Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Fiatalság? Erő? Egészség? Röviden: DHEA.

Nem tudom, Ön milyen életet tervezett be magának, én speciel hosszút és egészségeset. Ha hasonlóan vélekedünk erről a projektről, az alábbi cikket javasoljuk kivágni és megőrizni. Ha viszont az Ön tervei közt a fokozatos elsorvadás, az elhatalmasodó depresszió, majd egy gyors és végzetes infarktus szerepel, akkor inkább kössön életbiztosítást családja javára, s ezt a cikket tekintse tudományos érdekességnek.

 

Hősünk a DHEA, leánykori nevén dehydroepiandrosterone, a 30-as és 40-es években vált ismertté szorgos, halhatatlanságra vágyó biokémikusok munkássága nyomán, akik a viszonylag jól hozzáférhető emberi vizeletet vizsgálgatták. A lombikból a nyomok a mellékvesekéregbe vezettek, amelyet a szervezet egyik hormongyárának tekintünk. Itt termelődnek többek közt a stresszhormonok is, akik egyébként nem is olyan gonoszok, mint azt a fitnesz-magazinok meserovataiban olvashatjuk. De maradva a főcsapásunknál, a mellékvesekéreg bocsátja ki a DHEA-t is. Hamarosan kiderült, hogy ez a DHEA különös jószág, többek közt előanyaga a férfi és a női nemihormonoknak, pl. a tesztoszteronnak és az ösztrogénnek is, és a szervezetben keringő nemi hormonok 30-50%-a a DHEA-ból származik. További furcsaság, hogy az emberi magzat még intenzíven termeli, de aztán, a születés után hamarosan a DHEA gyakorlatilag eltűnik a vérből, s legközelebb a pubertáskorban jelenik meg ismét. A vér DHEA szintje ettől kezdve nőttön-nő egészen 25-30 éves korig, majd innentől a szintje drámaian apadni kezd, és 70-80 éves korra a fiatalkori szint alig 10-20%-ra esik vissza. Nem kell dús fantázia ahhoz, hogy belelássuk: ez az életenergia lenullázódásának görbéje.

Voronoff és az eunuchok

Szergej Voronoff 1866-ban született, s 18 évesen már orvosnak tanult Párizsban. 1895-ben Egyiptomba utazott, s itt élt egészen 1910-ig. Remélem nem félreérthető, ha azt írom, melegen érdeklődött az eunuchok iránt, összebarátkozott velük, s közben észrevétlenül megfigyelte, hogy ezek a szerencsétlenek sokkal gyorsabban öregednek. Elhíznak és elbutulnak, szemük fénytelen, bőrük ráncos, hatvanévesen már aggastyánnak néznek ki. Ekkoriban mindenki az örök ifjúság titkát kutatta, miután Brown-Séquard 1889-ben kutya és tengerimalac herekivonatot fecskendezve bőre alá, látványosan megfiatalította magát. Ettől Voronoffnak az az -akkoriban talán már nem is túl eredeti- ötlete támad, hogy az állatok és az emberek azért öregszenek meg, mert az ivarmirigyeik, vagyis a herék és a petefészkek elsorvadnak. Kezdetben állatokon kísérletezget, ivarmirigyeket ültet át egyikből a másikba. Útja állattetemeken át vezet módszere kidolgozásáig. Aztán aggkorú bikából újra tenyészállatot varázsol, s most már jöhet az Ember. Első műtétjét 1920-ban végzi, egy hetvennégy éves férfibe csimpánzhere darabkát ültet át. Az eredmény lenyűgöző. Ezt követő 10 év alatt több száz férfin végzi el személyesen a műtétet, módszerét a világon mindenhol követik. Csimpánzhiány lép fel, az olasz Riviérán egy kastélyban majomfarmot létesítenek. Pénz nem számít, a fiatalság minden pénzt megér.
Persze nyilván támadt valami bibi a módszerrel, ha ma már szó sem esik róla. Hát igen. A beültetett szövetdarabkák ugyanis legjobb esetben is 2-5 évig voltak életképesek, utána a szöveti összeférhetetlenség miatt kilökődtek, vagy felszívódtak. A módszernek leáldozott, még a vicclapok egy ideig évődtek rajta, aztán feledésbe merült. De az örök ifjúság álma megmaradt.

 

Google hirdetés

 

 

A DHEA forradalom

A Nobel díj (egyik) receptje: végy egy rakás patkányt, fertőzd meg őket valami halálos kórral és adj be nekik naponta egy vegyületet. A lelkes kutatók kényelmét szolgálja, hogy egy étlapról tetszőleges betegségben szenvedő, eleve degeneráltnak kitenyésztett patkánytörzseket választhat. Van patkánytörzs, melynek egyedei cukorbetegek, mások érelmeszesedésben szenvednek, vannak elhízottak, és olyanok, akik bármitől azonnal rákot kapnak. Ha vaktában beadunk valamit egy beteg patkánynak, annak állapota vagy javul (azonnal publikálandó), vagy romlik (azonnal publikálandó) vagy nem történik semmi (vegyületet kell váltani). Így kezdődött ez a DHEA-val is.
Kiderült, hogy patkányoknak DHEA-t adva életük hosszabb lesz, a tumoros megbetegedésekkel és vírusfertőzésekkel szemben védettebbé válnak, a genetikailag kövér patkányok lefogynak, a cukorbeteg hajlamúak pedig elkerülik végzetüket. Rendkívül bíztatóan hangzott, csak az az egy probléma volt, hogy patkányokban normálisan alig fordul elő DHEA, míg az emberben igencsak. Átvihetőek-e a patkányokon szerzett tapasztalatok az emberre? Embereken nem szokás kísérletezni, mert milyen dolog az. Persze szórványos tapasztalatok azért csak összegyűltek, mert létezik egy fitnesz ipar, amelynek nem jelent nagy nehézséget a patkánytól az emberig tartó ugrást megtenni, továbbá vannak makacs emberek, akik nem a halálos ágyukon akarják megtudni, hogy mégis csak kellett volna szedni azt a DHEA-t. Igenis voltak tehát optimizmusra alapot adó tapasztalatok, de a gyakorlat és az orvosi tankönyvek közt széles aknamező húzódik, amit tudományos kételkedésnek neveznek.
A tudományban erény a kétely, s ennek álcájában sokszor még az irigység és a vaskalaposság is eladható. De semmilyen skrupulus meg nem állíthatja a puszta megfigyelésre épülő vizsgálatokat. Minden tekintet hát az un. epidemiológiai vizsgálatok felé fordult. Ezek lényege, hogy vesznek pár ezer embert, mindenféle dolgot megmérnek rajtuk, aztán csak várnak. Évente, ötévente, tízévente újra megkeresik őket, és megint méricskélnek rajtuk. Ez így megy, míg vagy a kísérleti személyek, vagy a kutató ki nem hal. Közben természetesen izgalmas részeredmények látnak napvilágot. Árt-e a dohányzás? (Igen.) Jó-e tejet inni? (Nem.) Egészségesebbek-e a vegetáriánusok? (Talán.) Jó-e ilyen cikkeket olvasni? (Tíz év múlva megmondjuk.)

DHEA és élethossz

Ezekből az un. követéses vizsgálatokból kiderült, hogy az a gyanús párhuzam, amely az öregedés és a DHEA szintjének csökkenése közt van, nem a vak véletlen műve: a DHEA-szint mondhatni megmondja, meddig élünk. Több vizsgálat bizonyította ugyanis, hogy a követés indulásakor mért alacsony DHEA-szint előre jelezte az egyed korai halálát. Pl. egy tizenkét éves vizsgálatban a bármilyen okból bekövetkezett halál sokkal valószínűbb volt az alacsony DHEA szintű emberek közt. A DHEA védőhatása különösen kiugró volt egy olyan vizsgálatban, ahol dohányosok élettartamát vizsgálták a DHEA szint függvényében. Több kutató szerint a dohányzás a DHEA szintet csökkenti, és részben ennek tulajdonítható a dohányzás szívet és érrendszert károsító hatása. Fontos megjegyezni, hogy e vizsgálatok rendre azt mutatták, hogy nőknél az életkilátások és a DHEA szint közt nincs ilyen szoros kapcsolat, ez részben azzal is magyarázható, hogy nőkben a DHEA szintje jóval alacsonyabb és lassabban is bomlik el.
Egy vitalitás-kutatásban 90-106 éves férfiakat vizsgáltak meg, s akik a legaktívabb életet élték, azoknak volt a legmagasabb a DHEA szintjük, és akik a legelesettebbek voltak, azoknak meg már szinte nem is volt DHEA szintjük.
Hogy valóban meghosszabbítja-e az életet a DHEA adagolása, azt igazából csak állatkísérletekből tudjuk: patkányok életét 50%-al lehetett meghosszabbítani; ők azok a szerencsések a sok milliárd patkány közül, akiknek valami pozitívum is származott abból, hogy főfoglalkozású kísérleti állatok voltak.
A humán vizsgálatok egyelőre szerényebbek, hiszen a DHEA kutatás csak most kezd felfutni. A kutatást nehezíti, hogy a DHEA egy természetes vegyület, nem lehet szabadalmaztatni, így a gyógyszergyárak fütyülnek pénzt áldozni ilyen kutatásokra. Viszont ismerünk olyan vizsgálatokat, melyben idős férfiaknak és nőknek napi 50-100 mg DHEA-t adtak, s összességében objektíve igazolható módon a kísérletben részt vettek megfiatalodtak: fokozódott az izomerejük, nőtt szexuális érdeklődésük és teljesítőképességük, csökkent a depressziójuk és javult általános közérzetük. Különösen a hölgyek figyelmét keltheti fel, hogy elektrofiziológiás mérésekkel igazolhatóan nőtt bőrük hidratáltsága, az öregedéssel járó bőrvékonyodás megállt, az idős korra jellemző sárgás bőrszín csökkent. Mindkét nemben a csontritkulási folyamat is visszafordult.

DHEA és szív-érrendszeri betegségek

A DHEA szív és érrendszeri hatása szintén igen jelentős. Egy kilenc éves követéses vizsgálatban 1700 férfinek mérték meg a DHEA szintjét, és ha minden egyéb kockázati tényezőt leszámítottak, az alacsony DHEA szint majd' kétszeres kockázatot jelentett a koszorúér elmeszesedésre. Más vizsgálatokban is szoros kapcsolatot találtak a szívelégtelenség súlyossága és az alacsony DHEA szint között.
Mivel különösen a férfiak szív- és érrendszeri halálozása az egész világon rendkívül magas, az alacsony DHEA szint és a kardiovaszkuláris halálozás szoros kapcsolata mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A szívinfarktus szinonimájaként szokás már lassan használni a menedzser vagy "A típusú" személyiség fogalmát. Egy izgalmas vizsgálat arra mutat rá, hogy miközben a menedzser típus az átlag embernél sokkal nagyobb szervezeti stresszválaszt ad a frusztrációkra, DHEA szintje jóval alacsonyabb az átlagnál. Az olasz menedzserek korán halnak, legalábbis amerikai kollégáikhoz képest. Egy összehasonlító vizsgálatban kiderült, hogy bizony, mert nekik még a menedzser átlaghoz képest is alacsonyabb a DHEA szintjük.

DHEA és rák

Kicsit visszakanyarodva Voronoffhoz, átmeneti sikerének titka az volt, hogy a beültetett hereszövetek megnövelték a férfiak tesztoszteron szintjét. Azóta megszámlálhatatlan vizsgálat igazolta, hogy a csökkenő tesztoszteron szint hasi elhízást, fokozott szív- és érrendszeri betegséghajlamot, izomvesztést, csontritkulást és depressziót okoz az idősödő férfiben. A tesztoszteron pótlással azonban, akárcsak az ösztrogén pótlással, számos rémisztő aggodalom merült fel.
A mellrák és a prosztatarák "kumulatív hormonhatás" elmélete szerint az élet során minél több női nemi hormonhatás éri a mellszövetet, ill. minél bővebb tesztoszteron fürdőben lubickol a prosztata, annál valószínűbb e szervek rákos elfajulása. Eszerint kész öngyilkosság volna akárcsak ránézni is egy szintetikus DHEA kapszulára, amely ugye emeli a nemi hormon szintet. A dolog azonban nem ilyen egyszerű.
A Life Extension Foundation 1999-es nagy tanulmányában a szerzők rámutatnak arra, hogy 23 vizsgálat cáfolja a kapcsolatot a prosztatarák és a tesztoszteron közt, s mindössze öt vizsgálat állítja, hogy a tesztoszteron hatás okozza a prosztatarákot. A férfiakban a férfi nemi hormonszint, akárcsak a DHEA, a harmincas évektől kezdve mélyrepülésbe kezd. Nem is tűnik logikusnak, hogy éppen a csökkenő férfi nemi hormonszint számlájára írjuk a prosztata megnagyobbodását és rákos megbetegedését. Épp ellenkezőleg áll a dolog: az adatok szerint az alacsony férfi nemi hormon ill. alacsony DHEA szint növeli a prosztatarák kockázatát! Ugyanis az idősödő férfi hormonálisan elnőiesedik, a saját, vagy kívülről bevitt tesztoszteron jó része női nemi hormonná konvertálódik, s az emelkedett női nemi hormonszint az, ami a prosztata megnagyobbodását előidézi, állítja az összefoglaló tanulmány. Tény, hogy állatkísérletekben a DHEA kifejezetten gátolja a prosztatarák kifejlődését.
Mindamellett óvatosságra int, hogy a már kialakult prosztatarák esetén a DHEA-bevitel és a férfi nemi hormonpótlás valóban serkentheti a tumor fejlődését.
Hasonló a helyzet a mellrákkal; vizsgálatok jelzik, hogy a menopauza előtti mellrák kockázatát komolyan növeli az alacsony DHEA szint; egy nyolcezer fős követéses vizsgálatban 27 nő kapott mellrákot, s mindnek abnormálisan alacsony volt a DHEA szintje. Egyes vizsgálatok viszont menopauza után kialakult mellrák esetén kapcsolatot találtak többek közt a DHEA szinttel is, s bár más vizsgálatok ezt cáfolják, 10 kutatóból 8 óvatosságra int.
A DHEA állatkísérletekben rendre gátolja a különféle tumorfajták növekedését, a humán vizsgálatok e tekintetben még nehezen értékelhetők.

DHEA és immunrendszer

Mindenesetre a DHEA-t ma úgy tartjuk számon, mint a stresszhormonok hatását ellensúlyozó, ellenszabályozó hormont. Az amerikai elit kiképzés nyolc hete alatt mérték az ifjú katonajelöltek stresszhormon és DHEA szintjét. A kiképzés alatt átlagban napi négy órát alhattak a jelöltek, folyamatos stressz alatt álltak, s mellette még kicsit éheztették is őket. Ez idő alatt nemcsak a stresszhormon, hanem a DHEA szintjük is nőtt, vagyis a szervezetük védekezett a stresszhormonok káros hatásával szemben. Az életkorral csökkenő DHEA szint miatt ez a védelem azonban gyengül, s mivel a stresszhormonok egyik tulajdonsága, hogy gátolják az immunaktivitást, másik, hogy szintjük az életkorral nem csökken, ez egyre több problémát okoz az idősödő szervezetben. Hacsak…hacsak nem pótoljuk, mint az állatkísérletekben teszik ezt gátlástalan kutatók, melynek eredményeként a patkányok és nyulak immunrendszere még a rozsdás szöggel is elbánik. Humán vizsgálatok szintén megerősítik, hogy a DHEA adása javítja az immunrendszer működését, pl. fokozza a védőoltások hatását. Egy vizsgálatban kimutatták, hogy a HIV fertőzöttek vérében kevesebb a DHEA, és azoknál alakult ki az AIDS, akikben a legalacsonyabb volt a DHEA-szint.
A DHEA bizonyítottan hatékony több autoimmun betegségben is, így pl. a lupus erythematosusban, reumatoid arthritisben, multiplex sclerosisban. A DHEA jelentős tünetcsökkenést eredményezhet különböző allergiákban és asztmában is.

Elhízás, cukorbetegség

A férfi nemihormon szint csökkenése a pocak növekedésével mérhető: a tipikus férfias elhízás fő oka a söröskrigliken túl a tesztoszteron és DHEA hiány. A rohamos hasi elhízás exponenciálisan fokozza az időskori cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Azonos mennyiségű ételt fogyasztó patkányok közül azok maradnak karcsúak, akik DHEA-t kapnak desszertként. Humán vizsgálatok is arról számolnak be, hogy a DHEA ill. tesztoszteron szint szoros összefüggést mutat az izomtömeggel és e hormonok alacsony szintje elhájasodáshoz vezet, míg a DHEA szedése visszafordítja e folyamatokat: csökkenti a test zsírtartalmát, s fokozza az izomtömeget változatlan táplálkozás és fizikai aktivitás mellett.
Az idősebb korban kialakuló II. típusú cukorbetegség rohamosan terjed, s ez az elhízással áll szoros kapcsolatban. Rövid biológiai gyorstalpaló segítségével ismerkedjünk meg az inzulinrezisztencia fogalmával, mert ez a bajok forrása. Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy a szervezet az öregedés során egyre érzéketlenebbé válik az inzulinra, ezért a hasnyálmirigy egyre többet kell termeljen ahhoz, hogy a szervezet a cukrokat és fehérjéket fel tudja dolgozni. Időskorban ugyanaz a cukorterhelés kétszer akkor inzulinválaszt is kivált. Ez egy ördögi kör, ugyanis a túl magas inzulinszintre az inzulinrezisztencia még tovább fokozódik, s a vége az, hogy a hasnyálmirigy bedobja a törülközőt, és akkor jön a cukorbetegség. Az inzulinrezisztencia és a magas inzulinszint biztosan jelzi, hogy alacsony a DHEA szint! Humán vizsgálatok is igazolták, hogy a DHEA vagy tesztoszteron vérszintjének emelése megszünteti az inzulinrezisztenciát és csökkenti a testzsír mennyiségét, vagyis még a kezdődő cukorbetegség is visszafordítható.

Csontritkulás

A csontritkulás nem női, hanem időskori probléma, csak a férfiak vastagabb csontozattal indulnak az öregkornak, na meg átlagosan jó 10 évvel korábban is halnak meg, úgyhogy nincs idejük a combnyaktörésre. A nőket a gyógyszergyári érdekeken túl a csontritkulás megelőzése miatt szokták rábeszélni az ösztrogén pótlásra, bár azt gyakran elfelejtik hozzátenni, hogy ez komolyan növeli a szívinfarktus és a rák kockázatát. De velük legalább foglalkozva van, a férfiaknak viszont senki nem mondja, hogy nekik sem csak a hajuk, hanem a csontjuk is ritkul. Az univerzális csontnövesztő megoldás mindkét nem számára azonban ismét a DHEA. Ráadásul a DHEA biztonságosabbnak tűnik az ösztrogénpótlásnál. Itt jegyezném meg, hogy csak a családorvosi rendelők olykor szellemi értelemben is szűk falai közt tűnik csak úgy, hogy "mellrák vagy csontritkulás" hamis alternatívái közt kell választani. De ezt itt most csak tekintsük elgondolkodtató megjegyzésnek, két cikk ugyanis nem fér bele egy cikk terjedelmébe.

Depresszió

Régi felismerés, hogy a női nemi hormonnak nőkben antidepresszáns hatása van, és a tesztoszteronnal kezelt férfiaknál is kifejezett kedélyjavulást lehet megfigyelni. Ezt sokáig egyszerűen az általános vitalizáló hatásnak tulajdonították. Egy ideje azonban már tudjuk, hogy a DHEA nemcsak a mellékvesekéregben termelődik, hanem az agyban is. Funkcióját ma sem tudjuk pontosan, de több jel arra mutat, hogy többek közt védőfaktorként hat a degeneratív idegrendszeri betegségekkel szemben, s pl. Alzheimer kórban a DHEA szint igen alacsony.
Egy nagy amerikai követéses vizsgálatban kilenc hormon szintjét mérték a depresszió-pontszámmal összevetve, és egyedül a DHEA szinttel mutatott szoros kapcsolatot a kedélyállapot: minél alacsonyabb volt a DHEA, annál depressziósabbak voltak a vizsgálati személyek. Az alacsony DHEA és a magas depresszió közti kapcsolat akkor is fennállt, ha az illető antidepresszánst szedett! A DHEA és a depresszió kapcsolatát megerősíti az az 1996-os vizsgálat, melyben fiatalkori súlyos depressziósoknál kórosan alacsony DHEA szintet mutattak ki.
Az ellenpróba ugye az, ha DHEA-t adunk depressziósoknak, és ettől javul az állapotuk. A kísérletet többször is elvégezték, s egyértelműen bebizonyosodott, hogy a DHEA hatásos antidepresszívum, ráadásul mellékhatások nélkül! Természetesen a DHEA nem oldja meg a válás, a munkanélküliség vagy a kudarcok okozta depressziót, hanem elsősorban abban a típusban használ, ahol a depresszív hangulat "ok" nélkülinek tűnik. De most már tudjuk az okát is.
A DHEA ezenkívül javítja a memóriát és a tanulási képességeket, elősegíti az idegsejtek regenerálódását is.

Szedni vagy nem szedni?

Akkor miért nem szed mindenki DHEA-t? Vagy mert nem tudnak róla, vagy mert megkérdezték orvosukat, gyógyszerészüket. Az orvosi gondolkodást és tudásbázist nagy tehetetlenségi nyomaték jellemzi. A napi praxis soha nem a tudomány mai, hanem tegnapi vagy tegnap előtti állását tükrözi vissza. Amikor a nőknél klimax után alkalmazott hormonpótlásról, vagy a mellrák kezelésében használt tamoxifenről a szakirodalom már régen sötét dolgokat ír, a rendelőkben még mindig vidáman irogatják fel e szereket. Miközben a British Medical Journalban megjelent nagy összefoglaló szerint a sóbevitel és a magasvérnyomás közt semminemű kapcsolat nem mutatható ki, mibe fogadjunk, hogy orvosaink még vagy húsz évig tiltani fogják magas vérnyomás esetén a sófogyasztást. Az alkalmazott terápiák sokszor ugyanolyan vitathatók, mint a "tudományosan még nem kellőképen igazoltak". Világos persze, hogy erről nem az egyes orvos tehet, itt kötelezően betartandó szakmai protokollok és gazdasági megfontolások vannak.
Az egészségpszichológia fontos fogalma az egészségmagatartás. Akinél ez erős, az egészsége érdekében utánajár annak, mi jó és mi rossz neki, mérlegeli a kockázatok és a várható haszon arányát. Az egészség és a betegségmegelőzés a legnagyobb hozamú befektetésnek tűnik, de kockázat nélkül nincs nyereség. Ez a helyzet a DHEA esetében is.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre