Dr.Cicero Coimbra:
Protokoll az autoimmun betegségek gyógyítására

Forrás:General information

Fordította: Szendi Gábor

Az autoimmun betegségek rohamosan terjednek, ennek két fő oka a D-vitaminhiány és szivárgó bél

 

A Google adatkezelési elvei

 

Source: www.Freepik.com

"Egyes betegek kezelése során, ha bizonyított beavatkozások nem állnak rendelkezésre, vagy más ismert beavatkozások hatástalanok voltak, az orvos szakértői tanácsot kérve, a beteg vagy jogilag felhatalmazott képviselőjének tájékozott beleegyezése mellett, olyan beavatkozást alkalmazhat, amely még nem bizonyított, ha az orvos megítélése szerint ez reményt ad az élet megmentésére, az egészség helyreállítására vagy a szenvedés enyhítésére. Ezt a beavatkozást ezt követően kutatás tárgyává kell tenni, amelynek célja annak biztonságosságának és hatékonyságának értékelése. "

Világ Orvosi Szövetség, Helsinki Nyilatkozat, 2013


Ez egy orvosi kezelés, amelyet csak orvosi felügyelet mellett lehet elvégezni.

Mi az a D-vitamin?

Neve ellenére a D-vitamin nem vitamin. Ez egy szteroid hormon, amelyre szervezetünknek szüksége van legalább 229 génünk és sejtjeink több ezer funkciójának szabályozásához, beleértve immunrendszerünk sejtjeit is. A D-vitamin kis mennyiségben található meg az élelmiszerekben, és elsősorban a bőr termeli, amikor napfénynek van kitéve.

Korrelációt találtak az egyenlítőtől távolabb eső területeken az autoimmun betegségek, különösen a sclerosis multiplex előfordulásának növekedése között.

Mennyi a D-vitamin fiziológiai adagja?

A D-vitamin fiziológiai, biztonságos adagja körülbelül 10 000 NE/nap. Ez az az mennyiség, amelyet a testünk termel, ha 20-30 percig ki van téve a déli napnak. Ennél a napi adagnál nincs szükség óvintézkedésekre vagy orvosi felügyeletre. Érdemes megjegyezni, hogy az IOM (Institute of Medicine) szerint a 10 000 NE/nap a "NOAEL" (No Observed Adverse Effect Level, azaz Megfigyelt Káros Hatások Nélküli Szint) értéknek számít. (A ma hivatalos ajánlás elszámolási hiba, amit az IOM azután sem ismert be, hogy több mint tíz éve nyilvánosan cáfolták az ajánlásukat. Lásd. Szendi Gábor: Az orvosok által ajánlott napi D-vitamin adag durva számítási hibából ered))

Miért van szükség a Coimbra-protokollban részt vevő betegeknek ilyen nagy adag D-vitaminra?

Megfelelő D-vitamin-szint mellett az alapvető sejtfolyamatok megfelelően zajlanak, azonban az autoimmun betegségekben szenvedő betegek többsége fokozott ellenállást (rezisztenciát) mutat a D-vitamin hatásaival szemben. Ez az ellenállás elsősorban genetikai sokalakuságnak köszönhető, de befolyásolhatják olyan tényezők is, mint a testsúly, a testtömeg-index és az életkor. Ennek következtében az autoimmun rendellenességekben szenvedő betegeknek magasabb D-vitamin-szintre van szükségük ahhoz, hogy leküzdjék ezt az ellenállást, és felszabadítsák ennek a fontos anyagnak a sejtjeikre és szöveteikre gyakorolt jótékony hatását.

Miért hatékony a D-vitamin az autoimmun betegségek esetén?

A D-vitamin az immunrendszer aktivitásának legnagyobb szabályozója. D-vitamin-hiány esetén a beteg szervezete nem tudja szabályozni, azaz stimulálni vagy csökkenteni az immunrendszer sejtjeiben zajló több ezer biológiai funkció aktivitását.

A D-vitamin az autoimmunitást az interleukin 17 nevű "immun hírvivő" (citokin) túltermelése által kiváltott Th17 reakció gátlásával nyomja el. Az interleukin 17 termelése természetes jelenség, és megfelelő, szabályozott mennyiségben jótékony hatással bír. Az interleukin 17 túltermelése azonban nem természetes jelenség. Az autoimmun betegség tehát egy szabályozatlan immunrendszer eredménye, amely rendellenes immunológiai Th17 reakciót vált ki, és a D-vitamin az az anyag, amely szükséges ennek a folyamatnak a szabályozásához.

Ugyanakkor a D-vitamin a "T-limfociták" nevű szabályozó immunsejtek szaporodását is indukálja.

Fontos megemlíteni, hogy a D-vitamin nem gátolja az immunrendszert, éppen ellenkezőleg, erősíti az immunrendszert a vírusok, baktériumok és más mikroorganizmusok ellen.

Van-e tudományos bizonyíték a D-vitamin és az autoimmunitás közötti összefüggésre?

A D-vitamin-hiány korrekciója autoimmun betegségek esetén tudományos bizonyítékokon alapuló terápiás megközelítés. Tanulmányok kimutatták, hogy a D-vitamin a kalcium-homeosztázisban betöltött ismert szerepe mellett számos hatást gyakorol a szervezetre, és jelentős szerepet játszik az immunrendszer működésében.

Több ezer tudományos, szakértői értékelésen átesett tanulmány bizonyítja a sclerosis multiplex és a D3-vitamin-hiány közötti kapcsolatot, valamint a D-vitamin-kiegészítés előnyeit az ilyen betegségben szenvedő betegek számára.

Nézzünk meg néhány példát!

2009-ben az Amerikai Neurológiai Akadémia éves konferenciáján bemutatott tanulmány megállapította, hogy a magas dózisú D-vitamin drámaian csökkenti a sclerosis multiplexben szenvedő emberek relapszusainak arányát. A magas dózisú csoportba tartozó betegek hat hónapig fokozatosan növekvő dózisú D-vitamint kaptak, maximum 40 000 NE-t naponta.

Ezután a dózisokat a következő hat hónapban fokozatosan csökkentették, így az év átlagos napi adagja 14 000 NE volt. A tanulmányban nagy dózisú D-vitamint kapó betegeknél alacsonyabb volt a relapszusok aránya, és T-sejt-aktivitásuk jelentősen csökkent az alacsonyabb dózisokat kapó csoporthoz képest.

Burton, Jodie. Is Vitamin D a Ray of Hope for Patients With MS? Neurology Reviews 7;17.7 (2009) 1-16.

2011-ben az Ohio Állami Egyetem Orvostudományi Központjában 209 szisztémás lupus erythematosusban szenvedő beteg bevonásával végzett tanulmány megállapította, hogy a tanulmányban szereplő betegek többségénél D-vitamin-hiány volt kimutatható. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a D-vitamin szintje negatív korrelációban áll a lupus betegség aktivitásával. Más szavakkal, minél több D-vitamin van a vérben, annál alacsonyabb a lupus betegség aktivitása, és fordítva.

Rovin, Brad H.; Vitamin D Deficiency As Marker for Disease Activity and Organ Damage in Systemic Lupus Erythematosus: [abstract]. Arthritis Rheum 2011;63 Suppl 10 :2276.

2013-ban egy Dr. Coimbra által vezetett vizsgálat értékelte a nagy dózisú D-vitamin hosszantartó adagolásának hatását a vitiligo és a pikkelysömör klinikai lefolyására. Ebben a tanulmányban kilenc pikkelysömörös és 16 vitiligós beteg kapott hat hónapig napi 35 000 NE-t, alacsony kalciumtartalmú étrenddel és hidratációval (napi minimum 2,5 liter) kombinálva. A betegek klinikai állapota a kezelés során jelentősen javult, toxicitás jelei nem voltak megfigyelhetők. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy legalább a vitiligóhoz és pikkelysömörhöz hasonló autoimmun rendellenességekben szenvedő betegek esetében a napi 35 000 NE D-vitamin adag biztonságos és hatékony terápiás megközelítés a betegség aktivitásának csökkentésére.

Finamor, Danilo C; Coimbra."A pilot study assessing the effect of prolonged administration of high daily doses of vitamin D on the clinical course of vitiligo and psoriasis." Dermato-Endocrinology 5.1 (2013): 222-234.

2015-ben a PLOS Medicine folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely genetikai összefüggést mutatott ki, amely szerint a D-vitamin hiánya a sclerosis multiplex egyik oka lehet. A szerzők a Mendeli randomizáció nevű technikát alkalmazva 14 498 sclerosis multiplexben szenvedő és 24 091 egészséges kontrollszemélyt vizsgáltak. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a genetikailag csökkent D-vitamin-szint szoros összefüggésben áll a sclerosis multiplexre való hajlam növekedésével. Dr. Benjamin Jacobs szerint "ez a tanulmány fontos új bizonyítékot szolgáltat a D-vitamin-hiány és a sclerosis multiplex közötti összefüggésről. Az eredmények azt mutatják, hogy ha egy csecsemő D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos génekkel születik, akkor kétszer olyan valószínű, hogy felnőttként sclerosis multiplexben fog szenvedni, mint más csecsemők. Ez azért lehet, mert a D-vitamin-hiány sclerosis multiplexet okoz."

Mokry, Lauren E.; Ross, Stephanie; Ahmad, Omar S.; Forgetta, Vincenzo; Smith, George D.; Leong, Aaron; Greenwood, Celia M. T.; Thanassoulis, George; Richards, J. Brent. "Vitamin D and Risk of Multiple Sclerosis: A Mendelian Randomization Study." PLOS Journal, 25 Aug. 2015. DOI: 10.1371/journal.pmed.1001866.

2015-ben a MS Society Cambridge Centre for Myelin Repair által publikált tanulmány bemutatta a D-vitamin fontos szerepét a mielin helyreállításában. A kutatók megállapították, hogy a D-vitamin receptor fehérje párosul egy már létező fehérjével, az RXR gamma receptorral, amelyről már ismert, hogy részt vesz a mielin helyreállításában. A fehérjék jelenlétében agytörzsi őssejtekhez D-vitamint adva megállapították, hogy az oligodendrociták (mielint termelő sejtek) termelési aránya 80 százalékkal nőtt.

Kohlhaas, Susan. "Vitamin D could repair nerve damage in multiple sclerosis, " University of Cambridge. 07 Dec. 2015.

A D-vitamin-moduláló terápia nemcsak a sclerosis multiplexben szenvedő betegek számára előnyös, hanem a legtöbb gyakori autoimmun betegségben, például a rheumatoid arthritisben, a lupusban, a pikkelysömörben, a Chron-betegségben és másokban is.

Mi a D-vitamin ideális adagja?

A megfelelő D-vitamin szint egyénileg változik. A D-vitamin szérumszintjét mérő teszt neve 25(OH)D3. A Coimbra-protokollban azonban a D-vitamin szintjét nem használják az adagolás beállításához. Az egyes betegek D-vitamin iránti rezisztenciájának mértékét a PTH - parathormon - teszt segítségével lehet értékelni.

A parathormon, vagy mellékpajzsmirigy hormon, a mellékpajzsmirigyek által kiválasztott hormon. A D-vitamin gátolja a PTH-t, következésképpen a D-vitamin szint emelkedésével a PTH szint csökken. Ha a PTH teljesen elnyomódna, ez azt jelentené, hogy a D-vitamin maximális biológiai potenciálján működik. Mivel a PTH nem nyomható el teljesen, mert a szervezetben is van szerepe, a PTH-szintet a legalacsonyabb normál határértéknél tartják. Amikor a PTH-szint minimális, a D-vitamin a legjobb biológiai hatást éri el az adott egyénnél, függetlenül attól, hogy miért rezisztens.

Hogyan alkalmazzák a Coimbra-protokollt?

Bár a protokoll a D-vitaminon kívül más kiegészítőket is tartalmaz, a kezelés sikerének 95%-át az egyes betegek számára megfelelő D-vitamin szint elérése teszi ki. Ezért a kezelés kezdetén megmérik a PTH-szintet, majd a kezelés során rendszeresen megmérik. Ha a PTH nem a minimális normál határértékén van, a D-vitamin napi adagját addig növelik, amíg a kívánt PTH-szintet el nem érik. A kezelés során a PTH-szint várhatóan a legalacsonyabb normál határértékre csökken, és ott is marad. Amikor ez megtörténik, a D-vitamin iránti rezisztencia megszűnik, és a beteg elkezd élvezni annak erőteljes immunmoduláló hatását. A D-vitamin adagjának beállítása általában két évig tart. Ezután a kezelés a PTH és a kalcium megfelelő szintjének fenntartásából áll.

Milyen laboratóriumi vizsgálatokra van szükség?

A protokoll által előírt vizsgálatok közé tartoznak többek között a következők:

  • PTH
  • 24 órás kalciumürítés
  • B12-vitamin
  • 25(OH)D3
  • Teljes és ionizált kalcium
  • Karbonát és kreatinin
  • Albumin
  • Ferritin
  • Szérum-foszfát
  • 24 órás foszfáturia
  • TSH és FT4
  • Csontsűrűségmérés

Van-e mellékhatása a Coimbra-protokollnak?

A magas dózisú D-vitamin hosszabb ideig történő szedésének lehetséges mellékhatásai a vérben (hiperkalcémia) vagy a vizeletben (hiperkalciuria) fellépő kalciumtöbblet, valamint a csonttömeg csökkenése. A kalciumtöbblet könnyen elkerülhető tejtermékek és kalciummal dúsított ételek mellőzésével, valamint rendszeres laboratóriumi vizsgálatokkal, amelyekkel biztosítható a kalciumszint ellenőrzése.

A csonttömeg csökkenésének elkerülése érdekében a protokollt követő betegeknek napi aerob testmozgást kell végezniük, például 30 perces gyors sétát. Azok, akik nem tudnak aerob testmozgást végezni, idővel gyógyszeres kezelésre szorulhatnak, például biszfoszfonátokra, az oszteoporózis megelőzése érdekében. (Dr.Coimbra nem ismeri a K2-vitamin szerepét a kalciumanyagcserében. A K2-vitamin nagy dózisban szedése megakadályozza a meszesedést és a csontritkulást)

Mi a Coimbra-protokoll ajánlott étrendje?

Az étrendi korlátozások kizárólag az élelmiszerek kalciumtartalmához kapcsolódnak. (Dr.Coimbra sajnos nem ismeri az áteresztő bélszindróma problémáját, ez indítja el az autoimmun folyamatot. Valószínűleg nem elég elnyomni a Th17 immunágat, ha közben folyamatosan bombábbzuk a szervezetet a szivárgó bélen keresztül autoimmunitást provokáló fehérjékkel. lásd: Kharrazian: A szivárgó bél 30-szoros kockázatot jelent az autoimmunitásra)A tejtermékeket és a kalciummal dúsított ételeket kerülni kell, a dióféléket pedig mértékkel kell fogyasztani.

Ismét hangsúlyozzuk, hogy minden beteg más, ezért a vizsgálati eredmények alapján dől el, hogy az étrendet helyesen követik-e, vagy további korlátozásokra van szükség. Emellett a betegeknek naponta 2,5 liter folyadékot kell fogyasztaniuk, hogy a vesék gond nélkül tudják kiválasztani a felesleges kalciumot.

Milyen egyéb kiegészítők tartoznak a Coimbra-protokollhoz?

Az ajánlott kiegészítők orvosonként eltérőek lehetnek. Az előírt kiegészítők között szerepelnek többek között a következők:

  • Magnézium (glicinát, malát, taurát, citrát stb.)
  • B-komplex
  • Omega 3
  • Króm-pikolinát
  • Szelén
  • Kolin
  • CoQ10
  • Lásd. még: Szendi Gábor: A D-vitaminszedés titkai
 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre