Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Mi okozza valójában a vesekövet?
(és a C-vitamin miért nem)

Forrás: What Really Causes Kidney Stones (And Why Vitamin C Does Not). Orthomolecular Medicine News Service, February 11, 2013

Fordította: Fehér Zsuzsa

Egy friss, nagy nyilvánosságot kapott tanulmány állítása szerint a C-vitamin közel duplájára növeli a vesekövek kialakulásának veszélyét. A résztvevők veseköveit azonban nem analizálták. Ehelyett egy másik vesekövekkel kapcsolatos tanulmányra támaszkodtak, amiben az aszkorbinsavat nem vizsgálták. Az efféle hiányosan szervezett kutatás nem segít sem az orvos szakmának, sem a nagyközönségnek, inkább zavart okoz.

 

Google hirdetés

 

Egy friss, nagy nyilvánosságot kapott tanulmány állítása szerint a C-vitamin táplálék kiegészítők közel duplájára növelik a vesekövek kialakulásának veszélyét. A tanulmány kijelenti, hogy a kövek nagy valószínűséggel kálcium-oxalátból képződnek, melyek C-vitamin (aszkorbinsav) jelenlétében jöhetnek létre, a résztvevők veseköveit azonban nem analizálták. Ehelyett egy másik vesekövekkel kapcsolatos tanulmányra támaszkodtak, amiben az aszkorbinsavat nem vizsgálták. Az efféle hiányosan szervezett kutatás nem segít sem az orvos szakmának, sem a nagyközönségnek, inkább zavart okoz.

A kutatás 23355 svéd férfit követett egy évtizeden át. A résztvevőket két részre osztották, az egyik csoport nem szedett semmiféle táplálék kiegészítőt (22448), a másik csoport C-vitamint szedett (907). Mindkét csoportban feljegyezték az átlagos étrendet, de nem részletezve. Majd mindkét csoportban összeszámolták azokat a résztvevőket, akiknél vesekő alakult ki, és úgy tűnt, a C-vitamint szedőknél a vesekőképződés veszélye nagyobb. A kutatásban bemutatott, az aszkorbinsavval kapcsolatos extrarizikó nagyon alacsony, 147 per 100000 életév, vagy csak 0,15% per év.

Fő tényezők, melyek elkerülték a média figyelmét:

A vesekövek száma a kutatás azon résztvevői között, akik aszkorbinsavat szedtek, nagyon alacsony (31 kő egy évtized alatt), így a statisztikai hiba esélye viszonylag magas.
A kutatás megfigyelésen alapult. Egyszerűen összevetették a C-vitamin bevitelt és a vesekövek számát, hogy összefüggést találjanak köztük.
Ez a módszer nem mutat rá okozati tényezőkre, mert nem randomizált, kontrollált kísérlet volt, azaz a C-vitamint nem egy véletlenszerűen kiválasztott csoport kapta. Ennek a fajta megfigyeléses kutatásnak rengeteg korlátja van, ami következtetéseit megbízhatatlanná teszi.
Ellentmond azoknak a korábbi kutatásoknak, melyek egyértelműen igazolták, hogy a magas dózisú aszkorbinsav nem okoz vesekövet.
A tanulmány szerzőinek azon következtetése, hogy az aszkorbinsav okozta a kevés számú vesekövet, valószínűleg annak az összefüggésnek köszönhető, ami a C-vitaminszedés melletti döntés és a résztvevők egyéb étrendi jellemzői közt áll fenn.
A tanulmány nem tudta meghatározni ennek az összefüggésnek a természetét, mert hiányzik az egyes résztvevők étrendjének részletes leírása, és a kövek kémiai elemzése is, melyek a lehetséges okokra utalhatnának.

Tehát van egy elégtelenül megtervezett vizsgálatunk, mely nem állapította meg, miféle vesekövek alakultak ki, vagy mi okozta azok létrejöttét. Ezek komoly hiányosságok. Egy ilyen vizsgálatból következtetéseket levonni aligha jó példája a "bizonyítékokon alapúló orvoslásnak".

A vesekövek típusai (Renal calculi)

A veseköveknek számos változatuk van. Öt ismert fajta:

1. A kalcium-foszfát kövek gyakoriak, C-vitaminnal savasított vizeletben könnyen oldódnak.
2. A kalcium-oxalátkövek szintén gyakoriak, de nem oldódnak savas vizeletben. Az alábbiakban erre majd bővebben kitérünk.
3. A struvitkövek (magnézium, ammónium, foszfát) kevésbé gyakoriak, általában fertőzések után jelennek meg. C-vitaminnal savasított vizeletben oldódnak.
4. Az urátkő a purin - az adenin, xantin, teobromin (csokoládé) és urinsav kémiai bázisa - anyagcsere zavarának eredménye. Pl. köszvény esetén alakulhat ki.
5. A cisztinkövek a cisztin újra felszívódásának örökletes képtelensége esetén alakulnak ki. A legtöbb gyermekkori vesekő ezek közé tartozik, és ezek nagyon ritkák.

Az oxalát oximoron

Az oxalát / C-vitamin kérdés ellentmondásos. Az oxalát oxalátkövekben fordul elő, és az oxalátkövek gyakoriak. Az aszkorbinsav enyhén fokozhatja a szervezet oxalát termelését. A gyakorlatban azonban a C-vitamin nem növeli az oxalátkő-képződést. Emmanuel Cheraskin, orvos, fogorvos, az Alabamai Egyetem szájbetegségek professzora megmagyarázza, miért: "A vizeletben lévő C-vitamin inkább megköti a kalciumot és csökkenti szabad formáját. Ez azt jelenti, hogy kisebb az esélye a kalciumnak kalcium-oxalátként (kőként) való kiválására." Továbbá a C-vitamin diuretikus hatása csökkenti a vizelet oxalát koncentrációját. A gyorsfolyású folyókban kevés az iszap. Ha egy konzultáción az orvos arról tájékoztatja, hogy ön különösen hajlamos oxalátkövek képzésére, olvassa el az alábbi javaslatokat, mielőtt lemondana a C-vitamin előnyeiről. Még egyszer: a C-vitamin fokozza az oxalátmennyiséget, de megakadályozza a kalcium és az oxalát egyesülését.

Az oxalátképződéshez sok étel hozzájárul, pl. a spenót (100-200 mg oxalát 30 g spenótban), a rebarbara, cékla. A teát és a kávét tartják a legnagyobb oxalátforrásnak sok ember étrendjében, akár napi 150-300 mg is lehet. Ez határozottan több, mint ami egy adag aszkorbin, 1000 mg / nap hatására kialakulhatna.

Az említett tanulmány nem számolt pontosan a részvevők oxalát-bevitelével, de általánosságban viszonylag nagy mennyiségű (több csésze) teát és kávét fogyasztottak. Az is lehetséges, hogy a veseköveseknek már a vizsgálat kezdete előtt is megvolt a vesekövük, vagy a kutatás ideje alatt alakult ki a nagymértékű oxalátfogyasztásnak köszönhetően. Például lehetséges, hogy a C-vitamint szedő résztvevők így szerettek volna egészségesek maradni, de a vesekövesek alcsoportja egészsége érdekében ezen felül sok teát vagy kávét is fogyasztott, vagy sok zöld leveles zöldséget, pl. spenótot evett. Vagy lehettek idősebb személyek, akik dehidratálódtak, ami szintén nagyon gyakori azoknál az embereknél, akik nyáron aktívak a szabadban. A vesekövek kialakulásának egyik legfontosabb tényezője a dehidratáció, különösen az idősek között.


Vitaminokról szóló könyvemben 80 oldalon foglalom össze a C-vitaminkutatás legújabb eredményeit, beleértve a rákban intravénásan alkalmazott nagy dózisú C-vitamin kutatását.

Összegezve:

A kis vagy nagy dózisú aszkorbinsav általában nem okoz jelentős oxalátszint emelkedést a vizeletben.
A aszkorbinsav inkább megelőzi a kalcium-oxalátkövek képződését.
A vesekövek rizikói faktorai között találhatók a kórelőzményben a magas vérnyomás, az elhízás, a krónikus dehidratáció, a nem megfelelő étrend és az alacsony magnéziumbevitel.

Magnézium

A vesekő és a magnéziumhiány mögött ugyanazok az okok húzódnak meg, köztük a cukorban, alkoholban, oxalátokban és kávéban gazdag étrend. A magnéziumnak fontos szerepe van a vesekőképződés megelőzésében. A magnézium serkenti a kalcitonin képződését, mely kalciumot von ki a vérből és közrejátszik a csontképzésben, megelőzi az artritisz és a vesekövek bizonyos formáit. A magnézium gátolja a paratieroid hormont, ezzel a csontvesztést akadályozza. A magnézium a D-vitamint aktív formájába alakítja, így az segíti a kalciumfelszívódást. Magnézium szükséges annak az enzimnek az aktiválásához, amely az új csont kialakulásáért felelős. A magnézium szabályozza az aktív kalciumtranszportot. Az összes tényező hozzájárul, hogy a kalcium odakerüljön, ahol szükség van rá, és ne vesekövekbe.

A magnézium sok feladata közül az egyik, hogy a kalciumot oldott állapotban tartsa és meggátolja szilárd kristállyá alakulását; még kiszáradásos időszakokban is, ha megfelelő mennyiségű magnézium van jelen, oldott formában marad a kalcium. A magnézium kulcsfontosságú a vesekövesség kezelésében. Ha nem áll rendelkezésünkre elég magnézium, ami segítené a kalcium oldott állapotban tartását, különféle meszesedések alakulhatnak ki. Ez köveket, izomgörcsöket, fibrózist, fibromyalgiát és atheroszklerózist (az erek meszesedése) jelenthet. Dr. George Bunce klinikailag bizonyította a vesekövek és a magnéziumhiány közti összefüggést. Már 1964-ben beszámolt a jótékony hatásról azon betegek esetében, akiket napi 420 mg magnéziumoxiddal kezeltek, és akik kórelőzménye rendszeres kőképződést tartalmazott. Ha a nehezen felszívódó magnéziumoxid működik, akkor más formájú, jobban felszívódó magnéziumok még inkább fognak.

A kálcium-oxalát kövek hatékonyan megelőzhetők megfelelő mennyiségű magnézium segítségével, akár magnéziumban gazdag ételek (hajdina, zöldszínű zöldségek, bab- és diófélék) fogyasztásával, akár magnéziumpótlással. Fogyasszon az amerikai napi ajánlott mennyiség szerint legalább napi 300-400 mg magnéziumot (akár több is kívánatos lehet az ideális 1:1 arányú magnézium - kalcium egyensúlyhoz). A hashajtó hatás megelőzésére fogyasszon azonnal felszívódó magnéziumot, pl. magnézium citrátot, -kelátot, -malátot vagy -kloridot. A korábban említett magnézium-oxid olcsó és könnyen hozzáférhető. Azonban csak körülbelül 5%-a szívódik fel, és inkább hashajtóként működik. A magnéziatej (magnézium-hidroxid) még erősebben hashajtó hatású és nem megfelelő a pótlásra. A magnézium citrát jó választás: könnyen elérhető, nem drága és jól felszívódik.

A C-vitamin szerepe a vesekövek megelőzésében és feloldásában.

A kalcium-foszfát összetételű vesekövek csak a nem savas húgyúti rendszerben maradnak meg. Az aszkorbinsav (a C-vitamin leggyakoribb formája) savasítja a vizeletet, ezáltal feloldja a foszfátköveket és gátolja képződésüket.

A savas vizelet a magnézium-ammónium-foszfát köveket is oldja, melyek egyébként sebészeti eltávolítást igényelnének. Ezek ugyanazok a struvitkövek, melyek a húgyutak fertőzéseivel állnak kapcsolatban. Mind a fertőzések, mind a kövek könnyen gyógyíthatók nagy dózisú C-vitaminnal. Mindkettő gyakorlatilag 100%-ban megelőzhető az ajánlott napi adagnál jóval nagyobb mennyiségű aszkorbinsav fogyasztásával. Egy gorilla kb. 4000 mg C-vitaminhoz jut hozzá naponta természetes étrendjéből. Az amerikai napi ajánlott beviteli mennyiség 90 mg. Nem valószínű, hogy minden gorilla rosszul csinálja.

A gyakori kalcium-oxalát kő savas vizeletben is kialakulhat, függetlenül attól, hogy valaki szed-e C vitamint. Azonban ez a fajta kő megelőzhető megfelelő mennyiségű B-komplex vitamin és magnézium szedésével. Bármelyik szokásos B-komplex kiegészítő naponta két alkalommal, és hozzá kb. 400 mg magnézium általában elegendő.

12 módszer a vesekő kockázatának csökkentésére

1. Maximalizálja a folyadékbevitelt. Leginkább gyümölcs- és zöldségleveket fogyasszon. A narancs-, szőlő- és sárgarépalé nagy mennyiségben tartalmaz citrátokat, melyek meggátolják az urinsav felgyülemlését és a kalciumsók kialakulását is megakadályozzák.
2. Ellenőrizze a vizelet pH-ját. Az enyhén savas vizelet segít megelőzni a húgyúti fertőzéseket, feloldja a foszfát- és struvitköveket is, és nem okoz kalcium-oxalát köveket. Természetesen a vizelet enyhén savassá tételének egyik módja a C-vitamin szedés.
3. Kerülje a nagymennyiségű oxalátbevitelt, ne fogyasszon túl sok rebarbarát, spenótot, csokoládét, vagy fekete teát vagy kávét.
4. Fogyjon le. A túlsúly összefüggésben áll az emelkedett vesekő kockázattal.
5. Valószínűleg nem a kalcium a valódi bűnös. Az alacsony kalciumszint maga is okozhat kalciumköveket.
6. A legtöbb vesekő kalciumvegyületekből áll, miközben sok amerikai kalciumhiányos. A kalciumbevitel csökkentése helyett csökkentse a túlzott étrendi foszfátbevitelt, kerülje a szénsavas üdítőitalokat, különösen a kólaféléket. A kólafélék nagymennyiségű foszfort tartalmaznak foszforsav formájában. Ez ugyanaz a sav, amit a fogorvosok alkalmaznak a fogzománc feloldására, mielőtt a kötőanyagot használnák.
7. Legalább az amerikai ajánlott beviteli mennyiség szerinti napi 300-400 mg magnéziumot fogyasszon. Akár több is kívánatos lehet az ideális 1:1 arányú magnézium - kalcium egyensúlyhoz. Sok ember, aki "modern" készételeken él, nem fogyaszt optimális mennyiségű magnéziumot.
8. Vegyen be napi két alkalommal jó minőségű B-komplex vitamin készítményt, olyat, ami pirodixint (B6-vitamint) is tartalmaz. A B6-vitamin hiány vesekőképződést okoz kísérleti állatok esetében. A B6-vitamin hiánya nagyon gyakori az embereknél. A B1-vitamin hiányát is kapcsolatba hozzák a kőképződéssel.
9. Húgysavkő (köszvény) esetén hagyjon fel a fruktóz fogyasztással és túlzott szénhidrát fogyasztással. Több C-vitamin (és a kávé is! - Sz.G. megj.) fogyasztása segíti a vese húgysav kiválasztását. Ilyen kövek esetén pufferelt C-vitamint fogyasszon.
10. A cisztinköveseknek (csak 1%-a az összes vesekőnek) alacsony metionin tartalmú étrendet kell tartaniuk és pufferelt C-vitamint szedni.
11. A vesekövességet a magas cukorfogyasztással is kapcsolatba hozzák, ezért fogyasszon kevesebb (vagy semennyi) hozzáadott cukrot.
12. A fertőzések hozzájárulhatnak olyan körülmények kialakulásához, melyek kedvezőek a kőképződéshez, pl. túlzottan koncentrált vizelet (lázas izzadás, hányás vagy hasmenés miatt). Gyakoroljon helyes egészségmegőrzési módszereket, kamatostul megtérülnek.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Felhasznált irodalom

1. Thomas LDK, Elinder CG, Tiselius HG, Wolk A, Akesson A. (2013) Ascorbic acid supplements and kidney stone incidence among men: A prospective study. Published Online: February 4, 2013. doi:10.1001/jamainternmed.2013.2296

2. Wandzilak TR, D'Andre SD, Davis PA, Williams HE (1994) Effect of high dose vitamin C on urinary oxalate levels. J Urology 151:834-837.

3. Hickey S, Saul AW. (2008) Vitamin C: The Real Story, the Remarkable and Controversial Healing Factor. Basic Health Publications ISBN-13: 9781591202233

4. Hickey S, Roberts H. (2005) Vitamin C does not cause kidney stones. http://orthomolecular.org/resources/omns/v01n07.shtml

5. Robitaille L, Mamer OA, Miller WH Jr, Levine M, Assouline S, Melnychuk D, Rousseau C, Hoffer LJ. Oxalic acid excretion after intravenous ascorbic acid administration. Metabolism. 2009 Feb;58(2):263-9. doi: 10.1016/j.metabol.2008.09.023.

6. Padayatty SJ, Sun AY, Chen Q, Espey MG, Drisko J, Levine M. (2010) Vitamin C: intravenous use by complementary and alternative medicine practitioners and adverse effects. PLoS One. 5(7):e11414. doi: 10.1371/journal.pone.0011414.

7. Cheraskin E, Ringsdorf, M Jr, Sisley E (1983) The Vitamin C Connection. Bantam Books. ISBN-13: 9780553244342

8. Noonan SC, Savage GP (1999) Oxalate content of foods and its effect on humans. Asia Pacific Journal of Clinical Nutrition. 8:64-74.

9. Kawazua Y, Okimurab M, Ishiic T, Yuid S. (2003) Varietal and seasonal differences in oxalate content of spinach. Scientia Horticulturae 97:203-210

10. Proietti S, Moscatello S, Famiani F, Battistelli A. (2009) Increase of ascorbic acid content and nutritional quality in spinach leaves during physiological acclimation to low temperature. Plant Physiol Biochem. 47(8):717-23.

11. Gasinska A, Gajewska D. (2007) Tea and coffee as the main sources of oxalate in diets of patients with kidney oxalate stones. ROCZN. PZH 58(1):61-67.

12. Pauling L. (2006) How to Live Longer And Feel Better. OSU Press ISBN-13: 9780870710964

13. Manz F, Wentz A. (2005) The importance of good hydration for the prevention of chronic diseases. Nutr Rev. 63(6 Pt 2):S2-S5.

14. Dean C. (2007) The Magnesium Miracle. Ballantine Books. ISBN-13: 9780345494580

15. Bunce GE, Li BW, Price NO, Greenstreet R. (1974) Distribution of calcium and magnesium in rat kidney homogenate fractions accompanying magnesium deficiency induced nephrocalcinosis. Exp Mol Pathol. 21(1):16-28.

16. Carper J. Orange juice may prevent kidney stones, Lancaster Intelligencer-Journal, Jan 5, 1994

17. Bagga HS, Chi T, Miller J, Stoller ML. (2013) New insights into the pathogenesis of renal calculi. Urol Clin North Am. 2013 Feb;40(1):1-12. doi: 10.1016/j.ucl.2012.09.006.

18. L. H. Smith, et al (1974) Medical evaluation of urolithiasis. Urological Clinics of North America. 1:2, 241-260.

19. Hagler L, Herman RH, (1973) Oxalate metabolism, II. American Journal of Clinical Nutrition, 26(8): 882-889.

20. J. A. Thom, et al (1978) The influence of refined carbohydrate on urinary calcium excretion. British Journal of Urology, 50(7): 459-464.