Fordította: Czárán Judit
Mivel szabályozás nincs rá, a betegeknek maguknak kell megvédeni önmagukat
Source: www.Freepik.com
Az antibiotikum-használattal kapcsolatos statisztikák megdöbbentőek. Az Egyesült Államokban hat emberre öt receptfelírás jut évente. Ezeknek az antibiotikumoknak az egyharmadára egyáltalán nincs szükség.
Az antibiotikumok túlhasználata évtizedek óta aggasztja a közegészségügy illetékes szakembereit, akik szerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedése egyre gyorsabb ütemben nő. Az Egyesült Államokban az USA Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja szerint évente több mint 2,8 millió antibiotikum-rezisztens fertőzés történik (1), aminek következtében körülbelül 35 000 beteg meghal.
Mások, például Christina Fuhrmann túlélte ugyan a fertőzést, de a betegség teljesen a feje tetejére állította az életét. 31 évesen hét hónap alatt hatszor volt kórházban, miután egy erős fáradtsággal, fájdalommal és hasmenéssel jelentkező Clostridium difficile (C. diff) fertőzés miatt hetekig az életéért küzdött.
A Pew Charitable Trust (jótékonysági alapítvány) az ő történetét hozta fel példaként arra, hogy mi történhet, ha egy egészségügyi szolgáltató nyomós ok nélkül ír fel antibiotikumokat (2).
A C. diff egy olyan baktériumnak a túlszaporodása, amely a legtöbbünk gyomor-bélrendszeri (GI) traktusában megtalálható, de az antibiotikumok szedése miatt annak egyensúlya felborulhat. A fertőzés különösen halálos lehet az idősek és a legyengült immunrendszerűek számára.
Fuhrman esetében az történt, hogy a fogorvos "elővigyázatosságból" antibiotikumot írt fel neki egy gyökérkezelés után. A Pew Charitable Trusts szerint ez is az évente felírt 47 millió felesleges recept egyike volt (3). Azoknak viszont, akiknek valóban olyan fertőzésük van, amelyen antibiotikummal lehetne segíteni, csak a fele kapja meg a protokoll szerinti kezelést.
A túladagolás dilemmáját súlyosbítja, hogy a Pew szerint a COVID-19 világjárvány első évében 15 százalékkal nőtt a gyógyszerrezisztens baktériumokkal kapcsolatos fertőzések és halálesetek száma, ami valószínűleg az indokolatlan antibiotikum-használat megugrásának volt köszönhető (4).
Az antibiotikumok nem kockázatmentesek
Rachel Zetts, a Pew antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos projektjének vezető munkatársa (5) elmondta a The Epoch Times-nak, hogy a nonprofit szervezet az antibiotikum-felügyeletre vonatkozó erőfeszítéseit a járóbeteg ellátásra és a közösségi intézményekre koncentrálja, és arra ösztönzi a betegeket, hogy használják a hangjukat a saját egészségük védelmében. A Pew 2015 óta dolgozik azon, hogy csökkentse a kórházakban az antibiotikumok túlhasználatát.
"Az antibiotikumokról sokan úgy gondolják, hogy biztonságos, és általában hatékony gyógyszerek. De kockázat mindig, minden gyógyszernél van" - állítja Zetts asszony. "Mi úgy gondoljuk, hogy mind a rezisztencia, mind a betegek minőségi ellátása szempontjából rendkívül fontos lenne, hogy az antibiotikumokat csak megfelelő indikáció esetén és megfelelő dózisban használják ".
Egy viszonylag friss kutatás szerint a mellékhatások rosszabbak lehetnek azoknál, akiknek eleve nem lett volna szükségük az antibiotikumra, erre egy a JAMA Network Open című szaklapban 2020-ban megjelent tanulmány (6) mutat rá. A kutatás 2,8 millió antibiotikumot szedő gyermek vizsgálata nyomán megállapította, hogy azoknál a gyermekeknél, akik az adott bakteriális fertőzésekre nem javasolt antibiotikumot kaptak, háromszor-nyolcszor nagyobb volt a C. diff fertőzés kialakulásának kockázata. Náluk más, emésztőrendszeri mellékhatások és súlyos allergiás reakciók kockázata is megnövekedett.
A baktériumok evolúciója
Az antibiotikumok csak a baktériumok által okozott fertőzések kezelésében hatásosak, de az orvosok sajnos sok felesleges receptet írnak fel hasonló, de nem bakteriális fertőzések okozta tünetekre is. Az antibiotikumok nem gyógyítják a vírusfertőzéseket - például a náthát, az influenzát, a COVID-19-et, a köhögést, a gyomorhurutot, sőt még egyes fül- és orrmelléküreg-fertőzéseket sem.
Ennek ellenére egy ezerhétszázöt COVID-19-cel fertőzött beteget vizsgáló kutatás szerint 56 százalékuk kapott antibiotikumot, pedig csak 3,5 százalékuknak volt igazolt bakteriális fertőzése. A kórházakban a vírus miatti antibiotikum-használat a világjárvány elején 27 százalék és 84 százalék között mozgott. Az eredményeket a 2021 Clinical Infectious Diseases című folyóiratban tették közzé (7).
"Nehéz dolog ez, mert amikor szenved valaki, akkor az orvos szeretne valamivel enyhíteni a szenvedésein" - mondta Romney Humphries, a Vanderbilt Egyetemi Orvosi Központ laboratóriumának részlegvezetője a The Epoch Timesnak.
"Az antibiotikumoktól ugyanis néha egy kicsit jobban érzi magát az ember... mivel némelyiknek van egy kis gyulladáscsökkentő hatása. De ilyenkor valójában azt csináljuk, hogy a saját baktériumainkat eddzük arra, hogy ellenállóvá váljanak az adott antibiotikummal szemben" - mondta.
A baktériumok többek között úgy állnak ellen az antibiotikumnak, hogy vastag külső hártyát növesztenek, amelyen az antibiotikum nem tud áthatolni. Más esetekben olyan mutációk alakulnak ki, amelyek eltávolítják saját magukból azt az összetevőt, amelyet az antibiotikum célba vesz.
"A baktériumok nagyon ravasz lények, és az antibiotikumok hatására sokféleképpen képesek fejlődni" - mondja Humphries asszony. "Ez a fejlődés lehet regionális, vagyis előfordulhat, hogy a világ egyik részén egy bizonyos módon fejlődnek a baktériumok, hogy ellenállóvá váljanak egy antibiotikummal szemben, míg máshol másképp."
Az, hogy ez a folyamat ma is tart, ugyanolyan kevéssé meglepő, mint az, hogy reggel felkel a Nap. Abban az évben, amikor a penicillin felfedezéséért Nobel-díjat kapott, Alexander Fleming figyelmeztetett, hogy a penicillin helytelen alkalmazása a rezisztens baktériumok irányába történő szelekciót eredményezhet (8).
Humphries asszony 2022-ben véleménycikket írt a Clinical Chemistry című folyóiratba, amelyben ő is kiemeli, hogy sürgősen fel kell venni a harcot az antibiotikumok túlhasználata ellen, amelyet "a modern orvoslás egyik legnagyobb fenyegetésének" nevez (9).
Mit tesznek az orvosok?
Az antibiotikum-rezisztencia is fontos kérdés, de nem annyira, mint az elhízás és az opioidok használata - állítják nyolc fókuszcsoportban megkérdezett orvosok a BMJ Open (10) című folyóiratban közzétett 2020-as vizsgálatban. Ők úgy vélték, hogy az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában elsősorban a nem alapellátást végző egészségügyi intézmények, például a sürgősségi osztályok, valamint a receptek felírásához ragaszkodó betegek játsszák a kulcsszerepet.
A Pew országos felmérést végzett 1550 alapellátásban dolgozó orvos körében, akik azt állították, hogy ők jobban meggondolják, mikor írnak fel antibiotikumot a betegnek, mint más kollégák (11). Túlnyomó többségük egyetértett azzal, hogy szükség lenne az antibiotikum-felírás kontrolljára, de ennek megvalósításához forrásokra van szükség. A válaszadók 79 százaléka pedig azt mondta, hogy a betegek felvilágosítása nélkül az erőfeszítéseik hiábavalóak lennének.
Akár így van, akár nem, az orvosok hajlamosak azt hinni, hogy a betegek ragaszkodnak az antibiotikumok felírásához - mondja Zetts asszony.
Az antibiotikumokat fölöslegesen felíró orvosokat megcélozva a Denver Health a Pew támogatásával a járóbeteg-ellátásban idén elindította az Járóbetegek Automatizált Felügyeleti Információs Rendszerét (OASIS) (12). A rendszer az elektronikus egészségügyi nyilvántartást használja az antibiotikum-felírások nyomonkövetésére és ellenőrzésére. Az OASIS-t először Kentuckyban vezették be, ahol az egy főre eső antibiotikum fogyasztás magasabb, mint bármely más államban. A vidéki területeken élő kentuckyi gyermekekkel pedig háromszor olyan arányban szedetnek antibiotikumokat, mint a nem vidéken élő társaikkal.
Az OASIS az állami Medicaid adatainak felhasználásával számba vette az összes olyan Kentucky állambeli orvost, aki 12-szer vagy annál többször írnak fel antibiotikumot évente. Ők levelet kaptak, amelyben a receptfelírási adataikat foglalták össze, továbbá egy antibiotikum-"kimutatást" is kaptak, amelyből kiderül, hogy miként viszonyulnak az ő gyógyszerfelírási szokásaik a kollégáikéhoz.
Egy másik újszerű ötlet, hogy a nem vényköteles beavatkozásokra az orvosok használjanak nem hivatalos receptblokkokat, mondja Zetts asszony. Így a betegek érzik a törődést, amikor felkeresik orvost, de a tüneteik enyhítésére vény nélkül kapható szereket fognak "felírni" nekik.
Végül elmondta, hogy az orvosok körében egyre elterjedtebb a "megfigyelés és várakozás" koncepciója, amelynek során arra ösztönzik a betegeiket, hogy néhány napig otthon kezeljék a tüneteket, és csak akkor menjenek vissza hozzájuk, ha nem javul az állapotuk, és további vizsgálatra van szükségük.
A 'legjobb tipp' terápia
Az orvosok szerint a túlzásba vitt gyógyszerfelírás másik oka a diagnosztikai bizonytalanság (13). A betegektől vett mintákat a laboratóriumokban petri-csészékben tenyésztik, ami időigényes, és nem is mindig ad száz százalékban megbízható eredményt (14), állítja Humphries asszony.
"Ehhez még ma is a 100 évvel ezelőtti módszereket használjuk" - teszi hozzá. "Vagyis meg van kötve a kezünk a baktériumok tenyészetben való szaporodási ideje által".
Ami egyes esetekben napokat is igénybe vehet, márpedig súlyos fertőzések esetén azonnali beavatkozásra van szükség. Ez gyakran empirikus terápiához vezet - a tapasztalatokon alapuló "legjobb tippen" arra vonatkozóan, hogy melyik antibiotikum fog hatni -, ez a módszer sokszor beválik, mondja Humphries asszony. Ám a gyors antibiotikum felírás gyakran oda vezet, hogy a betegeket vagy túl szűk vagy túl széles spektrumú gyógyszerrel kezelik, és ez mindkét eset antibiotikum-rezisztenciát okozhat.
A Nature 2022-es számában megjelent, "módszert igazoló" vizsgálatban leírt új tesztek a gépi tanulást használták a baktériumok érzékenységének meglepő pontosságú előrejelzésére, amit Humphries asszony "izgalmas elképzelésnek" nevez. (15)
Elmondta azonban azt is, hogy a baktériumok számtalan irányba mutálódhatnak, amivel nem lehet előre kalkulálni. A prediktív modellhez tudni kellene, hogy a baktériumok milyen irányban fognak változni - ezek olyan adatok, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy a gép folyamatosan előrejelzéseket tudjon készíteni. Egy másik kockázat az, hogy ha a modellt egy régióban "betanítják", majd egy másikban forgalmazzák, akkor a helyi baktériumrezisztencia-trendek - valamint a világszerte terjedő mutációk - kimaradhatnak belőle.
Mit tesz az egészségügyi kormányzat?
A jobb és gyorsabb tesztelésen túl az új antibiotikumok kifejlesztése is segíthetne - és már több éve készülnek olyan jogszabályok, amelyeknek célja ezek finanszírozása. Erre azért van szükség, mert a legtöbb gyógyszeripari vállalat egyszerűen nem érdekelt egy olyan termék kifejlesztésében, amely nem hoz pénzt.
A Pew szerint a gyógyszeripari vállalatok 2014-2016 között csak a rákgyógyszereken több mint 8 milliárd dollárt kerestek, viszont az antibiotikumok miatt ugyanebben az időszakban 100 millió dollár nettó veszteséget kellett elkönyvelniük (16).
"Egy antibiotikumot csak egyszer használunk, ha eléri a kívánt hatást, soha többé nem lesz rá szükségünk" - mondja Humphries asszony. "Ezzel szemben egy antidepresszánst vagy egy fogamzásgátlót évekig szednek az érintettek, amiből nyilvánvaló, hogy a gyógyszerekbe való befektetések megtérülése nagyon eltérő."
Emellett a kezelési irányelvek kimondják, hogy lehetőség szerint a régebbi antibiotikumokat kell használni az újak hatékonyságának megőrzése érdekében. Egy szó mint száz, új antibiotikumok kifejlesztése egyszerűen rossz üzlet a gyógyszergyárak számára, ezért sokan támogatják az ún. PASTEUR törvényt, amelyet először 2020-ban terjesztettek elő, de mivel azt a bizottság nem fogadta el, 2023-ban újra benyújtották (17).
Ez a törvény az antibiotikum-fejlesztések állami finanszírozásáról szól, amelyek azonban az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint nem tűnnek ígéretesnek, mivel a jelenleg fejlesztés alatt álló 27 antibiotikum közül csak hat tűnik alkalmasnak az antibiotikum-rezisztens fertőzések kezelésére (18).
Mit tehetnek a betegek?
Mivel a szervezet immunsejtjeinek legalább 70 százaléka a bélrendszerben található, a bélrendszer egészségének ápolása védelmet nyújthat a fertőzésekkel szemben (19).
A bélmikrobiomban - amely a baktériumok, vírusok és gombák legnagyobb közösségének ad otthont az emberi szervezetben - a mikrobák egymás közti kommunikációja alakítja a bélhámréteget és nyálkahártya-immunrendszert, amelyek védik a szervezetet a kórokozók behatolásától.
A krónikus diszbiózis, vagyis a mikrobák egyensúlyhiánya, amely sokszor az antibiotikumok túlhasználatára vezethető vissza, kontrollálatlan immunválaszokat, gyulladást, oxidatív stresszt és inzulinrezisztenciát okozhat. Ez nemcsak a fertőzések, hanem más betegségek, többek között a rák kialakulásának kockázatát is növelheti - olvasható a Microorganisms című szaklapban 2020-ban megjelent áttekintő cikkben (20).
A michigani Antibiotikum Rezisztencia Csökkentési Egyesület szerint az alábbiakat tehetjük az egészségünk védelmében (21):
Hivatkozások:
11. https://www.pewtrusts.org/
12. https://www.pewtrusts.org/
13. https://www.pewtrusts.org/
14. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/
16. https://www.pewtrusts.org/
18. https://www.eurekalert.org/