Szendi Gábor:
Boldogok-e a növényevők?

A címbeli kérdés tűnhet provokációnak, és a növényi étrenden élők általában mindent annak is vesznek, ami kérdéseket vet fel az étrendjükkel szemben. Pedig nem árt tisztában lenni egy étrend veszélyeivel, hátha ki is lehet azt védeni.

 

A Google adatkezelési elvei

 

A továbbiakban összevontan szólok a különféle növényi alapú étrendekről: a kutatások általában közös kalapba teszik azokat, akik nem fogyasztanak húst. A növényi étrendet erkölcsi, politikai (pl. környezetvédelmi) vagy egészségügyi okokból szokták választani, de persze nem egyszer ez a három motívum együtt is jelen van. Egy biztos: aki szembe megy a többséggel, annak kell némi elszántság és meggyőződés, hiszen tudjuk, miként néznek az emberek a "másságra". Ettől a növényi étrenden élők általában felkészültebbek étrendjük védelmében, hiszen újra és újra beleütköznek csodálkozó vagy éppen gúnyos kérdésekbe és megjegyzésekbe. Az sem meglepő, hogy sok növényi étrenden élő egyfajta megvilágosodásként éli meg az új életmódját. Ez általában garancia arra is, hogy ettől fantasztikusan érezzék magukat, hiszen a különbözőség/megvilágosodottság tudata gyakran felsőbbrendűségi érzésekkel is keveredik, és ezt a felemelő érzést néha könnyű összekeverni a megváltozott életmód hatásával.

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


A növény étrend hívei közt gyakrabban találunk tanítókat, ideológusokat, akik -régen klubokban, templomokban - ma az interneten és előadásokon hirdetik az eszmét, s lelkesedésük sokakat magukkal ragad. Hiszen a nyugati étrenden élőknek előbb-utóbb lesz valami nyavalyája, amit az orvoslás nem tud meggyógyítani, de gyakran még kezelni sem, így a megváltásra áhítozó tömegek vevők a gyógyírt ígérő irányzatokra. Nem tagadom, húszas éveim végefelé, könyvkötő korszakomban, egy ilyen "tanító" vegetáriánus hatására pár hónapig én is elhagytam a húst. Ez a "mester" több nőt is kiszabadított a Lipótról. Az egyik - nyers uborkát falatozva- lelkesen mesélte nekem, hogy mióta ő is növényi étrenden él azóta 32 féle dolgot csinál. Aztán volt egy nagyon idős házaspár, a bácsi a Mazdaznan híve volt és stencilezett könyveket kötögettem neki. Elmesélte, hogy őt a Mazdaznan gyógyította ki még a század elején tüdőbajából.

Na, de félre az emlékekkel, jöjjön a tudomány!

A nyugati világ kétségtelenül nagy bajban van, sok kutató keresi a kiutat az egészségügyi válságból, ezért a növényi étrend egészségügyi hatásait sok kutatás elemzi. Sajnos nem ritkán meglehetősen elfogultan és felszínesen. Sok kutató maga is növény étrenden él, így aztán az adatok olykor torzulnak a növény étrenden élők javára. Hogy a vegetáriánusok egészségesebbek, mint a "húsevők", az nem volna nagy kunszt, hiszen a nyugati étrendnél egészségtelenebbet kitalálni sem lehetne. De ráadásul nem is igaz. Chris Kresser paleo ideológus és terapeuta ezt remekül összefoglalta egy átfogó elemzésében (Kresser, 2019). A kutatások egy általa nem érintett területe a növényi étrenden élők mentális egészsége.

Depresszió és növényi étrend

Egy 2021-es, alapos minőségi előszűrésen átesett 13 vizsgálat összevont elemzése megállapította, hogy a növényi étrend 53%-kal nagyobb depressziókockázatot jelent a vegyes étrendhez képest. A szemi-vegetáriánusoknak (legalább hetente egyszer esznek húst) 86%-kal volt nagyobb a depressziókockázata (Fazelian és mtsi., 2021).

Egy másik metaanalízis 13 vizsgálat elemzéséből arra következtetett, hogy a növényi alapú étrenden élők depressziókockázata 2.1-szer nagyobb a vegyes étrenden élőkéhez képest (Iguacel és mtsi., 2021).

Egy vizsgálat a növényi étrend alcsoportjait is elemezte depressziókockázat szempontjából. Amikor a nemet, az életkort, az iskolázottságot, a jövedelmet, az alkoholfogyasztást és a dohányzást is figyelembe vették, akkor a peszko-vegetáriánusoknak (halat, tejet- és tejterméket, tojást fogyasztanak) a depressziókockázata a vegyes étrenden élőkhöz képest 55%-kal, a lacto-ovo vegetáriánusoknak 44%-kal, a csak növényt fogyasztóknak 18%-kal volt magasabb (Matta és mtsi., 2018).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Egy ausztrál vizsgálatban fiatal szemi-vegetáriánus (havonta egyszer fogyaszt húst) és vegetáriánus nőket hasonlítottak össze vegyes étrendűekkel, s míg a növényi étrenden élők 21-22%-a, addig a vegyes étrendűek 15%-a panaszkodott depresszióra (Baines és mtsi., 2007).

A táplálkozás és az egészség kapcsolatát elemezte egy érdekes vizsgálat, amelyben növény étrenden, vegyes étrenden, és húsban gazdag carnivore étrenden élőket hasonlítottak össze. A növényi étrenden élők általában sokkal rosszabb egészségi állapotban voltak, s szorongásban és depresszióban kétszer rosszabbul álltak, mint a többi csoport (Burkert és mtsi., 2014).

Svéd és norvég növényi étrenden élő fiatalokat hasonlítottak össze vegyes étrendűekkel. A növényi étrenden élő lányok gyakrabban betegeskedtek és gyakrabban voltak depressziósak, míg a fiúk gyakrabban éreztek indokolatlan fáradtságot, fejfájást és depressziót (Larsson és mtsi., 2002).

Felice N. Jacka professzornő, aki a Deakin Egyetem orvosi karán dolgozik, úttörő a táplálkozás és pszichiátriai betegségek kapcsolatának kutatásában. Több vizsgálatában bizonyította, hogy a tradicionális étrenden élőknek jóval kisebb a depresszió kockázata, mint a nyugati étrenden élőknek (Jacka és mtsi., 2010; 2011). Ez azért is érdekes, mert a növényi étrenden élők általában még a nyugati étrenden élőkhöz képest is depressziósabbak, hiszen a vizsgálatokban a nyugati étrenden élőket nevezik vegyes étrendűeknek. Ez sajnos azt jelenti, hogy a növényi étrenden élők még inkább alulmaradnának a mediterrán, tradicionális vagy pláne a paleo étrenden élőkkel szemben. 2012-es vizsgálatukban azt találták, hogy akik az ajánlott mennyiségű vörös húsnál (3-4 adag hetente, egy adag 65-100 g-ot jelent) kevesebbet fogyasztottak, azoknak több mint kétszer valószínűbben volt depressziójuk és szorongásos problémájuk (Jacka és mtsi., 2012). A szerzők szerint a vörös hús fogyasztása fontos feltétele a mentális egészségnek.

Egy újabb vizsgálatban a teljesen vegetáriánusok az utóbbi egy évben 2.75-ször, a részben vegetáriánusok 1.75-ször valószínűbben voltak depressziósak a vegyes étrenden élőkhöz képest. A teljesen vegetáriánusok 3-szor, a részlegesen vegetáriánusok 1.87-szer valószínűbben szenvedtek szorongásos kórképben. A szomatoform (testi tünetek lelki okokból) zavarok mindkét növényi étrend csoportban kétszer gyakoribbak voltak a vegyes étrenden élőkhöz képest (Michalak és mtsi., 2012). A szerzők szerint a növény étrend megbetegítő.

Vegetáriánus férfiak közt egy vizsgálat 67%-kal valószínűbben talált depressziósokat (Asanova, 2017).

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Szezonális depresszió

A szezonális depressziót eddig csak a napfény hiánnyal kapcsolták össze. Egy finn vizsgálat azonban a növény étrenden élők közt 4-szer, egy holland vizsgálat pedig 3-szor gyakoribbnak találta a szezonális depressziót a vegyes étrenden élőkhöz képest (Meesters és mtsi., 2016). Az eredmény új megvilágításba helyezheti a szezonális depressziót, már ha valakit érdekelne depresszió kapcsán a szerotoninon kívül bármi.

Elfogult és elfogulatlan érvek a növényi étrend mellett

Hogy legyen mire hivatkoznia a növényi étrenden élőknek is, Bonnie L. Beezhold, a Benedictine Egyetem táplálkozáskutatója legalább három vizsgálatot szentelt annak bizonyítására, hogy a vegetáriánusok kevésbé depressziósak és kevésbé szoronganak (Beezhold és mtsi., 2010, 2012, 2015). Önmagában elgondolkodtató, miért kap valaki konzekvensen homlokegyenest más eredményt, mint a kutatók többsége. Akik Beezhold vizsgálatait módszertanilag és statisztikailag értékelték, azok a "nagyon megbízható-egyáltalán nem megbízható" skálán az "egyáltalán nem megbízható" kategóriába sorolták (Dobersek és mtsi., 2021).

Azonban Yu-Chih Shen és munkatársai tajvani vizsgálatát, pláne, hogy 12 ezer fő bevonásával végezték el, nincs okunk megkérdőjelezni. Eredményük szerint a növényi étrenden élőknek 30%-kal kisebb a depressziókockázata a vegyes étrenden élőkhöz képest. A szerzők több elmélet keretében próbálták eredményeiket értelmezni, azonban nyilvánvalóan rossz úton járnak, ha általában a vegetarianizmus antidepresszív hatását próbálják megmagyarázni, ahelyett, hogy azt vizsgálnák, miben különbözik a fejlett társadalmakban élők növényi étrendje a tajvaniakétól (Shen és mtsi., 2021). Ahol sok száz éve élnek így, bizonyára kitapasztalták már a megfelelő tápanyagok csínját-bínját. Elég csak a növény étrenden élők szójamániáját említeni. A keleti fermentált szója egészen más egészségügyi hatásokkal bír, mint a nyugati szójafehérje izolátumból összekotyvasztott tofu.

Mi a magyarázat az eredményekre?

Berkins és mtsi. pl. kimutatták, hogy növényi étrenden élőknél alacsony a B6, a B12 és a folát bevitel, és ezek alacsony szintje specifikus agyterületek sorvadását eredményezte. A szerzők szerint ez is állhat a növényi étrenden élők fokozott depresszió kockázatának hátterében (Berkins és mtsi., 2021). Ez nem meglepő, mert étrendtől függetlenül ezeknek a vitaminoknak a hiánya depressziót okoz (Sánchez-Villegas és mtsi., 2009), és a neuropszichiátriai kórképekben is oki szerepet játszik (Stanger és mtsi., 2009). Joseph Hibbeln, aki omega-3 vizsgálataival lopta be magát a szívembe, egy 10 ezer fős vizsgálatban a 350 növényi étrenden élő férfinál 67%-kal nagyobb depressziókockázatot mutatott ki.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Feltevése szerint a B6, a B12, a folát, a vas és az omega-3 alacsony szintje magyarázhatja a depresszió nagyobb gyakoriságát (Hibbeln és mtsi., 2018). A plazma, a vér és a szövetek EPA- és DHA tartalma körülbelül 30%-kal alacsonyabb a vegetáriánusoknál és 40%-50%-kal alacsonyabb a vegánoknál, mint a vegyes étrenden élőknél. Sokan azzal vigasztalják magukat, hogy a növényi omega-3 is átalakul a szervezetben, ez azonban nagyon kis hatékonyságú és az átalakító enzimből sincs elég (Saunders és mtsi., 2013). Az állati eredetű omega-3-at hatásosnak találták depressziós betegek kezelésében (Grosso és mtsi., 2014). A kolin, az omega-3-hoz hasonlóan, nagy arányban található az agyban, s hiánya mentális zavarokat okozhat. Esszenciális tápanyagnak tekintik, és a növényi étrenden élőkben jó eséllyel alacsony ebből a bevitel (Derbyshire , 2019). Egy vizsgálatban például a magas szorongásszintet mutatókban volt a legalacsonyabb a kolin szint (Bjelland és mtsi. 2009).

Tyúk vagy tojás?

Nagy kérdés, vajon ezek a biológiai tényezők, netán a növényi étrendet választók speciális lelkialkata vagy esetleg az növeli meg a növényi étrenden élők közt a depressziós/szorongásos problémáktól szenvedők arányát, hogy eleve mentális problémákkal küzdők választják ezt az étrendet.

Erre egy már idézett német vizsgálat adhat részben válasz (Michalak és mtsi., 2012). Ebben a vizsgálatban magas depresszió, szorongás és szomatoform zavarok kockázatot találtak. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a vegetáriánus étrendet megkezdők közt milyen arányban állt már fenn eleve a mentális probléma.

Depressziós zavarok esetében 34,4% -ban, szorongásos zavarok esetében 9,3% és szomatoform zavaroknál 18,3% -ban állt fenn a mentális probléma a növény étrend elkezdése előtt. Azaz a mentális problémák többsége a növény étrendre való áttérés után alakult ki (Michalak és mtsi., 2012).

A táplálkozás nem ideológiai kérdés

A növényi étrendet komoly erők propagálják számomra nem átlátható érdekekből. A különféle vega webszájtok és videók bagatellizálják vagy el is felejtik megemlíteni, milyen hiányállapotok alakulhatnak ki a növényi alapú étrend követésével. Én itt csak a depressziót jártam körül, de a hiányállapotok az egész szervezetet megviselik. A vegán propaganda a nyugati étrendet azonosítja a "húsevéssel", holott az igazi összehasonlítási alap a tradicionális vagy mediterrán étrend, vagy lehetne éppen a paleo, de ezt a kutatásokba még nem integrálták be kellőképpen. Filmjeikben növényi étrenden élő, nagy eredményeket elért sportolókat mutogatnak, csak azt felejtik el, hogy ezen sportolók mögött tudományosan összeállított étrend áll. A divatból, erkölcsi vagy egészségügyi okokból a növény étrendre áttérők többsége elemi táplálkozástudományi ismeretekkel sem rendelkezik, így nem törekszik a növényi étrendből hiányzó mikrotápanyagok pótlására.

Az emberi szervezet sok mindent kibír, még a növény alapú táplálkozást is. De az, hogy az ember él és mozog, az még nem jelenti azt, hogy minden rendben működik. Ezzel persze eszemben sincs a nyugati étrendet propagálni, az is megéri a pénzét.

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

Asanova, A. (2017). Vegetarian diet as a risk factor for depression. Psychosomatic Medicine and A General Practice, 2, e020490-e020490.

Baines S, Powers J, Brown WJ. How does the health and well-being of young Australian vegetarian and semi-vegetarian women compare with non-vegetarians? Public Health Nutr. 2007 May;10(5):436-42.

Beezhold, B., C. Radnitz, A. Rinne, and J. DiMatteo. 2015. Vegans report less stress and anxiety than omnivores. Nutritional Neuroscience 18 (7):289-96. Beezhold, B. L., and C. S. Johnston. 2012. Restriction of meat, fish, and poultry in omnivores improves mood: A pilot randomized controlled trial. Nutrition Journal 11 (1):9. Beezhold, B. L., C. S. Johnston, and D. R. Daigle. 2010. Vegetarian diets are associated with healthy mood states: A cross-sectional study in seventh day adventist adults. Nutrition Journal 9 (1):26

Berkins, S; Schiöth, HB; Rukh, G: Depression and Vegetarians: Association between Dietary Vitamin B6, B12 and Folate Intake and Global and Subcortical Brain Volumes 2021Nutrients 13(6):1790

Bjelland I, Tell GS, Vollset SE, Konstantinova S, Ueland PM. Choline in anxiety and depression: the Hordaland Health Study. Am J Clin Nutr. 2009 Oct;90(4):1056-60.

Burkert NT, Muckenhuber J, Großschädl F, Rásky E, Freidl W. Nutrition and health - the association between eating behavior and various health parameters: a matched sample study. PLoS One. 2014 Feb 7;9(2):e88278.

Derbyshire E: Could we be overlooking a potential choline crisis in the United Kingdom? BMJ Nutrition, Prevention & Health 2019;bmjnph-2019-000037.

Dobersek U, Wy G, Adkins J, Altmeyer S, Krout K, Lavie CJ, Archer E. Meat and mental health: a systematic review of meat abstention and depression, anxiety, and related phenomena. Crit Rev Food Sci Nutr. 2021;61(4):622-635.

Fazelian S, Sadeghi E, Firouzi S, Haghighatdoost F. Adherence to the vegetarian diet may increase the risk of depression: a systematic review and meta-analysis of observational studies. Nutr Rev. 2021 Apr 2:nuab013.

Grosso G, Pajak A, Marventano S, Castellano S, Galvano F, Bucolo C, Drago F, Caraci F. Role of omega-3 fatty acids in the treatment of depressive disorders: a comprehensive meta-analysis of randomized clinical trials. PLoS One. 2014 May 7;9(5):e96905.

Hibbeln JR, Northstone K, Evans J, Golding J. Vegetarian diets and depressive symptoms among men. Journal of Affective Disorders. 2018;225:13-17.

Iguacel I, Huybrechts I, Moreno LA, Michels N. Vegetarianism and veganism compared with mental health and cognitive outcomes: a systematic review and meta-analysis. Nutr Rev. 2021 Mar 9;79(4):361-381.

Jacka FN, Mykletun A, Berk M, Bjelland I, Tell G: The association between habitual diet quality and the common mental disorders in community-dwelling adults: the Hordaland Health Study. Psychosom Med 2011;73:483-490.

Jacka FN, Pasco JA, Mykletun A, Williams LJ, Hodge AM, O'Reilly SL, Nicholson GC, Kotowicz MA, Berk M: Association between western and traditional diets and depression and anxiety in women. Am J Psychiatry 2010;167:305-311.

Jacka FN, Pasco JA, Williams LJ, Mann N, Hodge A, Brazionis L, Berk M. Red meat consumption and mood and anxiety disorders. Psychother Psychosom. 2012;81(3):196-8.

Kresser, C: Do Vegetarians and Vegans Live Longer Than Meat Eaters? chriskresser.com, 2019. magyarul: https://www.tenyek-tevhitek.hu/vajon_a_vegetarianusok_es_a_veganok_valoban_tovabb_elnek.htm

Larsson CL, Klock KS, Nordrehaug Astr?m A, Haugejorden O, Johansson G. Lifestyle-related characteristics of young low-meat consumers and omnivores in Sweden and Norway. J Adolesc Health. 2002 Aug;31(2):190-8.

Matta J, Czernichow S, Kesse-Guyot E, Hoertel N, Limosin F, Goldberg M, Zins M, Lemogne C. Depressive Symptoms and Vegetarian Diets: Results from the Constances Cohort. Nutrients. 2018 Nov 6;10(11):1695.

Meesters ANR, Maukonen M, Partonen T, Männistö S, Gordijn MCM, Meesters Y. Is There a Relationship between Vegetarianism and Seasonal Affective Disorder? A Pilot Study. Neuropsychobiology. 2016;74(4):202-206.

Michalak J, Zhang XC, Jacobi F. Vegetarian diet and mental disorders: results from a representative community survey. Int J Behav Nutr Phys Act. 2012 Jun 7;9:67.

Sánchez-Villegas A, Doreste J, Schlatter J, Pla J, Bes-Rastrollo M, Martínez-González MA. Association between folate, vitamin B(6) and vitamin B(12) intake and depression in the SUN cohort study. J Hum Nutr Diet. 2009 Apr;22(2):122-33.

Saunders AV, Davis BC, Garg ML. Omega-3 polyunsaturated fatty acids and vegetarian diets. Med J Aust. 2013 Aug 19;199(S4):S22-6.

Shen YC, Chang CE, Lin MN, Lin CL. Vegetarian Diet Is Associated with Lower Risk of Depression in Taiwan. Nutrients. 2021 Mar 24;13(4):1059.

Stanger O, Fowler B, Piertzik K, Huemer M, Haschke-Becher E, Semmler A, Lorenzl S, Linnebank M. Homocysteine, folate and vitamin B12 in neuropsychiatric diseases: review and treatment recommendations. Expert Rev Neurother. 2009 Sep;9(9):1393-412.