Forrás:Thaipitakwong T, Numhom S, Aramwit P. Mulberry leaves and their potential effects against cardiometabolic risks: a review of chemical compositions, biological properties and clinical efficacy. Pharm Biol. 2018 Dec;56(1):109-118.
Fordította, szerkesztette: Szendi Gábor
Az eperlevél hatásos vércukor- és inzulincsökkentő s ezen keresztül számos egyéb pozitív hatása is van
Source: www.magnific.com
Bevezetés
A kardiometabolikus kockázatok közé tartozik a glükózintolerancia és/vagy az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a diszlipidémia és a magas vérnyomás. Nyilvánvaló, hogy a kardiometabolikus kockázatok azok a döntő tényezők, amelyek fokozzák a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM), a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), valamint a kapcsolódó morbiditás és mortalitás kialakulását (Fisher 2006; Brunzell mtsi. 2008).
Az eperfa (Morus spp., Moraceae) egy jól ismert gyógynövény. A fehér eperfa (Morus alba), a fekete eperfa (M. nigra) és a vörös eperfa (M. rubra) a Morus nemzetség legjelentősebb fajai (Yigit mtsi. 2010). Az eperfa különböző fajai a világ trópusi, szubtrópusi és mérsékelt éghajlati övezeteiben fordulnak elő. A fák nagyobb számban ázsiai országokban, például Kínában, Japánban, Koreában és Indiában elterjedtek (Sánchez 2000).
Az eperfa egy multifunkcionális növény. Mivel kiváló tápanyag- és fitokemikáliák-forrás, az eperfa mára funkcionális élelmiszerként is elismert (Srivastava mtsi. 2006). A friss gyümölcsök ehetők, és élelmiszer-előállítás céljából szüretelik őket, például gyümölcslé, lekvár és zselé készítéséhez (Yigit mtsi. 2010). Az eperfa leveleiből készült gyógyteát az ázsiai országokban egészséges italként fogyasztják (Chan mtsi. 2016). A népi gyógyászatban az eperfa különböző részeit, beleértve a gyökérkérget, a leveleket és a gyümölcsöket, hagyományosan láz, köhögés, hiperlipidémia, magas vérnyomás és magas vércukorszint kezelésére használták (Chan mtsi. 2016).
Biológiai tulajdonságok
Vércukorszint-csökkentő hatás
Állatkísérletekben az eperfa-levelek egyszeri adagolása és hosszú távú alkalmazása egyaránt kedvező hatást gyakorolt a glikémiás eredményekre. Az eperfa-levelek vércukorszint-csökkentő hatását elsősorban az étkezés utáni glükózszinttel kapcsolatos eredmények alapján határozták meg. Az eperfa-levelek egyszeri adagolása szignifikánsan csökkentette a szénhidrát-terhelés utáni glükózszint növekedést (Park mtsi. 2009; Kim GN mtsi. 2011). Ugyanakkor az eperfa-levelek hosszú távú fogyasztása a cukorbeteg állatok éhgyomri plazmaglukózszintjét (FPG), glikált hemoglobin (HbA1c) szintjét, fruktózamin- és inzulinértékeit közel normális szintre normalizálta (Mohammadi és Naik 2008; Park mtsi. 2009; Kim JY mtsi. 2011; Wilson és Islam 2015). Ez arra utalt, hogy az eperfa-levelek hatékonyak lehetnek a glikémiás kontroll javításában és az inzulinrezisztencia visszafordításában.
Ezen felül a szövettani vizsgálat kimutatta, hogy az eperfa-levelekkel történő kezelés a cukorbeteg állatok hasnyálmirigy-β-sejtjeinek méretét és számát az egészséges állapothoz közel álló szintre állította vissza (Mohammadi és Naik 2008).
A klinika-kutatásokban széles körben beszámoltak az eperfa-levél vércukorszintre gyakorolt terápiás hatékonyságáról. Általánosságban elmondható, hogy a DNJ-t az eperfa-levelekből készült készítmények fő hatóanyagaként tartják számon, és a bevitt mennyiséget a termékekben található DNJ-koncentráció (DNJ=1-deoxinojirimycin) alapján határozzák meg. Az eperfa-levél-készítmények egyszeri adagolása enyhítette az étkezés utáni hiperglikémiát a szénhidrát-tolerancia-vizsgálat során. Az étkezés utáni vércukorszint csúcsértéke és időbeli lefutása alacsonyabb volt az eperfa levéllel kezelt csoportban, mint a kontrollcsoportban (Kimura mtsi. 2007; Mudra mtsi. 2007; Asai mtsi. 2011; Nakamura mtsi. 2011; Chung mtsi. 2013; Banu mtsi. 2015). A főbb eredmények a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő és nem szenvedő résztvevők esetében egyaránt konzisztensek voltak. A szénhidrátforrásoktól függetlenül a glükózszint csúcsértékének jelentős csökkenését már a beavatkozás után 30 percen belül észlelték (Asai mtsi. 2011; Chung mtsi. 2013). Ugyanakkor komplex szénhidrátok (zab, teljes kiörlésű termékek) fogyasztása esetén magasabb adag eperfa-DNJ-re volt szükség a megemelkedett vércukorszint hatékony csökkentéséhez (Nakamura mtsi. 2009).
A kezelési csoportban a májsejtekben található zsírcseppek száma és mérete szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban (Ann és mtsi. 2015; Chang és mtsi. 2016). Az eperfa-levél hiperlipidémiás hatását különböző populációkban vizsgálták. Egy 12 hetes, egycsoportos vizsgálatban, amely korai stádiumú diszlipidémiában szenvedő betegeken készült, megállapították, hogy a 0,367 mg DNJ/tablettát tartalmazó eperfa-levél-tabletták rendszeres szedése szignifikánsan csökkentette a teljes koleszterinszintet (TC) (4,9%, p < 0,05), az LDL-C-t (5,6%, p < 0,05) és a TG-t (14,1%, p < 0,05), valamint növelte a HDL-C-szintet (19,7%, p < 0,05) a kiindulási értékekhez képest (Aramwit mtsi. 2011). Ez a vizsgálat arra is következtetett, hogy az eperfa-levelek lipidcsökkentő hatékonysága jobb volt, mint a kizárólagos életmódbeli változtatásoké (Aramwit mtsi. 2011). A másik, 12 hetes, egycsoportos vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgálja a napi 36 mg DNJ-nek megfelelő eperfa-levél kapszulák hatékonyságát hipertrigliceridémiás betegeknél. A kezelés mérsékelt hatást gyakorolt a trigliceridszintre, amely a kiindulási 312 ± 90 mg/dl-ről a 12. héten 252 ± 78 mg/dl-re csökkent (p = 0,058). Az eperfa-levelekből készült tea is hatékonynak bizonyult. A 6 g-os eperfa-levél tea napi fogyasztása 8 hetes beavatkozási időszak után csökkentette a teljes koleszterin (TC) (9,8%), a triglicerid (TG) (14,9%) és az LDL-koleszterin (LDL-C) (2,02%) szintjét azoknál a betegeknél, akiknél emelkedett volt a TC, az LDL-C és/vagy a TG szintje. A vizsgálat végén statisztikailag szignifikáns változásokat találtak a kiindulási értékekhez képest (Banchobphutsa 2012). Érdekes módon az eperfa-levelek alkalmazása fontolóra vehető azoknál az egyéneknél, akiknél cukorbetegség és diszlipidémia együtt fordul elő.
Egy 4 hetes klinikai vizsgálatban az eperfa-levelekből készült termékek javították a szérum lipidprofilját azoknál a 2-es típusú cukorbetegségben (T2DM) szenvedő betegeknél, akiknél rendellenes lipidszintek voltak. A teljes koleszterin (TC) (12%, p < 0,01), a trigliceridek (TG) (16%, p < 0,01), az LDL-koleszterin (23%, p < 0,01), a nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin (VLDL-C) (17%, p < 0,01) és a plazma szabad zsírsavak (12%, p < 0,01) szintjében a kiindulási értékhez képest (Andallu mtsi. 2001). Ebben a vizsgálatban az eperfa-levelek lipidcsökkentő hatása összehasonlítható volt a hagyományos terápiaként alkalmazott 5 mg/nap glibenklamiddal (Andallu mtsi. 2001).
Elhízásgátló hatás
Az eperfa levelek gátolták a magas zsírtartalmú étrend krónikus fogyasztása által kiváltott testsúlygyarapodást. A vizsgálat végén az eperfa levelekkel etetett állatok végső testsúlya alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoporté (Ann mtsi. 2015; Chang mtsi. 2016). A zsigeri zsírszövetek tömege és a testzsír-tömeg szintén csökkent (Tsuduki és mtsi. 2009; Chang és mtsi. 2016). A fenti antropometriai mérések eredményeit mikroszkópos elemzés is megerősítette. Kimutatták, hogy az eperfa levelek jelentősen csökkentették az adipociták számát, valamint a sejtekben található lipidcseppek számát és méretét (Yang és mtsi. 2014; Chang és mtsi. 2016). Ezen felül az eperfa-levelek hosszú távú fogyasztása után megfigyelhető volt az adiponektin – amely egy zsírlerakódásgátló citokin – keringő szintjének fokozatos emelkedése (Tond és mtsi. 2016).
Vérnyomáscsökkentő hatás
Állatkísérletekben a rendellenesen emelkedett szisztolés vérnyomás (SBP), diasztolés vérnyomás (DBP), átlagos artériás nyomás (MAP) és pulzusszám normalizálódott az eperfa-levél fogyasztása révén (Naowaboot, Pannangpetch, Kukongviriyapan, Kukongviriyapan és mtsi. 2009; Yang és mtsi. 2012; Nade és mtsi. 2013). Az érrendszeri reaktivitás vizsgálata kimutatta, hogy az eperfa levelek javították az erek reakcióit a lülső ingerekre. Az erek károsodott reaktivitása – beleértve a csökkent tágulást és a fokozott összehúzódást – az eperfa levelekkel végzett hosszú távú kezelés után jelentősen visszaállt a normális szintre (Naowaboot, Pannangpetch, Kukongviriyapan, Kukongviriyapan és mtsi., 2009).
Az eperfa levelek az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlásával csökkentették a vérnyomást és a pulzusszámot. In vitro vizsgálatok során az ACE alacsonyabb aktivitását figyelték meg, miután a sejteket 29,8 mg/ml értékű eperfa-levél-kivonattal kezelték (Yang mtsi. 2012). Ezen felül az eperfa levelek kalciumcsatorna-blokkolóként is hatottak. A vérnyomáscsökkentő hatás másik lehetséges mechanizmusa az eperfa-levél-kivonatban található γ-aminovajsav (GABA) tartalomra vezethető vissza, mivel a kezelési csoport átlagos vérnyomása hasonló tendenciát mutatott, mint a tiszta GABA-t kapó csoporté (Yang mtsi. 2012).
Antioxidáns hatás
Az eperfa levelek szabad gyökök képződése és az oxidatív stressz által kiváltott szöveti károsodás elleni hatását több értékelési módszerrel is megerősítették. A tanulmányok következetesen azt állapították meg, hogy az eperfa levelek dózisfüggő módon mutattak antioxidáns hatást. A hatás azonban gyengébb volt, mint az aszkorbinsavé. (Arabshahi-Delouee és Urooj 2007; Naowaboot, Pannangpetch, Kukongviriyapan, Kongyingyoes és mtsi. 2009).
Ezenkívül az antioxidáns védelmi rendszerben részt vevő enzimek – köztük a glutation-reduktáz, a glutation-peroxidáz, a glutation-S-transzferáz és a szuperoxid-dizmutáz – aktivitása szignifikánsan fokozódott az eperfa-levél-kivonattal etetett cukorbeteg állatokban (Andallu és Varadacharyulu 2003).
Atherosclerosis elleni hatás
Az eperfa-levél kezelés több útvonalon keresztül is enyhítette az ateroszklerotikus események kialakulását. In vitro kísérletekben az eperfa-levél kivonat dózisfüggően gátolta az LDL-részecskék oxidatív módosulását, valamint az LDL artériás falon keresztüli átjutását a habsejtek kialakulásának folyamatában. A sejten belüli lipidek elemzése megerősítette, hogy a habsejtekben a lipidfelhalmozódás jelentősen csökkent (Yang mtsi. 2011). (A habsejt olyan falósejt, amelyben sok zsír és koleszterin halmozódik fel.) A növekedési görbe vizsgálat azt is kimutatta, hogy az eperfa-levél kivonat dózisfüggő módon képes gátolni a vaszkuláris simaizomsejtek (VSMC: ezek túlszaporodása magas vérnyomást okoz) proliferációját és migrációját sejtvonalakban (Chan és mtsi. 2009, 2010), valamint magas koleszterintartalmú étrenddel táplált állatokban (Chan és mtsi. 2013). Ezen felül az eperfa-levél kezelés az érfal diszfunkció keringő markereinek – köztük az oldható vaszkuláris sejtadhéziós molekula-1 (sVCAM-1), a fibrinogén és a nitrogén-monoxid – szintjét visszaállította a normális szintre (Sharma mtsi. 2010). (Ezen markerek magasabb szintje a atherosclerosis kialakulását segíti elő.)
Az eperfa-levelek jótékony hatása nem csupán az érelmeszesedés korai szakaszában volt megfigyelhető, hanem akkor is hatékony volt, amikor már érelmeszesedéses plakkok alakultak ki. Korábbi állatkísérletekben az eperfa-levelekkel végzett hosszú távú kezelés után a plakkok térfogata szignifikánsan csökkent (Chan és mtsi., 2013).
Kardioprotektív hatás
Különböző kísérleti modellekben az eperfa-levél adagolása megőrizte a szív szerkezetét és működését. Állatokon végzett napi eperfa-levél-kezelés után az eredmények az izoproterenol (ISO) által kiváltott szívizom-károsodás enyhülését mutatták. A kezeletlen csoporthoz képest a kezelt csoportban alacsonyabbak voltak a szívmarkerek emelkedett szintjei, valamint kisebb volt a szívizomgyulladás és a szívizom-elhalás területe (Nade mtsi. 2013). Hasonlóképpen, az eperfa-levél kezelés a miozin által kiváltott szívizomgyulladásos modellekben a szívizomszövetek szinte normális szerkezetével járt együtt, a gyulladásos citokinek és a rostos szövetek jelentős beszivárgása nélkül (Arumugam mtsi. 2012). Ebben a tanulmányban a kezelés a szívizom szisztolés és diasztolés károsodásának visszafordításával a szív hemodinamikai funkcióját is megőrizte, ami a bal kamra kóros átalakulása elleni védő hatásra utal (Arumugam mtsi. 2012).
Megbeszélés és következtetések
Az eperfa levelek ígéretes terápiás lehetőséget jelenthetnek a kardiometabolikus kockázatok szabályozásában. Az eperfa levelekben számos tápanyagot és funkcionális fitokemikáliát azonosítottak. Az eperfa levelek kardiometabolikus kockázatokra gyakorolt farmakológiai hatásáért felelős főbb vegyületek közé tartoznak a DNJ, a fenolos vegyületek és a flavonoidok. A korábbi jelentésekhez hasonlóan mi is megfigyeltük, hogy a levelek kémiai összetétele a különböző minták között jelentősen eltérhet. Az eperfa levelek esetében a faj, az ágak részei, a betakarítási időszakok és az ültetési régiók voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták a kémiai összetevők mennyiségét (Nuengchamnong mtsi. 2007; Song mtsi. 2009; Iqbal mtsi. 2012). Mivel a fitokemikáliák koncentrációjának ingadozása a természetes eredetű termékek fő korlátja, a szederlevelekben található fitokemikáliák mennyiségének szabályozására szolgáló szabványosított módszerek feltárása jelent nagy kihívást a jövőbeli kutatások számára.
Hivatkozások:
Az egyes forrásokat a szerzők neve utáni évszámra kattintva érheti el.