Maria Cross:
Az agy méregtelenítése

Forrás:Maria Cross: How to Detox Your Brain

Fordította: Czárán Judit

Hogyan őrizzük meg agyunk egészségét, fiatalos működését és éles eszünket?

 

A Google adatkezelési elvei

 

2016-ban Yoshinori Ohsumi japán sejtbiológus Nobel díjat kapott az autofágia felfedezéséért. Az autofágia olyan folyamat, melynek során a szervezet megtisztítja önmagát az elöregedett sejtösszetevőktől, illetve újrahasznosítja azokat. A felfedezés maga korszakalkotó volt, de a folyamat működtetése egyáltalán nem bonyolult, mi magunk is képesek vagyunk rá.

Az autofágiáról

Az autofágiát a "sejtek nagytakarításának" szokták nevezni - a görög szó maga "önemésztést" jelent, és a folyamat minden emlős sejtjeiben és szöveteiben folyamatosan zajlik.

Arra már az 1960-as években rájöttek a tudósok, hogy a sejtek képesek a saját összetevőiket elpusztítani (1). Ezek lehetnek sérült fehérjék vagy sejtrészecskék, melyek minden neurodegeneratív betegségben, például Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórban szenvedő ember szervezetében kimutathatók. (2)

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Az agysejtek számára különösen fontos ez a minőségellenőrzési folyamat. Ha az autofágia jól működik, akkor védi az idegsejteket, illetve lassítja az említett neurodegeneratív betegségek progresszióját. És fordítva, ha az autofágia nem működik, vagy nem megfelelően működik (3), akkor az illető megbetegszik.

Az elöregedett, elhasznált sejtrészecskék elpusztításán túl az autofágia folyamata magában foglalja a vírusok és baktériumok bekebelezését, illetve elpusztítását is, valamint a megváltozott szerkezetű fehérjék kitakarítását a szervezetből, ami esetünkben azt jelenti, hogy lebontja őket aminosav összetevőikre, majd újrahasznosítják őket.

Megváltozott szerkezetű fehérjéknek a hibás, illetve torzult fehérjéket nevezzük. A sejtfehérjék aminosavak láncolatából állnak, mely láncok különböző struktúrákat alkotnak. Minden egyes fehérjének más a feladata, ám ha megváltozik a fehérje szerkezete, akkor ezt a feladatot nem tudja többé ellátni, ami betegségekhez vezethet (4).

Vannak megváltozott szerkezetű fehérjék, amelyek aggregátumokká állnak össze. Az idegsejtek különösen hajlamosak a fehérje aggregációra, ami az idegsejt elhalásának az egyik jele. A tau-csomók és az amyloid-béta-plakkok jó példái ezeknek az elszabadult fehérjéknek, amelyek nagyon jellemzőek például az Alzheimer kórra. A kutatók azt feltételezik, hogy a nem kielégítő autofágia lehet a felelős ezeknek az fehérjecsomóknak a kialakulásáért (5).

"A fehérjék és a sejtszervecskék integritásának nem megfelelő szabályozása pusztító neurodegeneratív betegségek kialakulásához vezethet" (6)

Mit lehet tenni?

A tudósok lázasan kutatják, hogyan lehetne gyógyszeresen serkenteni az autofágia folyamatát a központi idegrendszerben. De megoldást még nem találtak. És hát őszintén szólva az autofágia nem is olyasmi, amit gyógyszerrel kell serkenti. Ugyanis a dolog magától is megtörténik - ha hagyjuk.

És tudja, mivel lehet szabaddá tenni az utat az autofágia előtt? Úgy, hogy nem eszünk. Ha hagyjuk az emésztőrendszerünket időnként levegőhöz jutni, akkor a csoda magától megtörténik.

Mikor az ember táplálkozik, emészt, anyagcserét folytat, akkor az autofágia szünetel. Olyankor a sejtek mással vannak elfoglalva. De ha koplalunk, azzal serkenteni tudjuk az autofágiát. A táplálékmegvonás "a legtöbb szövetünket" autofágiára készteti (7).

Ez persze nem azt jelenti, hogy éheznünk kell vagy alultápláltaknak kell lennünk. Már egy egyszerű, rövid ideig tartó koplalás is segít.

"Az egyik bizonyítottan hatékony módja az autofágia serkentésének a táplálékmegvonás. "

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A koplalásról

Az emberek évezredek óta gyakorolják a böjtölést, mégpedig különböző okokból, amelyek közt vannak egészségügyi és vallási okok, de olyan is van, aki egyszerűen csak fogyni akar. Koplalni sokféleképpen lehet, vannak erre könnyebb és nehezebb módszerek. Az időszakos koplalás (angol rövidítés: IF) napjainkban egyre elterjedtebb, noha pont ez a fajta böjtölést "már az ókor kezdetétől" gyakorolták (8).

Bár az IF-nek nincs hivatalos definíciója, a dolognak számos változata ismert. A legnépszerűbb talán a "korlátozott időablakban történő étkezés", mivel ezt a legkönnyebb betartani. Ilyenkor az ember a nap 24 órájából csak egy meghatározott időintervallumon, mondjuk 8 órán (vagy annál is kevesebb időn) belül, tehát például csak délelőtt 11 és este 8 között vehet magához táplálékot. Egy másik a "periodikus koplalás", mikor két vagy több napig semmit nem eszünk, de ezt csak orvosi felügyelet mellett tanácsos csinálni. Az "egy nap evés, egy nap koplalás" változatban csak minden másnap vehetünk ételt magunkhoz. Az iszlám követői pedig a Ramadan alatt napkeltétől napnyugtáig nem fogyaszthatnak semmit.

A koplalás az ember számára természetes állapot. A mi vadászó-gyűjtögető őseink is sokat koplaltak, hiszen akkor még nem voltak boltok, és nem volt élelmiszeripar, amely egyfolytában evésre bíztatta volna az embereket. Mivel a mezőgazdaság elterjedése előtt élt emberek számára a táplálék megszerzése komoly kihívást jelentett, fontos volt, hogy mind fizikailag, mind mentálisan fittek legyenek olyankor is, amikor éhesek. Hiszen üres gyomorral is fontos döntéseket kellett meghozniuk, és gyorsan kellett futniuk.

Már azzal, ha a főétkezések közt nem nassolunk, és csak olyankor eszünk, amikor tényleg éhesek vagyunk, hatékonyan tudjuk mímelni az őseink által követett evési mintázatot, és ezzel segíthetjük az autofágia folyamatát. Ha az éjszakai koplalás idejét alaposan elnyújtjuk, vagyis korán vacsorázunk és későn reggelizünk, az már hatékony és a legtöbb ember számára jól menedzselhető formája az időszakos koplalásnak.

Így működik a dolog

Az inzulin hormonnak kulcsszerepe van az autofágiában. Az inzulint a hasnyálmirigy termeli, amikor az étel, főleg a szénhidrát, bekerül a gyomorba. A szénhidrátok közé tartoznak a gabonafélék és más keményítő tartalmú magvak, a kenyér- és tésztafélék, a sütemények, a rizs, a burgonya, illetve a sós és édes rágcsálnivalók.

Mikor az ember inzulint termel, az autofágia leáll (9). Viszont mikor nem eszünk, akkor nem termelünk inzulint, és ilyenkor az autofágia beindul.

Ezzel kapcsolatban eddig rágcsálókon végeztek vizsgálatokat, mivel a dolog náluk is hasonlóképpen működik. Egerek agyában, ha megvonják tőlük a táplálékot, azonnal és "nagymértékben" felgyorsul az autofágia (10). Az idegsejtjeikben csökken a fehérje csomók kialakulása és nő a myelin burok vastagsága. A myelin burok egy védőréteg, amely az idegsejteket veszi körül.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ha a patkányokat és egereket IF-diétán tartják, akkor kevésbé alakulnak ki náluk idegrendszeri működési zavarok és betegségek (11).

"Az autofágia a központi idegrendszer (angol rövidítés: CNS) öregedésének és degeneratív elváltozásainak belső szabályozója. "(12)

Az IF -fel nem veszítünk energiát

Az időszakos koplalás alatt a szervezet ugyanúgy működik, mint máskor, nem veszít energiát és nem csökken a test izomtömege.

A glükózt az izmok és a máj tárolja el glikogén formájában. Az eltárolt energiamennyiség kb. 2000 kalóriának felel meg. Mikor koplalunk, akkor a szervezet ezt a glikogént használja fel, hogy energiához jusson.

Glükózt a szervezet testzsírból is elő tud állítani. Az éjszakai koplalás hatására a test elkezd zsírt és ketonokat égetni, utóbbiakat is zsírból állítja elő a szervezet. Glükóz hiányában az agy számára a ketonok szolgálnak üzemanyagul.

Fehérjét azonban nem tud tárolni a szervezet, ezért jó minőségű fehérjét minden étkezéshez fogyasztani kell. A fehérjék aminosav láncok, és ezek az aminosavak az elfogyasztásuk után azonnal hasznosulnak (13).

Annak ellenére, hogy koplalás közben nem jutunk fehérjéhez, a vérünkben és a szöveteinkben az aminosav koncentrációja többé-kevésbé változatlan marad, így az izmok nem épülnek le. Ennek az az oka, hogy néhány óra koplalás után "beindul az autofágia folyamata, amelynek során a szervezet aminosavakat termel" (14).

Az autofágia során lebomlott aminosavak a sejten belüli folyadékba kerülnek - ez a sejt folyadék összetevője - és ott reciklálódnak. Ezeket az újrahasznosított aminosavakat aztán energiaforrásként használja a szervezet, illetve új fehérjéket állít elő belőlük (15).

Vagyis az autofágiának kettős szerepe van: egyrészt eltávolítja és újrahasznosítja a sejtben levő mérgező összetevőket, amivel egészségesen tartja őket, másrészt ellátja a szervezetünket fehérjével és energiával olyankor is, amikor nem jutunk ételhez.

De van egy harmadik, agyvédő hatása is a dolognak. A koplalás ugyanis növeli a szervezetben az "agyi eredetű növekedési faktor" (angol rövidítés: BDNF) szintjét. A BDNF védi az idegsejteket, mégpedig azáltal, hogy ellenállóbbá teszi őket a különböző károsodásokkal szemben. A BDNF ezen kívül a szinapszisokat is erősíti (a szinapszis az idegsejtek közti struktúra, amelyen keresztül az információ-átadás zajlik), továbbá serkenti az új idegsejtek és szinapszisok képződését.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A BDNF alacsony szintje számos idegrendszeri rendellenességgel, például a súlyos depresszióval, az epilepsziával, az Alzheimer-kórral, az autizmussal és a skizofréniával is kapcsolatba hozható.

További előnyök

Az autofágia egy természetes, védőhatással bíró biológiai folyamat, amely nemcsak az idegrendszeri megbetegedésektől véd: a sejteken belüli nagytakarítás más gyakori betegségek ellen is hatásos, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a sztrókot, a rákot és a 2-es típusú cukorbetegséget (16).

Az autofágia esetleges rákmegelőző hatásának bizonyításához még alaposabb vizsgálatokra van szükség, az ezzel kapcsolatos kutatások egyelőre kezdeti szakaszban vannak. De a rosszul működő autofágia ismert módon hozzájárul a daganat növekedéséhez. Ezért

"A koplalás ígéretes lehetőség az autofágia szabályozására, a rákellenes terápiák hatékonyságának növelésére, valamint az egészséges sejtek védelmére. " (18)

Az ügyben egyelőre várjuk a további eredményeket, de addig is, akik szeretnének jó külsővel sokáig élni, jó, ha tudják, hogy az autofágia talán legnagyobb előnye az, hogy az öregedés ellen hat.

Értik a logikát, ugye? Ha időnként nem eszünk és nem kell emésztenünk, azzal lehetővé tesszük a szervezetünk számára, hogy elvégezzen bizonyos fontos karbantartási és javítási munkákat. Viszont, ha folyton eszünk, azzal folyamatosan stresszben tartjuk a testünket.

Számos vizsgálat igazolja, hogy ha egerek kevesebb kalóriát fogyasztanak, vagy időszakosan koplalnak, akkor tovább élnek. A patkányoknak, akiket egész életükben az IF módszerrel táplálták, duplájára nőtt az élettartamuk azokhoz a társaikhoz képest, akik annyit kaptak enni, amennyit akartak (19).

"Mivel a nem kielégítő/csökkent autofágia gyorsítja az öregedést, az autofágia folyamatának serkentése valószínűleg gátolja az öregedést, illetve meghosszabbítja az életet. " (20)

Napjaink táplálkozásának talán legrémesebb vonása az, hogy egyre többet nassolunk. Nézzük csak meg, hogy a szupermarketekben hány sorban vannak tele a polcok nassolnivalókkal. Nem elég, hogy tele vannak tartósítószerekkel és addiktívak, ráadásul mindegyik szénhidrátokból áll, illetve agyon van sózva vagy cukrozva.

Ha meglát valami ilyesfajta ropogtatnivalót, mindig gondoljon annak magas glükóz tartalmára, a saját egekbe ugró inzulinszintjére és a ropogtatnivaló autofágiát ellehetetlenítő hatására. Ha valaki egész nap nassol, azzal folyamatosan kikapcsolva tartja az autofágia folyamatát.

A Mondelez International, egy hatalmas amerikai snackeket gyártó vállalat, amely elkötelezte magát a "nassoljunk egészségesen" elv mellett (jelentsen ez akármit is), 2019-ben publikált egy áttekintést a globális snack-divatokról (21). Amit tartalmazott, az nagyjából megjósolható volt, de van benne egy megdöbbentő adat is, mégpedig az, hogy a Föld felnőtt lakosságának majd 60%-a mondta azt, hogy - szemben a korábban megszokott három főétkezéssel - inkább naponta többször eszik kevesebbet. Ráadásul ezek aránya az Y generációban a 70%-ot is eléri. A nassolás az összes piackutatás szerint hozzátartozik a modern élethez.

Ami biztosan hozzájárul a modern kor civilizációs betegségeihez.

A modern élethez azonban az is hozzátartozik, hogy a nassolás káros hatásainak ellensúlyozására rengeteg olyan terméket árulnak, amelyek állítólag méregtelenítik és tisztítják a szervezetet. Számtalan tea, zöldség- és gyümölcslé, étrend-kiegészítő és por kapható, amikkel az elkövetett bűnöket próbáljuk meg jóvátenni, ám a kvázi-vallásos blablának, amivel eladják őket nekünk, nem sok köze van a tudományhoz.

Ennél sokkal jobb alternatíva az, ha visszatérünk a régi rendszerhez, ami bele van építve a biológiánkba. Az agysejtjeink megtisztításával javíthatjuk a memóriánkat és csökkenthetjük az olyan idegrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. És lehet, hogy még tovább is élünk, anélkül, hogy ehhez bármit is vennünk kellene.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

(1) https://www.nobelprize.org/prizes/medicine/2016/press-release/

(2) https://www.nature.com/articles/emm201213

(3) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3059259/

(4) http://sitn.hms.harvard.edu/flash/2010/issue65/"> disease

(5) https://www.tandfonline.com/doi/full/10.4161/auto.6.6.12376

(6) https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0959438818300011

(7) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3059259/

(8) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4516560/?TB_iframe=true&width=921.6&height=921.6

(9) http://genesdev.cshlp.org/content/21/22/2861.full?__hstc=3584879.
7921bf0d7ab734f9822a9c3981f04695.1523145601954.1523145601955.1523145601956.1&__hssc=3584879.
1.1523145601957&__hsfp=1773666937

(10) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3059259/

(11) https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1550413113005032#bib67

(12) https://www.mdpi.com/1422-0067/18/3/598

(13) https://www.researchgate.net/profile/Caoileann_Murphy/publication/300407161_Per_meal_dose_and_frequency_of_protein_
consumption_is_associated_with_lean_mass_and_muscle_performance/links/572cb7bb08ae7441518e6155/Per-meal-dose-and-frequency-of-
protein-consumption-is-associated-with-lean-mass-and-muscle-performance.pdf

(14) http://genesdev.cshlp.org/content/21/22/2861.full?__hstc=3584879.7921bf0d7ab734f9822a9c3981f04695.1523145601954.1523145601955.
1523145601956.1&__hssc=3584879.1.1523145601957&__hsfp=1773666937

(15) http://genesdev.cshlp.org/content/21/22/2861.full?__hstc=3584879.7921bf0d7ab734f9822a9c3981f04695.
1523145601954.1523145601955.1523145601956.1&__hssc=3584879.1.1523145601957&__hsfp=1773666937

(16) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5411330/?fbclid=IwAR1wccGWzWuXs-jmUtGofe4LNPY-jsG2MyCHf4XjKNz0IU2G6wLSciY3zAs

(17) https://www.nobelprize.org/prizes/medicine/2016/press-release/

(18) https://www.scielo.br/pdf/clin/v73s1/1807-5932-clin-73-e814s.pdf

(19) https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1550413113005032#bib67

(20) https://www.intechopen.com/books/feed-your-mind-how-does-nutrition-modulate-brain-function-throughout-life-/
dietary-impact-on-neuronal-autophagy-control-and-brain-health

(21) https://ir.mondelezinternational.com/news-releases/news-release-details/mondelez-international-releases-
first-ever-state-snackingtm