Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Chris Kresser:
A magas koleszterinszint nem okoz szívbetegséget

Fordította: Homok Szilvia

Forrás: The Healthy Skeptic

A koleszterinhipotézis már régen megdőlt, csak az orvosokhoz még nem érkezett el a hír. Aki ma koleszterinszint csökkentőt szed, az vegye úgy, hogy gyorsítja halálát. Aki meg felírja neki...nos ne én mondjam ki. Ideje volna már a protokollokat és a lelkiismeretet megversenyeztetni, hátha a lelkiismeret győz.

 

 

Google hirdetés

Bizonyára mindannyian ismerjük a koleszterinnel és a szívbetegséggel kapcsolatos népszerű hipotézist. Két részből áll: először is, az étrendünk részeként fogyasztott koleszterin emeli a vérkoleszterin szintjét, másrészt pedig a magas vérkoleszterin szívbetegséget okoz.

Talán meglepetésként érhet bennünket, hogy a két állítás közül egyik sem igaz. Az elsőt viszonylag könnyen megcáfolhatjuk. A Framingham tanulmányban (Framingham Heart Study), mely az eddigi leghosszabb ideje folytatott és talán legjelentősebb szívbetegséget tanulmányozó kutatás, bebizonyosodott, hogy az étrendünk részeként fogyasztott koleszterin egyáltalán nem áll összefüggésben a szívbetegséggel. Ha egy pillantást vetünk az alábbi táblázatra, láthatjuk, hogy az átlagon felüli mennyiségű koleszterint fogyasztó férfiaknál és nőknél azonos arányban szerepel szívbetegség, mint az átlagon aluli mennyiségű koleszterint fogyasztó férfiaknál és nőknél.

Valójában a szív-étrend hipotézist, mely annak az elképzelésnek a tudományos elnevezése, mely szerint a koleszterinfogyasztás szívbetegséget okoz, ma már azok a kutatók sem tartják hitelesnek, akiknek az elmélet születését köszönhetjük. Ancel Keys, aki sok szempontból a koleszterin-szívbetegség elmélet "szülőatyjaként" tartható számon, a következőt nyilatkozta 1997-ben:

"Semmiféle kapcsolat nem létezik az ételben és a vérben található koleszterin között. És ezt mindvégig tudtuk. Az ételben lévő koleszterinnel nincsen semmi gond, hacsak nem véletlenül tyúk vagy nyúl az ember."

Egy tyúkokon és nyulakon végzett kísérletsorozatra utal itt Keys, melynek során nagy mennyiségű koleszterinnel tömték a fent említett állatokat. Mivel a nyulak és tyúkok többnyire növényevők, élettanilag nem alkalmasak a táplálékból származó ily nagy mennyiségű koleszterin fogyasztására, így hát nem meglepő, hogy érelmeszesedés fejlődött ki náluk. Hiba volt azt feltételezni, hogy a kísérlet eredményei emberre is vonatkoztathatóak, aki mindenevő lévén élettani szempontból jelentősen különbözik a szóban forgó állatoktól.

A koleszterin-szívbetegség elmélet második tételét, mely szerint a magas koleszterinszintek a vérben szívbetegséghez vezetnek, tudományos körökben lipid-hipotézisnek is nevezik. Bár a köztudatban és az orvostársadalomban ma is szent és sérthetetlen igazságnak számít, a legtöbb kutató ma úgy tartja, hogy a szívbetegség elsődleges oka a gyulladás és az oxidációs stressz. Sajnálatos módon mi, a többiek még úgymond nem kaptunk értesítést arról, hogy nem a koleszterin okozza a szívbetegséget.

A részletes magyarázathoz több cikkre lenne szükség, ám legalább egy rövid összefoglalót itt is adnék.

Ha a koleszterin szívbetegséget okozna, akkor kockázati tényező lenne
1) minden életkor számára,
2) mindkét nemnél,
3) a világ minden népességénél (persze minden védő tényező kivételével). Ezen kívül, ha a magas koleszterin valóban szívbetegséget okozna, akkor a koleszterinszint csökkentésével alacsonyabb lenne a szívbetegség kockázata. A fenti feltételezések közül azonban egyik sem bizonyul igaznak.

A 65 éves férfiaknál tízszer magasabb a szívbetegség aránya, mint a 45 éves nőknél. Ennek ellenére egy az Amerikai Orvosok Szövetsége (American Medical Association - AMA) által publikált tanulmányban az szerepel, hogy a magas LDL-koleszterin nem szerepel a koszorúér-betegség által okozott halandóság, sem pedig az általános halandóság kockázati tényezői között. Rendkívül kicsi a valószínűsége annak, hogy egy betegség kockázati tényezője megszűnik kockázati tényező lenni, miközben a betegség következtében hal meg a legtöbb ember. Hiszen ez olyan, mintha azt állítanánk, hogy a dohányzás fiatal férfiaknál tüdőrákot okoz, míg idősebb férfiaknál valahogy már nem jár ugyanezzel a következménnyel.

A lipid-hipotézisben hívők számára további állandó tüskét jelent az a tény, mely szerint a nők 300%-kal kisebb arányban szenvednek szívbetegségben annak ellenére, hogy koleszterinszintjeik átlagértéke magasabb a férfiakénál. A nemrégiben rendezett, az alacsony koleszterinszinttel foglalkozó konferencián 11, összesen 125 ezer nőt vizsgáló tanulmányt elemeztek. A konferencia eredményeként megállapították, hogy semmiféle kapcsolat nem létezik a koleszterinszintek összessége és a keringési vagy más betegségek okozta halandóság között.

Ezen kívül a koleszterin nem a világ minden népénél számít kockázati tényezőnek. Valójában egyes kiugróan magas koleszterinszintekkel rendelkező népeknél a legalacsonyabb a szívbetegség aránya, és ugyanez fordítva is igaz.

Végül pedig több, mint 40 kutatást végeztek már annak megállapítására, hogy a koleszterinszintek csökkentésével megelőzhető-e a szívbetegség. Egyes kutatások eredménye szerint alacsonyabb lett a szívbetegség aránya, más kutatások eredményei szerint viszont nőtt ugyanez az arány. Amikor azonban összevetették az összes eredményt, ugyanannyi ember halt meg a kezelt csoport (koleszterincsökkentő gyógyszert szedők) és kontrollcsoport (a gyógyszerrel nem kezelt) tagjai közül.

Ha esetleg mindezek elolvasása után továbbra is kételkednénk, akkor talán William Castelli, a már idézett és neves Framingham tanulmány igazgatójának a szavai majd meggyőznek bennünket:

"A szérum-koleszterin a koszorúér-betegség szempontjából nem jelent olyan értelemben kockázatot, mint a magas vérnyomás a szélütés (stroke), vagy a dohányzás a tüdőrák szempontjából."

És íme az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association, AHA) rég ismert tagjaként és a lipid-hipotézis (egykori) védelmezőjeként dolgozó Frederick Stare szavai:

"A koleszterintényező csekély jelentőséggel bír a koszorúér-betegség szempontjából. Jóval lényegesebb annál a dohányzás, a magas vérnyomás, a kóros elhízás, a cukorbetegség, a megfelelő mennyiségű testmozgás hiánya és a stressz."

Itt vannak hát a tények. A közhiedelemmel ellentétben a koleszterin nem egy szívbetegséget okozó, veszélyes méreg. Hanem minden emlős szöveteinek sejthártyáiban megtalálható, a szervezetben fontos szerepeket ellátó, lényeges tápanyag. Sok tanulmány még azt is kimutatta, hogy az alacsony koleszterinszint hatására nő az általános halandóság aránya!

Újabb eredmények a 150 ezer résztvevőt vizsgáló, három nemzedék óta folytatott Framingham tanulmányból:

"Közvetlen kapcsolat mutatható ki az első 14 év során megfigyelhető csökkenő koleszterinszintek és az azt követő 18 év halandósági aránya között."

Más szóval: ahogy csökkent a koleszterinszint, úgy nőtt a halandóság.

A Honolulu Heart Program elnevezést viselő, 8000 résztvevőt vizsgáló tanulmány eredményeit 2001-ben publikálták:

"A tartósan alacsony koleszterinkoncentráció valóban növeli a halál kockázatát. Így tehát minél korábban kezd csökkenni a betegek koleszterinkoncentrációja, annál nagyobb a halál kockázata."

Végül pedig idézet a 47 ezer résztvevővel dolgozó, nagyléptékű japán intervenciós lipidvizsgálatból (Japanese Lipid Intervention Trial):

"A legmagasabb halandóság a legalacsonyabb koleszterinszinttel (160mg/dl alatt); rendelkező egyéneknél figyelhető meg; a legalacsonyabb halandóság pedig azoknál, akiknél 200-259 mg/dl értéket mértek."

Más szóval tehát a legalacsonyabb koleszterinszintűeknél a legmagasabb, míg a manapság "veszélyesnek" nevezett koleszterinszintűeknél a legalacsonyabb a halandóság aránya.

Amint azt láthatjuk, nem csupán arról van szó, hogy a magas koleszterinszint szívbetegséget okoz, hanem arról, hogy az alacsony koleszterinszint veszélyt jelenthet az egészségre. Dobjuk hát ki a növényi olajat és kezdjünk ismét vajat és tojást enni!

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre