Szendi G:
Az orvoslás belső ellentmondásai

Forrás:Amiről az orvos nem mindig beszél 2021. május

Amióta orvoslás létezik, az orvosokkal szemben azóta ambivalensek az emberek. Egyidőben tekintenek rájuk gyanakvással és várnak tőlük a bajban mindenhatóságot.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Az egyes embernek az orvoslással való találkozásaiból leszűrt keserű személyes tapasztalatai sokszor emberi tévedésekből, az orvos személyiségének torzulásaiból, adott orvos pénzéhségéből vagy műhibákból táplálkoznak, de ez valójában elfedi az orvoslás alapproblémáit. Az orvostudomány technikai és technológiai fejlettsége totális ellentmondásban áll azzal, hogy az elmúlt 150 év alatt a halálozás fő okává vált ráknak, kardiovaszkuláris betegségeknek, diabétesznek, autoimmun és neurodegeneratív betegségeknek nincs gyógymódja, csak kezelése. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy szemléleti korlátok akadályozzák az orvostudomány fejlődését.

Az evolúciós szemlélet hiánya

Alapelvnek kéne lennie minden emberrel foglalkozó tudománynak az evolúciós gondolkodás. Ennek oka rendkívül egyszerű: az evolúció formálta a testi és lelki működéseinket, a társas- és csoportviselkedésünket. a morálunkat és a megismeréshez való viszonyunkat is. Az orvoslás kialakulása és fejlődése során az emberi test megismerésének a logikája mégis - a mai napig- a gépmodell. Az orvostudomány a vallásos korszakban alakult ki, amikor az embert a Teremtés művének tekintették. Isten az embert valamilyennek megteremtette, és az orvos dolga kifürkészni ennek a bonyolult szerkezetnek a működését.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az evolúciós szemléletben az élőlények szervezete sokmillió éves szelekció eredményeként alkalmazkodtak a környezetükhöz, az elérhető táplálékhoz, a szociális viszonyaikhoz: a cél az életben maradás és a sikeres szaporodás. A ma elterjedt és a halálozás fő okaiként számon tartott betegségek az ősi környezethez alkalmazkodott szervezet szükségleteinek a modern környezettel való "össze nem illése" eredményezi.

Az evolúcióban megkülönböztetjük a közvetlen és a távoli kiváltó okokat. Mondjuk az 1-es típusú cukorbetegség közvetlen oka az inzulinhiány, a távoli ok pedig a modern táplálkozás, amely olyan anyagokat (glutén, tejfehérjék) tartalmaz, amelyek egyesekben autoimmunfolyamatot indít el, melynek következtében a hasnyálmirigy béta sejtjei elpusztulnak. Ez a betegség a természeti népeknél ismeretlen, a 20-21. század során viszont a gyakorisága folyamatosan nő. Közvetlen kiváltó tényező még a magzati és csecsemőkori D-vitaminhiány, mivel evolúciónk során mindig magas volt a D-vitaminszintünk, és a D-vitamin fontos szabályozója az autoimmun folyamatoknak is, és a vércukorszint szabályozásnak is.

Az evolúciós szemléket hiányban az orvostudomány nem látja a fától az erdőt. A diabetológia az 1-es típusú cukorbetegség okát megbetegítő génekben látja. De ezek a gének korábban nem okoztak megbetegedést.

A gyomorfekély és gyomorrák modern elmélete és terápiája ismét iskolapéldája az orvostudomány közeli okságban való gondolkodásának. A gyomorfekélyt a 20. század derekán elkönyvelték pszichoszomatikus betegségnek, nyugalmat, savcsökkentőket, végső esetben műtétet alkalmaztak. Majd paradigmaváltás következett, két fiatal kutató kimutatta, hogy a gyomorfekély és az ebből kifejlődő gyomorrák oka a Helicobacter pylori nevű baktérium tevékenysége (Marshall BJ, Warren, 1984). Ma már- akár megelőzési céllal is- rutinszerűen irtják a H. pylorit kombinált antibiotikus kezeléssel. Ha egy oki elmélet beválik a klinikai gyakorlatban, akkor fölösleges okoskodásnak tűnhet holmi "evolúciós kötözködés". De a gépmodellben repedések keletkeztek. Azok körében, akiknél kiirtották a H. pylorit, drámaian megnövekedett a nyelőcsőrák és az asztma gyakorisága (Ahmed, 2005; Reibman és mtsi, 2008). Ezzel párhuzamosan tudjuk, hogy Ázsia és Afrika népességének 90-100%-a, némely természeti nép ugyancsak 100%-ban H. pylorival fertőzött, a gyomorfekély és gyomorrák viszont nagyon ritka körükben (Szendi, 2018b). Azaz, ismét a modern táplálkozás kerül reflektorfénybe. A H. pylori minimum 100 ezer éve bennünk él, azaz egy szimbiózisról van szó. A "befogadott" parazitáknak fontos szerepe van szervezetünk működésében, elég csak a bélflóránkra gondolni. A H. pylori a gyomor savasságát állítja be. Megbetegítővé a finomított szénhidrátokkal való találkozása tette (Szendi, 2018b).

Ugyanilyen képtelen gondolat, hogy a prosztatarákot a tesztoszteron évtizedek alatt kumulálódó hatása okozná. Ha valaha lett is volna ilyen hatás, az arra hajlamosak már régen kihullottak volna a természetes szelekció rostáján. A jelenség sem a természeti népeknél, sem -a kutyákat leszámítva - az állatvilágban nem tapasztalható (Szendi, 2018b). Ugyanez az elv fordítva nem alkalmazható a mellrákra, ugyanis a fogamzásgátlást nem ismerő kultúrákban a nők 100, a fejlett országokban 400 menstruáción esnek át életükben, azaz az élet során a hormonhatások egészen másként alakulnak (Stearns és mtsi., 2008). (Ráadásul mindkét rák esetén a járványszintű D-vitaminhiány és a szintén járványos méreteket öltő magas vércukor- és inzulinszint is meghatározó.)

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ha az orvostudomány evolúciós próbának tenné ki teóriáit, soha nem ült volna átokként a nyugati világra a hivatalosan máig érvényesnek tekintet koleszterinteória. A koleszterinszint csökkentés életet nem ment, viszont annál több egészségügyi problémát okoz. Ha az emberi szervezet evolúciója során alkalmazkodott az állati zsír és koleszterin fogyasztásához, akkor ez nem lehet oka a 20. század második felétől kialakuló szívbetegségjárványnak (Szendi, 2018b).

A történeti szemlélet hiánya

Az orvostudomány szempontjából a koronként változó táplálkozás és egyéb életmódváltozók egyfajta kísérletként is felfoghatók: mire hogyan reagál az emberi szervezet.

A fertőző betegségek visszaszorulása, még mielőtt a védőoltások és az antibiotikumok megjelentek volna, elég nyilvánvalóan igazolja a növekvő higiénia és a népesség jobb tápláltságának a védőhatását (McKeown, 1979).

A glutén, pontosabban az alfa-gliadin oki szerepét egy különös, hasmenéssel, sorvadással járó betegségben az a megfigyelés segített tisztázni, hogy a háború alatt a Hollandiában kialakult kenyérhiányban a cöliákiás betegek állapota javult (Szendi, 2009). A cöliákia betegség a 19. század második felében jelent meg, mivel ekkorra terjedt el az alfa-gliadint nagy mennyiségben tartalmazó 3 genomú kenyérgabona (van Herpen és mtsi., 2006; Salentijn és mtsi., 2009). A növekvő alfa-gliadin fogyasztás magyarázza a cöliákia és az 1-es típusú cukorbetegség gyakoriságának utóbbi száz évben megfigyelt folyamatos növekedését is (Lohi és mtsi., 2007). A glutén és a vele rokon molekulaszerkezetet mutató kazein autoimmunitást elindító és fenntartó hatásai még mindig nem jutottak el az orvostudomány fellegvárában üldögélő vélemény- és paradigmaformálók tudatáig.

A kukorica (és a dohány) szerepére a rheumatoid arthritisz kialakulásában úgy derült fény, hogy míg a kukoricát régóta fogyasztó amerikai őslakosok régészeti leletei a betegség gyakori előfordulását mutatták, addig az európai temetőkben a Kolumbusz előtti időkből ilyen leleteket nem találtak (Szendi, 2011).

A kardiovaszkuláris megbetegedések téves magyarázatát az evolúciós nézőpont kapcsán már említettem. Pusztán történeti összehasonlítás alapján is kizárható a zsír és koleszterin megbetegítő szerepe, ugyanis a 19. században a szívbetegség még igen ritka volt, holott az amerikai emberek ugyanannyi zsírt és koleszterint fogyasztottak, mint 100 évvel később, amikor már viszont riasztó mértékben növekedett a szívhalálozás. Az Amerikai Szívtársaság először pontosan erre hivatkozva utasította el Ancel Keys koleszterin hipotézisét (Szendi, 2009).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


De sok más mellett említésre érdemes az Alzheimer betegség is. Pusztán az a történeti tény, hogy az első beteget 1906-ban írták le, ma pedig az idősek körében egyre terjed a kórkép, ugyancsak életmód tényező -azaz a finomított szénhidrátok táplálkozásban betöltött növekvő szerepét bizonyítja. Ma már pontosan tudjuk, hogy az agyi inzulinrezisztencia áll a háttérben (Szendi, 2018b).

Míg tehát az evolúciós "próba" könnyedén kimutatná egy rakás orvostudományi teória abszurditását, a történeti összehasonlító elemzések ráirányíthatnák a figyelmet a valódi okokra.

A téves paradigmák

Az egyes betegségek magyarázó elméletéből kezelési protokollok születnek, amelyeknek részei a betegség kezelésére kifejlesztett klinikai eljárások(diagnosztika, gyógyszerek, vakcinák, műtéti technikák és egyéb kezelési módszerek). Ezeknek szakértői vannak, akik karrierjüket és egzisztenciájukat részben vagy egészben az általuk képviselt teóriáknak köszönhetik. Pl. Barry Marshall és Robin Warren Nobel díjat kaptak a H. pylori és a gyomorfekély kapcsolatának felfedezéséért. Valószínűsíthető, hogy életük hátralévő részét nem a személyes sikert is elhozó elméletük kritikájával töltik. Ezt megteszik mások, de általános tapasztalat, hogy a paradigmák bukását személyes és gazdasági érdekek akadályozzák.

A paradigmák kezdetben a tudományos magyarázat igényével születnek, de aztán, ahogy beágyazódnak az orvostudomány testébe, képviselői lesznek, más elméletek is ráépülnek és szinte cáfolhatatlanná válnak.

A melanoma UV sugárzás teóriáját az 1950-es években egy statisztikus arra a tapasztalatra építette, hogy Ausztrália egyenlítő felé eső területein kétszeres a melanoma halálozás a Déli sark felé eső területekhez képest. A "kétszeres"-t úgy kell érteni, hogy 100 000 főre 2 ill. 1 melanoma halál jutott. A teóriát elfogadottsága és népszerűsége miatt nyíltan kevesen merik kritizálni, mert a kutatók féltik a reputációjukat, így maximum közlik a paradigmának ellentmondó adatokat. Pl., hogy a melanoma gyakorisága Európában délről északra nő, a napon dolgozók melanomakockázata a legalacsonyabb, vagy, hogy a rendszeresen napvédő szert használók melanomakockázata többszöröse a nem használókénak (Szendi, 2018b). A melanoma kialakulásának teóriája azért nem pusztán elméleti kérdés, mert erre hivatkozva terelik az amúgyis D-vitaminhiányban szenvedő népességet árnyékba, szigorítják meg sok országban a szoláriumhasználatot. Az IARC (Nemzetközi Rákkutató Szervezet) a napfényt rákkeltőnek minősítette. Ez a paradigmatikus tévedés tovább növeli a rákos (és melanomás) megbetegedések gyakoriságát (Szendi, 2018b).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A D-vitamin kapcsán nyakig vagyunk egy paradigmaváltásban, ami igen lassú folyamatnak bizonyul. A D-vitamin túladagolhatóságának veszélye máig meghatározza az orvosi gondolkodást, holott a D-vitaminnak tulajdonított 1950-es évekbeli, Angliában előfordult halálesetek oka a Williams szindróma volt (Szendi, 2018a).

Az egész világ átvette az IOM alapjaiban téves D-vitamin ajánlását, ami egy számolási hibán alapszik. Két kutató 2014-ben kimutatta, hogy a forgalomban lévő ajánlás tízszerese a helyes. Hogy az IOM tekintélyféltésből azóta sem reagált erre, jó példája a téves paradigmák fennmaradására (Veugelers és Ekwaru, 2014).

A magas D-vitaminszint rákellenes hatását nagyon sok megfigyeléses és ökológiai vizsgálat támasztja alá, de mivel -az etikailag amúgy is képtelenségnek tekinthető- placebokontrollos vizsgálat nem áll rendelkezésre, az IOM (Amerikai Orvostudományi Intézet) és az IARC tagadja ezt a védőhatást, arra hivatkozva, hogy ezt placebokontrollos vizsgálattal kéne igazolni (Szendi, 2018b).

Az érelmeszesedés és a csontritkulás együtt jár, ami azt bizonyítja, hogy a beépülő kalcium "célját téveszti". Mivel a természeti népeknél az érelmeszesedés ismeretlen, sőt a 19. században is ritka volt, logikus következtetés, hogy ez is a modern táplálkozás következménye. Az egyik fő ok a K2-vitamin hiánya, amit jelenleg az orvostudomány nem hajlandó tudomásul venni, sőt cáfolni igyekszik (Szendi, 2018b).

Nagyon sok téves, mára már megdőlt paradigma a mai napig tananyag az orvostudományi egyetemeken, s e paradigmák fennmaradása évente százezrek életébe kerül. Ahogy a paradigmákat érdekek konzerválják, úgy a paradigmaváltás is gyakran érdekeknek köszönhető. A H. pylori paradigma azért tört be az orvosi köztudatba, mert lejárt egy nagy profitot eredményező savközömbösítő szabadalma, és a kombinált antibiotikus kezeléssel új piac tűnt fel. Mivel a reflux igazi kezelése a lowcarb étrend volna, ez egyhamar nem fog új paradigmává válni, hiszen nincs benne szabadalmaztatható, drága pénzért árusítható rész.

Az elhallgattatás

Az orvostudomány integritását és függetlenségét komolyan veszélyezteti a gyógyszer- és vakcinaiparral, valamint a orvosi eszközöket gyártó iparral való szoros összefonódás.

A mammográfiás szűrés jószerivel bevezetése óta kritika tárgya. A mammográfia első 30 éve alatt a számítások szerint 1.3 millió amerikai nőt diagnosztizáltak félre és kezeltek fölöslegesen rákkal (Bleyer és Welch, 2012). A HPV ellenes oltás körüli viták ugyancsak régóta borzolják a kedélyeket, több elemzés arra mutat rá, hogy különböző okokból, de az oltottak közt nem csökkent, hanem nőtt az invazív méhnyakrák gyakorisága (Andersson, 2018, Delépine, 2018).

A két távolinak tűnő területet Peter Gøtzsche dán kutatónak, a Nordic Cochrane Center alapítójának személye köti össze. Gøtzsche korábban leleplező elemzéseket, majd könyvet írt a mammográfia-ipar adathamisításáról (Gøtzsche, 2012). Amikor a Cochrane Center, amely addig a függetlenségéről volt ismert, megjelentetett egy nyilvánvalóan elfogult összefoglalót a HPV oltások hatásáról, Gøtzsche munkatársaival rámutatott arra, hogy az elemzésre alkalmas vizsgálatoknak csak a felét vették figyelembe (J?rgensen és mtsi., 2018). Gøtzsche nyilatkozatban ígérte meg egy valódi összefoglaló és elemzés mihamarabbi publikálását. Válaszként erre 2018 szeptemberében minden előzetes figyelmeztetés nélkül azonnali felmondással elbocsájtották egyetemi állásából, kizárták a Cochrane Nordic Centerből, lefoglalták számítógépét és iratait, tanítványainak megtiltották, hogy érintkezzenek vele. Őt azonban nem lehet elhallgattatni, a vakcinákról írott könyve megjelenése 2021 nyarára várható (Gøtzsche, 2021). A történet újra és újra lejátszódik. Pusztai Árpád biokémikust és lektin kutatót hasonló forgatókönyv alapján távolították el, nem csak az állásából, hanem a tudományból is, mivel egy interjúban elmondta, hogy az Angliában már széles körben árusított génmódosított burgonya fogyasztása kockázatos (Szendi, 2009). Michael Holickot, a világhírű D-vitaminkutatót eltanácsolták a Boston egyetem Bőrgyógyászati tanszékéről, mert a napozást hasznosnak nevezte (Szendi, 2018a). Andrew Wakefieldet megfosztották orvosi diplomájától és elüldözték Angliából, mert felvetette a MMR oltás és az autizmus lehetséges kapcsolatát (Ho, 2015). (Mellesleg Wakefield csupán azt javasolta, hogy az MMR-ben egyesített három oltást -időben eltolva egymáshoz képest- egyenként adják be).

Az orvoslás kivásárlása

Egy gyógyszer kifejlesztése és tesztelése sok százmillió dollárba kerül, ezért a gyógyszeripar mindent elkövet, hogy a gyógyszert minél több kórképre törzskönyveztesse és a szabadalmi idő lejártáig minél több adjon el belőle. A gyógyszeripar azonban az orvoslás nélkül félkarú óriás, termékeit csak az orvosokon keresztül tudja forgalmazni. A gyógyszeripar profitjának növelése érdekében számos területen folytat mindenféle etikátlan és illegális tevékenységet. Már a gyógyszerek bevezetését szolgáló klinikai vizsgálatokban utólag számos csalásra derül fény. Pl. eltitkolták a Vioxx fájdalomcsillapítóról, hogy fokozza az infarktus és sztrókkockázatot (Gøtzsche, 2011), vagy, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkosság kockázatot (Szendi, 2005). A gyógyszer hatásosságáról az orvosokat szellemírók által fabrikált hamisított cikkek győzik meg (Szendi, 2005). Magukat az orvosokat számos módszerrel veszik rá, hogy lelkesebben írják fel a gyógyszereket, ill. alkalmazzák olyan panaszokra is, amelyre a gyógyszer nincs törzskönyvezve (Angell, 2004).

Tünetcentrikusság

Az emberi szervezet gépmodellje alapvetően elhibázott orvostudományi paradigma, amely a kezdetektől meghatározza az orvostudomány és a gyógyszeripar együttes fejlődését. Az evolúciós orvoslás a betegségeket az "össze nem illéssel" magyarázza, azaz a szervezet egésze reagál rosszul egy olyan életmódra, amelyhez nem evolúciós értelemben alkalmazkodtunk. Az orvostudomány viszont "szétdarabolja" az embert szervekre, s ennek megfelelően vannak az orvostudományban szakterületek, mint kardiológia, pulmonológia, orr, fül, gégészet, onkológia, stb. Ez a szemlélet részjelenségekre, tünetekre koncentrál. Míg az "össze nem illés" paradigmája felől nézve a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az Alzheimer-betegség közös oka a finomított szénhidrátok túlfogyasztása, addig ezeket a kórképeket különféle diszciplinák az eredeti ok felismerését mellőzve kezelik. A gépmodell ugyanis az "elromlott" alkatrészekre koncentrál, nem foglalkozik azzal, hogy a megbetegedő ember megfelelő életmódot folytat-e. A "megfelelő életmód" kutatása és ajánlása túlmutat az orvostudomány keretein. Ha ezzel foglalkozna, alapvetően meg kéne kérdőjelezze a nyugati életmódot. Erre azonban nincs feljogosítva, ahogy egy autószerelőnek sem dolga vezetési tanácsokat adni. Ezért magas vérnyomásra, "inzulinhiányra", romló memóriára a legkülönfélébb gyógyszereket adják, de a rendszerszintű zavart ezek nem orvosolják. Sőt, a tünet kezelésére adott gyógyszer zavart okozhat a szervezet egészének működésében, ezt nevezik aztán mellékhatásnak. Mivel Magyarországon az orvoslással kapcsolatos gondok (kórházi fertőzések, mellékhatások, műhibák, stb.) nem publikus adatok, az USA statisztikáit alkalmazva a magyar adatokra, megállapítható, hogy a járóbeteg ellátásból gyógyszer-mellékhatás miatt 2014-ben kb. 170 ezer ember került kórházba. A kórházi kezelés során 270-540 ezerre becsülhető a nemkívánatos gyógyszer-mellékhatás, ami kb. 3700 ember halálát okozta. A legtöbb beteg egynél több gyógyszert szed, némelyik 10-12-t is. Ennyi különféle vegyület kölcsönhatását szinte lehetetlen felmérni, nem beszélve arról, hogy mindenki egyénileg reagál a gyógyszerekre. A vizsgálatok szerint minden egyes újabb gyógyszer 5-14%-kal növeli a gyógyszer-interakcióból bekövetkező mellékhatás esélyét.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Megelőzés

A szűrések filozófiája ugyancsak a gépmodellből fakadnak. Az "össze nem illés" modellből a megfelelő életmóddal való megelőzés következne. A gépmodell szerint "találjuk meg még időben a kezdődő elváltozást". Ez nagyon sok túldiagnosztizáláshoz és túlkezeléshez vezet. Indokolatlan műtétek ezreit végzik évente az onkológia vagy a kardiológia területén. A mellrák és a prosztatarák szűrések 20-30%-os túlkezelést eredményeznek. Az USA-ban a defibrilátor beültetések 20%-kát utólag indokolatlannak minősítették. A beszűkült erek tágítására beültetett sztentek 10%-a fölösleges volt. Az USA-ban háromszor gyakrabban távolítják el nők méhét, és 2,5-szer gyakrabban a férfiak prosztatáját, mint Angliában. Az USA egyes kórházai között az epehólyag-eltávolítás és a bypass műtét gyakoriságában 3,4-szeres, a csípőprotézis beültetésében 3,8-szeres, a térdprotézis műtétekben 8,8-szeres, a gerincműtétekben 4,7-szeres, az angioplasztikában 8,2-szeres különbségek mutathatók ki (Szendi, 2018b).

Táplálkozás és vitaminellenesség

A tudományos világkép bizonyos kereteket szab a gondolkodásnak, s ezt az egyes tudományágakon belül további speciális sajátosságok jellemzik. Az orvostudomány például mindig is idegenkedett a táplálkozás és a betegségek kapcsolatának vizsgálatától, mert végülis a követett étrend anyagi helyzet, a kultúra és egyénileg az ízlés függvénye. A táplálkozás magánügy. Ez alól csak a koleszterin teória megszületése jelentett kivételt, de még ez is abba a felismerésbe torkollott, hogy maga a táplálkozás lényegesen nem befolyásolja a koleszterinszintet (Teicholz, 2014). Az elhízás pedig, mint társadalmi szintű probléma az emberek falánkságából származik, nem pedig a nyugati étrendből következik. James Le Fanu máskülönben igen kritikus könyve is némi gúnnyal írt azokról a kísérletekről, amelyek a betegségeket a táplálkozás minőségéből akarták magyarázni:"Már-már abszurd szintre extrapolálja a józan észből eredő állításokat, és azt állítja, hogy a gyakori betegségek többségét az 'egészségtelen' életmód okozza" (Le Fanu, 2008).

Elég csak a diabetológia szénhidrátok szükségességéről alkotott felfogására utalni: miközben a cukorbetegséget a finomított szénhidrátok túlzott fogyasztás okozza, az orvos nem ezt iktatja ki a táplálkozásból, hanem inzulint ír elő, hogy a beteg továbbra is ehesse a kenyeret és tésztát. Az onkológiai sem akar tudomást venni arról, hogy a táplálkozásnak döntő szerepe van a rák kialakulásában és progressziójában, holott Otto Warburg már a harmincas években megállapította, hogy a rák nagy cukorfogyasztó. Siddharta Mukherjee rákról írott nagy összefoglalójában szó sem esik a cukorról vagy Warburg felismeréséről, és a "táplálkozás" szó mindössze háromszor fordul elő a könyvben (Mukherjee, 2013).

Hasonló okokból, az orvosok a vitaminok jelentőségét is lebecsülik. Általános vélekedés a vitaminok felfedezése óta, hogy a "kiegyensúlyozott" táplálkozás tartalmazza a szükséges mennyiséget, D-vitaminból pedig elég, ha az alkart és az arcot naponta 15 percig süti a nap.

Zárszó

Csak az ámulat szavaival lehet az elmúlt 100 év természettudományos fejlődéséről beszélnünk. Az orvostudomány fejlődésének is csodálattal kell adózzunk. De azért ez a csodálat keserűséggel keveredik. Mintha a hallatlan erőfeszítések rossz irányba mutatnának. Az emberi szervezet gépmodellje ugyanis magában hordozza a fejlődés korlátait. Az evolúciós szemlélet hihetetlen mértékben megtermékenyíthetné és megújíthatná az orvostudományt. Elég volna csak az embert a maga természetes állapotában szemügyre venni, hogy az orvostudomány ráeszméljen: a minket pusztító betegségek a természeti embernél egyszerűen nem léteznek. Sajnos azt is tudjuk, hogy miért kell megbarátkoznunk a gondolattal, hogy ez még sokáig így marad. Az orvostudomány a fejlett világ gazdasági-politikai rendszerének része, érte van, de belőle is táplálkozik, s ez egyben meghatározza a mozgásterét is. Az életmód megbetegítő hatásaival kapcsolatos forradalmi felismerések már régen megszülettek, de ezek érvényre jutását súlyos gazdasági érdekek akadályozzák. A felismerések mindaddig csak a társadalom kis csoportjainak az egészségét fogja szolgálni, amíg az egészségügyi katasztrófa ki nem teljesedik.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Ahmed N. 23 years of the discovery of Helicobacter pylori: is the debate over?. Ann Clin Microbiol Antimicrob. 2005;4:17.

Andersson L.: Increased incidence of cervical cancer in Sweden: Possible link with HPV vaccination. Indian J Med Ethics. 2018 Apr 30;-(-):1-5.

Angell, M: The truth about the drug companies. Random House, 2004.

Bleyer, A. - Welch, H. G. 2012. Effect of three decades of screening mammography on breast-cancer incidence, N Engl J Med, 367(21):1998-2005.

Delépine, N: Dramatic and unexpected paradoxical effect of gardasil. http://docteur.nicoledelepine.fr/paradoxical-effect-of-anti-hpv-vaccine-gardasil-on-cervical-cancer-rate/

Gøtzsche, P: Deadly medicines and organised crime. Radcliffe Publ., 2011.

Gøtzsche, P: Mammography screening: Truth, lies and controversy, Radcliffe, 2012.

Gøtzsche, P: Vaccines: Truth, Lies, and Controversy. Megjelenés előtt

Mae-Wan Ho:MMR Controversy Reignites. . The Institute of Science in Society 23/02/2015 https://www.tenyek-tevhitek.hu/az-mmr-oltas-megis-autizmust-okozhat.htm

Jørgensen L, Gøtzsche PC, Jefferson T. The Cochrane HPV vaccine review was incomplete and ignored important evidence of bias. BMJ Evid Based Med. 2018 Oct;23(5):165-168.

Le Fanu. J: Az orvostudomány önkritikája. Typotex, 2008.

Lohi S, Mustalahti K, Kaukinen K, Laurila K, Collin P, Rissanen H, Lohi O, Bravi E, Gasparin M, Reunanen A, Mäki M (2007) Increasing prevalence of coeliac disease over time. Aliment Pharmacol Ther 26:1217-1225

Marshall BJ, Warren JR. Unidentified curved bacilli in the stomach of patients with gastritis and peptic ulceration. Lancet. 1984 Jun 16;1(8390):1311-5.

McKeown, T: The Role of Medicine: Dream, Mirage, or Nemesis?. Princeton University Press, 1979.

Mukherjee, S: Betegségek betegsége. Libri, 2013

Reibman, J. et al. 2008. Asthma is inversely associated with Helicobacter pylori status in an urban population, PLoS One, 3(12):e4060.

Salentijn EM, Goryunova SV, Bas N, van der Meer IM, van den Broeck HC, Bastien T, Gilissen LJ, Smulders MJ. Tetraploid and hexaploid wheat varieties reveal large differences in expression of alpha-gliadins from homoeologous Gli-2 loci. BMC Genomics. 2009 Jan 26;10:48

Stearns, SC; Nesse, RM; Haig, D: Evolution in Health and Disease. Oxford Univ. Press, 2nd ed., 2008, pp:3-14.

Szendi G: Depresszióipar, Sík, 2005.

Szendi G: Napfényvitamin. Jaffa, 2018a.

Szendi G: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei. Jaffa, 2011.

Szendi G: Paleolit táplálkozás. Jaffa, 2009.

Szendi G: Tévutak az orvoslásban. Jaffa, 2018b.

Teicholz, N: The big fat surprise. Simon & Schuster, 2014.

van Herpen TW, Goryunova SV, van der Schoot J, Mitreva M, Salentijn E, Vorst O, Schenk MF, van Veelen PA, Koning F, van Soest LJ, Vosman B, Bosch D, Hamer RJ, Gilissen LJ, Smulders MJ. Alpha-gliadin genes from the A, B, and D genomes of wheat contain different sets of celiac disease epitopes. BMC Genomics. 2006 Jan 10;7:1.

Veugelers PJ, Ekwaru JP. A statistical error in the estimation of the recommended dietary allowance for vitamin D. Nutrients. 2014 Oct 20;6(10):4472-5.