Mo Perry:
Az autoimmun betegség és a Covid-19 elleni oltás

Fordította:Czárán Judit

Forrás:Mo Perry: Should People With an Autoimmune Condition Get a Covid-19 Vaccine?

A szakértők szerint jobb oltani, mint nem oltani. Azért persze autoimmun betegeknél nem árt a körültekintés.

 

A Google adatkezelési elvei

 


A legtöbben, akik oltatni akarják magukat, alá tudják támasztani a döntésüket klinikai vizsgálatokból származó adatokkal, amelyek szerint a Moderna és a Pfizer/BioNTech vakcinái biztonságosak Azonban az autoimmun betegségekben szenvedő embereknek, különösen azoknak, akik immunszupresszív gyógyszereket szednek, úgy kell dönteniük az oltás beadatásáról, hogy nincs meggyőző bizonyíték rá, hogy esetükben is hatékony a vakcina, őket ugyanis kizárták a Moderna, a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca klinikai vizsgálataiból.

Kérdés, hogy ilyen vizsgálatok hiányában hogyan mérlegelhetik az autoimmun betegek az oltás jótékony és potenciálisan káros hatásait? Megmutatjuk, mit mondanak erről a szakemberek.

Az autoimmunbetegek általában rendszeres orvosi kezelés alatt állnak, állapotukat egy a betegséget jól ismerő orvos követi, fontos, hogy oltás előtt konzultáljon orvosával.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Az autoimmun betegség gyűjtőfogalom

Autoimmun betegségről akkor beszélünk, mikor az immunrendszer a saját egészséges sejtjeit és szöveteit támadja meg. Az Amerikai Autoimmun Betegségek Egyesülete (angol rövidítés: AARDA) szerint több mint 100 ismert autoimmun betegség létezik (1), ilyen például az ízületi gyulladás, a krónikus pajzsmirigygyulladás, a lupusz, a szklerózis multiplex, az egyes típusú cukorbetegség és a gyulladásos bélbetegség, amelyek elég sok embert érintenek, míg más autoimmun betegségek ritkák és nehezen diagnosztizálhatók.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) szerint az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen 24 millió ember (2) szenved legalább egyfajta autoimmun betegségben, de közülük soknak egynél több ilyen betegsége is van. Becslések szerint 41 millió ember szervezetében találhatók auto-antitestek, vagyis olyan molekulák, amelyek az autoimmun betegség kialakulásának a kockázatát jelzik (3).

A Covid-19 oltóanyaggal kapcsolatos klinikai vizsgálatokba bevontak néhány autoimmun betegséggel küzdő embert is, másokat azonban kizártak belőlük. Az autoimmun betegségek mind típusukat, mind súlyosságukat tekintve nagyon különbözőek, utóbbinál a skála a kellemetlentől az életveszélyesig terjed. Egy részük, mint például a krónikus pajzsmirigygyulladás csak egy bizonyos területre (a pajzsmirigyre) korlátozódik, és karbantartható gyógyszerek nélkül is. Ezeket a betegeket bevonták az oltóanyag klinikai vizsgálataiba. (Bár Patrick Hanaway, MD, aki az észak-karolinai Asheville-ben háziorvos, és egyben az Alkalmazott Orvostudományi Intézet igazgatójának vezető tanácsadója, megjegyzi, hogy se a Moderna, se a Pfizer nem publikált külön adatokat az autoimmun tesztalanyokról, ami mérhetővé tenné a különbségeket az oltásra adott reakciókban. Pedig ezek olyan adatok, amelyeket mind a klinikusok, mind a kutatók számára hasznosak lennének.)

Azok, akik szisztémás autoimmun betegségben szenvednek, amilyen például a lupusz vagy a gyulladásos bélbetegség, és gyakran immunszupresszív gyógyszeres kezelésre szorulnak a tüneteik karbantartására, kimaradtak a vakcina vizsgálatokból.

És ez nem egyedi eset. Gyakran előfordul, hogy az immunszupresszív terápiában részesülő, például betegség módosító reumaellenes szereket (DMARD-okat) és biológiai terápiás anyagokat szedő embereket kizárják a klinikai vizsgálatokból. A gyártók az oltóanyag biztonságosságát és hatékonyságát először mindig az átlag populáción tesztelik, csak ezután vizsgálják meg, hogy mi történik, ha a vakcinát más, nagyobb kihívást jelentő populációknál alkalmazzák. Ez utóbbiaknál a válaszreakciókat a 4. fázisban figyelik meg, vagy "poszt-marketing" nyomon követéssel, miután az oltás megkapta az FDA jóváhagyását.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Bár a klinikai vizsgálatok efféle hiányosságai nem ritkák, az autoimmun betegségekben szenvedők joggal aggódhatnak, hogy vajon rájuk hogyan fog hatni a Covid-19 elleni oltás. Az aggodalmak mindig két dologgal kapcsolatosak: az egyik a biztonságosság, a másik a hatékonyság.

Biztonságos-e az autoimmun betegségben szenvedők számára a Covid-19 oltás?

"Mivel immunszupresszív terápiában részesülő emberek nem vettek részt a vizsgálatokban, nincsenek direkt adataink, amelyek alapján megválaszolhatnánk ezt a kérdést." - mondja Gregory Poland, MD, a Mayo Klinika (Rochester, Minnesota) vakcinológusa, a vakcinakutató csoport vezetője. "Ezért azt kell végiggondolnunk, hogy van-e olyan biológiai mechanizmus, amelynek révén az oltóanyag problémát okozhat azoknak, akik valamilyen autoimmun betegségben szenvednek?"

Van egy olyan oltóanyag-típus, amelynek esetében a válasz igen: az élő vakcinák, amelyek gyengített élő vírust tartalmaznak. Ilyen például a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) elleni oltás, a bárányhimlő oltás, valamint az intranazális influenzaoltások. Mivel ezek az oltások élő vírust tartalmaznak, azok, akiknek valami miatt nem működik megfelelően az immunrendszere vagy immunszupresszív gyógyszereket szednek, nagyobb valószínűséggel nézhetnek szembe kedvezőtlen mellékhatásokkal az oltást követően. (Élő vakcina terhes nőknek sem adható, mivel az a Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központok szerint árthat a babának (4))

Megjegyezzük, hogy az eddig jóváhagyott, vagy jóváhagyásra váró Covid-19 vakcinák egyike sem esik ebbe a kategóriába. A Moderna és a Pfizer oltóanyagai olyan új oltási technológiát használnak, mely a hírvivő RNS-re (mRNS) épül, és az a lényege, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérje felépítéséhez szükséges információt juttatják be a szervezetbe, annak érdekében, hogy azt a szervezet maga fel tudja építeni, hogy mire ténylegesen találkozik a vírussal, megtanulja felismerni és semlegesíteni azt.

Van-e más mód, ahogy egy vakcina ártani tud az autoimmun betegségben szenvedőknek?

"Az egyik kérdés az, hogy ronthat-e az oltóanyag az autoimmun betegek állapotán, illetve okozhat-e megbetegedést azoknál, akik hajlamosak rá." - mondja Sarfaraz Hasni, MD, aki a marylandi Bethesdában működő Nemzeti Egészségügyi Intézetekhez (NIH) tartozó Ízületi, Mozgásszervi és Bőrbetegségek Országos Intézetének lupusz-kutató programját vezeti. Az autoimmun betegségek hirtelen lobbannak be, és olyan súlyos kezdeti tünetekkel járhatnak, mint az ólmos fáradtság, az ízületi fájdalom, a láz, a mirigyduzzanat, a bőr- és emésztési problémák.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


"A nagyobb adatbázisokra támaszkodó kutatások egyelőre nem tudták minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a vakcina beadása okoz-e autoimmun betegséget vagy romlást a beteg korábbi állapotához képest, ezzel kapcsolatban csupán anekdotikus információink vannak." - mondja Hasni.

Poland, akinek a Mayo Klinikán működő vakcinakutató csoportja széles körű, NIH által finanszírozott kutatásokat végzett a vírusok elleni vakcinákra adott reakciók genetikai okairól, nem lát bizonyítékot rá, hogy az oltóanyag súlyosbítaná az autoimmun betegek állapotát - bár az ő kutatásai nem terjedtek ki az új mRNS vakcina platformokra.

Van-e bármi más az mRNS vakcinákban, ami miatt aggódni kell?

Egy a Nature Reviews Drug Discovery-ban 2018-ban publikált tanulmányban (5) Drew Weismann, MD, PhD, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, az mRNS technológia úttörője ezt írja: "Aggodalomra adhat okot, hogy némely mRNS alapú vakcina platform erős 1-es típusú interferon válaszreakciót válthat ki, ami nemcsak gyulladást, hanem potenciálisan autoimmun betegséget is okozhat."

Néhány autoimmun betegség, például a lupusz esetében kimutatták, hogy a szervezet erős interferon válasza súlyosbítja a betegséget, mondja Hasni. Úgyhogy az interferon válasz stimulálása - amint azt az mRNS vakcina teszi - elméletileg kiválthatja a betegség belobbanását.

De ezen a ponton az aggodalom spekulatív marad. "El tudunk képzelni 1-es típusú interferon választ, ami felerősíti az autoimmun betegséget? Elméletileg igen, de eddig nem figyeltek meg ilyesmit." - mondja Poland. "Szerintem az autoimmun betegségben szenvedőkre a Covid-19 fertőzés okozta komplikációk nagyobb veszélyt jelentenek."

Hasni egyetért: "Ha a vakcinának megvan az a jótékony hatása, hogy megvéd egy vírusfertőzéstől, amely súlyos betegséget okozhat vagy akár halálos is lehet, és a legnagyobb kockázata az, hogy belobbant egy olyan betegséget, ami gyógyszerekkel a legtöbb esetben jól karbantartható, akkor a vakcina jobb opciónak tűnik."

Bár Hanaway és Hasni is azt mondja, hogy a Covid-19 vakcina beadatásával járó előnyök nagyobbak, mint egy autoimmun betegség belobbanásának a kockázata, az autoimmun betegséggel élő embereknek érdemes mindent megtenniük, hogy ne akut stádiumban levő betegséggel menjenek el felvenni az oltást.

"Amikor az ember oltást kap, felpörög az immunrendszere." - magyarázza Hasni. "Ha (az autoimmun) betegség éppen akut fázisban van, és ennek következtében az immunrendszer összezavarodik, az ronthat a helyzeten. Általában jobb megvárni, amíg a betegség nyugalmi fázisba kerül, és jobban leszünk."

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


"Klinikusként nem szeretném, ha az autoimmun betegeimet olyankor oltanák be, amikor éppen a legrosszabbul vannak" - mondja Hanaway. "Előtte csökkenteni kell a gyulladást, és olyan állapotba kell hozni a szervezetet, hogy hasznos immunválaszt tudjon adni a vakcinára."

Hanaway számára ez azt is jelenti, hogy használjunk étrendbeli, kiegészítő és stressz-csökkentő eszközöket, amelyek akadályozzák az immunrendszer túlreagálását, és segítenek a szervezetet nyugalmi állapotba hozni. Hasni ehhez még hozzáteszi, hogy a betegség súlyosságától és a beteg állapotától függően rövid távon akár szteroid adása is szóba jöhet az oltás előtt.

A lényeg az, hogy "amíg nincs bizonyítékunk az ellenkezőjére, a legtöbb autoimmun beteg számára a Covid-19 fertőzéssel járó komplikációk kockázata jóval nagyobb, mint az az apró kockázat, amit bármelyik Covid elleni vakcina felvétele jelent." - mondja Poland.

Hanaway egyetért, hozzátéve, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés potenciálisan poszt-Covid szindrómához vezethet (tartósan fennmaradó, hosszan elhúzódó tünetek), ami még egy ok, hogy az autoimmun betegek beadassák maguknak az oltást.

Hatékony-e a Covid-19 oltás az autoimmun betegségben szenvedő emberek számára?

A másik aggodalom: nem csökkenti-e az immunszupresszív gyógyszeres kezelés - ami az autoimmun betegeknek segít a tüneteik enyhítésében - a szervezet azon képességét, hogy megbirkózzon a Covid-19 elleni vakcina okozta erős immunválasszal?

Nos, erre van esély, mondja Poland. "Normális körülmények között a (Moderna és a Pfizer) vakcinák 95%-ban hatékonyak, vagyis nagyjából 5%-ban nem azok." - mondja. "De az utóbbi szám az immunszupresszív kezelésben részesülők esetében valószínűleg magasabb."

"Az autoimmun betegek egy részénél nincs elég erős immunválasz a vakcinára, de ez nem általános" - teszi hozzá Hasni. Fontos tényező ebben a betegség típusa, az, hogy aktív vagy enyhe fázisban van-e a betegség, és leginkább, hogy milyen gyógyszerekkel kezelik.

Hasni szerint három gyógyszer különösen gyengítheti a vakcina hatékonyságát:

  • A rituximab egy olyan citotoxikus szer, amely pusztítja a B sejteket, amelyek az antitestek termelődéséért felelősek. Általában infúzión keresztül kapják a betegek félévente egyszer. "Ha el tudjuk halasztani a gyógyszer beadását kettő-négy héttel, és a betegnek ebben az időszakban adjuk be az oltást, akkor a szervezete képes lehet megfelelő immunválaszt adni a vakcinára" - mondja Hasni.
  • Metotrexáttal több betegséget is kezelnek, elsősorban az ízületi gyulladást, és hetente kell bevenni. Amennyiben a vakcina beadása előtti és utáni két-két hétre szüneteltetni lehet a kezelést, akkor a szervezet képes lehet megfelelő immunválaszt adni - mondja Hasni. "De néha ez nem megoldható, mert a betegnek rögtön rosszabbodni kezd az állapota. Ebben az esetben is megkaphatja a vakcinát, de lehetséges, hogy így kevésbé lesz hatékony."
  • A prednizont és más szteroidokat gyakran használják autoimmun betegségek kezelésére, ám ezek nagyobb dózisban tompíthatják az immunreakciót. "Ha valaki 7,5 mg vagy annál több prednizont szed, az immunválasza rosszabb lehet." - mondja Hasni. "Ha ennél kevesebbet, az általában nem probléma."

Ahogy az idő előrehaladtával a klinikusok és a kutatók egyre több adatot gyűjtenek, további ajánlások várhatóak a különböző oltóanyagok adagolása és az emlékeztető oltások tekintetében.

"Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy oltassa be magát" - mondja Hasni. "Akkor is, ha a vakcina esetleg nem jelent teljes védelmet, mert valószínűleg mindenképpen jobb megkapni az oltást, mint nem."

Hanaway nem javasolja, hogy megpróbáljuk "elnyomni" az oltás után közvetlenül jelentkező tüneteket, illetve mellékhatásokat. "Ha szédül, fáradtnak érzi magát vagy láza van, az azt jelenti, hogy az immunrendszere reagál a vakcinára. Úgyhogy hagyjuk, hadd dolgozzon, mert később ez fog megvédeni minket a betegségtől."

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1.https://www.aarda.org/diseaselist/

2.https://www.niaid.nih.gov/sites/default/files/adccfinal.pdf

3.https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/art.41214

4.https://www.cdc.gov/vaccinesafety/concerns/vaccines-during-pregnancy.html

5.https://www.nature.com/articles/nrd.2017.243