogy a HPV oltások a világ legveszélytelenebb oltásai. Legyen nekik igazuk! De ha mégsem? Ha valaki olvasgatja a NVIC által VAERS-ből kigyűjtött 239 haláleset részletes orvosi leírásait (lásd a megadott webcímen), nem úgy tűnik, mintha "anekdotikus" esetekről volna szó, vagy mintha a haláleseteknek semmi köze nem lehetne a kapott oltáshoz.

A HPV oltást pártolók azt is fel szokták emlegetni, hogy hány millió oltásra esik egy szövődmény. A kérdés az, mennyire vigasztalja ez azt a szülőt, aki éppen elveszítette gyermekét egy olyan oltás miatt, aminek hasznossága több mint kérdéses. Ha ugyanis a méhnyakrák szűrésre az oltás után is szükség van, akkor a méhnyakrák szűrés ugyanúgy teljesítené védőfunkcióját, mint eddig tette.

Miért írom, hogy továbbra is szükség lehet a szűrésre? Ennek sok oka van. Egyrészt, nem tudni, meddig véd az oltás. Semmilyen oltás nem véd élethossziglan! Másrészt rengeteg olyan rákkeltő HPV vírus van, ami ellen nem véd az oltás (lásd. lejjebb). Végül: az oltott személyekben is megjelenhet az a HPV vírus, ami ellen oltva voltak, hiszen, ha az oltáskor már fertőzöttek voltak, akkor az oltás már semmit nem ér (sőt nő a rák kockázat), másrészt a világon semmilyen oltás nem jelent 100%-os védettséget, mutatják ezt a közelmúltban kirobbant járványok, amelyek az oltottak körében alakultak ki (mumpsz, szamárköhögés).

Az oltottaknak nagyobb a kockázata a méhnyakrákra?

Fangjian Guo és munkatársai megvizsgáltak 12 évvel ezelőtt oltott és oltatlan lányokat, vajon különböznek-e HPV fertőzöttségükben (Guo és mtsi., 2015).

A vizsgálat igen érdekes eredményt hozott. Az oltott és oltatlan nőkben ugyanolyan arányban találtak 16-os és 18-as típusba tartozó nagy kockázatú HPV vírust (ami ellen az oltás védene). Amikor a nemi kapcsolatok számát is figyelembe vették, akkor már szignifikáns különbség adódott az oltott nők javára, csak hogy ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az oltás ellenére meglepően gyakran fertőződtek meg az oltott nők olyan vírussal, ami ellen elvileg védettek voltak. (Ez persze csak azt lepi meg, aki hisz a 100%-os védettségben.)

A másik meglepő eredmény az volt, hogy a védőoltásban szereplő két kiskockázatú vírussal ugyanolyan mértékben voltak fertőzöttek az oltottak és nem oltottak.

E két eredményből az következik, hogy ha valaki körültekintő nemi kapcsolataiban, annak -akár oltott, akár oltatlan - ugyanakkora a fertőzéskockázata az oltás által lefedett vírusokkal szemben.

De! Van egy rakás nagy kockázatot jelentő HPV vírus, ami ellen az oltások nem védenek. (lásd. alábbi grafikont). A vizsgálatból kiderült, hogy az oltott nők az oltatlanokhoz képest 30%-kal valószínűbben fertőződtek meg olyan nagy kockázatú HPV vírusokkal, amelyek ellen az oltás nem véd.

Ez azt jelenti, hogy az oltás nem csökkenti, hanem fokozza a fertőzés és végső soron a méhnyakrák kockázatát. A szerzők maguk is arra következtetnek ebből, hogy az oltottaknak is továbbra is el kell menniük méhnyakrák szűrésre.

Egy másik vizsgálatban Yvonne Deleré és munkatársai Németországban hasonlították össze az oltott és oltatlan nőket (Deleré és mtsi., 2014). Az oltottak 14%-a volt fertőzött 16-os vagy 18-as vírussal (ami ellen az oltás elvileg véd), az oltatlanok közül pedig 22.5% volt fertőzött ezekkel a vírusokkal. Statisztikailag azonban ez a különbség csak a 20-21 éves korosztályban volt szignifikáns, ami jelentheti azt is, hogy az oltás hatása gyengül, jelentheti azt is, hogy a nemi partnerek számának növekedése az évek során elmossa az oltottak és oltatlanok közi különbséget. Külön érdekessége a vizsgálatnak, hogy kiszűrték azokat, akiknek az oltás után volt az első nemi kapcsolata, s ezen nők 9%-a volt fertőzött 16-os vagy 18-as vírussal. (Ez a vizsgálat az oltottak esetén nem vizsgálta a többi nagy kockázatú vírus által okozott fertőzöttséget, vagy legalábbis nem közöltek erről adatot. Mivel az oltatlanoknál viszont nézték a további vírusokkal való fertőzöttséget, sokkal valószínűbb, hogy e kutatásban is vizsgálták az oltottak egyéb vírussal való fertőzöttségét is, csak az előző vizsgálathoz hasonló eredményt kaptak,és ők nem tartották ezt "ildomosnak" közölni.)

Na jó, de akkor mire jó az oltás? Oltáas után is fenn áll a fertőződés veszélye még azokra a vírusokra is,amelyek ellen oltottak, s ráadásul nő a többi nagy kockázatú vírussal való fertőzöttség veszélye.

Ennek fényében ismét érdemes feltenni a kérdést: érdemes kockáztatni a mellékhatásokat semmiért?

A vírusok sem hülyék. Ahogy fokozódik az oltások miatt a nyájimmunitás bizonyos vírusokkal szemben, virulenssé válnak az addig háttérbe szorult nagy kockázatot jelentő vírusok (Fischer és mtsi., 2016; Mesher és mtsi., 2016).

Ráadásul a vírusevolúció logikája az, hogy ha egy vírus ellen túl sokan lesznek védettek, megnő a valószínűsége annak, hogy a vírus úgy mutálódik, hogy az ellen már nem véd az oltás, és kiszámíthatatlan, vajon nem egy sokkal veszélyesebb vírus keletkezik-e így?

A mellékhatások eltitkolása folyik

2016 január 9-én a tudományos világ arról értesülhetett, hogy egy, a Vaccine-ben 2015 decemberében közzétett Gardasillal végzett vizsgálatot a főszerkesztő már január elején visszavont, mert kétségei merültek fel a vizsgálat tudományosságát illetően. A vizsgálatot 9 szerző jegyezte, köztük a világhírű Yehuda Shoenfeld, akinek a nevéhez fűződik az oltásokhoz, közelebbről a bennük használt alumínium adjuvánshoz köthető különféle autoimmun betegségek csoportja, az ASIA (autoimmune/inflammatory syndrome induced by adjuvants) szindróma leírása is. (A cikket korábban egy másik szaklap is elutasította, miután 9 hónapig kotlott rajta.)

Mint a szerzők írják, az oltóanyagok biztonságosságának vizsgálatában az oltóanyagipar azt a trükköt alkalmazza, hogy a placebocsoportnál azt az alumíniumvegyületet adják be (tiszta víz helyett), amely az oltóanyagban az immunhatás fokozását szolgálja. Így - mivel mind az oltást, mint a "placebót"kapó csoport megkapja ugyanazt az alumínium vegyületet, az alumínium vegyület okozta mellékhatásokban a két csoport nem különbözik (Inbar és mtsi., 2016). További nehézség, hogy az alumíniumhoz köthető autoimmun betegségek jóval később jelennek meg, nem pedig a vizsgált pár hetes időszakban. A szerzők csak a publikált esettanulmányok alapján is 152, az agyat érintő autoimmun megbetegedést gyűjtöttek össze. Ez természetesen a jéghegy csúcsa, hisz pl. a franciaországi Hepatitis B oltás hatásvizsgálata is azt jelzi, hogy az oltás követően gyakran csak évek múlva jelenik meg az autoimmun idegrendszeri kórkép (A Hepatitis B oltás jelentős szklerózis multiplex kockázattal jár).

Hogy az alumínium vegyület, valamint az alumínium vegyülettel felturbózott Gardasil hatását össze tudják vetni a valódi placebo hatással, egereket oltottak be Gardasillal, csak alumínium vegyülettel és tiszta vízzel.

Eredményük szerint a hatásfokozóként használt alumíniumvegyület mind önmagában, mind Gardasillal adva az idegrendszerben gyulladásos és autoimmun folyamatokat indított meg. Az alumínium ugyanis - szemben a hivatalos állítással -nem ürül ki gyorsan, hanem felhalmozódik többek közt az agyban. E tekintetben különösen veszélyes a megannyi oltás, és a háromszor is beadott HPV oltás hatására összegződő alumínium mennyisége az agyban. (az alumínium adjuváns hatásairól itt olvashat bővebben)

Ki és miért is vonatta vissza a közleményt? Dr. Gregory Poland főszerkesztő, aki a Merck fizetett embere és négy vizsgálatot is vezetett (ezek közül az egyik a HPV hatásosságát igazolta) a Merck gyógyszercég megbízásából. Ez egyben rámutat arra a furcsa összeférhetetlenségre, hogy a Vaccine (Oltások) szaklap főszerkesztője egy olyan ember, akit szoros anyagi érdekek fűznek az oltások biztonságosságának védelmezéséhez és igazolásához. Mi hibát szúrhatott ki az éber főszerkesztő, amit az ilyen lapokban szokásos szakmai lektorok nem vettek észre?

Megemlíteném még azt a botrányt is, ami nemrég robbant ki. Egy kutató, Dr. Lee az információ szabadságára hivatkozva egy sorozat e-mailt szerzett meg, amelyből kiviláglott, hogy az Oltásbiztonságossági Nemzetközi Tanácsadó Testület (GACVS) tagjai összejátszottak a célból, hogy a japán szakértői testület elől eltitkolják a HPV oltások egy komoly mellékhatását, nevezetesen, hogy fokozott gyulladásos folyamatokat indítanak be. (Ez az, ami pl. lappangó autoimmunfolyamatokat manifesztté tehet.) Mai napig ezt a 2014. március 12-én közzétett GACVS jelentést használják arra, hogy a döntéshozókat és a lakosságot megnyugtassák a HPV oltások biztonságosságát illetően. Vannak az összeesküvés-elméletek és vannak a valódi összeesküvések. Minderről bővebben olvashat a valaszthato-oltas.hu oldalon.

A témában további cikkeket itt olvashat

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Deleré Y, Remschmidt C, Leuschner J, Schuster M, Fesenfeld M, Schneider A, Wichmann O, Kaufmann AM. Human Papillomavirus prevalence and probable first effects of vaccination in 20 to 25 year-old women in Germany: a population-based cross-sectional study via home-based self-sampling. BMC Infect Dis. 2014 Feb 19;14:87.
  • Fischer S, Bettstetter M, Becher A, Lessel M, Bank C, Krams M, Becker I, Hartmann A, Jagla W, Gaumann A. Shift in prevalence of HPV types in cervical cytology specimens in the era of HPV vaccination. Oncol Lett. 2016 Jul;12(1):601-610.
  • Guo F, Hirth JM, Berenson AB. Comparison of HPV prevalence between HPV-vaccinated and non-vaccinated young adult women (20-26 years). Hum Vaccin Immunother. 2015;11(10):2337-44.
  • Inbar R, Weiss R, Tomljenovic L, Arango MT, Deri Y, Shaw CA, Chapman J, Blank M, Shoenfeld Y.: Behavioral abnormalities in young female mice following administration of aluminum adjuvants and the human papillomavirus (HPV) vaccine Gardasil. Vaccine. doi:10.1016/j.vaccine.2015.12.067. [Epub ahead of print]
  • Mesher D, Soldan K, Lehtinen M, Beddows S, Brisson M, Brotherton JM, Chow EP, Cummings T, Drolet M, Fairley CK, Garland SM, Kahn JA, Kavanagh K, Markowitz L, Pollock KG, Söderlund-Strand A, Sonnenberg P, Tabrizi SN, Tanton C, Unger E, Thomas SL. Population-Level Effects of Human Papillomavirus Vaccination Programs on Infections with Nonvaccine Genotypes. Emerg Infect Dis. 2016 Oct;22(10):1732-40.
  • National Vaccine Information Center: Found 239 cases where Vaccine is HPV4 or HPV9 and Patient Died and Submission Date on/before '2015-12-31' NVIC, 2016 web: