Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

William Faloon:
Védelem az érelmeszesedés, a csontritkulás, a rák és az öregedés ellen

Forrás:Life Extension Magazin January 2009 63-75 old.

Fordította: Szendi Gábor

A K vitamin egy új lehetőség a krónikus-degeneratív betegségek elleni védekezésben. Bár 80 éve ismerik, eddig méltatlanul a háttérbe szorult. ennek egyik oka valószínűleg az, hogy először a D vitamin szerepét kellett megfelelően értékelni, hogy a vele egymást erősítő kölcsönhatásban működő K vitaminra is ráterelődjön a figyelme. Ma már azt mondhatjuk, hogy a D vitamin K vitamin nélkül keveset ér. Elvileg persze a táplálékkal bevitt és a bélbaktériumok által termelt K vitaminnal elvan az ember, de ezt gondoltuk sokáig a D vitaminról is. Mivel a nyugati táplálkozás a bélflórát is tönkreteszi, és a kor előrehaladtával minden vitamin felszívódása is romlik, ezért a gyakorlatilag túladagolhatatlan K vitaminból inkább többet, mint kevesebbet.

 

Google hirdetés

 

Nem könnyű bejósolni, melyik tápanyagból lesz életmentő szupersztár.
Pl. egy vitamin, amit ép 10 éve vezettek be, olyan komoly öregedés ellenes hatást mutat, hogy az messze túlmutat eredeti indikációján. Rengeteg pozitív eredmény alapján a tudósok kifejlesztettek egy sokkal költséghatékonyabb változatot, amelynek sokkal tartósabb a hatása.
A hihetetlen újság az, hogy ennek a hatóanyagnak a tartós szintje nem csupán az érelmeszesedés ellen véd, hanem képes visszafordítani a már kialakult érelmeszesedési folyamatot.
Egy csomó 2008-ban publikált vizsgálat azt is igazolta, hogy ennek az anyagnak rákellenes hatása is van (1-15).
A normál öregedés folyamatának jellemzője, hogy a lágyszövetek, mint a szívbillentyűk, mirigyek és vérerek, testszerte elmeszesednek (16-18). Tévesen azt lehetne hinni, hogy a táplálkozással bevitt kalcium ennek az oka. De épp ellenkezőleg áll a dolog.
Amikor egy nyulat kalciumszegény étrenden tartanak, a meszesedés 2.7-szeresére nő. A kalciumpótlás viszont 62%-kal lecsökkenti a meszesedést (19). A magyarázat erre az ellentmondásra az, hogy a kalciumhiányra a szervezet a csontok lebontásával válaszol (20), és így a lágyszövetek elmeszesednek. Ahogy öregszünk, fokozatosan veszítjük el a kalcium egyensúly fenntartásának képességét és végül a szervezet szintű elmeszesedés halálos hatásaitól fogunk szenvedni. Jó tudni, hogy egy olcsó tápanyag, a K vitamin, gyorsan visszaállítja a kalcium-egyensúlyt.

Egy szélsőséges példa

A warfarin egy vérrögképződést gátló anyag, amely blokkolja a K vitamin normál funkcióit.
A K vitamin hatásának károsodása gyors csontritkuláshoz és érelmeszesedéshez vezet (21,22).
A K vitamin nélkülözhetetlen a testben a kalcium egyensúly megőrzésében. A K vitamin hiány törékeny csontokhoz és a szív és érrendszer rossz működéséhez vezet (23-26).
A warfarint szedők gyakrabban szenvednek csontritkulásos törést (21) és lényegesen több abnormális kalcium lerakódás figyelhető meg náluk - pl. a szívbillentyűkben kétszer gyakrabban, mint a warfarint nem szedőkben (22).
Abból a tényből, hogy a warfarin ilyen hatású, önkéntelenül következik az a felismerés, hogy még azoknak is kell szedni alacsony dózisban K vitamint, akiknek fokozott a vérrög képződési kockázata. (További felismerés lehet, hogy az omega-3 zsírsav fogyasztása szintén hígítja a vért - kockázatok nélkül. - Sz.G. megj.)

Mennyire veszélyes az artériák meszesedése?

A civilizált országokban a munkaképtelenség és halálozás vezető oka az érelmeszesedés. Sok tényező játszik bele a kialakulásába és előrehaladásába (27,28).
A homocisztein vagy az oxidálódott alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) sérülést okozhat az erek belső falán, az endotheliumban (29). Az érfal a sérülés gyógyítására kollagén bevonatot képez a sérülésen. Ez a kollagén bevonat magához vonzza és felhalmozza a kalciumot, és egy csontra emlékeztető kemény anyagot képez. Ezért szokás erre a jelenségre úgy hivatkozni, hogy az erek merevvé válnak.
A szívkoszorú erek elmeszesedése erősen megnöveli a szívinfarktus veszélyét (30). Jókora mennyiségű kutatás igazolja, hogy a K2 vitamin elégtelen szintje felgyorsítja az erek meszesedését (31). Egy újabb vizsgálat azt bizonyítja, hogy a K2 vitamin pótlása visszafordítja az érfalak meszesedését (49).
A vitamin K működése folyamatosan a csontokban tartja a kalciumot és megelőzi, hogy az érfalakban rakódjon le (23-26, 28,31).
Ha a K vitaminnak mindössze ennyi volna a funkciója, már akkor is az egyik legfontosabb tápanyag kéne legyen az öregedő emberi szervezetnek. De az újabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a K2 vitamin egy csomó más előnyös hatással bír.

 


Vitaminokról szóló könyvemben 45 oldalon foglalom össze a K2-vitaminkutatás legújabb eredményeit.

...

Miként véd a K2 vitamin a csontritkulás ellen?

A csontozat egy élő szövet, amely folyamatosan megújul. A csontozat fenntartásának elő lépése, hogy az elöregedett csont lebomoljon. Ezt a munkát az osteoclast nevű sejtek végzik. Amikor az osteoclastok aktivitása túl nagy, nagy lyukak alakulnak ki, amelyek gyengítik a csontot és ez vezet a csontritkuláshoz. A K2 vitaminnak kulcsszerepe van az osteoclastok túlzott aktivitásának megfékezésében és a csontozat leépülésének megakadályozásában. Az osteoclastok által hátrahagyott lyukakat az osteoblast nevű sejtek javítják ki. Az osteoblastok egy osteocalcin nevű fehérjét választanak ki, amelyek, amikor aktiválódnak, lehetővé teszik a kalcium beépülését a csontokba. Az osteocalcin kalcium-kötő képességéhez K vitaminra van szükség, míg az osteocalcin szintéziséhez D vitamin szükséges.
A K vitamin így két alapvető előnnyel jár a csontok számára. Leállítja a csontok túlzott lebomlását, kikapcsolva az osteoclastok fölös aktivitását, és fokozza az új csont képződését, lehetővé téve, hogy az osteocalcin a vérből a kalciumot a csontokba építse.
E rövid leírásból világos, hogy az egészséges csontsűrűség fenntartásához megfelelő szintű kalcium, D vitamin és K vitamin szükséges. D vitamin nélkül nincs osteocalcin, amely a K vitamin működéséhez kell. K vitamin nélkül viszont az osteocalcin marad inaktív. És természetesen, kalcium (és más ásványi anyagok) nélkül az osteocalcin nem tud mit beépíteni a csontokba.
A Nővérek Egészség Vizsgálatában (Nurses' Health Study) 72 000 nőt követtek 10 éven át, és az eredmények szerint a K vitaminfogyasztás tekintetében a legalsó ötödbe tartozók közt 30%-kal gyakoribb volt a csípőcsonttörés, mint a legtöbb K vitamint fogyasztók felső ötödében (67). (Öt csoportot képeztek K vitamin fogyasztás szempontjából).
Egy hét éves követéses vizsgálatban (Framingham Heart Study), melyben 888 idős férfi és nő adatait elemezték, azt találták, hogy a K vitamin fogyasztás alapján a legfelső negyedbe sorolhatók körében 65%-kal csökkent a csípőcsont törés a legkevesebb K vitamint fogyasztó alső negyedhez képest. A felső negyedben megközelítőleg 250 mikrogrammot, az alsó negyedben 56 mikrogrammot fogyasztottak naponta (68).
A K2 vitamin olyan hatásos a csonttörések lecsökkentésében, mint az erre alkalmazott gyógyszerek. Egy japán vizsgálatban klimax után lévő nőknél hasonlították össze a K2 vitamint az etidronate (Didronel) csigolyatörést megelőző hatásával. A napi 45 mg K2 vitamint fogyasztó nők közt 8%-os volt a csigolyatörés, az etidronatot szedők közt 8.7%-os. Akik mind a kettő szert szedték, azok közt 3.8%-os volt a törés gyakorisága. A placebó csoportban 21%-os volt a törés kockázata (69). (Az eredmények értékeléséhez a következőket fontos figyelembe venni. Egyrészt a vizsgálatban D vitaminpótlást nem alkalmaztak, ami erősen aláássa a K2 várható hatását! Másrészt a biszfoszfonátok mellékhatás profilja olyan súlyos mellékhatásokat mutat (lásd. vonatkozó cikk), hogy szedésük alaposan megfontolandó. -Sz.G megjegyzése)

...

A csonttörések komoly munkakiesést és egészségkárosodást okoznak és egyre nagyobb az érdeklődés a törött csontok gyógyulásának hatékony serkentése iránt. A D vitamin és a K2 vitamin egymást erősítő hatását a csontritkulás megelőzésében a klinikai gyakorlat bizonyítja (39). Mostanáig azonban nem jelent meg tanulmány arról, hogy ezek a tápanyagok fokozzák a törések gyógyulását.
Egy 2008-ban megjelent in vitro (lombik) vizsgálat azt bizonyította, hogy a D és K vitamin kombinálása kedvezően befolyásolta a csontgyógyulásban szerepet játszó sejtek szaporodását és differenciálódását. Ebből az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a tápanyagok együtt szedve ígéretes alacsony költségű stratégiát jelentenek az új csont képződésének elősegítésében (39).

A K vitamin és az öregedés

Ahogy öregszünk, a lágyszövetekben testszerte fokozódik a kalcium lerakódása. Az orvosok, idős emberek boncolásakor ezt úgy szokták kommentálni, hogy az egykoron ruganyos lágyszövetek megkövesednek. Ezek a boncnokok arról szoktak beszámolni, hogy a meszesedés, a csontokat kivéve, testszerte mindenütt megtalálható. A szervezetszintű elmeszesedés azt jelenti, hogy a kalcium a csontok helyett a lágyszövetekben rakódik le, ahol elvileg szerepe nem volna. Sok öregedéssel kapcsolatos betegség kapcsolható össze a meszesedéssel. Ilyen betegségek a vesekövek, az izületi gyulladás, a szürke hályog, a szívbillentyű elégtelenség, a csonttörés, a ráncos bőr, a csontkinövések, a szenilitás és természetesen a szív erek elmeszesedése.
A K vitamin optimális szintjének helyreállítása segíthet megvédeni minket ezekkel a betegségekkel szemben.
A csontritkulás klasszikus életkorral összefüggő betegség. Egy 13 randomizált és kontrollált, legalább hat hónapon át K1 vagy K2 vitamint a placebóval összehasonlító vizsgálatot áttekintő összefoglaló tanulmány szerint egy kivételével mindegyik azt bizonyította, hogy a K vitamint szedők közt csökkent a csontvesztés. A K2 vitamin különösen hatásosnak bizonyult ebben (66). Mindegyik értékelt vizsgálatban a K2 hatásosabbnak bizonyult. A csigolyatöréseket 60%-ban, a csípőcsonttöréseket 77%-ban, és az összes nem gerinccel kapcsolatos töréseket 81%-kal csökkentette (66). A nagyobb mennyiségben fogyasztott K vitamin 26%-kal csökkentette az összhalálozást (46). A hatalmas mennyiségű kutatási eredmények alapján a K vitamin optimális szinten tartása alapvető komponense kell legyen minden értelmes öregedés lassító programnak.

...

A rákbetegek hajlamosak a K vitaminhiányra

Sok előrehaladott rákban szenvedő beteg alultáplált a betegség miatt, vagy a hányingert és étvágycsökkenést okozó kemoterápia miatt. E betegek 10%-a vérzéses mellékhatásokat is tapasztal (45). Mivel a K vitaminhiány vérzékenységet is okoz, az orvosok vizsgálatot indítottak a K vitamin szerepének tisztázására a rákbetegek életminőségét javító kezelésben.
A 2008-ban publikált vizsgálatból az derült ki, hogy a rákbetegek 22%-nál a K vitamin szint alsó határa (0.33 nmol/L). alatti eredményeket kaptak (45). A rákbetege 78%-nál a K vitamin funkcionális hiányát bizonyította a nem karboxilált fehérjék magas szintje; ezeket a fehérjéket a K vitamin normál esetben karboxilálja. Az orvosok arra következtettek, hogy az előrehaladott rákban szenvedők hajlamosak a K vitaminhiányra és vérvizsgálattal kéne megelőzni a vérzéses állapotok kialakulását (45).

...

A K vitamin a rák kezelésében

A K2 vitamin az emberi ráksejtek széles skáláján indukál differenciációt és programozott sejtelhalást (a ráksejtek differenciálatlanok és védekeznek a programozott sejtelhalással szemben).
A PUBMED-ben (orvosi szakirodalmi adatbázis) való keresés számos kutatást adott ki, amelyek a K vitamin különböző fajtáinak a rákkezelésben betöltött szerepét vizsgálják (1-15).
A rákkutatás célja olyan összetevők azonosítása, amelyek a ráksejtek önpusztítását idézik elő.
A K2 vitaminról kimutatták, hogy sejtelhalást idéz elő leukémia sejtekben in vitro vizsgálva. A 2008-ban publikált vizsgálatban egy másik hatást is azonosítottak, amelyben a K2 vitamin a leukémia sejtek önpusztítását serkenti. A kutatók megfigyelték, hogy a sejtelhalást (apoptózis) és az önpusztítást (autofágia) a K2 vitamin egyidejűleg serkentette (8). Laboratóriumi eredmények szerint a K2 gátló hatást fejt ki a myelómák és a nyirokrákok fejlődésére, ami lehetséges alkalmazását jelenti e nem ritka rákokban szenvedőknek (40).
A hepatitisz B és C fertőzés az elsődleges májrák kialakulásának egyik legnagyobb kockázati tényezője. Ez azonban előfordulhat azokban is, akiknek nem volt májgyulladása. A JAMA-ban publikált vizsgálat szerint, azokban a vírusos hepatitiszes betegekben, akik szedtek K2 vitamint, csak 10%-ban alakult ki májrák. A K2 vitamint nem szedő betegek 47%-ban alakult ki elsődleges májrák (41). A K2 vitamin a kontroll csoporthoz képest 20%-kal csökkentette a májrák kockázatát. Egy 2008-ban publikált vizsgálatban 61 elsődleges májrákból gyógyult beteget két csoportba osztottak. Az egyik csoport K2 vitamint kapott, a másik nem. Egy évvel később a K2 kiegészítést kapó csoportban 13%-os volt a rák kiújulása, míg a K2 vitamint nem szedők közt 55%-os. A hároméves túlélés a K2 vitamint szedők közt 87%-os, a kontrollcsoportban 64%-os volt (42).
2007-ben a tudósok azonosították a K2 specifikus rákellenes mechanizmusait, melyek közt szerepel a gyulladást keltő nukleáris faktorkappa B (NFkB) gátlása is (ez gyakran túltermelődik a ráksejtekben) (43). A tumorsejtek a gyulladáskeltő tényezőket arra használják, hogy túléljék az elpusztításukra irányuló kezeléseket. A warfarin, amely gátolja a K vitamin hatását, nem csupán csontvesztést és érelmeszesedést okoz. Melanómában szenvedő egereknél a warfarin adása "drasztikusan fokozta az áttétek kialakulását". A metasztázisok kifejlődését majdnem teljesen meggátolta, ha a warfarint K vitaminnal együtt adták, ami azt jelzi, hogy ez a vérrögképződést gátló gyógyszer serkenti a metasztázisok kialakulását a K vitamin hatásának gátlásán keresztül (44). Míg a K1 és K2 vitamin biztonságos és hatásos, a K3 vitamin toxikus is lehet, ezért alkalmazását az agresszíven fejlődő ráktípusokra korlátozzák. Egy 2008-as vizsgálat a K3 vitamin számos pozitív hatását bizonyította hasnyálmirigy rákban, amit a kutatók úgy kommentáltak, hogy a K3 vitamin szedése a hasnyálmirigyrák kedvezőbb kimeneteléthez vezethet (7).

...

A K2 vitamin előnyei a K1 vitaminnal szemben

A természetben a K vitamin két alakban fordul elő. A K1 a zöld levelű növényekben, a K2 a belsőségekben, a tojássárgájában, tejtermékekben és különösen a fermentált termékekben, mint sajt és aludttej. Bár a szervezetben a K1 vitamin egy része K2-vé konvertálódik, jelentős előny származik a K2 kiegészítő szedésével (46). A K2 vitamin felszívódása relatíve hatásos, míg a K1 a növényekből relatíve gyengén szívódik fel (47). A K2 vitamint tartalmazó ételeket (belsőségek, tojás, tejtermékek) nem ajánlatos túlfogyasztani. A japánok körében, akik sok fermentált szóját fogyasztanak natto formájában, ritkább a szívbetegség és a csontritkulás (36, 48). A natto természetes módon gazdag a K2 vitaminban, de a legtöbb nyugati ember ezt élvezhetetlennek találja. Egy elegáns vizsgálatban a patkányoknak adott K1 vitamin a warfarin adására kialakuló érelmeszesedést nem gátolta meg. Viszont azoknál a patkányoknál, akik K2 vitamint kaptak, 0%-ban fordult elő érelmeszesedés, míg a csak K1 kiegészítést kapott patkányoknál 100%-ban jelentkezett az aortában és a nyaki verőérben érelmeszesedés (49). Egy még újabb vizsgálat azt bizonyította, hogy a nagyobb dózisú K vitamin 50-al csökkentette az erek kalciumtartalmát (49). Ami különösen figyelemreméltóvá teszi ezt az eredményt, az az, hogy a legtöbb 30-40 év közötti embernél már megjelenik az erek bizonyos mértékű elmeszesedése, és egészen mostanáig nem volt eszköz arra, hogy ezt visszafordítsuk. (A szerző itt téved, ugyanis a zöldség-gyümölcs-hús alapú táplálkozás bizonyítottan tisztítja az ereket, de kétségtelen, hogy ez nem egy tabletta, hanem egy életmód hatása. -Sz.G. megjegyzése)
Az egyik legmeggyőzőbb vizsgálat a K2 vitamin szívvédő hatását bizonyítja. A Rotterdami Szív Vizsgálat (Rotterdam Heart Study) 4800 személyt követett hét éven át (46). Akik a vizsgálatban nagyobb mennyiségben fogyasztottak K2 vitamint, azoknál 57%-kal csökkent a szívhalálozás a legkevesebb K2 vitamint fogyasztókhoz képest. Ugyanezt a hatást nem találták meg a K1 vitamin esetében (46). A nagyobb K2 vitamin fogyasztás az aortában kevesebb kalcium lerakódást eredményezett (ez egy közvetett mérése az érelmeszesedésnek), míg a kevesebb K2 vitamint fogyasztóknál valószínűbben jelentkezett közepes vagy súlyos meszesedés (46). A rotterdami vizsgálat mérete és minősége hitelesíti a K2 vitamin és a csökkent szívbetegség kockázat közti erős kapcsolatot, és azt mutatja, hogy a K2 vitamin kedvező kardiovaszkuláris hatása az érelmeszesedés gátlásán keresztül fejti ki hatását (46).
A tudósok manapság intenzív érdeklődést mutatnak aziránt, miként lehetne megállítani a szívkoszorú erekben a kalcium lerakódását, mivel tudják, hogy az ateroszklerotikus plakkokban a kalcium jelentős részt képvisel.
A K2 vitamin legalább 24 órán át aktív marad a szervezetben.

...

Egészséges embernek kell-e aggódnia a K vitamin túladagolás miatt?

Bár a K vitamin szükséges az egészséges véralvadáshoz, túl sok K vitamin bevitele nem növeli meg a abnormális rögképződés kockázatát. Ennek magyarázata az, hogy a K vitamin a koagulációhoz (vérsejtek összetapadásához) szükséges proteint karboxilálja, de ha ez már 100%-ban megtörtént, további K vitamin nem tudja fokozni ezt. Azoknak az embereknek, akik hajlamosak a fokozott rögképződésre, mert pl. mesterséges szívbillentyűvel élnek, pitvarfibrillációban szenvednek, olyan véralvadásgátlót írnak fel, mint a warfarin. Ezek a szerek zavarják a koagulációs fehérje karboxilációját. Akik ilyen gyógyszert szednek, azoknál óvatosan kell a K vitaminnal eljárni.
A K2 vitamin biztonságosságát mutatja, hogy Japánban azon a vidéken, ahol sok nattot fogyasztanak, az emberek vérében a K2 vitamin többszörösét találni (36). Ennek hatására kevésbé ritkul a csontjuk, kevesebb a csonttörés és kevesebb a szívroham (23, 30,36,46,63-65).
Bár az FDA által ajánlott napi fogyasztás 65 mikrogramm/nap, a megfelelő véralvadás elérésen túli előnyöket a napi 100 mikrogramm/nap mennyiség biztosítja.

 

Összefoglaló

A K vitamint 1929-ben fedezték fel, és kezdetben azt gondolták, csak a normál véralvadáshoz van rá szükség. Az elmúlt 10 év kutatásai a K vitamin metabolizmusának új területeire fókuszált. Kiderült, hogy kritikus szerepe van a csontok és az érrendszer egészségében, fontos a sejtnövekedés szabályozásában, a sejtek vándorlásában, szaporodásában és elhalásában, támogatja az immunrendszer működését és gátolja a krónikus gyulladásokat.
A legtöbb hagyományos orvos tudomást sem vesz a K2 vitamin fontos tulajdonságairól. Az egészségtudatos ember azonban ma már figyelembe kell vegye a legújabb eredményeket, hisz kárbaveszett fáradozás félmunkát végezni.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • 1. Adcock DM, Fink LM, Marlar RA, et al. The hemostatic system and malignancy. Clin Lymphoma Myeloma. 2008 Aug;8 (4):230-6.
  • 2. Kasai K, Kuroda H, Suzuki K. Adjuvant therapy after treatment of hepatocellular carcinoma. Nippon Shokakibyo Gakkai Zasshi. 2008 Jun;105(6):787-94.
  • 3. Matzno S, Yamaguchi Y, Akiyoshi T, Nakabayashi T, Matsuyama K. An attempt to evaluate the effect of vitamin K3 using as an enhancer of anticancer agents. Biol Pharm Bull. 2008 Jun;31(6):1270-3.
  • 4. Nimptsch K, Rohrmann S, Linseisen J. Dietary intake of vitamin K and risk of prostate cancer in the Heidelberg cohort of the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition (EPIC-Heidelberg). Am J Clin Nutr. 2008 Apr;87(4):985-92.
  • 5. Tareen B, Summers JL, Jamison JM, et al. A 12 week, open label, phase I/IIa study using apatone for the treatment of prostate cancer patients who have failed standard therapy. Int J Med Sci. 2008;5(2):62-7.
  • 6. Sakagami H, Hashimoto K, Suzuki F, et al. Tumor-specificity and type of cell death induced by vitamin K2 derivatives and prenylalcohols. Anticancer Res. 2008 Jan;28(1A):151-8.
  • 7. Osada S, Tomita H, Tanaka Y, et al. The utility of vitamin K3 (menadione) against pancreatic cancer. Anticancer Res. 2008 Jan;28(1A):45-50.
  • 8. Yokoyama T, Miyazawa K, Naito M, et al. Vitamin K2 induces autophagy and apoptosis simultaneously in leukemia cells. Autophagy. 2008 Jul 1;4(5):629-40.
  • 9. Mizuta T, Ozaki I. Hepatocellular carcinoma and vitamin K. Vitam Horm. 2008;78:435-42.
  • 10. Shibayama-Imazu T, Aiuchi T, Nakaya K. Vitamin K2-mediated apoptosis in cancer cells: role of mitochondrial transmembrane potential. Vitam Horm. 2008;78:211-26.
  • 11. Bellido-Martin L, de Frutos PG. Vitamin K-dependent actions of Gas6. Vitam Horm. 2008;78:185-209.
  • 12. Osada S, Sakashita F, Hosono Y, et al. Extracellular signal-regulated kinase phosphorylation due to menadione-induced arylation mediates growth inhibition of pancreas cancer cells. Cancer Chemother Pharmacol. 2008 Jul;62(2):315-20.
  • 13. Sasaki R, Suzuki Y, Yonezawa Y, et al. DNA polymerase gamma inhibition by vitamin K3 induces mitochondria-mediated cytotoxicity in human cancer cells. Cancer Sci. 2008 May;99(5):1040-8.
  • 14. Kaneda M, Zhang D, Bhattacharjee R, et al. Vitamin K2 suppresses malignancy of HuH7 hepatoma cells via inhibition of connexin 43. Cancer Lett. 2008 May 8;263(1):53-60.
  • 15. Sibayama-Imazu T, Fujisawa Y, Masuda Y, et al. Induction of apoptosis in PA-1 ovarian cancer cells by vitamin K2 is associated with an increase in the level of TR3/Nur77 and its accumulation in mitochondria and nuclei. J Cancer Res Clin Oncol. 2008 Jul;134(7):803-12.
  • 16. Giachelli CM, Speer MY, Li X, Rajachar RM, Yang H. Regulation of vascular calcification: roles of phosphate and osteopontin. Circ Res. 2005 Apr 15;96(7):717-22.
  • 17. Jono S, Shioi A, Ikari Y, Nishizawa Y. Vascular calcification in chronic kidney disease. J Bone Miner Metab. 2006;24(2):176- 81.
  • 18. Shao JS, Cai J, Towler DA. Molecular mechanisms of vascular calcification: lessons learned from the aorta. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2006 Jul;26(7):1423-30.
  • 19. Hsu HH, Culley NC. Effects of dietary calcium on atherosclerosis, aortic calcification, and icterus in rabbits fed a supplemental cholesterol diet. Lipids Health Dis. 2006;516.
  • 20. Sanders S, Debuse M. Endocrine and Reproductive Systems. 2nd ed. Elsevier Health Sciences; 2003:89-90.
  • 21. Gage BF, Birman-Deych E, Radford MJ, Nilasena DS, Binder EF. Risk of osteoporotic fracture in elderly patients taking warfarin: results from the National Registry of Atrial Fibrillation 2. Arch Intern Med. 2006 Jan 23;166(2):241-6.
  • 22. Schurgers LJ, Aebert H, Vermeer C, Bultmann B, Janzen J. Oral anticoagulant treatment: friend or foe in cardiovascular disease? Blood. 2004 Nov 15;104(10):3231-2.
  • 23. Bugel S. Vitamin K and bone health in adult humans. Vitam Horm. 2008;78:393-416.
  • 24. Kaneki M, Hosoi T, Ouchi Y, Orimo H. Pleiotropic actions of vitamin K: protector of bone health and beyond? Nutrition. 2006 Jul;22(7-8):845-52.
  • 25. Jie KG, Bots ML, Vermeer C, Witteman JC, Grobbee DE. Vitamin K status and bone mass in women with and without aortic atherosclerosis: a population-based study. Calcif Tissue Int. 1996 Nov;59(5):352-6.
  • 26. Schurgers LJ, Dissel PE, Spronk HM, et al. Role of vitamin K and vitamin K-dependent proteins in vascular calcification. Z Kardiol. 2001;90(Suppl):357-63.
  • 27. Zieman SJ, Melenovsky V, Kass DA. Mechanisms, pathophysiology, and therapy of arterial stiffness. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2005 May;25(5):932-43.
  • 28. Doherty TM, Asotra K, Fitzpatrick LA, et al. Calcification in atherosclerosis: bone biology and chronic inflammation at the arterial crossroads. Proc Natl Acad Sci USA. 2003 Sep 30;100(20):11201-6.
  • 29. Mallika V, Goswami B, Rajappa M. Atherosclerosis pathophysiology and the role of novel risk factors: a clinicobiochemical perspective. Angiology. 2007 Oct;58(5):513-22.
  • 30. Bellasi A, Lacey C, Taylor AJ, et al. Comparison of prognostic usefulness of coronary artery calcium in men versus women (results from a meta- and pooled analysis estimating all-cause mortality and coronary heart disease death or myocardial infarction). Am J Cardiol. 2007 Aug 1;100(3):409-14.
  • 31. Beulens JW, Bots ML, Atsma F, et al. High dietary menaquinone intake is associated with reduced coronary calcification. Atherosclerosis. 2008 Jul 19.
  • 32. Spronk HM, Soute BA, Schurgers LJ, Thijssen HH, De Mey JG, Vermeer C. Tissue-specific utilization of menaquinone-4 results in the prevention of arterial calcification in warfarin-treated rats. J Vasc Res. 2003 Nov-Dec;40(6):531-7.
  • 33. Turesson C, Jacobsson LT, Matteson EL. Cardiovascular co-morbidity in rheumatic diseases. Vasc Health Risk Manag. 2008;4(3):605-14.
  • 34. Okamoto H. Vitamin K and rheumatoid arthritis. IUBMB Life. 2008 Jun;60(6):355-61.
  • 35. Morishita M, Nagashima M, Wauke K, Takahashi H, Takenouchi K. Osteoclast inhibitory effects of vitamin K2 alone or in combination with etidronate or risedronate in patients with rheumatoid arthritis: 2-year results. J Rheumatol. 2008 Mar;35(3):407- 13.
  • 36. Kaneki M, Hodges SJ, Hosoi T, et al. Japanese fermented soybean food as the major determinant of the large geographic difference in circulating levels of vitamin K2: possible implications for hip-fracture risk. Nutrition. 2001 Apr;17(4):315-21.
  • 37. Shea MK, Dallal GE, Dawson-Hughes B, et al. Vitamin K, circulating cytokines, and bone mineral density in older men and women. Am J Clin Nutr. 2008 Aug;88(2):356-63.
  • 38. Hirao M, Hashimoto J, Ando W, Ono T, Yoshikawa H. Response of serum carboxylated and undercarboxylated osteocalcin to alendronate monotherapy and combined therapy with vitamin K2 in postmenopausal women. J Bone Miner Metab. 2008;26 (3):260-4.
  • 39. Gigante A, Torcianti M, Boldrini E, et al. Vitamin K and D association stimulates in vitro osteoblast differentiation of fracture site derived human mesenchymal stem cells. J Biol Regul Homeost Agents. 2008 Jan;22(1):35-44.
  • 40. Tsujioka T, Miura Y, Otsuki T, et al. The mechanisms of vitamin K2-induced apoptosis of myeloma cells. Haematologica. 2006 May;91(5):613-9.
  • 41. Habu D, Shiomi S, Tamori A, et al. Role of vitamin K2 in the development of hepatocellular carcinoma in women with viral cirrhosis of the liver. JAMA. 2004 Jul 21;292(3):358-61.
  • 42. Mizuta T, Ozaki I, Eguchi Y, et al. The effect of menatetrenone, a vitamin K2 analog, on disease recurrence and survival in patients with hepatocellular carcinoma after curative treatment: a pilot study. Cancer. 2006 Feb 15;106(4):867-72.
  • 43. Ozaki I, Zhang H, Mizuta T, et al. Menatetrenone, a vitamin K2 analogue, inhibits hepatocellular carcinoma cell growth by suppressing cyclin D1 expression through inhibition of nuclear factor kappaB activation. Clin Cancer Res. 2007 Apr 1;13(7):2236- 45.
  • 44. Maeda M, Murakami M, Takegami T, Ota T. Promotion or suppression of experimental metastasis of B16 melanoma cells after oral administration of lapachol. Toxicol Appl Pharmacol. 2008 Jun 1;229(2):232-8.
  • 45. Harrington DJ, Western H, Seton-Jones C, et al. A study of the prevalence of vitamin K deficiency in patients with cancer referred to a hospital palliative care team and its association with abnormal haemostasis. J Clin Pathol. 2008 Apr;61(4):537-40.
  • 46. Geleijnse JM, Vermeer C, Grobbee DE, et al. Dietary intake of menaquinone is associated with a reduced risk of coronary heart disease: the Rotterdam Study. J Nutr. 2004 Nov;134(11):3100-5.
  • 47. Gijsbers BL, Jie KS, Vermeer C. Effect of food composition on vitamin K absorption in human volunteers. Br J Nutr. 1996 Aug;76(2):223-9.
  • 48. Nagata C. Ecological study of the association between soy product intake and mortality from cancer and heart disease in Japan. Int J Epidemiol. 2000 Oct;29(5):832-6.
  • 49. Schurgers LJ , Spronk HM , Soute BA, Schiffers PM, DeMey JG, Vermeer C . Regression of warfarin-induced medial elastocalcinosis by high intake of vitamin K in rats. Blood. 2007 Apr 1;109(7):2823-31.
  • 50. Schurgers LJ, Spronk HM, Skepper JN, et al. Post-translational modifications regulate matrix Gla protein function: importance for inhibition of vascular smooth muscle cell calcification.J Thromb Haemost. 2007 Dec;5(12):2503-11.
  • 51. Komai M, Shirakawa H. Vitamin K metabolism. Menaquinone-4 (MK-4) formation from ingested VK analogues and its potent relation to bone function. Clin Calcium. 2007 Nov;17(11):1663-72.
  • 52. Sakakima Y, Hayakawa A, Nagasaka T, Nakao A. Prevention of hepatocarcinogenesis with phosphatidylcholine and menaquinone-4: in vitro and in vivo experiments. J Hepatol. 2007 Jul;47(1):83-92.
  • 53. Miki T, Nakatsuka K, Naka H, et al. Vitamin K(2) (menaquinone 4) reduces serum undercarboxylated osteocalcin level as early as 2 weeks in elderly women with established osteoporosis. J Bone Miner Metab. 2003;21(3):161-5.
  • 54. Yamamoto R, Komai M, Kojima K, Furukawa Y, Kimura S. Menaquinone-4 accumulation in various tissues after an oral administration of phylloquinone in Wistar rats. J Nutr Sci Vitaminol (Tokyo). 1997 Feb;43(1):133-43.
  • 55. Sakamoto N, Kimura M, Hiraike H, Itokawa Y. Changes of phylloquinone and menaquinone-4 concentrations in rat liver after oral, intravenous and intraperitoneal administration. Int J Vitam Nutr Res. 1996;66(4):322-8.
  • 56. Sakamoto N, Kimura M, Hiraike H, Itokawa Y. Changes of K vitamins in portal and femoral venous plasma of rats after oral administration of phylloquinone and menaquinone-4. Int J Vitam Nutr Res. 1995;65(2):105-10.
  • 57. Schurgers LJ, Teunissen KJ, Hamulyak K, et al. Vitamin K-containing dietary supplements: comparison of synthetic vitamin K1 and natto-derived menaquinone-7. Blood. 2007 Apr 15;109(8):3279-83.
  • 58. Gundberg CM, Nieman SD, Abrams S, Rosen H. Vitamin K status and bone health: an analysis of methods for determination of undercarboxylated osteocalcin. J Clin Endocrinol Metab. 1998 Sep;83(9):3258-66.
  • 59. Ikeda Y, Iki M, Morita A, et al. Intake of fermented soybeans, natto, is associated with reduced bone loss in postmenopausal women: Japanese Population-Based Osteoporosis (JPOS) Study. J Nutr. 2006 May;136(5):1323-8.
  • 60. Tsukamoto Y. Studies on action of menaquinone-7 in regulation of bone metabolism and its preventive role of osteoporosis. Biofactors. 2004;22(1-4):5-19.
  • 61. Tsukamoto Y, Ichise H, Kakuda H, Yamaguchi M. Intake of fermented soybean (natto) increases circulating vitamin K2 (menaquinone-7) and gamma-carboxylated osteocalcin concentration in normal individuals. J Bone Miner Metab. 2000;18(4):216- 22.
  • 62. Yamaguchi M. Regulatory mechanism of food factors in bone metabolism and prevention of osteoporosis. Yakugaku Zasshi. 2006 Nov;126(11):1117-37.
  • 63. Booth SL, Broe KE, Peterson JW, et al. Associations between vitamin K biochemical measures and bone mineral density in men and women. J Clin Endocrinol Metab. 2004 Oct;89(10):4904-9.
  • 64. Tsugawa N, Shiraki M, Suhara Y, et al. Vitamin K status of healthy Japanese women: age-related vitamin K requirement for gamma-carboxylation of osteocalcin. Am J Clin Nutr. 2006 Feb;83(2):380-6.
  • 65. Cranenburg EC, Vermeer C, Koos R, et al. The circulating inactive form of matrix Gla Protein (ucMGP) as a biomarker for cardiovascular calcification. J Vasc Res. 2008;45(5):427-36.
  • 66. Cockayne S, Adamson J, Lanham-New S, et al. Vitamin K and the prevention of fractures: systematic review and metaanalysis of randomized controlled trials. Arch Intern Med. 2006 Jun 26;166(12):1256-61.
  • 67. Feskanich D, Weber P, Willett WC, et al. Vitamin K intake and hip fractures in women: a prospective study. Am J Clin Nutr. 1999 Jan;69(1):74-9.
  • 68. Booth SL, Tucker KL, Chen H, et al. Dietary vitamin K intakes are associated with hip fracture but not with bone mineral density in elderly men and women. Am J Clin Nutr. 2000 May;71(5):1201-8.
  • 69. Iwamoto J, Takeda T, Ichimura S. Combined treatment with vitamin k2 and bisphosphonate in postmenopausal women with osteoporosis. Yonsei Med J. 2003 Oct 30;44(5):751-6.