Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Az asztma és a jobb félteke

Az un. atópiás betegségek és ezen belül azt asztma szoros kapcsolatot mutat a jobbfélteke túlműködésével, aminek gyakori, de nem biztos jele a bal- ill. a kétkezesség. A jobbféltekei dominancia bizonyos lelki sajátosságokkal is jár, nem véletlen tehát, hogy az atópia körébe tartozó betegségekkel gyakran jár együtt félénkség, szorongásosság, depresszív hajlam.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A figyelem a balkezesekre irányult

A balkezességnek ősidők óta baljós jelentéseket tulajdonítottak, s nem is olyan rég még szokás volt a balkezes gyerekeket jobbkéz használatra átszoktatni. Azaz, a balkezességet kezdetben csupán a "rendellenes" eszközhasználattal kapcsolták össze. Aztán kezdtek felfigyelni arra, hogy az átszoktatott gyerekek közt több a tanulási zavaros, dadogó, diszlexiás. Ma már tudjuk, hogy ennek semmi köze nincs az átszoktatáshoz, ez a balkezességgel jár. Hogy a balkezesség immunológiai zavarokkal is járhat, arra két neurológus, Norman Geschwind és Peter Behan figyeltek fel. 1982-ben megjelent két vizsgálatukban kimutatták, hogy a balkezesek közt 2.5-ször gyakoribbak az autoimmun betegségek, és 12-szer gyakoribbak a különféle fejlődési zavarok, mint tanulási zavar, dadogás, diszlexia (Geschwind és Behan, 1982). Hamarosan azt is igazolták, hogy a balkezesek közt kiugróan gyakoriak az atópiás betegségek, azaz a magas IgE szinttel jellemezhető allergiás betegségek, mint ekcéma, szénanátha, asztma, ételallergia, stb. (Geschwind és Behan, 1984). Az orvostudományban a felfedezések időpontjának mindig nagy jelentősége van: az atópiás betegség és a balkezesség kapcsolatát korábban nehéz is lett volna felismerni, mivel az atópia gyakoriság a 20. század közepe tájától kezdett szembetűnően megnőni.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Norvégiában például 1948-ban a gyermekek körében 0.4%, 2005-ben 20% volt az asztma gyakorisága, azaz az asztmás megbetegedések aránya ötvenszeresére nőtt (Gibson és mtsi., 2013). Geschwind, Behan és Albert Galaburda együtt alkották meg a GBG modell néven híressé vált teóriájukat, miszerint a tesztoszteron - mennyiségétől függő mértékben- lassítja a magzati életben a balfélteke növekedését (Geschwind és Galaburda, 1987). Mivel a balféltekében találhatók a beszédért, a számolásért, az olvasásért, a fókuszált figyelemért felelős agyterületek, ez rögtön megmagyarázta, miért a fiúknál gyakoribbak az e funkciókat érintő lemaradások, ill. zavarok. Ha a tesztoszteronhatás túl erős, akkor a balfélteke lemaradása oly mértékű, hogy kialakul a jobbféltekei dominancia, aminek gyakori következménye a balkezesség vagy kétkezesség. A jobb- vagy balféltekei dominancia alatt azt értjük, hogy valamely félteke folyamatosan aktívabban működik, mint a másik. Az emberek többségében a balfélteke aktívabb. A kutatók az immunológiai problémákat azzal magyarázták, hogy a tesztoszteron lassítja a csecsemőmirigy fejlődését is, amely a saját szövetek felismerésében fontos szerepet játszik. Bár az un. sejtes immunitás nincs kapcsolatban az atópiával, az intenzív kutatások mégis megerősítették a jobbféltekei dominancia és az atópiás betegségek kapcsolatát, azaz az összefüggést valami más magyarázza. Fontos szem előtt tartani, hogy a jobbfélteke dominancia nem feltétlen jár mindig balkezességgel, továbbá az atópiás hajlam, amit a magas IgE szint jelez, nem feltétlen manifesztálódik atópiás betegségben. Így sok balkezes nem atópiás beteg és a jobbkezes atópiás betegek egy része viszont jobbfélteke domináns.

Atópia és személyiség

A kutatások másik iránya személyiségjellemzők, ill. bizonyos pszichés állapotok és az atópiás betegségek közt figyeltek meg kapcsolatot. A félénk, gátolt, visszahúzódó vagy erősen introvertált gyerekek körében sokkal gyakoribb a szénanátha, az asztma, mint a felszabadult, extrovertált gyerekek közt (Bell és mtsi., 1990; Kagan és mtsi., 1991). Más vizsgálatok a depresszió és az atópiás betegségek közt találtak szoros kapcsolatot (Bell és mtsi., 1991). Vizsgálatokban asztmásokat (Fernandes és mtsi., 2005) és atópiás bőrbetegségben szenvedőket (Kim és mtsi., 2006) szorongónak és visszahúzódónak találtak. Egy finn vizsgálatban 31 éves követés során az atópiás betegek (asztmások, szénanáthások és ekcémások) közt 3-szor gyakoribbnak találták a már kórházi kezelést is igénylő depresszió gyakoriságát a nem atópiásokhoz képest (Timonen és mtsi., 2001). Mivel a félénk temperamentum biológiai sajátosság, kézenfekvő volt, hogy kell legyen valami közös a személyiség és az immun problémák biológiai meghatározottságában.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A balkezesség előny vagy hátrány?

A fosszilis leletek vagy barlangfestmények elemzése alapján a balkezesség mindig is jelen volt az ember evolúciójában. Ha azonban a balkezességgel tanulási és fejlődési zavarokkal és immunbetegségekre való hajlam jár, miért nem rostálódott ki ez a tulajdonság évmilliók alatt? A kérdés megválaszolásához fontos megkülönböztetni a normál és a patológiás balkezességet; ez a probléma a kutatási eredményeket is erősen torzítja. A patológiás balkezességet magzatfejlődési rendellenességek és ártalmak okozzák, amelyek jórészt modernkori problémákból fakadnak ugyanúgy, amiként a különféle betegséghajlamok is a 19-21. századi megváltozott életmód következményei. Ha abból indulunk ki, hogy a balkezesség minden népnél előfordul, azt kell feltételezzük, hogy a balkezességet szelekciós tényezők nem kiiktatták, hanem fenntartották, azaz balkezesnek lenni valamilyen előnyökkel járt. Pl. a balkezeseknél ügyesebb a két kéz közti kooperáció, azaz olyan korokban, ahol az eszközkészítés fontos volt, a balkezesek előnyt mutattak. A balkezesek ugyancsak kreatívabbak, és jobbak a jobbféltekei ősi funkciókban (pl. zene). A balkezesség ma a sportban, régen a harcban jelentett előnyt (Faurie és Raymond, 2013). Egyes vizsgálatok szerint a balkezesek társadalmilag sikeresebbek, vagyonosabbak (Llaurens és mtsi., 2009). Mindenesetre elgondolkodtató tény, hogy az USA legutóbbi 15 elnökéből 8 balkezes volt.

Mi köze az agynak az atópiához?

A két kutatási irányzat az agykutatás eredményeiben találkozik.

A két félteke eltérő érzelmi sajátosságait igen sokféle megközelítés bizonyította. A féloldali agysérülést szenvedetteknél, az agy egyik felének az elaltatásával, a patológiás sírás, ill. nevetés vizsgálatával nyert adatok egyértelműen bizonyították, hogy a balfélteke a pozitív emóciók, a jobbfélteke pedig a negatív érzelmek észlelésére és átélésére specializálódott. A jobbfélteke "őrszem" funkciót lát el, tizedmásodpercekkel előbb értesül mindenről, ugyanis ő a veszélyészlelő. Későbbi kutatásokból az is világossá vált, hogy a balfélteke felelős a közelítő, azaz a jutalomvezérelt viselkedésért, ami személyiségjellemzőként a kíváncsiságban, új dolgokkal szembeni nyitottságban, felszabadultságban, közvetlenségben nyilvánul meg. Ezzel szemben a jobbfélteke a viselkedésgátlásért és az elkerülő viselkedésért felel, s ez személyiségvonásként gátoltságban, félénkségben, fokozott szorongásosságban és depresszióhajlamban érhető tetten (Szendi, 2001). Richard Davidson és Nathan Fox már csecsemőkön kimutatta, hogy az EEG-vel mért jobbféltekei dominancia a gátolt, szorongó személyiség előfutára, s felnőttkorban az ilyen emberek hajlamosabbak szorongásos betegségekre és depresszióra (Szendi, 2001).

Az eredmények megmagyarázzák azt a régi tapasztalatot, hogy létezik egy "atópiás" személyiség, és ez egyben kihúzza a talajt azon spekulációk alól, amelyek az asztmát "elfojtott sírásnak" tekintette, vagy pszichés alapon próbálta értelmezni az atópiás tüneteket.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Két további érdekes kérdés merülhet fel a kedves olvasóban. Az egyik, hogy milyen immunológiai hatások miatt hajlamosít a jobbféltekei dominancia atópiás betegségekre, a másik kérdés leginkább azokat foglalkoztathatja, akik ilyen betegségben szenvednek, vagy ilyen rokonuk van: miért súlyosbítják a stresszhelyzetek az atópiás tüneteket?

Az immunrendszer és az agy

A GBG modell már eleve azokra az empirikus adatokra épített, miszerint a balkezesség, tágabban a jobbféltekei dominancia hajlamosít immunbetegségekre, azaz autoimmun ill. atópiás betegségekre. Ismerve a két félteke eltérő működését, nem meglepő az, hogy a féltekei idegi hatások az immunrendszer működését is eltérően befolyásolják. A vizsgálatok szerint a balfélteke serkenti a sejtes immunitást, míg a jobbfélteke a balfélteke gátlásán keresztül fékezi azt. Másként fogalmazva, a balfélteke domináns emberek védettebbek pl. a rákkal szemben, s az a régi megfigyelés, hogy a depresszió hajlamosít a rákra, abban leli magyarázatát, hogy a fokozott jobbféltekei aktivitás csökkenti a sejtes immunitást (Stoyanov és mtsi., 2012). Az atópiás betegségekben meghatározó szerepet játszó IgE (lásd. keretes írásunkat) az immunrendszer humorális ágának "terméke". A vizsgálatok igazolták, hogy jobbféltekei dominancia esetében az IgE szint az átlagnál jóval magasabb (Hassler and Gupta, 1993). Ha a szervezet találkozik egy allergénnel, amelyre érzékeny, az allergénhez kapcsolódó IgE molekulák gyulladásos reakciót indítanak el a szervezetben, mivel az allergént "támadónak" vélik. Hogy kiből lesz végül atópiás beteg, azt a következőkből érthetjük meg.

Az immunműködések és az agy kölcsönhatásai kétirányúak. Egyrészt az agy stresszt észlelve képes serkenti az immunvédekezést, másfelől fontos az immunválaszt mederben tartani is, nehogy a test ellen forduljon, mint azt autoimmun és atópiás betegségekben tapasztaljuk. A túlszaladó immunválasz egyik szabályozója a kortizol nevű ismert stresszhormon.

Érdekes vizsgálati módszerrel lehetett megállapítani, hogy a kortizolszint szabályozását a jobbfélteke végzi. A vizsgálati személyek szemére olyan kontaktlencsét helyeztek, amely vagy a bal vagy a jobb látóteret takarta ki. Mindkét szem bal látóteréből ugyanis a jobbféltekébe vetül a látvány, a jobb látótérből pedig a balba. Így meg lehetett határozni, hogy a levetített sokkoló, ill. semleges érzelmi hatású filmet melyik félteke nézze. Az emberek 87%-ának akkor emelkedett meg a kortizolszintje, amikor a jobbféltekéjével nézte az érzelmileg megterhelő filmet. A vizsgálati személyek kis hányadának viszont akkor emelkedett meg a kortizolszintje, amikor a balféltekéjébe vetült a látvány. Ezeknél a személyeknél tehát a kortizolszint szabályozás átkerült a balféltekébe, de a stresszre adott immunológiai választ továbbra is a jobbfélteke irányította. Náluk nagy számban lehetett különféle testi panaszokat tapasztalni (Wittling és Schweiger, 1993). A gyakoribb testi panaszok oka a stressz és immunválasz szétválása volt. Azonos stresszingerekre a jobbfélteke eleve nagyobb gyulladásos választ ad (Koch és mtsi., 2006), de az emberek többségében ezt a kortizol kordában tartja. A jobbfélteke dominánsak egy részénél azonban az allergénnel való találkozáskor kialakuló immunválaszt nem követi a kortizolszint emelkedés, mivel azt náluk a balfélteke szabályozza. Ez magyarázza az autoimmun és az atópiás betegségek balkezesek közti nagyobb gyakoriságát, és ugyanebből válik érthetővé az is, miért fokozódnak e betegségekben a tünetek stressz hatására: hiányzik a fék. Hogy ez nem csak teória: atópiás betegeknél ismételten igazolták, hogy stresszre sokkal kisebb kortizolválaszt adnak (Buske-Kirschbaum és mtsi., 2010).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Mire jó az IgE

Az IgE-t, azaz az Immunglobulin E-t 1967-ben fedezték fel, és ezt követően sorra kimutatták, hogy minden atópiás betegségben az IgE szint az egészséges személyekhez képest fokozott. Hamarosan kiderült azonban, hogy az IgE szint némely természeti népnél egy egészséges európai embernél mért értéknek akár a százszorosa is lehet, ám a természeti emberek mégsem szenvednek atópiás betegségben. A különös ellentmondásra a magyarázat az, hogy a természeti népek számos parazitával és bélféreggel fertőzöttek, és a magas IgE szint ezeket az élősködőket tartja rövid pórázon (Szendi, 2011). Ráadásul egyéb védőfunkciói is vannak, pl. csökkenti a vérrögképződési hajlamot, traumatikus sérülésnél javítja a túlélést, kontroll alatt tartja a malária kórokozóját (Duarte és mtsi., 2007) és részt vesz a rákos sejtek felismerésében. Atópiás betegek egyes vizsgálatok szerint védettebbek is a rákkal szemben (Wang és Diepgen, 2005). A magas IgE tehát evolúciós múltunkban a hasznunkra volt, csak a legújabb korban fordult ellenünk.

Végzet vagy elkerülhető?

A különféle allergiákról először a 19. század elején kezdtek az orvosi szakirodalomban írni. Az atópiás betegségek robbanásszerű terjedése az 1960-as években kezdődött. Sokan hiszik, hogy az ok a környezeti ártalmakban rejlik, azonban a növekedés ott is bekövetkezett, ahova nem települt ipar (Szendi, 2011). A valódi ok a megváltozott táplálkozási és gyógyszerszedési szokások, ezek hatására ugyanis a bélfal sejtjei kevésbé zárnak össze, és kialakul az un. szivárgó bél szindróma. Számos vizsgálat igazolja, hogy a különféle atópiás betegségekben az allergén a "lyukassá" vált bélfalon át jut be a szervezetbe, s alakul ki az allergén ellen az egész szervezetet érintő immunválasz, ami viszont általában lokális (bőrön, tüdőben, orrban, szemben, stb. ) tünetekben tapasztalható ( Liu és mtsi., 2005). A hitetleneknek elég csak elgondolkodni azon, miként okozhat az amerikai mogyoró vagy a szója elfogyasztása asztmás rohamot: a válasz a "lyukas bél" szindróma (Hijazi és mtsi., 2004). A modern étrend számos olyan élelmi anyagot tartalmaz, amely szivárgó bélszindrómát okoz (ilyen például a glutén vagy a gabona WGA lektinje). Azért nem lesz mégsem mindenki atópiás beteg, mert ennek előfeltétele a magas IgE szint és a rendhagyó féltekei dominancia viszonyok. Atópiás menetnek nevezik az allergiás betegségek egymás utáni megjelenését. Először bőrallergia, aztán szénanátha, aztán asztma, majd ételallergia jelentkezik (Tan és mtsi., 2011). Persze, soha nem késő életmódot váltani, de sok szenvedést meg lehet spórolni, ha az első intő jelet is megértik a szülők. Az alternatív orvoslásban már felmerült a gondolat, hogy az atópiás betegségeket a táplálkozás megváltoztatásával lehetne gyógyítani (Farshchi és mtsi., 2017). Ezt a feltevést a paleolit táplálkozást követők bizonyították is: a legkülönfélébb atópiás betegségek javultak vagy szűntek meg, mivel ez az étrend kiiktatja a bélfalat áteresztővé tevő élelmi anyagokat (Szendi, 2011).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Bell, IR; Jasnoski, ML; Kagan, J; King, DS: Is allergic rhinitis more frequent in young adults with extreme shyness? A preliminary survey. Psychosom. Med. 1990; 52(5): 517-25

Bell,, Iris, R.; Jasnoski,, Mary, L.; Kagan,, Jerome; King,, David, S.: Depression and allergies: Survey of a nonclinical population. Psychother.Psychosom.; 1991; 55(1) 24-31

Buske-Kirschbaum A, Ebrecht M, Hellhammer DH. Blunted HPA axis responsiveness to stress in atopic patients is associated with the acuity and severeness of allergic inflammation. Brain Behav Immun. 2010 Nov;24(8):1347-53.

Duarte J, Deshpande P, Guiyedi V, Mécheri S, Fesel C, Cazenave PA, Mishra GC, Kombila M, Pied S. Total and functional parasite specific IgE responses in Plasmodium falciparum-infected patients exhibiting different clinical status. Malar J. 2007 Jan 4;6:1.

Farshchi MK, Azad FJ, Salari R, Mirsadraee M, Anushiravani M. A Viewpoint on the Leaky Gut Syndrome to Treat Allergic Asthma: A Novel Opinion. Journal of Evidence-based Complementary & Alternative Medicine. 2017;22(3):378-380.

Faurie C, Raymond M. The fighting hypothesis as an evolutionary explanation for the handedness polymorphism in humans: where are we? Ann N Y Acad Sci. 2013 Jun;1288:110-3.

Fernandes L, Fonseca J, Rodrigues J, Vaz M, Almeida J, Winck C, Barreto J. Personality characteristics of asthma patients. Rev Port Pneumol. 2005 Jan-Feb;11(1):7-34.

Geschwind N, Behan P. Left-handedness: association with immune disease, migraine, and developmental learning disorder. Proc Natl Acad Sci U S A. 1982, 79(16):5097-100.

Geschwind, N., & Behan, P. O. 1984. Laterality, hormones, and imrnunity. In N. Geschwind & A. M. Galaburda (Eds.), Cerebral dominance. Cambridge, MA: Harvard Univ. Press. Pp. 211-224.

Geschwind, N; Galaburda, A.:Cerebral lateralization. A Bradford Book. The MIT Press 1987.

Gibson, GJ; Loddenkemper, R; Sibille, Y; Lundbäck, B: The European Lung White Book: Respiratory Health and Disease in Europe. European Respiratory Society, Sep 1, 2013

Hassler, M., & Gupta, D.: Functional brain organization, handedness, and immune vulnerability in musicians and non-musicians. Neuropsychologia, 1993;31:655-660.

Hijazi Z, Molla AM, Al-Habashi H, Muawad WM, Molla AM, Sharma PN. Intestinal permeability is increased in bronchial asthma. Arch Dis Child. 2004 Mar;89(3):227-9.

Kagan, J; Snidman, N; Julia, Sellers, M; Johnson, M.O.: Temperament and allergic symptoms. Psychosom. Med. 1991; 53(3): 332-40

Kim TS, Pae CU, Jeong JT, Kim SD, Chung KI, Lee C. Temperament and character dimensions in patients with atopic dermatitis. J Dermatol. 2006 Jan;33(1):10-5.

Koch HJ, Uyanik G, Bogdahn U, Ickenstein GW. Relation between laterality and immune response after acute cerebral ischemia. Neuroimmunomodulation. 2006;13(1):8-12.

Liu Z, Li N, Neu J. Tight junctions, leaky intestines, and pediatric diseases. Acta Paediatr. 2005 Apr;94(4):386-93.

Llaurens V, Raymond M, Faurie C. Why are some people left-handed? An evolutionary perspective. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci. 2009 Apr 12;364(1519):881-94.

Stoyanov, Z; Decheva, L; Pashalieva, I; Nikolova, P: Brain asymmetry, immunity, handedness Cent. Eur. J. Med. 2012, 7(1):1-8.

Szendi G: A humán pszichopatológiák pszichobiológiája in: Buda Béla, Kopp Mária (szerk): Magatartástudományok. Budapest, Medicina 2001.844-938. old.

Szendi G: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei. Jaffa, Bp., 2011. pp:164-189

Tan RA, Corren J. The relationship of rhinitis and asthma, sinusitis, food allergy, and eczema. Immunol Allergy Clin North Am. 2011 Aug;31(3):481-91.

Timonen M, Hakko H, Miettunen J, Karvonen JT, Herva A, Räsänen P, Koskinen O, Zitting P. Association between atopic disorders and depression: findings from the Northern Finland 1966 birth cohort study. Am J Med Genet. 2001 Mar 8;105(2):216-7.

Wang H, Diepgen TL. Is atopy a protective or a risk factor for cancer? A review of epidemiological studies. Allergy. 2005 Sep;60(9):1098-111.

Wittling W, Schweiger E. Neuroendocrine brain asymmetry and physical complaints. Neuropsychologia. 1993 Jun;31(6):591-608.