Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Az omega-3 és a Homo sapiens

Az omega-3 zsírsavak nem csodaszerek. Rendkívüli hatásuk egyszerűen abból fakad, hogy az emberi evolúcióban kitüntetett szerepet játszottak, ma meg gyakorlatilag hiányzik az étrendünkből. Ha nem kapnánk levegőt, a levegő is csodaszernek tűnne.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A természetben előforduló zsírsavakat telitett, egyszeresen telitettlen és többszörösen telitettlen zsírsavakra osztjuk. Utóbbi csoportot további két alcsoportra osztjuk az első kettős kötés helye alapján: omega-3 és omega-6 zsírsavakra. Mindkettő esszenciális zsírsav, vagyis szintetizálni nem vagyunk képesek. Omega-6 csoportba tartozik a linoleic-sav (LA), amely arachidonic-savvá (AA) konvertálódva hasznosul. Az omega-3 alfa-linoleic-sav (ALA) formában fordul elő növényekben (lenmag, dió, magvak), ebből azonban a szervezet a számára szükséges dokozahexaénsavat (DHA) és eikozapentaénsavat (EPA) rendkívül kis hatékonysággal képes csak előállítani. Ezzel szemben a hidegvízi halak olajában nagy mennyiségű DHA és EPA található. Az AA, DHA és EPA fontos szerepet játszik a sejtmembránok felépítésében, meghatározzák a sejtmembránok áteresztőképességét, a felszíni receptorok működőképességét, s ezen keresztül a génexpressziót is. Mivel az AA és az DHA/EPA egymással versengő, egymást helyettesíteni képes, de eltérő tulajdonságokkal bíró zsírsavak, ezért az optimális 1:1 omega-3/omega-6 arányt felváltó, a nyugati világban jellemző 1:20, sőt 1:30 arány szoros kapcsolatot mutat számos civilizációs betegséggel.

Az omega-3 és az emberi evolúció

Az elmúlt 500 ezer évben az emberi agy hirtelen növekedésnek indult. A Homo sapiens agya 1300-1400 cm3, ez 3-5-szöröse az emberszabásúakének, és 2-3-szorosa a korai Hominidáknak. Mivel az összes ősember lelet a Kelet-Afrikai Nagy Hasadék Völgyben került elő, feltételezzük, hogy ez a korábban lagúnás vidék volt az emberiség bölcsője. A ma még kevésbé szalonképes un. vízimajom elmélet számos alapvető, de homályos pontot megvilágít az emberiség fejlődésében, így az agynövekedést, a kétlábra emelkedést, a beszéd kialakulását, a szőrzet elvesztését, a sósverejtéket, stb. A vizimajom elméletet támogatja az agy táplálékigényének elemzése alapján kidolgozott "agyspecifikus táplálék" elmélet is. Az emlős agy és szem normál fejlődéséhez ugyanis megfelelő mennyiségű omega-3 szükséges. Az emberi agyméret radikális növekedéséhez szükséges omega-3 mennyiség bevitele csak vízparti ill. vízi élet mellett volt lehetséges. A döntően vízi táplálékforrást támasztja alá az emberi agy nagy jódigénye is. Ma a világon 1.5 milliárd ember szenved jódhiányban és annak következményeitől. A Homo sapiens elvándorolt a vizek mellől, mára alapvetően megváltozott az étrendje, s ezzel párhuzamosan alakultak ki a civilizációs betegségek.

Az omega-3 zsírsavak jelentőségére először orvosok hívták fel a figyelmet az 1930-40-es években, akik éveket töltöttek eszkimók körében, és feltűnt nekik a kardiovaszkuláris, tumoros és autoimmun megbetegedések ritka előfordulása. Az omega-3 zsírsavak szerepének intenzívebb kutatása mégis csupán az utóbbi 15-20 évben indult meg.


Omega-3 és mentális zavarok

Az agy szárazanyag-tartalmának 60%-a lipid, és ennek 20%-a AA és DHA. Az AA és DHA kompetitív természete miatt DHA hiány esetén a beépülő AA és más lipidek révén a neuronális jelátvitel és működés romlik.

Depressziós és bipoláris zavarok

Több vizsgálat kimutatta, hogy major depressziós betegekben szignifikánsan alacsonyabb az omega-3 szint, és az AA növekvő szintje az EPA rovására szignifikáns kapcsolatban állt a depresszió súlyosságával. Más vizsgálatok a vörösvérsejtek membránjában található DHA tartalom és a depresszió súlyossága közt találtak fordított összefüggést.

Az epidemiológiai vizsgálatok 60-szoros eltérést találtak az egyes nemzeteknél kimutatható depresszió gyakoriság és a halfogyasztás mértéke között, az eredmények 0.8-as negatív korrelációt képviselnek. Így pl. Tajvanon évente átlagosan 37 kilogramm halat fogyasztanak és a depresszió gyakorisága 0. 04%, míg Németországban 12.5 kg a fogyasztás és a depresszió gyakorisága 6.5%.

Vizsgálták a halfogyasztással összefüggésben a bipoláris spektrum betegségek (BSB) gyakoriságát is, s 0.85-ös negatív korrelációt kaptak. Magyarországon, pl. BSB élethossziglani előfordulása 5.5%, míg Izlandon 0.2%. Ennek megfelelően Izlandon nyolcszor annyi halat fogyasztanak, mint nálunk. Ennek tulajdonítható az az eredmény is, hogy

Izlandon gyakorlatilag nincs szezonális ingadozás az affektív zavarok gyakoriságában, miközben más tájakon a népesség átlagos depresszió szintje télen 28-65%-al magasabb, mint nyáron.

A szülés utáni depresszió kapcsán kimutatták, hogy a magzat "elszívó hatása miatt" a terhesség alatt az anya DHA szintje felére esik le, és még a szülés utáni 26. hétre sem áll vissza az eredeti szintre. Logikus feltevés, és be is igazolódott, hogy adott népesség halfogyasztása és a szülés utáni depresszió gyakorisága közt ugyancsak szoros, fordított korreláció áll fent. Pl. a Dél-Afrikai Köztársaságban, vagy Brazíliában, ahol az egy főre jutó halfogyasztás kb. 5 kg, a posztpartum depresszió előfordulási gyakorisága 24% fölött van, míg Japánban vagy Szingapúrban igen alacsony, 2% és 0.5%. Az anyatej DHA tartalmának közvetlen mérésével azonos összefüggést kaptak. A Dél-Afrikai Köztársaságbeli anyáknál a tej DHA tartalma 0.1 súlyszázaléka, míg Japánban 0.8 súlyszázalék volt. A posztpartum depresszió gyakoriságában mutatkozó ötvenszeres különbséget tehát legjobban az omega-3 fogyasztás magyarázza!

Több kettős vak placebo kontrolos vizsgálatot is folytattak annak a vizsgálatára, vajon affektív zavarban szenvedő betegeknél érhető-e el tüneti javulás omega-3 bevitelével.

A vizsgálatok unipoláris depresszió esetén meglepő sikerrel zárultak. 1-2 gr EPA több hetes adagolásával a depressziós betegek 50-60%-nál az Hamilton Depressziós Skálával mért induló depressziópontszám legalább 50%-al csökkent. Egy vizsgálatban az antidepresszáns kezeléssel szemben rezisztens betegek szignifikánsan javultak EPA kezelésre.

Bipoláris I betegeknél kettős vak placebo kontrolos vizsgálat bizonyította, hogy omega-3 hatására a betegek depressziója szignifikánsan jobban javult, s a követés során tovább maradtak remisszióban. Egy másik vizsgálatban ethyl-EPA-t alkalmazva értek el hasonló eredményeket. Úgy vélik, az omega-3 hangulatstabilizáló, de mániás tünetekre nem hat. Azonban egy újabb vizsgálatban omega-3-al sikerrel kezelték a mániás tünetcsoportból az irritabilitás komponenst. Ez más eredményekből (lásd. lentebb) jól értelmezhető.

Peri- és posztnatális depresszió esetén - dacára az ismertetett összefüggéseknek - komoly preventív vagy kezelési vizsgálat még nem történt.

Az omega-3 szerepe a hangulatzavarokban ismét rávilágít arra, hogy a pszichiátriai nozológiai rendszer tüneti hasonlóságok alapján sorol egy csoportba egészen eltérő okokból kialakult agyi működési zavarokat. Nyilvánvaló, hogy antidepresszívum kezelés nem pótolja az omega-3 hiányt.

Szkizofrénia

Egy méltatlanul elfeledett vizsgálatban nyolc országban elemezték a szkizofrénia kedvező kimenetelének és a táplálkozásnak a kapcsolatát, és az országok közti különbségeket 97%-ban magyarázta a táplálkozás. Amelyik országban több zöldséget, halat és tengeri táplálékot fogyasztottak, ott sokkal kedvezőbb volt a betegség lefolyása és kimenetele. Más vizsgálatok is azt találták, hogy a szkizofrénia prognózisa fejlődő országokban sokkal jobb.

Több vizsgálat igazolta, hogy szkizofrén betegekben, de elsőfokú rokonaikban is, az EPA-nak és DHA-nak, valamint az AA-nak alacsonyabb a szintje. A tünetek súlyossága inverz összefüggést mutatott a fogyasztott omega-3 mennyiségével.

Egy 2004-es összefoglaló öt EPA-t alkalmazó placebo kontrolos vizsgálatról számolt be, melyből 4 pozitív vagy részlegesen pozitív eredményű volt szkizofrén betegek kezelésében. A vizsgálatokban csökkentek a mozgászavarok és jelentősen javult a betegek állapota.

Egy placebo kontrolos vizsgálatban csak szükség esetén alkalmaztak antipszichotikumot. A 3 hónap alatt a placebocsoport minden tagja antipszichotikus kezelésre szorult, míg az EPA-t kapó csoport 14 tagjából csupán nyolcnál volt szükséges gyógyszeres kezelést alkalmazni. Egy esetismertetés szerint terhessége alatt szkizofrén schubba esett nőbeteget sikeresen kezeltek EPA-val.

Öngyilkosság, agresszivitás

Számos vizsgálat mutatja, hogy az omega-3 alacsony szintje fokozza a hetero- és autoagressziót. Agresszív elkövetők és impulzív személyek vérében alacsonyabb az omega-3 és magasabb az omega-6 szintje. Az impulzivitás egyik mutatója a szerotonin metabolitjának, az 5-hydroxyindolacetát-sav-nak (5-HIAA) alacsony szintje a gerincvelő folyadékban. Az alacsony 5-HIAA szint összefüggést mutat az alacsony DHA és EPA plazmaszinttel. Több vizsgálatban omega-3 adásával szignifikánsan csökkent az ellenségesség, börtönökben pedig a verekedések száma. A halfogyasztás és a 100 000 főre vetített gyilkosságok száma fordított összefüggést mutat, s a szélső értékek közt tízszeres a különbség. Míg Magyarországon évente 7.2 gyilkosság, Japánban 1.8 gyilkosság jut százezer főre. Az omega-3 szint szezonális ingadozása kapcsolatot mutat a gyilkosságok számának évszakonkénti változásával.

Egy kínai vizsgálatban 100 öngyilkosságot elkövetett és 100 balesetet szenvedett személy vérében mérték meg az EPA szintet, és ennek szintje az öngyilkosságot elkövetettek vérében szignifikánsan alacsonyabb volt. A legmagasabb és a legalacsonyabb EPA szintűek közt nyolcszoros volt az öngyilkossági kockázat különbség. Egy 2006-ban megjelent két éves követéses vizsgálat szerint az omega-3 plazmaszint minden más öngyilkossági kockázatmutatónál biztonságosabban előrejelzi a majdani öngyilkosságot. Nem meglepő tehát, hogy a depresszív és impulzív tüneteket mutató borderline személyiségzavarban szenvedők ugyancsak jól reagálnak omega-3 kezelésre.


Omega-3 és kardiovaszkuláris megbetegedések

Az omega-3 és omega-6 zsírsavakat szembeállíthatjuk aszerint, hogy az omega-3 gyulladáscsökkentő és gátolja a vérrögképződést, míg az omega-6-nak ezzel éppen ellentétes hatása van. Így az évtizedeken át a koleszterinhipotézis szellemében ajánlott nagy omega-6 tartalmú növényi olajak, plusz az avasodás ellen és a fokozott ízhatás érdekében történő hidrogenizálás során keletkező transzzsírokkal együtt jelentősen növelték a kardiovaszkuláris halálozást.

Már korai vizsgálatok, pl. a Western Electric Study, jelezték, hogy a nagyobb omega-3 fogyasztás 42%-al csökkenti az infarktus kockázatát. Egy 36 országra kiterjedő vizsgálat ugyancsak inverz kapcsolatot talált a szíveredetű összhalálozás, a sztrókhalálozás és a halfogyasztás között. Az omega-3 fokozza az erek rugalmasságát, emeli a vasorelaxáns hatású nitrogénoxid szintjét, gátolja a vérrög képződést, fokozza a vér viszkozitását, jelentősen csökkenti a triglicerid szintet és csökkenti a vérnyomást. E hatások révén csökkenti pl. az ischémiás sztrók kockázatát. Azonban az újabb elemzések azt mutatják, hogy az omega-3 a membránok működésének javításával elsősorban az aritmiákból bekövetkező hirtelen szívhalál kockázatát csökkenti jelentősen. A DART vizsgálatban 29%-al csökkent omega-3 hatására infarktuson már átesett betegek körében a hirtelen szívhalál. A GIZZI-Prevenzione Study-ban infarktuson átesett, s megfelelően gyógyszerelt betegeknél 3.5 év alatt, kiegészítő omega-3 kezelést alkalmazva 50%-al sikerült csökkenteni a hirtelen szívhalálok számát.

Omega-3 és tüdőbetegségek

Az omega-3 gyulladáscsökkentő, ill. autoimmunfolyamatokat gátló hatásai miatt nagy reményeket fűztek az asztma kezeléséhez, melyek eddig nem igen váltak be. Különféle mutatókban az egyes vizsgálatok 10-20%-os csökkenést értek el, de az asztma kimenetelében jelentős változásokat nem sikerült elérni. Krónikus bronchitiszben több vizsgálat is eredményeket ért el omega-3 kezeléssel. Cisztás fibrózisban a kimutatott alacsony LA és EPA szint és a krónikus gyulladás miatt ugyancsak reményeket fűztek az omega-3 kezeléshez, melyek csak részben váltak valóra. Elemzők azonban felvetik, hogy a vizsgálatok gyengén tervezettek, rövid idejűek, és az omega-3-at alacsony dózisban alkalmazták.

Autoimmun betegségek

Az első bizonyítékok az omega-3 fontosságára gyulladásos és autoimmun betegségekben a grönlandi eszkimók megfigyeléséből eredt, akik közt szinte ismeretlen volt a psoriasis, az asztma, az I-es típusú diabétesz és a multiplex sclerozis.

Sokat vizsgált a reumatoid arthritisz, számos randomizált placebo kontrolos vizsgálatot végeztek. Általában csökkent a reggeli merevség, csökkent a fájdalomcsillapítók használata, a gyulladás mértéke. Objektíve is kimutatható volt számos gyulladásfaktor lecsökkent aktivitása. Genetikailag érintett személyeknél sikerrel lehet prevencióként is alkalmazni az EPA és DHA kombinációját.

A psoriasis és az atópiás dermatitis esetén is az omega-3 hatását a gyulladásos folyamatok gátlásától várják. Egy vizsgálatban injekció formájában juttatták be a gyulladt bőrterületbe az EPA-t, s a beteget 76%-a reagált pozitívan a kezelésre. Érdekes mód atópiás dermatitisben több vizsgálatban is azt találták, hogy nem csak az omega-3-al, hanem az omega-6-al, vagy ezek együttes alkalmazásával is jelentős javulást lehetett elérni, miközben az IgE szint nem változott.

Gyulladásos bélbetegségekben, mint Crohn betegség és colitis ulceroza, részleges eredményekről számoltak be.

Multiplex sclerosisban ellentmondásos eredmények születtek, két vizsgálatban komoly csökkenést értek el a betegség súlyosbodásában és a visszaesések számában, míg egy vizsgálat nem talált semmilyen pozitív hatást.

Omega-3 és magzati fejlődés

Vizsgálatok bizonyítják, hogy az omega-3 hiányos táplálkozás kapcsolatban van koraszülés nagyobb kockázatával, míg az omega-3 pótlás megnyújtja a terhesség idejét és véd a koraszüléssel szemben. Egy vizsgálatban a több omeg-3-at fogyasztó nők védettebbek voltak a preeklampsziával szemben. Két vizsgálat azt bizonyította, hogy a sok omega-3-at fogyasztó anyák utódai a későbbiekben jóval kisebb, az egyik vizsgálatban harmad akkora atópiás hajlamot mutattak. Az omega-3 bevitel magzat fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálva azt találták, hogy a nagyobb omega-3 fogyasztás szignifikánsan fejlettebb retinát és egy másik vizsgálat szerint nagyobb születési súlyt eredményez. Ennek különösen annak fényében van jelentősége, hogy a születési súly az egyik legjobb előrejelzője a későbbi intelligenciának. Ezzel cseng össze az az eredmény, hogy a terhesség alatt omega-3 pótlásban részesült anyák gyermekei négy éves korukban jobban szerepeltek kognitív képességeket vizsgáló tesztekben.

Omega-3 és rák

In vitro és állatkísérletek tanúsága szerint az omega-3 számos mechanizmuson keresztül gátolja a tumorfejlődést. Egyfelől kiszorítja az omega-6-ot, melynek tumornövekedést serkentő sajátságai vannak. Másrészt gátolja a sejtosztódást, serkenti a programozott sejthalált és a sejtdifferenciálódást, gátolja az angiogenezist, megváltoztatja az ösztrogén metabolizmusát és csökkenti a termelődését, és gyulladáscsökkentő folyamatokat generál.

Az epidemiológiai vizsgálatok mindezek ellenére ellentmondásos eredményeket mutatnak. Ennek azonban elég nyilvánvalóan az az oka, hogy nem önmagában az omega-3 fogyasztását, hanem a mennyiségen túl az omega-3:omega-6 arányt is mérni kell. Azok a vizsgálatok, amelyek mellrákban, vastagbélrákban, prosztatarákban mérték ezt az arányt, az omega-3 rákellenes hatásáról számoltak be.

Az élet adta meg a lehetőséget Ronald Pardini kutatónak, hogy az állatkísérleteiben tumorellenes hatásúnak talált omega-3-at egy humán "kísérletben" is kipróbálhassa. A sors összehozta egy 78 éves férfivel, akinek operálhatatlan végstádiumú tüdőrákja volt. Pardini javaslatára a férfi teljesen elhagyta az omega-6 tartalmú ételeket, és napi 10 gr, majd 15 gramm halolajat ill. aranyalga olajat fogyasztott. Öt évvel később, mikor az esetleírás megjelent, a beteg daganatai pusztán az omega-3 kezelés hatására 10%-nyira zsugorodtak össze.

Következtetések

A civilizált világ drasztikusan eltért attól a táplálkozási rendtől, amelyre evolúciósan adaptálódott. Ennek súlyos következményeit látjuk a járványszerűen jelentkező mentális zavarokban és testi betegségekben. Az orvostudomány, részben az üzleti érdekek tudománytorzító hatása miatt, nem a kialakult helyzet okaira, hanem a maladaptív táplálkozás okozta szabályozási zavarok mesterséges korrigálására koncentrál. Az omega-3 szerepe a humán megbetegedésekben nyilvánvaló, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közegészségügyi programokban az omega-6 és omega-3 szerepe végre a tényeknek megfelelően interpretálódjon.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Cunnane, SC: Survival of the fattest: the key to human brain evolution. World Scientific Publ. Co., Singapore, 2005.

Morgan, E.: The Aquatic Ape Hypothesis. A Condor Book Souvenir Press, 1997

Noaghiul, S; Hibbeln, JR: Cross-national comparisons of seafood consumption and rates of bipolar disorders. Am J Psychiatry, 2003, 160(12):2222-7.

Hibbeln, JR: Seafood consumption, the DHA content of mothers' milk and prevalence rates of postpartum depression: a cross-national, ecological analysis. J Affect Disord, 2002, 69(1-3):15-29.

Muskiet, FA; Kemperman, RF: Folate and long-chain polyunsaturated fatty acids in psychiatric disease. J Nutr Biochem, 2006, 17(11):717-27.

Freeman, MP.: Omega-3 fatty acids in psychiatry: a review. Ann. Clin. Psychiatry, 2000, 12(3):159-65.

Decsi, T; Koletzko, B: N-3 fatty acids and pregnancy outcomes. Curr Op Clin Nutr Metab Care, 2005, 8(2):161-166.

Huan, M; Hamazaki, K; Sun, Y; Itomura, M; Liu, H; Kang, W; Watanabe, S; Terasawa, K; Hamazaki, T: Suicide attempt and n-3 fatty acid levels in red blood cells: A case control study in China. Biol Psychiatry, 2004, 56(7): 490-496.

Kris-Etherton, PM; Harris, WS; Appel, LJ: Omega-3 fatty acids and cardiovascular disease: new recommendations from the American Heart Association. Arterioscler Thromb Vasc Biol, 2003, 23:151-152.

Lee, S; Gura, KM; Kim, S; Arsenault, DA; Bistrian, BR; Puder, M: Current clinical applications of omega-6 and omega-3 fatty acids. Nutr Clin Pract. 2006, 21(4):323-41.

Marchioli R, Barzi F, Bomba E, Chieffo C, Di Gregorio D, Di Mascio R, Franzosi MG, Geraci E, Levantesi G, Maggioni AP, Mantini L, Marfisi RM, Mastrogiuseppe G, Mininni N, Nicolosi GL, Santini M, Schweiger C, Tavazzi L, Tognoni G, Tucci C, Valagussa F; GISSI-Prevenzione Investigators. Early protection against sudden death by n-3 polyunsaturated fatty acids after myocardial infarction: time-course analysis of the results of the Gruppo Italiano per lo Studio della Sopravvivenza nell'Infarto Miocardico (GISSI)-Prevenzione. Circulation. 2002 Apr 23;105(16):1897-903.