Markham Heid:
Covid 19 és ködös agy

Fordította:Czárán Judit

Forrás: Markham Heid: The Latest Scientific Theories Around Covid-19 Brain Fog

Szakértők szerint az immunrendszer SARS-CoV-2-re adott reakciója változást idézhet elő az agyműködésben, minek következtében felborul az alvás-ébrenlét ciklus.

 

A Google adatkezelési elvei

 

 

Corey McPherson még márciusban kapta el a SARS-CoV-2 vírust, április végére, a 36. születésnapjára azonban nagyjából elmúltak az akut tünetei: lement a láza, megszűntek a fájdalmai és a légzési problémái.

Ám ha megkérdezik, mire emlékszik ebből az időszakból, akkor azt mondja, nem sokra. Kicsit olyan, mintha ezt a lapot egyszerűen törölte volna a memóriája. "Nem sok mindent tudok felidézni abból, hogy milyen volt, mikor komolyan beteg voltam", mondja. "Egy-két emlékfoszlány, de ezek nem állnak össze összefüggő képpé. És még most is sok mindent elfelejtek."

McPherson Detroitban él és az IT szektorban dolgozik. Mielőtt elkapta a betegséget, minden nap sportolt és makkegészséges volt. Az agya is pompásan működött. "Régen én voltam az, aki mindig mindenre emlékezett" - állítja. "Most viszont szörnyű a memóriám."

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg


Néha a legegyszerűbb szavak sem jutnak eszébe, nem tudja befejezni a mondatot, amit elkezdett és gyakran érzi úgy, hogy teljesen össze van zavarodva. "Ilyenkor olyan, mintha álmodnék, és nehezen tudok visszatérni a valóságba" - mondja. "Eleinte azt hittem, a gyógyulásommal járó átmeneti problémáról van szó, de azóta eltelt fél év, és a helyzet semmit nem változott."

Szóval a "ködös agy" nagyon is létező dolog - teszi hozzá.

Az "ködös agy" kifejezésnek nincs egzakt definíciója, de szakemberek egyre inkább használják annak a neurológiai tünetegyüttesnek a leírására, amit sok Covid-19-en átesett beteg hónapokkal a vírussal való megfertőződése után is tapasztal (1). Ezek közé tartoznak a memória- és koncentrációs zavarok, illetve a kognitív teljesítmény romlása (2). De említhetnénk a fejfájást, az álmatlanságot, a szorongást és más olyan tartósan fennálló tünetet is, amelyeknek az oka az agyban keresendő.

Mennyire gyakori a Covid utáni "ködös agy"?

Egy a Journal of Infection című folyóiratban nemrégiben publikált vizsgálat során orvosok egy csoportja kórházból való elbocsátásuk után 120 Covid-19-en átesett beteg követett nyomon három hónapon keresztül (3). Közülük nagyjából minden harmadik számolt be tartós memóriaromlásról, és 28% állította, hogy nehezen tud koncentrálni a feladataira.

Egy másik vizsgálatban, amelyet júliusban hoztak nyilvánosságra az Indiana Egyetem kutatói, több mint 1500 olyan Covid-19-en átesett beteg állapotát kísérték figyelemmel, akiknek még hónapokkal a megfertőződésük után is voltak egészségügyi problémáik (4). A leggyakrabban megfigyelt elhúzódó tünet itt is a memóriazavar és a koncentrálóképesség hiánya volt.

A cikk szerzője Natalie Lambert, PhD, az Indiana Egyetem Orvostudományi Karának docense, folyamatosan gyűjti az adatokat a Covid-19 utáni elhúzódó tünetekkel kapcsolatban, és hamarosan publikálni fog egy tanulmányt, amelyben egy 4000 fős, nagy mintán végzett vizsgálat eredményeit foglalja össze. "A válaszadók több mint fele állította, hogy nehezére esik koncentrálni, illetve fókuszálni valamire, 39% pedig memóriazavarokról számolt be" - mondja.

Minél több tünete van valakinek a betegsége kezdetekor, annál nagyobb a valószínűsége, hogy később "ködös agy" szindróma, vagy más elhúzódó tünetcsoport alakul ki nála.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ma még nem könnyű megbecsülni, hogy a SARS-CoV-2-vel megfertőződött személyek hány százalékánál alakul ki a ködös agy, vagy valamilyen más kognitív probléma, hiszen - ahogy erre Lambert is rámutat - olyan személyek körében, akik nem kerülnek kórházba, alig végeznek kutatásokat. "A megfertőzötteknek csak 1%-a kerül kórházba, ami azt jelenti, hogy a legtöbb páciensről nem állnak rendelkezésre adatok" - mondja.

Ám egy telefonos applikáció segítségével a Massachusetti Közkórház, a Harvard Medical School és a londoni King's College kutatóinak vezetésével több, mint 4 millió ember bevonásával végzett felmérés szerint húsz Covid-19-cel megfertőződött személy közül átlagosan egynek voltak még nyolc héttel a megfertőződése után is tünetei, illetve szenvedett az említett ködös agy szindrómában (5). A kérdőíves vizsgálatból az is kiderül, hogy minél több tünete volt az illetőnek a betegsége kezdetén, annál nagyobb esélye van rá, hogy kialakuljanak nála a hosszantartó tünetek, például a ködös agy szindróma. A felmérésből azt is megtudhatjuk, hogy bár idős emberek között a "hosszú Covid" jóval gyakoribb, annak előfordulása a 18-49 év közötti felnőtteknél sem ritka.

"Az általános vélekedés szerint fiatal és egészséges emberek gyorsan túlesnek a fertőzésen" - mondja Lambert. "Ezzel szemben a mi adatbázisunkból az derül ki, hogy a Covid-19 tüneteitől hetekig-hónapokig szenvedő betegek átlagéletkora 40 és 50 év között van." Ám azért gyorsan hozzáteszi, hogy az ő adatbázisuk nem randomizált mintán alapul, így az eredményeik nem extrapolálhatók feltétlenül az egész amerikai populációra. "De az biztos, hogy a tartós tünetektől szenvedők közt voltak súlyemelők és marathoni futók is" - teszi hozzá. "Vagyis a dolog kétségkívül bárkivel előfordulhat."

A Covid utáni ködös agy lehetséges okai

A ködös agy szindrómát, és más hosszantartó, Coviddal kapcsolatos agyi tünetet - ahogy a vírus más tartós szövődményeit is - a szakemberek általában az immunrendszernek a SARS-CoV-2-re adott válaszának tekintik.

"Ha az immunrendszerünk működése a vírus hatására túlságosan felpörög, akkor az agyunkban citokin vihar keletkezik, ami számos módon károsítja ezt a létfontosságú szervünket" - mondja Leonard Jason, klinikai szakpszichológus, a chicagói DePaul Egyetem professzora."Vagyis ha az immunrendszerünk túl erősen odacsap, azzal akár strukturális rombolást is végezhet az agyban."

Jason fő kutatási területe a krónikus fáradtság szindróma (angol rövidítés CFS), más néven mialgikus enkefalomielitisz (ME), és azt állítja, hogy az ME/CFS tünetei és lefolyása nagyon hasonlít a poszt-Covid szindróma tüneteihez és lefolyásához.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Jason és kollégái korábban a mononukleózist okozó Epstein-Barr vírus fiatalokra gyakorolt hatását kutatták, és azt tapasztalták, hogy hat hónappal a mononukleózissal való megfertőződésük után a betegek 9-12%-a fáradtságról, memória- és koncentrációs zavarokról és egyéb krónikus tünetekről panaszkodott (6). Ugyanez a kutatócsoport ME/CFS betegeknél szokatlan gyulladásprofilt figyelt meg. Konkrétan azt találták, hogy a különböző citokinek szintje - a citokinek az immunrendszer fehérjéi, amelyek többek közt a gyulladásszintet is szabályozzák - az ME/CFS betegeknél egymáshoz nagyon hasonló, szokatlan mintázatot mutat.

Egyelőre nem ismert, hogy ugyanez a citokin profil van-e jelen a "ködös agy" szindróma és más hosszantartó tünetek esetében is. Ám egy, a Nature Reviews Neurology című folyóiratban publikált kutatásból kiderül, hogy a citokinek és a velük kapcsolatos immuntevékenység miként vezethet kórosan magas gyulladásszinthez Covid-19-ben szenvedő betegek agyában (7). Ezek akár mini-sztrókokat is okozhatnak, amelyek eleinte észrevétlenek maradnak, viszont komoly rombolást tudnak végezni az agyban, és kognitív működési zavarokhoz vezetnek.

Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy a SARS-CoV-2 hogyan jut be az agyba. Arra azonban vannak bizonyítékok, hogy a vírus képes megfertőzni a vérsejteket (8) és a vérereket, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy a kórokozók ezek segítségével közlekednek a testünkben, és okoznak komplikációkat számos szervünkben - így az agyunkban is.

"Jelenleg a kollégámmal, Mark Zinn-nel együtt elsősorban az agyhullámokat vizsgáljuk, és azt próbáljuk kideríteni, vajon nem ezek okozzák-e a problémát a poszt-Covid betegek szervezetében" - mondja Jason. "Ezenkívül az idegsejtekkel is foglalkozunk, és azt kutatjuk, hogy ezek hogyan kommunikálnak egymással."

Úgy véli, nagyon is elképzelhető, hogy az immunrendszernek a SARS-CoV-2-re adott reakciója megváltoztatja az agyműködést, mégpedig úgy, hogy felborítja az alvás-ébrenlét ciklust. "Ilyenkor valószínűleg az történik, hogy az agy éjjel túlműködik, nappal viszont alacsony sebességfokozatba kapcsol" - mondja. Ez a fajta szabályozási zavar lehet a magyarázata a ködös agynak és a többi hosszantartó poszt-Covid agyi szimptómának.

De ezzel kapcsolatban egyelőre jóval több a feltételezés, mint a hiteles válasz.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


És mi lehet a megoldás?

Mivel az orvosok még nem tudnak eleget az elhúzódó Covidról, korai lenne arról beszélni, hogy hogyan lehetne segíteni a tartósan kognitív zavarokkal küzdő betegeken. "A ködös agynak, a memóriazavaroknak és az idegrendszer egyéb diszregulációs problémáinak kezelésére egyelőre nemigen vannak eszközeink" - mondja Lambert az Indiana Egyetemről.

Bátorításképpen mindössze annyit mond, hogy azért olyan betegekkel is találkozott, akik hónapokig tartó betegeskedés után teljesen meggyógyultak. Ám ahhoz, hogy jóslásokba bocsátkozzunk, még túl sok a fehér folt ezen a tudományterületen.

Viszont a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy ha valaki ilyen kognitív-mentális tünetektől szenved, annak nagy szüksége van érzelmi támaszra. Amit sokan tragikus módon nem kapnak meg. "A betegek gyakran arról panaszkodnak, hogy a családjuk, de sokszor még az orvosuk sem hisz nekik, ami tovább ront az állapotukon" - mondja Lambert.

És ezzel Jason is egyetért. "A környezet sokszor felelősségre vonja a beteget, nem érti, miért nem dolgozik, miért nem törődik a gyerekeivel vagy miért nem olyan jókedvű és lendületes, mint szokott" - mondja. "Aminek az lehet a vége, hogy az illető stigmatizáltnak érzi magát, ami kifejezetten rombolóan hat a személyiségre."

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1, https://www.cuimc.columbia.edu/news/even-mild-cases-can-cause-covid-19-fog

2, https://www.cuimc.columbia.edu/news/even-mild-cases-can-cause-covid-19-fog

3, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7445491/

4, https://precisionhealth.iu.edu/news-multimedia/_news/lambert-covid-symptom-study-doc.pdf

5, https://covid.joinzoe.com/us-post/long-covid

6, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5510613/pdf/nihms846918.pdf

7, https://www.nature.com/articles/s41582-020-0398-3

8, https://elemental.medium.com/coronavirus-may-be-a-blood-vessel-disease-which-explains-everything-2c4032481ab2

9, https://www.nature.com/articles/s41582-020-0398-3