Forrás: Nina Bjelogrlic: Evidence Showing Childhood Vaccinations... JVTPR 4(1) April 7, 2025
Fordította: Czárán Judit
Az autizmusjárvány egyre dagad, az okokat is tudni véljük, csak a politikai akarat hiányzik az igazság kiderítésére.
Source: www.Freepik.com
Bevezetés
Az állatkísérletek fontosak volnának a vakcinák ellenőrzésére.(Kiros és mtsai. 2012, Golding és mtsai. 2018). Ehelyett az általánosan használt gyermekkori védőoltásokra vonatkozó biztonsági adatok szinte kizárólag a már forgalomba hozás utáni tapasztalatokra támaszkodnak. A gyermekvakcinákra vonatkozó biztonsági adatok nem tekinthetők megbízhatónak. Az az általánosan elterjedt állítás sem igaz, miszerint a vakcinák "évente több millió életet mentenek meg". (Oller & Oller 2010, lásd különösen a 7. fejezetet; továbbá Shaw 2021; és Robert F. Kennedy, Jr. 2021).
Számos állatokon és embereken végzett vizsgálatokból származó orvosi eredmény utal arra, hogy a gyermekkori védőoltások és a fejlődési rendellenességek között okozati összefüggés van, ellentétben azzal, amit az egészségügyi szakemberek és a klinikusok tanítanak, és ellentétben azzal, amit a gyógyszeripar által ellenőrzött mainstream sajtó a szülök megnyugtatására állít.
A vakcinagyártók kormányzati védelmet kaptak
1986 óta a vakcinagyártók és a vakcinákat beadó klinikusok védelmet élveznek a magánszemélyektől származó perekkel szemben (Oller et al. 2010, 639. o.).
Oller és munkatársai úgy érvelnek, hogy ha az autizmus esetei jellemzően az érintettek több mint 50%-ánál súlyosak, akkor az az elképzelés, hogy csak a felismerés javult, hamisnak tűnik.. Garner országos felmérése szerint azoknál a gyermekeknél, akik elkerülték az összes születés utáni oltást, valamint a (legtöbb tiomerzállal terhelt) K-vitamin injekciót, egyáltalán nem fordult elő az autizmus diagnózis (Garner 2021, 2022). Azaz az oltások hiánya az autizmus hiányát eredményezte.
A "biztonságosság és hatékonyság" nem bizonyított
A legtöbb klinikai vizsgálatban a kontrollcsoport egy másik vakcinát kap. Az ilyen vizsgálatok csak azt mutatják meg, hogy az egyik termék károsabb-e a másiknál. Ha az összehasonlított termékek körülbelül egyformán károsak, a CDC szerint mindkettő "biztonságos".
A vizsgálatokban módszeresen kerülik vakcina összevetését egy placeboval. Egy vizsgálatban juhokat oltottak be a vakcinával vagy egy alumínium adjuvánssal vagy egy sóoldattal (Asín és mtsai. 2020). Az első két csoportban drámai károsodás mutatkozott, szemben a sóoldatot kapott csoporttal. Az alumínium toxicitása jól ismert (Shaw & Tomljenovic 2013; Martinez, Escobar és mtsai. 2017; Martinez, Piagette és mtsai. 2017; Davidson & Winey, 2021). Valódi próbák nélkül, az egészségügyi hatóságok azt állítják, hogy minden forgalomba hozott vakcina "biztonságos és hatékony".
A vakcinák preklinikai biztonságossága nagyrészt az adjuvánsok vizsgálatán alapul
A jelenleg használt vakcinák egyike sem esett át a genotoxicitásra, termékenységre, mutagenitásra, teratogenitásra és karcinogenitásra vonatkozó standard preklinikai állatkísérleteken és egyéb vizsgálatokon (Kiros és mtsai. 2012, Golding és mtsai. 2018, Committee on the Assessment of Studies of Health Outcomes Related to the Recommended Childhood Immunization Schedule 2013, EMA 2020), amelyeket más gyógyszeripari termékek esetében általában megkövetelnek.
A vakcinák gyártásának megdöbbentően elégtelen felügyelete általában véve a COVID-19 válság során került a közvélemény figyelmébe (Gutschi 2022; Speicher, Rose és Gutschi 2023). Vizsgálatok nélkül állítják, hogy az oltóanyagokban használt adjuvánsok elenyésző adagjai bármilyen kárt okoznának (Geier & Geier 2004). Pedig bizonyított, hogy az oltóanyagokban lévő toxikus anyagok köztudottan károsak az emberre (Facciola és mtsai. 2022).
Mind a tartósítószer, a tiomerzál, mind az adjuvánsként (immunválasz fokozó) használt alumíniumvegyületek, mint például az alumínium-hidroxid, még mindig gyakori összetevői a vakcináknak. Ezek mindegyike a szervezet immunműködését felfokozza.
A tiomerzál egy higanyalapú antimikrobiális tartósítószer. Bár az epidemiológiai vizsgálatokban (Geier & Geier 2004; Hurley et al. 2010; Geier et al. 2014) és más empirikus tapasztalatok szerint (Bernard et al. 2002; Holmes et al. 2003; Geier & Geier 2007; Kern et al. 2013; Sharpe et al. 2013; Robert F. Kennedy, Jr. 2014) a tiomerzál ok-okozati összefüggésben áll az autizmussal, ennek ellenére az egészségügyi hatóságok nem tartották szükségesnek a tiomerzál kitiltását minden oltóanyagból (Gołoś & Lutyńska 2015). A tiomerzált például még mindig használják az influenza elleni oltóanyag többadagos fioláiban, annak ellenére, hogy ezeket az oltóanyagokat terhes nőknek is ajánlják (Garner 2021, 2022) A higany átjut a placentáris gáton, és hatással van a születendő gyermekekre fejlődésük egy rendkívül érzékeny időszakában (Yang et al. 1997; Kozikowska et al. 2013; Findik et al. 2016).
A kutatási eredményeket nem kilóra mérik
Bár a mainstream orvosi folyóiratok szerint, ugyanolyan fontos az autizmus okát nem találó, mint az azt felmutató vizsgálatok publikálása és fontolóra vétele. Ha megtaláljuk azt, amit keresünk, az semmissé tesz minden olyan állítást, ami szerint nemlétező okot keresünk. A sikertelen kutatások nem igazolják azt, hogy nincs is ok. Amint az első tesztpilóta áttörte a hanghatárt, elvetették azt az elméletet, hogy azt nem lehet áttörni.
Elég egyetlen megismételhető vizsgálat, amely kimutatja, hogy valamilyen vakcina, vakcinakombináció, a vakcinák valamilyen összetevője, vagy a vakcinák összetevőinek kombinációja autizmust okozott, hogy megdöntse az összes korábbi tanulmányt, amely azt állítja, hogy a vakcinák nem okozhatnak és nem is okoznak autizmust. A vakcinák támogatói érvelhetnek azzal, hogy a vakcinák soha nem okoznak neurológiai betegségeket és rendellenességeket, de Joy Garner vizsgálatai szerint mindezek az állítások hamisak (Garner, 2021, 2022). Képtelenség azt állítani, hogy az ok azért nem létezik, mert nem találják.
Sajnos, miután 1997-ben, 2000-ben és 2001-ben - attól függően, hogy melyik hatóságot kérdezték meg Sharyl Attkisson (2025) oknyomozó riportja szerint a tiomerzált állítólag alumínium adjuvánssal helyettesítették számos vakcinában, az autizmus és az idegrendszeri fejlődési rendellenességek kockázata ennek ellenére tovább nőtt (Tomljenovic & Shaw 2011, Mold et al 2018, Exley & Clarkson 2020, Boretti 2021). Attkisson szerint a kormány egyszerűen hazudott: a tiomerzált nem távolították el az összes oltóanyagból (Attkisson 2025).
Az a feltevés, hogy a tiomerzál autizmust okoz, de az alumíniumsók nem, olyan elmélet volt, amelyet soha nem teszteltek. Ami nyilvánvaló, hogy ezek az oltóanyagok és azok összetevői együttesen ok-okozati összefüggésben állnak az autizmus diagnózisok megfigyelt folyamatos növekedésével azokban az években is, amikor a hatóságok hazudtak a tiomerzál eltávolításáról.
A higany általában és különösen a tiomerzál (etil-higany)
A higany (Hg) egy szervetlen fém, amely jól ismert az emberi egészségre gyakorolt veszélyes következményeiről. Különösen károsítja a veséket és a központi idegrendszert. A tiomerzál számos vakcinában megtalálható tartósítószer, amelyről több mint két évtizede felmerült már a gyanú, hogy neurológiai rendellenességeket okozhat. A higany felhalmozódhat a központi idegrendszerben és más szövetekben (Wu et al. 2024).
A tiomerzál többek közt etil-higanyra bomlik, amit biztonságosnak hisznek, de ezt állatkísérletek cáfolják (Barret, 2005, Dorea et al, 2013). A tiomerzál becsült felezési ideje az agyban több mint hat hónap. Egy egérkísérletből származó közvetlen bizonyítékok arra utalnak, hogy a tiomerzál autista viselkedést váltott ki újszülötteknél (Li és mtsai. 2014). Geier és munkatársai (2015) összefoglalójuk szerint a tiomerzál-expozíció még a vakcinákban jelenleg alkalmazott dózisok mellett is magzati és csecsemőhalálozást, veleszületett rendellenességeket és a fejlődési zavarokat okozhat. Az oltóanyagokban lévő toxinok kumulatív hatása csak növekedhet, ahogy az oltások száma egyre nő.
Mindezen tudományos bizonyítékok ellenére a CDC a mai napon (2025. március 26.) még mindig azt állítja hogy:
"Az orvosi termékekben használt tiomerzál használata nagyon biztonságosnak bizonyult. Számos tanulmány adatai nem mutatnak arra utaló jeleket, hogy az oltóanyagokban lévő alacsony dózisú tiomerzál károsította volna a szervezetet."
Alumínium
Shoenfeld és Agmon-Levin 2011-ben leírta az adjuvánsok által kiváltott autoimmun/gyulladásos szindrómát (ASIA), amelyet "Shoenfeld-szindrómaként" is ismertek. Az alumíniumtartalmú adjuvánsok immunmediált rendellenességek egy csoportját hozza létre. Az ASIA-szindróma különböző kórképekben nyilvánul meg: vakcináció által kiváltott autoimmun betegségek, szilikonózis, Öbölháborús szindróma, makrofágikus myofascitis krónikus fáradtság szindrómával, sick-building szindróma (Caldarelli et al. 2024) és kisrostos neuropátia is (Tervaert et al. 2023). Az alumínium adjuvánsok oltóanyagokban betöltött szerepéről heves viták folynak (Tomljenovic & Shaw 2011, 2012; Principi & Esposito 2018; Crépeaux et al. 2020; Goullé & Grangeot-Keros 2020), de a vitát a megfelelő preklinikai toxicitási vizsgálatok hiánya miatt nem lehet lezárni (Tomljenovic & Shaw 2012). Az ellenzők a vakcinák okozta sérüléseket "mítoszként" és "félretájékoztatásként" utasítják el.
Néhány nemrégiben közzétett állatkísérlet azonban arra utal, hogy az alumínium adjuvánsok és az egyéb forrásokból származó alumínium egyértelmű egészségügyi kockázatot jelentenek az emberekre nézve (Freiberger et al. 2018). Az alumíniumtartalmú adjuváns vakcinával vagy alumíniummal ismételten beoltott juhoknál kognitív és szociális viselkedészavarokat, az agresszív interakciók interakciókat, sztereotíp viselkedéseket, izgatottságot és kényszeres evést figyeltek meg (Asín et al. 2020).
Mold és munkatársai (2018) öt autista személyben mértek alumíniumot. Megállapították, hogy mind az öt (15-50 éves) személy agyában átlagosan 2,3-3,82 µg/g szövetszáraz tömegű alumíniumot találtak, ami a vizsgálatuk időpontjáig az emberi agyban valaha talált legmagasabb alumíniumérték. Egy másik vizsgálatban 20 neurodegeneratív betegségben nem szenvedő donor 191 agyszövetmintájának alumíniumtartalma következetesen alacsony volt (1,0 µg/g) (Exley & Clarkson 2020). Magas alumíniumkoncentrációt (10 µg/g) mértek familiáris Alzheimer-kórban és szklerózis multiplexben is (Mirza et al. 2017, Mold et al. 2018).
A Bradford Hill kritériumait figyelmen kívül hagyó biztonsági felügyelet figyelmen kívül hagyja az egészségügyi kockázatokat
A 2000-től 2010-ig tartó évtizedben, amikor a szerző személyesen részt vett a Finn Gyógyszerügynökségnél (ma Fimea) az önkéntesen bejelentett mellékhatások okozati összefüggéseinek értékelésében, a Bradford Hill-i kritériumokat alkalmazták. Az okozati összefüggést akkor tekintették megerősítettnek, ha: 1) a nemkívánatos tünet és az oltás között időbeli kapcsolat állt fenn, 2) a tünet megjelenésének ésszerű biológiai magyarázata ismert volt, 3) bizonyíték volt arra, hogy a vakcina korábban is okozott hasonló tüneteket, és 4) ha a megfigyelt tünetre nem találtak más hihető magyarázatot (Anonymous 2023). Manapság a biológiai magyarázat igazolását már nem tartják olyan fontosnak az ok-okozati összefüggés értékelésében (Gallagher és mtsai. 2011). Ezt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) világossá tette.
A dohányipar tanulságai
Fontos leckét tanultunk a dohányiparból. A dohányzás, a tüdőrák és számos más betegség közötti összefüggés már jóval azelőtt nyilvánvaló volt az epidemiológiai vizsgálatokból, hogy a szabályozó hatóságok komolyan vették volna (Weston et al. 2003). Tanulságos a dohányzás és a dohányosoknál jelentkező betegségek kimenetele közötti ok-okozati összefüggés dohányipar hosszú ideig tagadta. Az érdekeltek évtizedekig védték a cigarettázást, mielőtt a kormányzati szervek megerősítették a dohányzás és a tüdőrák, a gyomor-bélrendszeri betegségek stb. közötti összefüggést.
Napjainkban ugyanez a tagadás folyik az oltások autizmust okozó hatásával kapcsolatban. Folyamatosan a "vakcinák biztonságosak és hatékonyak" mantra megy. A covid-19 elleni oltásokkal kapcsolatban testközelből ugyenezt látjuk. A CDC és az FDA által idézett és hivatkozott "cáfoló" tanulmányok jellemzően statisztikailag alulméretezettek, amik félrevezetik a közvéleményt.
Az autizmus előfordulására és az első MMR-oltás időpontjára vonatkozó CDC-adatok újraelemzése azt mutatta, hogy kaukázusi rasszba tartozó gyerekeknél 1.49-szeres, az afroamerikai gyerekek körében 3,36-szoros volt az autizmus kockázat (Hooker 2018). Delong (2011) a családok jövedelmét és etnikai hovatartozását kontrollálva megállapította, hogy minél magasabb volt azon gyermekek aránya, akik kétéves korukig megkapták az ajánlott védőoltásokat, annál magasabb volt az autizmus, beszéd- vagy nyelvi zavarok aránya az egyes amerikai államokban 2001 és 2007 között. Hasonlóképpen Mawson és Jacob (2025) azt találták, hogy azoknál a gyermekeknél, akik csak egy oltáson vettek részt, 1,7-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak autizmust, mint az oltatlan gyermekeknél. Sőt, amikor az oltatlanokat összehasonlították azokkal a gyermekekkel, akik legalább 11 oltástkaptak,azoknál 4,4-szer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak autizmust.
Jablonowski és Hooker (2024) nemrég megjelent áttekintése 1 542 076 oltáskombinációt vizsgált, és azt találták, hogy a nagyobb számú vakcina kombinációja exponenciálisan nagyobb számú betegségdiagnózist eredményez (1103., 1110. o.).
Következtetések
Az autizmust okozó vakcinákról szóló vitát elhomályosították a vakcinagyártásban és -forgalmazásban érdekelt felek erős pénzügyi érdekei. Mégis, a Bradford Hill-i kritériumok alapján elmondható, hogy:
(1) Számos vizsgálat alapján a tiomerzál és az adjuvánsként használt alumíniumvegyületek ismert mérgező anyagok, amelyek károsítják az idegsejteket, és különösen veszélyesek az újszülöttekre és csecsemőkre. (2) Nincsenek jól megtervezett, statisztikailag kellően alátámasztott vizsgálatok ezek biztonságosságáról. (3) Az egészségügyi hatóságok nem vizsgálják a vakcinaártalmak lehetséges okait. (4) Az oltások biztonságosságát "igazoló" vizsgálatok célja az igazolás, ennek van minden alárendelve. (5) Az oltásszám növekedése dózisfüggő módon korrelál az autizmus és az értelmi fogyatékosság növekedésével (6) A legtöbb gyermek, akinél 1 és 3 éves kora között autizmus alakul ki, születésekor egészséges volt, és így megfelel az időbeli közelség Bradford Hill-i kritériumának.
Megjegyzés (SzG): A szerző figyelmét sajnálatos módon elkerüli az autizmus és a magzati/csecsemőkori D-vitaminhiány kapcsolata. Érdemes az alábbi cikkeket is elolvasni ebben a témában:
Dr. Mae-Wan Ho: Az MMR oltás mégis autizmust okozhat
Hooker: Vajon tényleg megcáfolták a higany szerepét az autizmus kialakulásában?
Szendi: Autizmus