Fordította: Czárán Judit
A hétköznapi feledékenységtől a fokozatosan kialakuló súlyos szellemi leépülésig
Source: www.Freepik.com
A demencia okainak és kockázati tényezőinek a megértése lehet az első lépés ennek a rendkívül komplex betegségnek a kezelésében
Az, hogy az ember időnként elfelejt dolgokat, teljesen normális, és miden életkorban előfordul. Ám, ha rendszeresen elfelejtünk mindent, zavarodottak és ingerlékenyek vagyunk, az annak a jele lehet, hogy többről van szó, mint arról, hogy öregszünk. "Ha megnézzük az egészséges kognitív öregedés mintázatát, abban valóban tetten érhető némi hanyatlás. Ám ez nem olyan hanyatlás, ami befolyásolná az illetőt a hétköznapi tevékenységei végzésében" mondja Joel Salinas, viselkedés neurológus. "Ám egy demenciát okozó neurodegeneratív betegség kialakulása határozottan nem része az egészséges öregedésnek."
A demencia kifejezést olyan tünetegyüttes leírására használják, amelyek a kognitív funkciók, például a gondolkodás, a memória vagy az érvelési készség progresszív és tartós hanyatlásával függnek össze, és amelyek akár az alapvető napi funkciók ellátásában is akadályozhatják a beteget.
A demencia tüneteit nem egy betegség, hanem több különböző betegség, köztük a Lewy-testes demencia, a vaszkuláris demencia vagy a vegyes demencia okozhatja. Leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór, amely az Alzheimer Szövetség szerint az esetek 60-80 százalékáért felelős. A betegség jellemzően az élet későbbi szakaszában alakul ki, a betegek 73 százalékát 75 éves kor után diagnosztizálják.
A korai jelek közé tartozik, ha elfelejtjük, hová tettünk el dolgokat, ha visszahúzódóvá vagy ingerlékennyé válunk, ha hullámokban szomorúság vagy szorongás tör ránk. Ahogy a betegség előrehalad, az érintett memóriavesztést, az ítélőképessége romlását, zavarodottságot, az időérzék elvesztését tapasztalhatja, illetve azt, hogy ismerős helyeken is eltéved, nehézségei támadnak a számlái fizetésével, elveszti az érdeklődését a normál, hétköznapi tevékenységek iránt, hajlamossá válik impulzív cselekedetekre, mobilitási problémái, valamint beszéd-, olvasási vagy írási nehézségei vannak. További pszichológiai tünetek közé tartozik a depresszió, a szorongás, a nyugtalanság, a paranoia, a harciasság és a hallucinációk. "Az egyik, amit gyakran figyelmen kívül hagyunk, az a demencia neuropszichiátriai tünetei, vagyis a viselkedéses tünetek" - mondja Dr. Salinas. "Ha ezek már valóban súlyosak, akkor nehéz nem törődni velük, de az enyhébb problémákkal gyakran nem foglalkoznak."
"Ha néha elfelejti az ember, hol vannak a kulcsai, az ártatlan feledékenységnek tekinthető, és sokszor azzal függ össze, hogy túl sok mindent csinálunk, és nem figyeltünk eléggé, hová tettük el őket. Nagy baj akkor van, ha elfelejtjük, mire valók a kulcsok" - mondja Dr. Salinas.
"Demenciáról akkor beszélünk, ha a kognitív problémák elérnek egy olyan szintet, ahol már zavarják az illetőt a mindennapi tevékenységében" - mondja Dr. Salinas.
A demenciának három szakasza van: enyhe, középsúlyos és súlyos. Az enyhe stádiumban lévő betegek több nehézséget tapasztalhatnak az összetettebb napi tevékenységek végzése, például a pénzügyek kezelése vagy a tömegközlekedés használata során. A középsúlyos stádiumban a betegeknek nagyobb valószínűséggel van szükségük segítségre az alapvető tevékenységeik elvégzéséhez, például az öltözködéshez, a zuhanyozáshoz, a fürdőszoba használatához vagy az ételeik elkészítéséhez. A súlyos stádiumban levő betegek már minden tevékenységükben teljes mértékben másoktól függenek.
Az idős kor a legnagyobb kockázati tényező a demencia szempontjából. Az életkor előrehaladtával azért is válunk fogékonyabbá a demenciára, mert nagyobb valószínűséggel vannak olyan betegségeink, amelyek növelhetik a kialakulásuk kockázatát, ilyen például a magas vérnyomás, a gyengébb immunrendszer, a sérült agyi erek vagy a sztrók. Maga a demencia azonban nem az öregedés normális része, hanem krónikus neurológiai betegség. Az Egyesült Államokban 100 emberből körülbelül 5-nél alakul ki demencia 65 és 74 éves kora között. A kockázat az életkor előrehaladtával nő; a 85 évnél idősebbeknek már körülbelül az egyharmada szenved demenciában. Becslések szerint 20 Alzheimer-kóros esetből körülbelül 1 kezdődik 65 éves kor előtt.
Hogy kialakul-e valakinél a demencia vagy sem, abban a genetika is szerepet játszik. A leginkább fontos gén ebből a szempontból az apolipoprotein E (APOE?), amely koleszterint és más zsírokat szállít a véráramban. Az APOE? többféle formában vagy allélban létezik: APOE?2, APOE?3 és APOE?4. Minden ember két APOE? allélt örököl, egyet-egyet mindkét biológiai szülőjétől. A leggyakoribb allél az APOE?3, amely úgy tűnik, semleges a betegség szempontjából, vagyis nem növeli, de nem is csökkenti a kockázatát. Az APOE?2 viszonylag ritka, és valószínűleg némi védelmet nyújt a betegséggel szemben. Az APOE?4 növeli az Alzheimer-kór kockázatát, főleg, ha valakinél két allélként van jelen. Az emberek körülbelül 15-25 százaléka hordoz egy allélt az APOE?4-ből, és 2-3 százalékuk kettőt.
Dr. Salinas azonban hangsúlyozza, hogy az APOE?4 két allélja esetén sem biztos, hogy az illető demens lesz; ez csak növeli az esélyét. "Ám vannak olyanok, akik különösen veszélyeztetettek a betegség szempontjából, és ezek azok, akiknek sok olyan felmenője volt, akiknél már a 30-as éveik végén vagy a 40-es illetve 50-es éveik elején elkezdődtek a kognitív problémák" - mondja.
"Ha van egyértelmű családi halmozódás, az felveti a gyanút a fő genetikai kockázati tényezővel kapcsolatban, de ezek még mindig nem olyan súlyosak, mint a viselkedési és életmódbeli kockázati tényezők." A szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, valamint a 2-es típusú cukorbetegség növeli a demencia kockázatát, különösen az vaszkuláris demenciáét, amelyet az agyi vérkeringés károsodása okoz. A demencia továbbá gyakrabban fordul elő azoknál, akiknél viszonylag korán hallási problémák alakultak ki, akiknek valamilyen traumás agyi sérülésük volt, vagy depresszióban szenvednek. A demencia világszerte kb. kétszer annyi nőt érint, mint férfitA legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a menopauza utáni ösztrogénhiány az, ami növeli a nők kockázatát. A férfiaknál viszont valamivel magasabb a Lewy-testes demencia előfordulása.
A demencia megelőzésére, illetve a károkozás csökkentésére irányuló lépések megtétele életre szóló feladat, de már néhány egyszerű intézkedéssel is tartós hatást érhetünk el. A low carb táplálkozás, a rendszeres sport, az intenzív társas kapcsolatok és az agy tréningezése együttesen sokat tudnak tenni a demencia kockázatának csökkentéséért. "Ezek mind segítenek növelni az agyi kapcsolatok számát, ami fokozza ezeknek a kapcsolatoknak és az idegi útvonalaknak a redundanciáját, így az információ akkor is eljut oda, ahová el kell jutnia, ha valamilyen sérülés éri az agyat" - mondja Dr. Salinas.
Jennifer Larson: Korai jelek
Ha a kor előre haladtával időnként elfelejtünk dolgokat, az teljesen normális.
Ám ha a feledékenység vagy más kognitív problémák egyre gyakrabban fordulnak elő, vagy akadályozzák az embert a hétköznapi tevékenysége végzésében - például eltéved, amikor elindul a boltba, ahova rendszeresen járni szokott -, akkor már nem szabad a dolgot annyival elintézni, hogy a feledékenység korral jár.
Ahogy a testünk, úgy az agyunk is öregszik.
Miért változik a memóriánk a korral?
A kor előrehaladtával az agyunk - beleértve frontális kéregként ismert agyi területet - zsugorodni kezd. A frontális lebeny fontos szerepet játszik a magasabb rendű kognitív tevékenységekben, így a gondolkodásban, a döntéshozatalban és a memóriában. Ha a frontális lebeny átesik az életkorral járó változásokon, az agynak segítségre van szüksége a kognitív képességei fenntartásához.
Az agy úgy kompenzálja ezt a működéscsökkenést, hogy más agyi útvonalakat keres, amelyek idősebb korban is segítenek emlékezni a dolgokra.
"Tudjuk, hogy az életkor előrehaladtával az agyi hálózataink szerveződése megváltozik" - mondja Carolyn Fredericks, Alzheimer-kór kutató."Azok a hálózatok, amelyek egy-egy feladat elvégzésekor jellemzően egymástól elkülönítve működnek, egy kicsit jobban összekeverednek"
Néha a memória nagyobb mértékben romlik, mint amit az életkori változások indokolnának, ilyenkor az érintetteknél enyhe kognitív károsodást (MCI) diagnosztizálhatnak. Ez egy lépéssel már meghaladja a korral járó normális memóriavesztést vagy kognitív hanyatlást, de nem olyan mértékben, amit már demenciának lehetne nevezni. Az MCI-ben szenvedő személy gyakran elveszíti tárgyait, elfelejt elmenni fontos eseményekre vagy találkozókra, és beszéd közben gyakrabban keresi a szavakat, mint azonos korú társai.
Bár az MCI nem olyan súlyos probléma, mint a demencia, érdemes már az enyhe kognitív károsodás jeleire is odafigyelni, mert az MCI-ben szenvedőknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának. "Az MCI-ben szenvedők körülbelül fele később demens lesz" - mondja Dr. Billars.
Jennifer Larson: A demencia korai jelei
Fontos tudni, hogy a demencia nem része a normális öregedésnek. Bár az agyban a kor előrehaladtával történnek változások, a demenciához kapcsolódó idegrendszeri változások eltérnek a normális öregedéssel együtt járó változásoktól.
Az Alzheimer Szövetség azt javasolja, hogy ha valaki az Alzheimer-kórhoz köthető demencia alábbi figyelmeztető tüneteit észleli magán, az feltétlenül forduljon orvoshoz.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb fajtája. Az alábbiakban a demencia egyéb típusait soroljuk fel.
Mikor kell aggódnunk a memóriaproblémáink miatt?
"Mindenkivel előfordul néha, hogy nem találja a kulcsait, de ha ezek a dolgok sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint korábban, az akár valamilyen agyi probléma kezdetét is jelezheti" - mondja Dr. Fredericks.
A demencia korai jelei túlmutathatnak a memória vagy a kognitív működés hiányosságain. A demencia korai szakaszában az emberek ezeknek a kognitív változásoknak sokszor nagyon is tudatában vannak, az azonban sajnos jóval kevésbé valószínű, hogy a többi intő jelet, például a személyiségük vagy a kapcsolataik megváltozását is felismerik.
Bár nem könnyű ezt szóba hozni, ha ilyen változásokat tapasztalunk egy hozzátartozónknál, érdemes javasolni neki, hogy vegye komolyan őket.
Más lehetséges okok kizárása
Míg a memóriaproblémák és a kapcsolatok megváltozása a demencia korai jelei lehetnek, időnként más, visszafordítható betegségre is utalhatnak.
Mivel más betegségeknek is lehetnek a demenciához hasonló tünetei, fontos, hogy orvoshoz forduljon, ha ön vagy a szerettei közül valaki a feledékenység vagy zavartság jeleit észleli magán. Az ilyen típusú "visszafordítható demenciák" közé tartoznak az alvási apnoe, a fertőzések, például az agyvelőgyulladás és az agyhártyagyulladás, a daganatok, a pajzsmirigy alulműködés és a gyógyszerek mellékhatásaiként jelentkező tünetek.
A kutatások szerint egyes krónikus betegségek is növelhetik a demencia kialakulásának kockázatát. Például a cukorbetegek, akiknek krónikusan magas a vércukorszintjük, fokozottan veszélyeztetettek a demencia szempontjából.
A cukorbetegség egyike annak a 12 demencia kockázatát növelő tényezőnek, amelyeket a Lancet Bizottság gyűjtött össze a demencia megelőzésével foglalkozó jelentésében, és amelyeken lehet változtatni. A másik 11 kockázati tényező a magas vérnyomás, a halláskárosodás, az alacsony iskolai végzettség, az elhízás, a depresszió, a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a társas kapcsolatok hiánya, a levegőszennyezés, a túlzott alkoholfogyasztás és a traumás agysérülés.
Valójában ezek a módosítható kockázati tényezők lehetnek a legjobb kiindulópontok. "Akár 35 éves valaki, akár 85, ha memóriazavarai vannak, akkor a kezelhető okok felkutatása nagyon fontos, mert ezeken lehet változtatni" - mondja Dr. Billars.
Ahogy Dr. Fredericks mondja: "Ha tart tőle, hogy amit magán tapasztal, az valami rosszabb, mint a normális öregedés, akkor mielőbb ossza meg az aggodalmát az orvosával.".