Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Az influenzáról

Az influenza kinőtte magát egyszerű járványból, üzletté és politikai kérdéssé vált. A tőke vérszemet kapott a félelem-üzletből (lásd. HPV oltás, madárinfluenza, mammográfia), a politika pedig meg akarja mutatni, hogy hatékonyan meg tudja védeni polgárait. Így a H1N1 a világ jelen helyzetében már nem egyszerűen járványügyi kérdés, hanem egyén és hatalom viszonyának tesztelése. Ám miközben a hatalom régi reflexből akar gondoskodni a kiskorúnak vélt polgáráról, lefogja kezét és megfosztja őt attól, hogy önállóan védekezen.

A WHO és a nemzeti közegészségügy országonként más-más érzelmeket kelt a polgárokban. Magyarországon a politikai elit 20 éve tartó önlejárató kampánya természetes módon kihat a közegészségügy tevékenységére és megítélésére. Ma a közegészségüggyel szembe menni racionális viselkedésnek tűnik. Nem csak influenza kérdésben, hanem általánosságban is elmondható, hogy a közegészségügy az egész világon leszerepelt. Minden beavatkozása, minden ajánlása utólag ártalmasnak bizonyult. A 2009 novemberben megjelent Paleolit táplálkozás könyvem egyik nagy tanulsága az, hogy a szívbetegség és rákjárványt valójában maga a közegészségügy idézte elő és fokozta fel táplálkozási "ajánlásaival". Érzi ezt valahol mindenki, hiszen, ha az átlag ember világosan levezetni nem is tudja, hol téved a közegészségügy, az összeredmény siralmasságából mindenki meg tudja ítélni tevékenysége hasznosságát. Az az elán, amivel ma a közegészségügy kiáll egy nem tesztelt, kétes eredményű oltás mellett, amely valószínűleg több halált fog eredményezni önmagában, mint az influenza maga, azt bizonyítja, hogy a közegészségügy egyszerűen egy politikai-gazdasági érdekeket közvetítő báb. Leeshetne végre a tantusz, hogy a mostani H1N1 oltás körüli ellenállásszerveződés annak a bizonyítéka, hogy sem a politikai hatalomnak, sem az ő árnyékában tevékenykedő közegészségügynek nincs semmiféle tekintélye a polgár szemében. A félelem persze nagy úr, végül persze sokan be fogják magukat majd oltatni, de nem meggyőződésből, hanem félelemből; azt hiszik majd, a kisebb rosszat választották.
A tavalyi madárinfluenza ugyanezen szcenárió szerint zajlott, napról-napra jelentették az egyre közeledő fertőzéseket, az egészségügyi miniszter látványosan beoltatta magát, aztán nem történt semmi. Most természetesen lesz influenza járvány, az ugyanis minden télen van. A kérdés csupán az, tényleg olyan őrült halálos ez a járvány, amely megérdemli, hogy a WHO és a közegészségügy a maradék tekintélyét is elpazarolja a vakcinagyártók hizlalására? Minden jel arra utal, hogy ez a járvány sem lesz különb a korábbiaknál. Ez azonban egy marmonkannányi benzin lesz az ellenállás tüzére, amely már most is vadul lobog sok ember lelkében. Teljesen jogosan. Amikor a közegészségügy, a járványügy és a vakcinagyártók közös bizniszben fonódnak össze, nem csupán sok ember életét veszélyeztetik a gyatrán tesztelt és fölösleges oltásokkal, hanem egyben a szavahihetőség utolsó morzsáját is elemésztik. Ebben a felkorbácsolt indulatoktól izzó hangulatban sajnos mindig előkerülnek sötét odújaikból az ügyeletes őrültek, és átható tekintettel, meggyőzően arról beszélnek, hogy az oltásokban mikrochipek vannak, hogy "odafent" népirtásra készülnek, stb. A pánikhangulatban az emberek majd' mindent hajlamosak elhinni, ami sajnos ismét a közegészségügyet és a politikai elitet minősíti, akiktől - az emberek jogosan gondolják - bármi kitelik. De nem ezek az eszelős rémképek jelentik az igazi veszélyt. A közegészségügy szavahihetősége rendkívül fontos lehetne vészterhes időkben. A közegészségügy most másodszor kiált fölöslegesen farkast, s ezzel eljátszotta minden hitelét. Ez pontosan jelzi, mennyire alkalmatlan emberek ülnek a WHO-tól a magyar közegészségügyi posztokig bezárólag mindenütt. Rövidtávú anyagi érdekek kedvéért eljátsszák a hatékony beavatkozás hosszú távú lehetőségét. Ha holnap valódi, súlyos járvány fenyegetné az emberiséget, az emberek már akkor sem hinnének a közegészségügynek, amikor pedig jó lenne. A jelen helyzetnek ez az egyik tragikus következménye. A politikai hatalom még mindig nem értette meg, hogy az emberek időközben megtanultak gondolkodni. Hogy ma már a közegészségügyre úgy tekintenek, mint a munkásőrségre. Kiöregedett, elkopott tudású emberek, akik a hatalom árnyékában mindig a csak a harminc éve elkoptatott tanácsokat szajkózzák- melyekről úgy tűnik, már csak egyedül ők nem tudják, hogy többet ártanak vele, mintha nem mondanának és tennének semmit.

Influenza és D vitamin

John Cannell és munkatársai 2008-ban a Virology Journalban második nagy összefoglalójukat közölték az influenza és a D vitamin kapcsolatáról. Az alábbiakban ezt foglalom össze, hogy megvilágítsam, milyen súlyos mulasztás terheli a közegészségügy és a WHO lelkét, és hogy mit tehetünk mi önmagunk védelmében.

 

Google hirdetés

 

Elterjedt nézet, írják a szerzők, hogy az influenza emberről emberre terjed. Edgar Hope-Simpson nem csupán megkérdőjelezte ezt a máig elterjedt nézetet, de ki is mutatta, hogy létezik egy "szezonális inger", ami elindítja a járványt. Hope-Simpson feltevése az volt, hogy az influenza nem terjed, hanem itt lappang közöttünk és ez a bizonyos "szezonális trigger" robbantja ki a járványt. E tekintetben a kedves olvasó majd elgondolkodhat azon, hogy betegedhetett meg egy csapásra 100 csepeli iskolás, mikor járványtanilag nem lehetséges ilyen "egy csapásra" terjedés.
Hope-Simpson teóriája a következő hét talányt próbálta megmagyarázni.

  1. Miért szezonális az influenza, miért van mindenhol a földön jelen és hol van a vírus a járványok közötti időben?
  2. Miért oly robbanásszerűen indulnak az influenza járványok?
  3. Miért érnek véget oly hirtelen?
  4. Mi magyarázza, hogy az azonos szélességi körön fekvő, de egymástól távoli országokban is egyidőben jelenik meg?
  5. Miért olyan bizonytalan a lappangási idő?
  6. A második fertőzési hullám szintje miért olyan alacsony?
  7. Hogy tudott a korábbi időkben is a járvány oly sebesen terjedni, mikor még hiányoztak a modern, gyors közlekedési eszközök?

A szerzők egy nyolcadik talányt is hozzátesznek:
8, Miért olyan nehéz védettséggel nem rendelkező embereket influenzával szándékosan megfertőzni?
Ez egy különös jelenség, több vizsgálatban igen alacsony arányú fertőzöttséget tudtak elérni dacára annak, hogy adott vírustörzzsel szemben bizonyítottan nem állt fent az önkéntesekben védettség. Egy vizsgálatban pl. a spanyolnáthával azonosnak feltételezett Dix Erőd sertésinfluenzájával hat védettséggel nem rendelkező embert fertőztek meg, s közülük egy egyáltalán nem betegedett meg, a többi öt pedig enyhe tüneteket mutatott. Egy másik vizsgálatban 55 H1N1-el megfertőzött emberből 46 nem betegedett meg. Ha az influenza erősen fertőző betegség, vajon ezekben a kísérletekben miért nem alakult ki betegség?, kérdezik a szerzők.

A kilencedik magyarázatra szoruló kérdés az, miért nem véd az influenza oltás. Két nagy vizsglat, az egyik a 65 év feletti amerikai lakosságot, a másik a 65 év feletti olasz lakosságot vizgálta meg, s dacára az igen nagy arányú beoltottságnak -10%-ról 20 év alatt 60%-ra nőtt!-, a halálozás semmi csökkenést nem mutat az elmúlt 15 évben.
Hope-Simpson az influenza talányokra csak egy magyarázatot tudott adni: az influenza nem olyan ragályos betegség, amelynek terjedését a betegről-egészségesre való átadás magyarázná. A szerzők maguk is arra mutatnak rá, hogy a járványügy kutató nem tudnak arra vonatkozó bizonyítékokat felmutatni, hogy a járvány így terjedne. Ez természetesen nem zárja ki a kontakt és cseppfertőzés működőképességét, de az emberről-emberre terjedés nem magyarázza a járvány 7 pontban felsorolt tulajdonságait, sem a nyolcadikat, a fertőzéses kísérletek kudarcát sem.)

Az "átadás" elmélet nem képes megmagyarázni a robbanásszerű terjedést és a hirtelen lecsengést, amely annál is furcsább, mert még rengeteg, védettséggel nem rendelkező, meg nem betegedett ember áll a vírus "rendelkezésére", hogy megfertőzhesse őket. Az is egy érdekes kérdés, írják a szerzők, miért nem változott Angliában 400 év alatt az influenza terjedése, lefolyása, miközben a fejlődés során hihetetlen mértékben lerövidültek a távok és nagy a tömegek mozgása. Hogy lehetséges, hogy Amerikában és Franciaországban egymást követő 25 járvány szinte teljesen szinkronban érte el a tetőfokát?

Hope-Simpson a napsütés intenzitásának váltakozásával hozta kapcsolatba az influenza járvány megjelenését, amit Cannell és munkatársai egyértelműen a D vitaminnal azonosítottak. A D vitamin és a veleszületett immunvédekezés igen szoros kapcsolatban állnak.
Aloia és Li-Ng nemrég egy három éves vizsgálatban kimutatták, hogy a 104, napi 800 NE (Nemzetközi Egység) D vitamint kapó nők harmadannyi megfázásról és influenzáról számoltak be, mint a 104 placebót kapó nő. Megbetegedéseik nem mutattak szezonális összefüggést, vagyis megbetegedéseik nem voltak gyakoribbak télen. A vizsgálat utolsó évében 2000 NE D vitamint kaptak, ami viszont szinte teljesen megszüntette az influenzás és megfázásos megbetegedéseket a vizsgálati személyek körében.

Létezik egy veleszületett immunrendszerünk, amely akkor is képes a bennünket megtámadó baktériumok és vírusok ellen harcolni, ha még sosem találkoztunk velük. A D vitaminnak e rendszer működésében óriási szerepe van, ezért is nevezték el a kutatók "antibiotikus vitaminnak".

Vizsgálták a lappangási idő kérdését is. Ha az influenza fő terjedése az emberről-emberre való átadás, akkor a családba behurcolt vírusfertőzést követően a lappangási időszak (2-4 nap) elteltével kiugró "családi járványnak" kéne kitörnie. Persze sokan beszámolnak ilyesmiről, az egzakt vizsgálatok ezt cáfolják. A megfigyelt családok 70%-ban egy ember betegedett csak meg influenzában. Jordan és munkatársai 1957-ben az ázsiai influenza idején 60 családot követtek, és bár 86%-ukban ki lehetett mutatni a vírust, a lappangási időt követő "kitörés" nem volt tapasztalható a családtagok közt. Ez azért is különös, mert más fertőző betegségek esetén a családokban a továbbfertőződési arány 70-80%-os. Ezt a jelenséget, amikor a fertőző egyének tovább fertőzőképessége kiszámíthatatlan, nevezzük a másodlagos fertőzési hullám kis hatóerejének (6. pont Hope-Simpson talányai közt). Influenza esetén a továbbfertőzési arány 15-18%-os csupán, akkor is, amikor a családtagok immunológiai értelemben nem védettek az adott vírussal szemben.

Arra a kérdésre, miért oly robbanásszerű az influenzajárvány kitörése, a válasz a következő: a nyár elmúltával a lakosságban folyamatosan csökkenni kezd a D vitaminszint. Amikor elég sok emberben zuhan egy kritikus szint alá a D vitamin, akkor a mindig is jelenlévő influenzavírus valamely aktuális mutációja megbetegíti a meggyengült immunrendszerű embereket. Ekkor természetesen működik az emberről-emberre való átadás, de csak az alacsony D vitaminszintű, vagy más okból meggyengült immunrendszerű emberek betegszenek meg. Ezeknek elég sűrűn kell elhelyezkedniük, vagy időben érintkezniük, hogy a járvány "szinten tudja tartani magát". Miért marad abba oly hirtelen a járvány? Ha mindenki megkapta, akinek alacsony a D vitaminszintje, akkor "elfogy" a megbetegíthető egyedek száma, egyre véletlenszerűbben tud a vírushordozó találkozni még meg nem fertőződött és gyenge immunrendszerű egyeddel. (Közben a fertőző egyed is gyógyul.) Ekkor hirtelen kihuny a járvány.
Az influenza egyidőben való megjelenésére csak az lehet a magyarázat, hogy az influenza mindig is jelen van a népességben, és a D vitaminszint lecsökkenése a "jel" a kitörésre. Természetesen vannak jól fertőző egyedek is, ők hozzájárulnak a terjedéshez, de ez nem magyarázza a földrajzilag távoli helyeken való szinkron kitörést.
Arra a kérdésre, miért nem sikerül adott vírussal szemben védtelen embereket 100%-ban megbetegíteni az a válasz, hogy a veleszületett immunitása és a D vitaminszintje nem egyforma az embereknek. A szerzők korábbi tanulmányukban idéztek arra is vizsgálatokat, hogy nyáron sokkal nehezebb megfertőzni embereket, mint télen. A különbség a D vitaminszint. Vajon az oltások miért nem védenek az influenza ellen? Ennek oka, hogy az influenza ellen a D vitamin által serkentett veleszületett immunitás véd. Idősek, hallgatva a közegészségügyre, kerülik a napot és alacsony a D vitaminszintjük, s a veleszületett immunitások más okból is hanyatlik. A védőoltások hatástalansága mindenesetre -függetlenül a D vitamin teóriától - bizonyított.

Az afrikai amerikaiakban a D vitamin közismerten alacsonyabb, mivel sötét bőrük miatt nem képesek elég D vitamint szintetizálni. Ezzel függ össze az a felismerés is, hogy az amerikai színes bőrűek négyszer valószínűbben kerülnek influenzával kórházba, mint a fehérek. Erről a New York Times számolt be 2009 augusztus 27-én, amikor az amerikai járványügyi hivatal megjelentette 1500 igazoltan H1N1-ben megbetegedett beteg adatait. Egy másik vizsgálat adatai ugyanezt erősítették meg. Természetesen a járványügy mindenféle spekulációkat előadott a szegénységről és egyéb egyenlőtlenségekről, azonban az igazi magyarázat minden valószínűség szerint a D vitaminszint.

Összefoglalva Cannell és munkatársai tanulmányát, az influenzajárványok furcsaságait legjobban az magyarázza, hogy az influenza itt van köztünk, s csak "arra vár", hogy kritikus szint alá csökkenjen elég sok ember D vitamin szintje. Ez ellen a leghatékonyabb védelem az volna, ha a lakosság D vitamin szintje télen is magas maradna.

A közegészségügy bűne

Elég sok adat támasztja alá azt, hogy a D vitamin serkenti az immunfolyamatokat, és a kritikusan alacsony D vitaminszint magyarázza az influenza járvány kitörését ill. a megbetegedéseket is. Korábbi írásomban már rámutattam arra is, hogy a népességben tapasztalható rákjárvány ugyancsak szoros kapcsolatot mutat a D vitamin hiánnyal (lásd. korábbi cikkeim ill. Paleolit táplálkozás könyvem). A D vitaminhiány nem kis részben annak köszönhető, hogy a közegészségügy folyamatosan riogatja az embereket, hogy melanómát kapnak, ha napoznak. Ez tudományos tévedés (lásd. mostani hírlevelem másik írását, korábbi cikkemet ill. Paleolit táplálkozás könyvem), amelynek súlyos következményeit a lakosság szenvedi el rák, autoimmunbetegségek, fertőzésekre való fogékonyság és az influenzával szembeni védtelenség formájában.

A közegészségügy kártékony működése többszörös. Elvileg hivatalból birtokában kéne legyen annak a tudásnak, hogy
-a napozás nem okoz melanómát
-a D vitamin ma ajánlott adagja nevetségesen alacsony
-a D vitamin megfelelő szintje védene a rákkal, fertőző betegségekkel, s különösen az influenzával szemben is
-a D vitamin forgalmazás monopolizálása és receptköteles gyógyszerként való kezelése súlyosan sérti az állampolgárok egészséghez való jogát, hiszen, ha meghaladva a közegészségügy korlátoltságát, valaki eljut a felismerésig, hogy D vitaminnal tudna védekezni, megfelelő mennyiségben nem tud D vitamint legálisan beszerezni.

Mit tesz a közegészségügy? Az influenzával szemben valószínűleg csekély védelmet nyújtó, viszont súlyos mellékhatásokat előidézhető oltást és a kézmosást ajánlgatja szórólapjain. Nem tájékoztat a valódi kockázatokról, mert miközben az influenzáról egyre biztatóbb hírek jönnek, aközben a közegészségügy szeme előtt ott lebeg, hogy hatmillió sebtiben legyártott magyar oltást el kell sózni. A szokásos szezonális influenza halálozási rátája 0.1%. Az új influenzáé ennél alacsonyabb!!! A H1N1 halálozási rátája 0,007 és 0,045 közé esik. Augusztusi adatok alapján Európában 0,002%-os volt a halálozás. Nincs akkor egy kicsit a dolog túldimenzionálva? A közegészségügynek kötelessége volna mindennap újragondolni előny és kockázat szempontjából a védőoltás propagálását, és minden gazdasági megfontolást félretéve már most azt kéne mondania: a védőoltás kétes előnyökkel jár.
Ráadásul a valódi védelmet jelentő, kockázatmentes - igaz anyagi hasznot a vakcinagyártónak és beépített embereinek nem hozó- D vitamin kimarad az ajánlásokból. Persze egy teória mellett, még ha alá is támasztja már bizonyíték, ne álljon ki teljes mellszélességgel a közegészségügy. Ez rendben is van. De mondjuk megemlíthetné, hogy "úgy tűnik", és mivel "kockázata nincs", hát "meglehet próbálni annak, aki akarja", és mondjuk fel lehetne szabadítani a receptkötelezettség alól. Az emberek nem vitaminokkal szoktak öngyilkosságot elkövetni. A közegészségügy és a vakcinagyártók összefonódására mutat az is, hogy tavaly egy főkorifeus a HVG-nek azt nyilatkozta, azért is kéne az embereknek beoltatniuk magukat, hogy a vakcinagyártóknak megérje vakcinát fejleszteni. Mert ha nagy baj lesz, de közben a vakcinagyártók leállnak a termeléssel, akkor már nem lesz védőoltás. Erre írtam válaszként (meg is jelent) egy olvasói levelet. A nyilatkozatot végtelenül cinikusnak tartottam és ráadásul nem is igaz. Mint látjuk, ha valami üzlet, akkor a semmiből is előterem egy offshore bejegyzésű magyar cégecske, aki villámgyorsan legyárt hatmillió oltást. Most már inkább csak azon izgul minden érintett politikus, hogy ne kelljen az oltásokat kidobni. A cég ugye nem bukik, hiszen állami megrendelésre dolgozik. Ha hullanának az emberek az oltástól, mint a legyek, akkor sincs baj. Ki fogja azt tudni bizonyítani a pártatlannak nem nevezhető jogrendszerben, hogy ő vagy rokona az oltástól károsodott vagy halt meg.

Mit tehetünk?

Ne higgyük, hogy a patikában kapható nevetséges mennyiségű vitaminokat tartalmazó multivitaminok bármire is jók. Ezeket szedni pénzkidobás. D vitamin kis kiszerelésben kapható vitaminboltokban vagy külföldön. Az ára nevetségesen olcsó, filléres termékről van szó. Az influenza elleni védekezéshez felnőtteknek napi 4000-5000 NE D vitamint kell szedni, gyerekeknek 13 kilogrammonként 1000 NE-et. A D vitamin szedése 10 000 NE felső határig hónapokon át biztonságos. A D vitamin szedése megvéd, vagy enyhe lefolyásúvá teszi az influenzát. Mivel az újabb influenza a tüdőt támadja meg, fontos tudni, hogy a D vitamin kifejezetten védelmet nyújt az alsó légúti megbetegedésekkel szemben is. Csak emlékeztetem az imént olvasottakra: 104 nő 2000 NE D vitamin mellett egy éven át nem betegedett meg sem náthában, sem influenzában. Ajánlom figyelmébe a múltkori hírlevelemmel kiküldött Cannell leveleket.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

  • Cannell, JJ; Zasloff, M; Garland, CF; Scragg, R; Giovannucci, E: On the epidemiology of influenza. Virol J. 2008, 25;5:29.
  • Cannell, JJ; Vieth, R; Umhau, JC; Holick, MF; Grant, WB; Madronich, S; Garland, CF; Giovannucci, E: Epidemic influenza and vitamin D. Epidemiol Infect, 2006, 134(6):1129-40.
  • Swine Flu Sends More Blacks, Hispanics to Hospital. New York Times August 27, 2009