Fordította: Szendi Gábor
A nők 10-15%-át érintő endometriózis új elmélete sikeresebb és egyszerűbb kezelést ígér
Az endometriózis oka ismeretlen, de akkor fordul elő, amikor a méhnyálkahártya-szövete a méhen kívülre kerülve is növekszik. Fájdalmas tüneteket okozhat, amelyek a hormoningadozással súlyosbodhatnak.
Mi az endometriózis?
Az endometriózis olyan rendellenesség, amelyben a méhnyálkahártyához hasonló szöveteken megtapadva nőnek a méh üregén kívül. A méhnyálkahártyát endometriumnak nevezik.
Endometriózis akkor fordul elő, amikor az endometriumszerű szövetek a petefészkeken, a beleken és a medencét bélelő szöveteken nőnek. Ritkán fordul elő, hogy az endometriumszerű szövet a kismedencei területen túlra terjed, de nem lehetetlen. A méhen kívül növekvő endometriumszerű szövetet endometrium-implantátumnak nevezik.
A menstruációs ciklus hormonális változásai hatással vannak a méhen kívülre került méhnyálkahártyaszerű szövetekre, ami az érintett terület gyulladását és fájdalmát okozza.
Ez azt jelenti, hogy az endometriumszerű szövet megnő, megvastagszik és lebomlik, akárcsak a méh belső fala. A lebomlott szövet azonban nem tud ürülni.
A medencében visszamaradt szövetmaradványok okozhatnak:
Endometriózis tünetei
Az endometriózis tünetei változóak. Egyeseknél enyhe tünetek jelentkeznek, másoknál azonban a tünetek mérsékeltek vagy súlyosak lehetnek. A fájdalom erőssége azonban nem jelzi az állapot előrehaladottságát. Előfordulhat, hogy a betegség enyhe formája áll fenn, mégis kínzó fájdalmat okoz. Az is lehetséges, hogy már súlyos az állapot, mégsem okoz komolyabb tüneteket. Sőt, előfordulhat a teljes tünetmentesség is.
A kismedencei fájdalom az endometriózis leggyakoribb tünete. A következő tünetek is jelentkezhetnek:
Mi okozza az endometriózist?
A rendszeres menstruációs ciklus során a szervezet leválasztja a méhnyálkahártyát. Ez lehetővé teszi, hogy a menstruációs vér, s vele az elhalt szövetek a hüvelyen keresztül eltávozzanak a méhből.
Az endometriózis pontos oka nem ismert. Az okot illetően több elmélet is létezik, bár egyetlen elméletet sem sikerült tudományosan bizonyítani.
Az egyik legrégebbi elmélet szerint az endometriózis a retrográd menstruációnak nevezett folyamat miatt alakul ki, amelyet a kutatások szerint a nők 90 százaléka tapasztal. Ez akkor történik, amikor a menstruációs vér egy része a petevezetékeken keresztül visszaáramlik a kismedencei űrbe, ahelyett, hogy a hüvelyen keresztül távozna a szervezetből.
Egy további elmélet szerint a hormonok a méhen kívüli sejteket a méh belsejét alkotó, endometriális sejtekhez hasonló sejtekké alakítják át.
Mások úgy vélik, hogy az állapot akkor alakulhat ki, ha a hasűr kis területei endometriumszerű szövetté alakulnak át. Ez azért történhet meg, mert a hasűrben lévő sejtek embrionális sejtekből keletkeznek, amelyek megváltoztathatják sejtformájukat, és úgy viselkedhetnek, mint az endometriális sejtek. Nem ismert, hogy ez miért következik be.
Ezek az elvándorolt endometriumsejtek a kismedencei falakon és a kismedencei szervek, például a húgyhólyag, a petefészkek és a végbél felületén tapadhatnak meg. A menstruációs ciklusa során a ciklus hormonjainak hatására tovább növekednek, megvastagodnak és véreznek.
Az is előfordulhat, hogy a menstruációs vér egy műtéti hegen keresztül szivárog a kismedencei űrbe, például császármetszés után.
Egy sokadik elmélet szerint a méhnyálkahártya sejtjei a nyirokrendszeren keresztül jutnak ki a méhből. Egy másik elmélet szerint az lehet az ok, hogy az immunrendszer nem működik megfelelően a hibás endometriumsejtek elpusztításában.
Egyesek úgy vélik, hogy az endometriózis már a magzati korban elkezdődhet a méhen kívülre került sejtekből, amelyek később reagálni kezdenek a pubertáskori hormonokra. Ezt gyakran Muller-elméletnek nevezik.
Az endometriózis kialakulása genetikai vagy akár környezeti toxinokkal is összefüggésbe hozható.
Endometriózis stádiumai
Az endometriózisnak négy stádiuma vagy típusa van. Az alábbiak bármelyike lehet:
Különböző tényezők határozzák meg a rendellenesség fokozatát. Ezek a tényezők közé tartozhat az endometriális implantátumok elhelyezkedése, száma, mérete és mélysége.
1. szakasz: Minimális
Minimális endometriózis esetén kis elváltozások vagy sérülések és felszínes endometriális implantátumok vannak a petefészkeken. A kismedencei üregben vagy annak környékén gyulladás is lehet.
2. szakasz: Enyhe
Az enyhe endometriózis a petefészkeken és a kismedencei nyálkahártyán található világos elváltozásokkal és felszíni implantátumokkal jár.
3. szakasz: Mérsékelt
A mérsékelt endometriózis több mélyen elhelyezkedő, beágyazódott implantátumot jelent a petefészkeken és a kismedencei nyálkahártyán. Több elváltozás is lehet.
4. szakasz: Súlyos
Az endometriózis legsúlyosabb stádiumában sok mélyen beágyazódott implantátum található a kismedencei nyálkahártyán és a petefészkeken. A petevezetékeken és a beleken is lehetnek elváltozások. Lehetnek ciszták iss az egyik vagy mindkét petefészkén.
A bakteriális elmélet
A most szenzációs bejelentésként kezelt új eredményt, miszerint baktériumok is okozhatják az endometriózist, nem teljesen új keletű teória. Khaleque N. Khan és kutatócsoportja már 2018-ban publikálták "Bakteriális fertőzés hipotézis: új koncepció az endometriózisban" című tanulmányukat (1). Ebben részletesen tárgyalták azokat az adatokat, amelyek a bakteriális hatásokat bizonyították. A menstruációs vért Escherichea colival erősen szennyezettnek találták endometriózisban szenvedő nőknél. Az elhalt baktériumok vázát lipopoliszaccharidoknak nevezzük, ezek un. endotoxinok, azaz belsőleg keletkező mérgek, amelyek gyulladást keltenek. Endometriózisban szenvedőknél a távozó vérben az endotoxinok szintje is magas. A kutatócsoport szerint ezek az endotoxinok, az általuk okozott gyulladás, vérbőség, új erek képződése révén hozzájárulnak az endometriális implantátumok növekedéséhez. A kísérleti adatok szerint a ciklus során létrejövő erős ösztrogénhatás az endotoxinok gyulladáskeltő hatásait felerősítik. A tanulmányt napjainkig százhúsz kutatócsoport idézte.
Egy újabb kutatás szintén megerősítette, hogy a fájdalmas endometriózis összefüggésbe hozható bakteriális fertőzéssel.
A Science Translational Medicine című szaklapban szerdán közzétett közlemény az endometriózisban szenvedő nők több mint 60%-ában kimutatott egy Fusobacterium nevű baktériumot (2).
A kutatók 155 nőt vizsgáltak Japánban, közülük 79-en endometriózisban szenvedtek, 76-an pedig nem.
Vaginális kenetet vettek a résztvevőktől, és megállapították, hogy az endometriózisban szenvedő nők 64%-ának pozitív volt a tesztje a Fusobacterium nevű baktériumra.
Azok közül, akiknek nem volt endometriózisuk, 7%-uk tesztje pozitív volt a Fusobacteriumra.
"Az endometriózisos betegek hüvelyi kenetmintáiban jelentősen nagyobb volt ennek a baktériumnak a jelenléte, mint az endometriózis nélküli betegekében" - mondta Dr. Jane Frederick, reproduktív endokrinológus, aki termékenységre és meddőségre szakosodott, és a kaliforniai Orange Countyban található HRC Fertility orvosi igazgatója.
A kutatók ezután egereken végeztek kísérleteket annak további feltárására, hogy a Fusobacterium hozzájárulhat-e az endometriózishoz, és ha igen, hogyan.
Az egerek egyik csoportjából származó méhnyálkahártya-szövetet ültettek be egy másik egércsoport hasüregébe.
A transzplantált szövetet kapott egerekben heteken belül endometriózisos elváltozások alakultak ki. A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a Fusobacteriummal is beoltott egereknél több, általában nagyobb méretű endometriózisos elváltozás alakult ki.A kutatók azt vizsgálták, hogy bizonyos antibiotikumok hüvelyi úton beadva csökkenthetik-e az endometriózissal járó elváltozások méretét és gyakoriságát. Megállapították, hogy az antibiotikumok csökkentették a Fusobacterium mennyiségét az egerekben, és úgy tűnt, hogy késleltetik az endometriózis kialakulását, valamint csökkentik az elváltozások számát és méretét.
A kutatók szerint az antibiotikumok hatékony kezelést jelenthetnek az endometriózis egyes eseteiben. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük, miért vezethet ez a baktérium endometriózishoz, és hogyan segíthetnek az antibiotikumok az állapot kezelésében.
Most folyik egy klinikai vizsgálat nőkön annak megállapítására, hogy az antibiotikumok segíthetnek-e az endometriózis kezelésében.
A kutatók egereken is tesztelték a kezeléseket, és megállapították, hogy a Fusobacteriumot célzó antibiotikumok csökkenthetik az endometriózissal járó elváltozások méretét és gyakoriságát.
Bár az eredmények szerint a mikrobák szerepet játszhatnak az endometriózis kialakulásában, további kutatásokra van szükség az összefüggés megértéséhez, és ahhoz, hogy az antibiotikumok hatékony kezelést jelenthetnek-e az embereknél (3).
A kutatók remélik, hogy az eredmények új kezelési lehetőségekhez vezetnek az endometriózisban szenvedők számára, mivel az állapotot köztudottan nehéz diagnosztizálni és kezelni.
"Ez a tanulmány, amely azt mutatta ki, hogy lehetséges az endometriózisnak egy fertőzéses magyarázata is, rendkívül érdekes, mivel a célzott antibiotikus terápia mindenképpen hozzájárulhat a betegség tüneteinek csökkentéséhez" - mondta a Healthline-nak Dr. David Herzog, a Staten Island Egyetemi Kórház nőgyógyászati és minimálisan invazív nőgyógyászati sebészetének igazgatója.
Dr. Steve Vasilev, a Providence Saint John's Egészségügyi Központ és a kaliforniai Santa Monica-i Saint John's Rákintézet professzora szerint ezek az eredmények és a javasolt mechanizmusok még nem alkalmazhatók emberekre.
Hogyan vezethetnek a bakteriális fertőzések endometriózishoz?
Bizonyos bizonyítékok azt mutatják, hogy szoros kapcsolat van az endometriózis és az endometritisz, azaz a méhnyálkahártya gyulladása között, amelyet fertőzések is okozhatnak.
"Ez a tanulmány a Fusobacterium opportunista baktériumfajt hozza összefüggésbe ezzel a gyulladásos állapottal" - mondja Vasilev, hozzátéve, hogy a jelentés arra is rávilágít, hogy a gyulladás hogyan járulhat hozzá az endometriózis kialakulásához. (Az opportunista baktériumtörzsek bárkiben jelen lehetnek, de betegséget csak akkor okoznak, ha az immunrendszer legyengült vagy egyéb tényezők segítik elő az egyébként ártalmatlan baktériumok megbetegítő hatását.)
A Fusobacteriumot kapcsolatba hozták szájüregi és gasztroenterológiai fertőzésekkel, és potenciálisan daganatos betegségekkel is - mondja Herzog.
"A lényeg az, hogy minden olyan folyamat, amely a méhen kívüli endometriális implantátumokat gyulladásba hozza, gyulladásos környezetet teremt, ami hozzájárulhat az endometriózissal járó fájdalomhoz és meddőséghez" - mondja Herzog.
A lényeg:
Egy új kutatás szerint egy Fusobacterium nevű baktérium lehet az endometriózis egyik lehetséges oka. A baktériumot az endometriózisban szenvedő nők több mint 60%-ánál mutatták ki, míg az endometriózis nélküli nőknek csak 7%-ánál volt pozitív a teszt. Az eredmények alapján az antibiotikumok hatékony kezelést jelenthetnek az endometriózis kezelésére, azonban további kutatásokra van szükség az endometriózis hátterében álló mechanizmusok jobb megértéséhez.
Hivatkozások:
1, Khan KN, Fujishita A, Hiraki K, Kitajima M, Nakashima M, Fushiki S, Kitawaki J. Bacterial contamination hypothesis: a new concept in endometriosis. Reprod Med Biol. 2018 Jan 18;17(2):125-133.
2, Muraoka A, Suzuki M, Hamaguchi T, Watanabe S, Iijima K, Murofushi Y, Shinjo K, Osuka S, Hariyama Y, Ito M, Ohno K, Kiyono T, Kyo S, Iwase A, Kikkawa F, Kajiyama H, Kondo Y. Fusobacterium infection facilitates the development of endometriosis through the phenotypic transition of endometrial fibroblasts. Sci Transl Med. 2023 Jun 14;15(700):eadd1531.
3, Ledford H. Could endometriosis be caused by bacteria? Study offers fresh clues. Nature. 2023 Jun;618(7966):656.