A cikkeket fordította: Szendi Gábor
Ahogy csökken a cenzúra, egyre több súlyos mellékhatásra derül fény.
Source: www.Freepik.com
A szakértők teljes körű vizsgálatot sürgetnek - beleértve a lehetséges Covid-19 vakcinával kapcsolatos kockázatokat is.
A hirtelen kialakult agydaganatok okának kivizsgálása mintha ellenállásba ütközne, pedig a Covid-19 vírus és a covid-oltások szerepe is tisztázandó volna
A "CBS News" számolt be először arról, hogy legalább tíz ápolónőnél diagnosztizáltak agydaganatot - némelyik rosszindulatú, mások jóindulatúak -, és háromnál műtétet kellett végrehajtani (1). A kórház azonban vitatta ezeket a számokat, és azt állította, hogy csak öt megerősített esetet azonosítottak.
A kórházi dolgozók beszámolói azonban azt sugallják, hogy a számok magasabbak lehetnek. Egy nővér, aki közel egy évtizeden át dolgozott a Newton-Wellesleyben, és akinél nemrégiben agydaganatot diagnosztizáltak, elárulta, hogy legalább 17 személy jelentkezett, akiket jelenleg is vizsgálnak.
A "Massachusetts Nurses Association" (MNA) azóta megerősítette ezt a becslést, megjegyezve, hogy a történet megjelenése óta több ápoló is aggodalmát fejezte ki.
"Sok-sok ápolóval beszélünk, és összegyűjtjük az egészségügyi dokumentációjukat" - jelentette ki az "MNA" egyik képviselője, megerősítve a növekvő aggodalmakat.
Bár továbbra is bizonytalan, hogy ezek az esetek megfelelnek-e a hivatalos "kiugró rákos megbetegedés" statisztikai küszöbértékének, a szaporodó jelentések felerősítették a mélyebb vizsgálat iránti igényt.
A bostoni kórházi vizsgálat nem talált okot
A "Newton-Wellesley Kórház" 2024 decemberében vizsgálatot indított a "Munkahelyi Egészségügyi és Biztonsági Minisztériummal", külső környezetvédelmi tanácsadókkal, valamint a sugár- és gyógyszerbiztonsági hivatalokkal együttműködve.
"A vizsgálat nem talált az agydaganatok kialakulásával összefüggő környezeti kockázatokat" - jelentette be a kórház. "Határozottan megnyugtathatjuk elkötelezett munkatársainkat és minden betegünket, hogy intézményünkben nincs környezeti kockázat".
Az "MNA" azonban hiányosnak találta a kórház erőfeszítéseit. A vizsgálatot "teljesen elégtelennek" minősítve a szakszervezet saját vizsgálatot indított a kérdés további feltárására.
"Különböző típusú agydaganatokról érkeznek jelentések" - magyarázta az "MNA" képviselője. "Lehetnek környezeti ártalmak, múltbeli vagy jelenlegi, például azbesztnek vagy sugárzásnak való kitettség... Túl korai lenne bármit is kizárni."
Lehet, hogy a Covid-19 vakcinák az ok?
A környezeti aggályokon túlmenően felmerültek a Covid-19 vakcinázással való lehetséges kapcsolatra vonatkozó spekulációk is. A "Newton-Wellesley Kórház" vakcinázási kötelezettséget vezetett be, ami kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a Covid-19 vakcináknak köze lehet-e a daganatos esetekhez.
Az "MNA", amely 85 massachusettsi egészségügyi intézmény 25 000 ápolóját képviseli, elutasított minden kapcsolatot az oltással, megjegyezve, hogy más, hasonló mandátummal rendelkező kórházak nem jelentettek hasonló eseteket.
"Ez az egyetlen létesítmény, ahol ilyesmit tapasztalunk" - jelentette ki az "MNA" képviselője, aki a környezeti tényezőket tartja valószínűbb magyarázatnak.
Wafik El-Deiry professzor, a Brown Egyetem vezető rákkutatója azonban ragaszkodik ahhoz, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálni.
"Össze kell gyűjteniük a teljes kórtörténetet, az oltási feljegyzéseket és a daganatok részletes patológiai jelentéseit" - magyarázta.
"Kritikus fontosságú a vér- és szövetminták elemzése a spike fehérje és más potenciális markerek jelenlétére vonatkozóan, hogy meghatározzuk, hogy ezek a rákos megbetegedések közös molekuláris jeleket mutatnak-e."
Tekintettel arra a viszonylag rövid időre, amely alatt ezek a daganatok megjelentek és ugyanazon a helyen koncentrálódtak, egyesek azt feltételezték, hogy a Newton-Wellesleyben dolgozó ápolók "rossz tétel" mRNS-vakcinát kaphattak.
A tételek közötti eltérések összefüggésbe hozhatók a nemkívánatos eseményekben mutatkozó különbségekkel. Egy dán, a "European Journal of Clinical Investigation" című folyóiratban megjelent "A BNT162b2 mRNS COVID-19 vakcina tételfüggő biztonságossága" című tanulmány megállapította, hogy a súlyos mellékhatások erősen összefüggnek a Pfizer Covid-19 vakcina egyes tételeivel (2).
A BNT612b2 mRNS vakcinázást (2020. december 27. - 2022. január 11.) követő feltételezett nemkívánatos események száma a vakcinatételenkénti adagok száma szerint. Minden egyes pont egy vakcinatételt jelöl.
El-Deiry "a tumorbiopsziák teljes körű újgenerációs szekvenálását (NGS)" szorgalmazta a "potenciálisan megbetegedést okozó DNS-ujjlenyomatok és egyedi RNS-expressziós minták" azonosítása érdekében.
A közelmúltban végzett tanulmányok plazmid (nem humán eredetű) DNS-szennyezést mutattak ki az mRNS-vakcinákban, ami további kérdéseket vet fel. Mostanra több független laboratórium is SV40 promoter (átírási faktor) jelenlétéről számolt be a Pfizer termékében (3).
Az SV40 promoter állatkísérletekben összefüggésbe hozható a rák kialakulásával (4).
A covid-19 vírus az ok?
E daganatok kiváltó okának meghatározása összetett feladat. El-Deiry megjegyzi, hogy minden vizsgálat során figyelembe kell venni magát a vírust, nem csak a vakcinát.
Saját kutatásai kimutatták, hogy a SARS-CoV-2 spike fehérje képes beavatkozni a p53 tumorgátló útvonalba - ami kulcsfontosságú a rák elleni védelemben (5).
A daganatokban (akár vírusból, akár vakcinából származó) tüske fehérje felfedezése találgatásokhoz vezetett a "turbó rákok" növekedéséről, ahol az agresszív rosszindulatú daganatok a vártnál rövidebb idő alatt alakulnak ki (6).
"A spike fehérje kimutatása a daganatban önmagában nem dönt még el semmit" - figyelmeztetett El-Deiry. "Ellenőrizni kell, hogy a spike-fehérje inkább a vakcinából származik, vagy pedig egy korábbi Covid-fertőzésből".
Az egyértelmű minták megállapításához szigorú ellenőrzésekre van szükség, amelyek során a Covid-fertőzött betegektől származó daganat-mintákat kell összehasonlítani a beoltott egyénekből származó mintákkal.
Teljes körű vizsgálat szükséges
Akár valódi közegészségügyi válságot, akár szerencsétlen véletlen egybeesést jelent ez a kialakulóban lévő tendencia, minden valószínű magyarázatot - környezetit, vírusosat vagy vakcinával kapcsolatost - szigorúan meg kell vizsgálni.
El-Deiry, aki a Nemzeti Rákkutató Intézet igazgatói posztjára pályázik, sürgős, átlátható és elfogulatlan vizsgálatot sürgetett a "Newton-Wellesley Kórház"ban kialakult helyzetről.
"Ha nem vizsgáljuk meg teljes mértékben ezt a jelenséget, akkor elszalaszthatunk egy kritikus lehetőséget arra, hogy új ismereteket fedezzünk fel a rák ok-okozati összefüggéseiről - és esetleg megakadályozzuk további esetek kialakulását."
Szerinte a helyi kórházak és az állami szervek korlátozott szakértelemmel rendelkezhetnek egy ilyen alapos vizsgálat lefolytatásához, ami azt sugallja, hogy független felügyeletre van szükség.
"Az állam vagy a szövetségi kormány egészségügyi minisztériumának kellene közbelépnie" - jegyezte meg El-Deiry, és azt sugallta, hogy "lehet, hogy olyan emberre lesz szükség, mint ifjabb Robert F. Kennedy, hogy teljes körű vizsgálatot követeljen".
Krumholz és mtsi.:. Post-Vaccination Syndrome: A Descriptive Analysis of Reported Symptoms and Patient Experiences After Covid-19 Immunization. medRxiv [Preprint]. 2023 Nov 10:2023.11
A tanulmány egy ritka, krónikus állapotot, az úgynevezett posztvakcinációs szindrómát (PVS) vizsgálja, amely a Covid-19 oltást követően jelentkezik egyes embereknél. A kutatás 241 felnőtt adatait elemezte, akik maguk jelentkeztek, hogy az oltás után tartós tüneteket tapasztaltak. Ezeket az embereket a Yale Egyetem online kutatása, a LISTEN tanulmány keretében vizsgálták 2022 májusa és 2023 júliusa között.
A vizsgálati személyek jellemzői
Tüneteik részletesen
A PVS-ben szenvedők számos kellemetlen és gyakran súlyos tünetről számoltak be, amelyek jelentősen rontották az életminőségüket. A leggyakoribb panaszok a következők voltak:
1. Mozgásintolerancia (71%): A fizikai aktivitás nehézséget okozott, sokan
már enyhe mozgástól is
kimerültek.
2. Kimerültség (69%): Szélsőséges fáradtság, amely pihenéssel sem enyhült.
3. Zsibbadás (63%): Érzéskiesés vagy bizsergés, főként a végtagokban.
4. Agyi köd (63%): Koncentrációs nehézségek, zavartság, memóriaproblémák.
5. Neuropátia (63%): Idegkárosodás okozta fájdalom, égő érzés vagy
érzészavarok.
További gyakori tünetek közé tartoztak:
Egészségi állapot és tapasztalatok
A résztvevők egészségi állapota általában rossz volt, amit egy 0-100-as skálán mértek (átlagosan alacsony pontszámokat adtak). A tünetek nagy terhet róttak rájuk, és sokan pszichoszociális stresszt is tapasztaltak. Bár számos kezelést kipróbáltak (pl. fájdalomcsillapítók, étrend-kiegészítők), ezek általában nem hoztak tartós javulást.
Összefoglalva: A kutatás rámutat, hogy a PVS egy összetett állapot, amely változatos, de gyakran súlyos tünetekkel jár, mint például kimerültség, mozgásintolerancia, zsibbadás, agyi köd és neuropátia. A betegek rossz életminőségről számoltak be, és a jelenlegi kezelések nem bizonyultak elég hatékonynak.
Ota és mtsi: Expression of SARS-CoV-2 spike protein in cerebral Arteries: Implications for hemorrhagic stroke Post-mRNA vaccination. Journal of Clinical Neuroscience Volume 136, June 2025, 111223
A kutatás azt vizsgálta, hogy az mRNS alapú COVID-19 vakcinák (például a Pfizer-BioNTech és a Moderna) által termelt SARS-CoV-2 tüskefehérje megjelenhet-e az agyi artériákban, és vajon összefüggésbe hozható-e a vérzéses stroke (agyvérzés) kialakulásával. A kutatók 19 olyan beteget vizsgáltak meg visszamenőleg, akik 2023 és 2024 között vérzéses stroke-ot szenvedtek, és megvizsgálták az agyszöveteiket a tüskefehérje jelenlétére nézve.
A legfontosabb eredmények szerint a vakcinált betegek 43,8%-ának agyi artériáiban kimutatták a tüskefehérjét, méghozzá az artériák belső rétegében (intima), akár 17 hónappal a vakcináció után is. A kutatók speciális módszerekkel azt is megállapították, hogy a tüskefehérje részben a vakcinából, részben pedig esetleg korábbi SARS-CoV-2 fertőzésből származhatott. Bár aktív gyulladásos folyamatokat nem találtak, az érintett erekben enyhe immunsejt-beszűrődést figyeltek meg.
A vizsgálat arra utal, hogy a tüskefehérje hosszú ideig jelen lehet az agyi erekben az mRNS oltás után, ami felveti azt a kérdést, hogy ez hozzájárulhat-e a vérzéses stroke kialakulásához. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények aggodalmakat keltenek a vakcinák hosszú távú biztonságával és a lipid nanorészecskék eloszlásával kapcsolatban, de további vizsgálatokra van szükség az ok-okozati összefüggés bizonyításához.
Összefoglalva: a kutatás azt mutatja, hogy a tüskefehérje az mRNS vakcinák beadása után az agyi erekben is megjelenhet, és bár ritka, a vérzéses stroke esetekkel való kapcsolata nem zárható ki.
Khatami és mtsi.: Central nervous system manifestations following vaccination against COVID-19 Brain, Behavior, & Immunity - Health Volume 38, July 2024, 100788
Egy másik beszámoló szerint a lipid nanorészecskék, amelyek az mRNS-t magukba zárják, képesek áthatolni az olyan fiziológiai akadályokon, mint a vér-agy gát vagy a vér-placenta gát, és képesek az agyi érfalakban tüskefehérje-termelést indukálni, amely a korábban vártnál hosszabb ideig fennmarad. Az mRNS-vakcinák tényleges viselkedése az emberi szervezetben eltérhet a korábban feltételezettől.
Az oltások után leggyakrabban fejfájás és izomfájdalom fordult elő, amelyek általában enyhék és maguktól elmúlnak, de néha további kivizsgálást igényelhetnek, például stroke gyanúja esetén. Ritkább, de súlyosabb problémák is jelentkeztek, például:
A szerzők szerint ezek a problémák valószínűleg az oltások által kiváltott immunválaszhoz köthetők. Például az immunrendszer túlzott reakciója vagy a gyulladásos folyamatok szerepet játszhatnak a rohamok kialakulásában.
A cikk kiemeli, hogy az orvosoknak fontos ismerniük ezeket a tüneteket, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni. Bár ezek a súlyos idegrendszeri problémák ritkák, a szerzők javasolják, hogy legyenek klinikai útmutatók a kezelésre, különösen, ha új vírusváltozatok jelennek meg.
Ghaderi S, Mohammadi S, Heidari M, Sharif Jalali SS, Mohammadi M. Post-COVID-19 Vaccination CNS Magnetic Resonance Imaging Findings: A Systematic Review. Can J Infect Dis Med Microbiol. 2023 Jun 29;2023:1570830. Ez a tanulmány a COVID-19 elleni vakcinációt követő központi idegrendszeri (KIR) elváltozásokat vizsgálja mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével.
Ez a tanulmány egy átfogó elemzés, amely összegyűjti és rendszerezi a COVID-19 elleni oltások után jelentkező agyi és gerincvelői problémák MRI-vel látható jeleit. A kutatók 51 korábbi tanulmányt vizsgáltak meg, amelyek összesen 143 betegről számoltak be, akiknél az oltás után idegrendszeri tünetek jelentkeztek, és MRI-vizsgálatot végeztek náluk.
A leggyakoribb tünetek között szerepelt a fejfájás, a szédülés, a zsibbadás, a látászavarok és a görcsrohamok. Az MRI-felvételeken a következő elváltozásokat figyelték meg:
A betegek többségénél (64%) az mRNS-alapú vakcinák (pl. Pfizer, Moderna) után jelentkeztek a tünetek, míg 24%-uknál az adenovírus-vektor alapú oltások (pl. AstraZeneca, Johnson & Johnson) után. A tünetek általában az oltást követő 1-2 héten belül jelentkeztek, de néha később is előfordultak. A leggyakrabban érintett korcsoport a 40-60 év közöttiek voltak, és a nők valamivel gyakrabban szerepeltek az esetek között.
A kutatók szerint ezek az elváltozások valószínűleg az oltások által kiváltott immunválasz következményei lehetnek, például a szervezet túlzott gyulladásos reakciója vagy autoimmun folyamatok miatt. A legtöbb beteg állapota javult szteroidokkal vagy más immunrendszert szabályozó kezelésekkel, bár néhány esetben maradandó károsodás is előfordult.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy ezek az idegrendszeri problémák nagyon ritkák az oltottak hatalmas számához képest, de az orvosoknak mégis érdemes figyelniük az MRI-eredményekre, ha valaki az oltás után szokatlan idegrendszeri tüneteket tapasztal.