Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Mezei Elmira:
Az első szilárd ételek egy Paleolit étrendet követő családban

Legújabb szakácskönyvem a gyermekeknek készült, külön nem foglalkoztam a csecsemők táplálásával. Ebben a cikkben egyfajta kiegészítésként is, némi segítséget kívánok nyújtani a kismamáknak a paleo szemléletű csecsemőtápláláshoz.

 

Google hirdetés

 

Az anyatej az evolúció több millió éve alatt alakult tökéletes táplálékká a csecsemők számára. Hat hónapos kor előtt semmi másra nincs szüksége a babának, mint anyatejre, minden egyéb étel ennél csak kevésbé értékes táplálék lehet. Az egyéb ételek megemésztéséhez szükséges enzimek csak később alakulnak ki a bélrendszerben. A szénhidrátok lebontásához szükséges amiláz enzimtermelés például elégtelen a babáknál! Ezért sem szerencsés az az ajánlás, mi szerint gabonapelyhekkel kezdjük a hozzátáplálást. A hat hónapos kor előtti szilárd ételek és italok bevezetése azt is eredményezi, hogy a szoptatás és az anyatejtermelődés mértéke nemkívánatos módon lecsökken.

Akármennyire is szeretnénk, nem mindig és nem mindenki tud szoptatni, ekkor a forgalomban lévő tápszerekből tudunk választani. Létezik egy olyan tévhit, mely szerint a tápszeres babáknál előbb kell bevezetni a szilárd ételeket. Valójában náluk még fontosabb, hogy hat hónapos kor előtt ez ne történjen meg, hiszen emésztőrendszerük fejlettsége nem haladja meg anyatejes társaikét, valamint a tápszer nem tartalmazza azokat az emésztőenzimeket, amelyek az anyatejben megvannak, és segítik a szoptatott babát abban, hogy könnyebben eméssze az első egyén ételeit. A tápszeres babák szervezete (a tápszer tehéntej tartalma miatt) amúgy is ki van téve a fajidegen fehérje negatív hatásainak a bélrendszerben.

Gyakori kérdés, hogy mit adjunk a hagyományosan az első ételek között ajánlott gabonapelyhek helyett, illetve mivel lehet kiváltani a főzelékek sűrítésére használt burgonyát vagy rizspelyhet? A gabonapelyhek általában vitaminnal dúsítottak, ehelyett jobban járunk, ha azokra az ételekre koncentrálunk, amelyekben természetes módon benne vannak ezek a vitaminok. Az állati eredetű táplálékokban sokkal könyebben felszívódó formában lévő tápanyagok vannak, ezért ideálisak a kisbabák számára, akiknek az enzimejei leginkább a fehérje és a zsír lebontására alkalmasak.

Hat hónapos kortól lassan és fokozatosan kezdhetünk beiktatni szilárd ételeket a baba étrendjébe. A fő táplálék azonban még mindig az anyatej maradjon, tehát a szilárd ételek nem az anyatej helyettesítésére, hanem annak kiegészítésére szolgálnak. Fontos hozzátenni, hogy mivel a szoptatás ideje alatt az anyai szervezet prioritásként kezeli az anyatej tápanyagtartalmának biztosítását, a régi mondás, miszerint "kettő helyett egyél", igaz. Persze itt nem mennyiségről, hanem minőségről van szó! Az anya bőséges vitamin, ásványi anyag és esszenciális zsírsavellátottsága biztosítja az anyatej megfelelő tápanyagtartalmát, úgy, hogy közben, hogy az ő szervezetében is marad némi tartalék.

Az anyatej vastartalma például alacsonyabb, mint az egyéb vasforrásoké, viszont kb. 50%-a felszívódik, míg az egyéb vastartalmú étkekből csak kb. 5%. A vasbevitel fontossága miatt is sok kultúrában állati eredetű táplálékok képezik az első ételeket, amelyek bőven tartalmaznak teljes értékű fehérjét, koleszterint, kolint és egészséges zsírokat. A hús cinkben, vasban és B vitaminokban is gazdag. (Itt szeretnék mindenkit emlékeztetni Dr. Michael Eades: A földművelők és a vadászó-gyűjtögetők táplálkozása és egészsége című írására, amelynek végén egyértelműen állást foglal a gabonák, mint első táplálék ellen, és tudtunkra adja, hogy mindhárom gyerekének pürésített húst és zöldséget adtak első ételként. Eades a világ egyik vezető szakértője, Protein Power című könyve több mint négy millió példányban kelt el, szakterülete a fogyás, az anyagcsere, és a táplálkozástudomány).

A hozzátápláláshoz türelem és figyelem szükséges, egyszerre csak egy újdonsággal szolgáljunk a baba számára. Minden gyerek máshogy reagál a különböző ételekre. Ha meggyőződtünk róla, hogy semmilyen allergiás reakció nem lépett fel, akkor jöhet a következő új étel. Elsősorban bőrreakciók, az arcon, hajlatokban kialakuló pirosodás, ekcéma-szerű tünetek, a széklet megváltozása, puffadás, hasfájás, az alvásrend felborulása jelezheti, hogy a baba nem jól tolerálja az új ételt. Ne csodálkozzunk azon, ha bizonyos ízek vagy textúrák nem nyerik el a baba tetszését. Nem mindenkinek tetszik ugyanaz, az ízlés már ilyen korban is egyéni. Később újra lehet próbálkozni ugyanazzal az étellel, mert lehet, hogy a baba másodszorra már elfogadja. Semmiképpen ne erőltessük.

Megjelent!
Mezei Elmira új szakácskönyve a gyerekes szülőknek

Sok mozgás, friss levegő, napfény és paleolit finomságok - ezekre van szüksége gyermekünknek, hogy egészséges és boldog legyen. Mezei Elmira régóta várt, új szakácskönyve változatos, ötletes és egyszerű receptekkel segít a paleo iránt elkötelezett szülőknek összeállítani az ideális étrendet gyermekük számára.

A könyv 20% kedvezménnyel, ingyenes házhozszállítással megrendelhető a kiadónál az alábbi linkre kattintva:
www.jaffa.hu/konyvek-reszletek.php?konyv_id=2740

Az anyatej 50-60%-ban zsírból áll, a babák egészségéhez és megfelelő növekedéséhez nélkülözhetetlenek az egészséges zsiradékok. Ételeikhez egy kiskanálnyi kókuszzsírt, halolajat, tisztított vajat, csontvelőt, vagy lágy tojássárgáját keverhetünk. Az anyatejből a babák hatszor annyi koleszterint vesznek magukhoz, mint egy felnőtt a táplálékából. A tojásnak először csak a sárgáját kínáljuk, a fehérje az, ami általában allergizál, tehát ezt csak egy éves kortól adjuk! A szervezet megfelelő koleszterin ellátottsága segíti az agy- és az idegrendszer fejlődését, a kiegyensúlyozott hormonális működést, és az epetermelődést.

Az első zöldségeket párolva vagy tartalmas húslevesben főzve, és pürésítve kínáljuk. Kiváló választás a sárgarépa, a cékla, az édesburgonya, a sütőtök, a tök, a cukkini, a paszternák, a brokkoli. Tojás sárgáját, egy kiskanályi bio csirkemájat, pürésített húst, és a fent említett valamelyik zsiradékból egy keveset keverhetünk a főzelékbe. Az avokádó, az érett banán, a sárgadinnye, a barack, az alma is jó opciók lehetnek, maximum egy étkezésben egy nap. A babák kb. 1 éves korig nem termelnek a gabonák emésztéséhez szükséges enzimeket. Ezután az egyéni szükséglet szerint el lehet dönteni, hogy egy kevés rizst beiktatunk-e az étrendbe, avagy sem. Hosszas áztatás, vízcsere és főzés után könnyebben emészthetővé válnak a gabonaszemek.

A babáknak készített ételekhez érdemes felkutatni a lehető legtisztább forrásból származó alapanyagokat. A biozöldség elérése már nem olyan problematikus, piacokon, házhozszállítással, biokertészetekben is vásárolhatunk. Budapest belvárosában, a Szimpla kertben is van termelői piac. A XIII. kerületben a Szent László és Szegedi út kereszteződésénél lévő Virágpiacon vasárnaponként termelői piac üzemel. Újpesten és a Csörsz utcában van egy ökopiac, ahol biohúsokat is árulnak. A Naturexpress webáruház termékeit is érdemes átnézni. A Lile családi gazdaságot is ajánlom. A Póth család Vác, Gödöllő Szada, Veresegyháza, Budapest körzetében szállít ki. A hortobagy.eu-n találhat bio húsválasztékot, aki abban a körzetben él. Halak tekintetében érdemes megnézni a biohal.hu és a biobarlang.hu kínálatát. A magasabb árakat ellensúlyozza az a tény, hogy egészen kis mennyiségekre van szükség egy-egy étkezéshez. Érdemes a kész hús- vagy halpüréből kis adagokat lefagyasztani, és igény szerint felhasználni.

És végül néhány gondolat a 2011 óta érvényben lévő 4-6 hónapos kor közötti gluténbevezetés ajánláshoz, aminek lényege, hogy a gluténtartalmú ételeket legideálisabb a 4.-ik és a 6.-ik hónap között bevezetni (háztartási keksz formájában!), mert ezzel csökkenthetjük a későbbi gluténérzékenység kialakulásának rizikóját. Minden eddigi tudásunk alapján a csecsemők bélrendszeréről, illetve a glutén emberi emésztőrendszerre gyakorolt hatásáról, muszáj volt alaposabban utána néznem a tudományos háttérnek, amiből ez az ajánlás született. A folyamat alapos visszafejtése után kiderült, hogy lényegében egyetlen vizsgálat eredményére alapozva fogalmazták meg (Jill M. Norris és mtsai: Risk of Celiac Disease Autoimmunity and Timing of Gluten Introduction in the Diet of Infants at Increased Risk of Disease. JAMA. 2005 May 18;293(19):2343-51.).

Már a címében is benne van, hogy a vizsgálat nem általános, hanem megnövekedett rizikójú mintán készült, vagyis I-es típusú cukorbeteg illetve cöliákiás szülők gyerekeit vizsgálták. A 4 hónapos kor előtt bevezetett glutén jelentős rizikónövekedést eredményezett, ami nyilvánvaló, hiszen az ennyire fiatal csecsemők bélrendszere még éretlen, a bélnyálkahártya sejtjei között lévő szoros összeköttetések csak fokozatosan alakulnak ki. A vizsgálatot lefolytató tudósok maguk is kijelentik, hogy "a gliadin önmagában képes átreresztővé tenni a bélfalakat, és így egyre nagyobb mennyiségben kerül a véráramba". A 7.-ik hónap után bevezetett glutén "marginálisan" magasabb rizikót eredményezett. Ezt az eredményt nehezen tudták értelmezni, viszont belátták, hogy a 7 hónapos kor után már nagyobb mennyiségű gluténtartalmú étellel próbálkoznak a szülők, akár naponta kétszeri étkezésnél is, és a mennyiségi növekedés egyértelműen nagyobb provokációt jelent. Ennyi a tudomány. Ők maguk leírják, hogy a cöliákia és az I-es típusú cukorbetegség epidemiológiája nagyon hasonló, illetve, hogy a két betegség gyakran párhuzamosan jelenik meg, és a gluténnal való korai találkozás megemeli az I-es típusú cukorbetegség kialakulásának rizikóját, ebből mégis egy mindenkire kiterjesztett, általános ajánlás született.

A paleolit táplálkozás felfogása szerint a glutént sem 4, sem 6 hónapos, sem semmilyen más életkorban nem szükséges bevezetni a gyermekek étrendjébe, mert ezzel számtalan emésztőszervi, idegrendszeri és immunológiai problémának elejét vehetjük.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre