Fordította: Czárán Judit
A szakértők szerint a vakcinák és az autizmus közötti lehetséges kapcsolat megtárgyalása olyan tabu, amelyet le kell dönteni.
Source: www.Freepik.com
Vajon hány olyan gyermek él autizmus spektrumzavarral, akiknél a probléma a gyermekkori védőoltások után alakult ki? Huszonöt? huszonötezer?
Amit tudunk, az az, hogy vannak ilyenek. A Pace Environmental Law Review több mint egy évtizeddel ezelőtti áttekintése 62 olyan esetet talált, ahol az Egészségügyi és Humán Szolgálat (HHS) autista gyermekeknek ítélt meg kártérítést oltás okozta agykárosodás miatt.
Hogy mekkora a kockázat pontosan, az sok szülőt foglalkoztat, de az adatok messze nem szolgálnak megbízható felvilágosítással. Egyes orvosok szerint aggasztó, hogy még mindig kevés vizsgálat folyik a kérdésben, és hogy a téma érzelmileg nagyon megosztó, sokan nem is akarnak beszélni róla, ami nem segíti elő a tudományos megalapozottságú vitát és a tisztánlátást.
Egy nemrégiben készült metaanalízis, amely megerősíti az autizmus spektrumzavar és a bélrendszer mikrobiomja közötti kapcsolatot, emlékeztet azokra a rendkívül heves reakciókra, amelyeket a lehetséges összefüggések egy korábbi felvetése kiváltott. Közel 20 évvel ezelőtt Dr. Andrew Wakefield a The Lancet című folyóiratban megjelent esettanulmánya az autizmus és bizonyos gyulladásos bélrendszeri tünetek összefüggéséről írt, és rámutatott, hogy a 12 autista gyermek közül nyolc nem sokkal azelőtt kapott MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola) oltást.
Bár ez nem egy oltások hatását vizsgáló tanulmány volt, a média mégis szalagcímekben utalt arra, hogy Dr. Wakefield állít valamit, ami végül egy etikai vizsgálathoz, a vizsgálati közlemény visszavonásához, Wakefield hírnevének és karrierjének tönkretételéhez, és a vakcina-autizmus teória elterjedéséhez vezetett.
A Nature Neuroscience 2023 június 26-i számában megjelent metaanalízis a vakcinákat már nem említi, viszont 25 korábbi vizsgálatnak egy új módszer segítségével történő elemzése során a lehető legerősebb kapcsolatot mutatta ki az autizmus és a bélrendszer állapota között. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (CDC) honlapján az autizmus és az oltások közti kapcsolatról szólva kijelenti, hogy "Az oltások nem okoznak autizmust".
De a kérdés, amelyet Dr. Wakefield megfigyeléses vizsgálata annak idején felvetett, továbbra is megválaszolatlan: Okozhatnak-e az oltóanyagok olyan gyomor-bélrendszeri (GI) problémákat, amelyek speciálisan csak az autizmusra jellemzőek? A kérdésre adott válaszok ma sem kevésbé ellentmondásos.
Nem maguk az oltóanyagok a bűnösök
A GI-problémák a bélmikrobiomhoz kapcsolódnak, vagyis azon baktériumok, vírusok és gombák összességéhez, amelyek főként a vastagbélben élnek. Ezek bontják le a táplálékot metabolitokká, amelyek létfontosságúak többek között az emésztésünk és az idegrendszerünk működése szempontjából. A mikrobiom és az autizmus közti kapcsolat még soha nem volt ilyen egyértelmű, különös tekintettel arra, hogy az új adatelemzésben 43 kutató vett részt.
Jamie Morton, a Nature tanulmány egyik levelező szerzője azonban határozottan állítja, hogy az autizmusnak nincs köze az oltásokhoz - bár arról szerinte nincsenek adatok, hogy az oltás hogyan változtathatja meg a mikrobiomot jó vagy rossz irányba.
"Még azt sem tudom, vannak-e olyan mikrobiom adatok, amelyek segíthetnek eligazodni a kérdésben" - mondta.
De mint hozzátette, arra már most is van elegendő bizonyíték, hogy a védőoltások nem járulnak hozzá az autizmussal élők növekvő számához. A CDC új adatai szerint 36 gyermekből 1-nél diagnosztizálnak autizmust.
"Elég tanulmány született arról, hogy ezzel a kérdéssel egyelőre ne foglalkozzunk többet" - állította Morton a Vaccines című szaklapban 2014-ben megjelent metaanalízisre, valamint a CDC vonatkozó szakirodalmi ajánlásaira hivatkozva.
"Tekintettel arra, hogy mennyi vizsgálatot végeztek a vakcinákkal kapcsolatban, egy kicsit bizonytalan vagyok a vakcinák megbetegítő kapcsolatban. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy komolyabb káros hatásuk van".
Szerinte azt, hogy van-e itt ok-okozati összefüggés, csak úgy lehet eldönteni, ha átfogóan megvizsgáljuk az összes olyan tényezőt, amely a terhesség alatt és a gyermekkorban hatással van a mikrobiomra.
Morton rámutat a National Institutes of Health programjára, az ECHO-ra (Environmental influences on childhood health outcomes), mint olyan forrásra, amely többek között a gyermekkori védőoltások hatását is vizsgálja. Az ECHO 50 000 gyermek megfigyelését végzi a magzati kortól kezdve, hogy kiderítse, hogyan befolyásolhatják a környezeti hatások, például a különböző vegyi anyagok, a gyerekek egészséget, beleértve az autizmus spektrumzavart (ASD) is.
Az ECHO kommunikációs igazgatója, Rebekah Yeager arról nem beszélt, hogy a gyermekkori védőoltások hatását is vizsgálták-e, de hogy nagyobb figyelmet nem kapott a dolog, az biztos.
"A vizsgálóink korlátozott információkat gyűjtenek a gyermekkori védőoltásokról, például megkérdezik a szülőket/gondozókat, hogy volt-e késedelem a gyermekkori védőoltások beadásában, és ha igen, mi volt a késedelem oka" - mondta lapunknak.
Az ECHO korcsoporttal kapcsolatban nem állnak rendelkezésre mikrobiom-adatok, de gyűjtenek mintákat, amelyeket Yeager szerint a jövőben fel lehet majd használni mikrobiom-elemzésre. Az ECHO-hoz kapcsolódó egyetlen, oltásokkal kapcsolatos kutatás azt vizsgálja, hogy egy mobil egészségügyi alkalmazás befolyásolja-e a szülők döntését azzal kapcsolatban, hogy beoltatják-e a gyermekeiket COVID-19 ellen.
A Wakefield-tanulmány dermesztő hatása
Minden kutatás azzal kezdődik, hogy megfigyelünk valami új vagy érdekesnek tűnő dolgot, amit adott esetben érdemes lehet tovább vizsgálni. Ezt magyarázta Wakefield is a tanulmányával kapcsolatban, amelyben az autista páciensei körében felmerülő emésztőrendszeri panaszok miatt oltással kapcsolatos aggályokat fogalmazott meg. Ez hasonló stílusú - bár sokkal kisebb mintán végzett - vizsgálat volt, mint az ECHO projekt, amely a szülőktől gyűjtött információk mellett a laboratóriumi eredményeket is figyelembe veszi.
A Wakefield-tanulmány körüli felzúdulás azonban nagyon megnehezítette a további őszinte vizsgálatokat, amelyek nemcsak a vakcinák és az autizmus, hanem a bélrendszer és az autizmus közötti lehetséges összefüggésekre is kiterjednek, mondta Dr. Arthur Krigsman a lapunknak. Ő gyermek-gasztroenterológusként, hepatológusként és táplálkozástudományi szakemberként a világ minden táján kezel autizmus spektrumba sorolt gyerekeket.
"A jó gyomor-béltraktust kutatók közül sokan féltek alaposan megvizsgálni a gyomor-bélrendszeri betegségeket autizmus spektrumzavarban szenvedőknél, mert az eredeti 1998-as, Lancet-tanulmány szerint a szülők aggodalmuknak adtak hangot egy bizonyos vakcinával, az MMR vakcinával kapcsolatban ... ami örökre összekapcsolta az autizmust, a gasztrointesztinális-betegségeket és az MMR-t" - mondta. "Márpedig ezt a három dolgot tényleg nem lenne szabad összekapcsolni, és főleg nem egy 12 betegre kiterjedő esettanulmány miatt "
"Ha egy gyerek GI-betegség tüneteitől szenved, azt maga a GI-betegség miatt kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy mi okozta".
Dr. Krigsman szerint a "vakcinaellenességgel" való megbélyegzéstől való félelem megváltoztatta a kutatók és a klinikusok hozzáállását az autizmus spektrumzavarhoz, és különösen az autista betegeknél előforduló gasztrointesztinális-betegségekhez. Ez azt eredményezte, hogy az oltások biztonságossága általában véve sem kapott elég figyelmet, ami a gyermekek és családjaik kárára történt, akik így nem ismerhették meg az oltások valódi kockázatait.
Az oltások perspektívába helyezése
Azok, akik több kutatást követelnek, azt is mondják, hogy nagyon valószínűtlen, hogy az oltóanyagok lennének az autizmus kizárólagos okai. Sokan úgy vélik, hogy a vakcinák más tényezőkkel együttesen válthatják ki a regresszív autizmus tünetegyüttesét.
"Nem hiszem, hogy a vakcina lenne a fő probléma. De azt igen, hogy az oltás kiválthat immunmediált regressziót, ha a nem megfelelő gyerek nem megfelelő időben kapja az oltást" - mondta lapunknak Dr. Armen Nikogosian, autizmusra szakosodott funkcionális orvos.
"A vizsgálatok arra utalnak, hogy egyes emberek érzékenyek lehetnek az oltások hatásaira, míg mások nem. De senki sem hajlandó beszélni arról, hogy a vakcinák néha árthatnak is. "
"Nem tudom, miért gondoljuk, hogy az oltások mindig mindenkinél egyformán működnek. Hiszen a gyógyszereknél sem ez a helyzet. Tudjuk, hogy egyes gyerekek egyszerűen nem szedhetnek bizonyos gyógyszereket - ezért ilyeneket nem adunk nekik, vagy alternatív gyógymódokat keresünk. Az oltásoknál is ugyanezt az elvet kellene követnünk."
A vita lezárásának egyetlen módja egy olyan vizsgálat lenne, amely összehasonlítja az oltatlan és az oltott gyerekeket, hogy kiderüljön, vajon a védőoltások összefüggésbe hozhatók-e az autizmus spektrum zavarral. Dr. Krigsman azonban hozzáteszi, hogy a kérdés annyira megosztó, hogy egy ilyen vizsgálatot "valószínűleg senki nem fog finanszírozni, és ha mégis, a mérvadó folyóiratok vonakodni fognak a publikálásától".
"Nem tudom, mi a megoldás, de nyilvánvaló, hogy az oltás szerepelhet az autizmus kiváltó okai között, amit az is bizonyít, hogy az Amerikai Szövetségi Bíróság számos szülőt kártalanított az oltással összefüggésbe hozható sérülések, köztük az autizmus miatt" - mondta. "Lehet, hogy csak néhány, de lehet, hogy rengeteg autista gyerek érintett. Ezt nem fogjuk megtudni egy oltott kontra oltatlan vizsgálat nélkül".
Az immunrendszer összetett kölcsönhatások eredője
A gyulladás az emberi szervezet normális, egészséges válasza a kórokozókra, amely segít a fertőzések leküzdésében és az immunrendszer ellenállóképességének felépítésében. A mikrobiom szabályozza az immunitást, és ahogy egy 2017-es Frontiers in Microbiology cikk rámutat, "a bélflóra összetétele és a gyulladás súlyossága közötti összefüggéseket először a gyulladásos bélbetegségek esetében írták le, majd később más kórképekre is kiterjesztették." A cikk szerint a genetika, a környezeti tényezők és az étrend is erősen befolyásolják a mikrobom összetételét, és ezáltal megváltoztathatják a bél áteresztőképességét, lehetővé téve a kórokozók számára, hogy áthatoljanak a bélgáton, és fertőzést vagy krónikus gyulladást okozzanak. Az immunrendszernek ez a komplexitása az, ami a vakcinák mellékhatásaihoz vezethet, mondta a lapunknak Kiran Krishna mikrobiológus.
Egy 2019-ben a Cell című szaklapban megjelent tanulmány szerint az antibiotikumok elnyomhatják az influenza elleni vakcina hatékonyságát, mivel elpusztítják az immunválasz szempontjából hasznos mikrobákat. A tanulmány kiemeli, hogy "a mikrobiom elvesztése rontja az antitestválaszt az alacsony immunitással rendelkező személyeknél", és "az antibiotikum-kezelés fokozott gyulladásos jelekhez vezet a vérben".
Egyes vakcinákban antibiotikumokat is használnak, hogy megóvják azokat a kórokozóktól - magyarázza az Amerikai Élelmiszer- És Gyógyszerügyi Hivatal (FDA). A vakcinagyártás során használt antibiotikumok közé tartozik a neomicin, a polymyxin B, a sztreptomicin és a gentamicin.
"A bélmikrobiom bármilyen sérülése rontja az immunrendszer működését" - mondja Krishna. "Ha a bélmikrobiom sérült, és olyasmi hat rá, mint például egy vakcina, amely az immunrendszer megfelelő működésétől függ, az károsodást okozhat."
A viták "villámhárítója"
Krishna szerint azt az állítást, hogy az oltóanyagok autizmust okoznak, a viták villámhárítójának kell tekintenünk, azaz ezen keresztül vezetődik le a felgyülemlett feszültség.
"Mindig van egy bizonyos számú ember, aki sérül egy oltástól, vagy nem reagál rá megfelelően" - mondja Krishna. "Az, hogy az iparág képviselői erről nem hajlandók beszélni erről, az oltás-autizmus kapcsolat még inkább villámhárítóvá válik. A hallgatás felbőszíti az embereket, ami viszont a gyógyszeripari vállalatokat arra készteti, hogy még elszántabban tagadjanak, ahelyett, hogy elismernék, hogy van egy bizonyos százaléknyi ember, akinek az oltás árt."
"Melyek azok a körülmények, amelyek közt sérülhet valaki az oltástól? Vizsgáljuk meg a dolgot, ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynánk a tényeket, és azt mondanánk, hogy ez nem fordulhat elő."
Ezért fontos, hogy az orvosok és a kutatók meghallgassák a szülők kérdéseit és aggályait, mondja Dr. Krigsman. Mert, ha a szülők úgy érzik, nem törődnek a problémáikkal, az káros hatással lehet mind a gyermekek egészségére, mind az orvostudomány fejlődésére.
"Meg kell hallgatnunk őket, és hinnünk kell nekik" - teszi hozzá Dr. Kriegsman. -"Mert ők azt mondják, amit megfigyeltek, és amit az intuíciójuk sugall. Ezekkel foglalkozni kell, ahogy sok más dologgal is kellene, de nem tesszük. Pedig a szülők megérdemlik, hogy ismerjék a kockázatokat és mérlegelni tudjanak"
A felnőttek a saját kockázatukat a szervezetük általános gyulladásszintjének a felmérésével tudják nyomon követni. Krishna például elmondta, hogy az oltások beadása előtt három-négy napig figyeli a testhőmérsékletét és minden olyan tünetet, amely arra utalhat, hogy fertőzéssel küzd, hogy megbizonyosodjon róla, nincs-e túlterhelve a szervezete. Úgy véli, ha az ember beteg, nem érdemes kockáztatnia.