Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Szendi Gábor:
Pajzsmirigy alulműködés és szelén

A pajzsmirigy alulműködés a menopauza után a nők 20%-át is érintő alattomos betegség, amely csak akkor jelez, amikor már általában késő. Az esetek 5-10%-a rákos elfajulást is mutathat, a hormonpótlás tökéletlen megoldás, egyszóval jobb megelőzni, mint vele élni. Az utóbbi évek vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a szelénnek kitüntetett szerepe van a pajzsmirigy alulműködés kialakulásában.

 

Google hirdetés

Az autoimmun pajzsmirigy betegségekről (Hashimoto és Graves betegségről) részletesen írtam a Paleolit táplálkozás és korunk betegségei könyvemben, ezért amit ott leírtam, most nem ismétlem.
A webszájtomon is több korábbi írás olvasható pajzsmirigy kérdésben Chris Kresser-től is.

Az autoimmun pajzsmirigy földrajzi eloszlása fontos támpontot adhat arra nézvést, milyen okok játszanak szerepet abban, hogy a nyugati társadalmakban olyan elterjedt kórképpé vált a pajzsmirigy alul- és túlműködés. A földrajzi eloszlás részben rámutat bizonyos rasszbeli kockázatkülönbségekre, ami a mi szempontunkból most nem lényeges. A másik tényező, ami magyarázza az autoimmun pajzsmirigybetegségek eltérő eloszlását, az a jódfogyasztás. Afrika déli részén a feketék körében egyre növekszik a pajzsmirigy túlműködéses betegek száma, amit a fokozott jódfogyasztással hoznak kapcsolatba. Ugyanígy Izlandon is nagyon gyakori, és a hongkongi gyerekek körében, a dán gyerekekhez képest nyolcszor gyakoribbá vált a Graves betegség a sok tengeri herkentyű fogyasztása miatt. A Hashimoto betegség viszont feltűnően gyakori Dánia keleti részén, ahol kifejezetten jódhiányos a vidék (Shapira és mtsi., 2010).

Persze, legyen okos az ember, hogy most mennyi jódot is fogyasszon, hogy az se kevés, se sok ne legyen. Ide kívánkozik egy korábban feltett tanulmány, amely azt bizonyítja, hogy a jódhiány relatív jelenség, ugyanis a nyugati étrend rengeteg finomított szénhidrátot tartalmaz, amivel arányosan megnőtt a pajzsmirigyhormon (T3) szükséglet, ami viszont relatív jódhiányt teremt. Következésképen a jódhiányos állapotot nem feltétlen plusz jód szedésével kéne kompenzálni, hanem csökkenteni a szénhidrátbevitelt (ne adj Isten, át kéne térni a paleolit táplálkozásra). A pajzsmirigynek kb. 70 mikrogramm jódra van naponta szüksége, persze ezt is a nyugati étrenden élők körében állapították meg. Valami minimális jódot az étrendünk jódhiányossága, meg bizonyos élelmi anyagok (pl. keresztesvirágúak) jódmegkötő képessége miatt érdemes fogyasztanunk (pl. megfelelő multivitamin megválasztásával), de óvakodni kell tehát a túlzott beviteltől. Hivatalosan 150 mikrogramm körüli értéket javasolnak napi bevitelként.

Arra is fontos figyelni, hogy bizonyos gyógyszerek jódot tartalmaznak. Pl. az amiodarone hatóanyagú szívritmus szabályozó gyógyszert, a Cordaronet szedők körében szignifikánsan gyakoribb az autoimmunitást jelző pajzsmirigyellenes antitest (Aleksić és mtsi., 2008). Az interferon kezelést kapó szklerózisban szenvedő betegek esetében negyedüknél egy éven belül pajzsmirigy betegség szokott kialakulni. Ez arra utal, hogy a cytokinek magas szintje az egyik oka lehet a pajzsmirigybetegségek kialakulásának. Mivel a nyugati emberben ezek szintje a nyugati táplálkozás hatására eleve magas, nem meglepő a pajzsmirigybetegségek nagy gyakorisága. Allergiás megbetegedésekben is gyakoribbnak találták a pajzsmirigybetegségeket, és az allergiás kórképekben a cytokinek szintje magas.

Pajzsmirigy alulműködés és szelén

Szervezetünkben a pajzsmirigyünk tartalmazza a legtöbb szelént. A szelénnek fontos szerepe van több pajzsmirigy működéssel kapcsolatos enzim termelődésében és funkciójában. Így pl. a glutation peroxidáz, a thioredoxin reduktáz és a iodothyronin deiodináz. Ezek a szelénenzimek antioxidánsként is funkcionálnak és részt vesznek a pajzsmirigyhormonok átalakulási folyamataiban is. Mivel Magyarország szelénhiányos vidéknek tekintendő, az itt termelt növényekben és tenyésztett állatokban alacsony a szelén szintje. Ebből következik, hogy a magyar ember általában szelénhiányos, de mivel ennek csak súlyos esetben van látványos tünete, senki nem foglalkozik vele. A szelén pótlása csökkenti a Hashimoto betegekben a gyulladást, mivel fokozza a glutation peroxidáz és a thioredoxin reduktáz aktivitását és csökkenti a hidrogén peroxid és a lipid hidroperoxidáció szintjét, vagyis védi a pajzsmirigyhormont termelő sejteket saját anyagcseretermékeik káros hatásától (Mazokopakis és Chatzipavlidou, 2007). A szelén hiánya viszont fokozza az oxidációs folyamatokat és ezáltal a gyulladást.

Toulis és mtsi. 2010-ben összefoglalták a szelénpótlás eredményeit és metaanalízis alá vetették az e témában elemezhető vizsgálatokat. Hat vizsgálat eredményeit összefoglalva megállapították, hogy egy vizsgálat kivételével mindegyikben szignifikánsan csökkent az anti-TPO (a thyroid peroxidáz pajzsmirigyhormont előállító enzimmel szemben kialakult autoimmun folyamat jele) szintje a szelén hatására már az első három hónap után is. A tovább is folyó vizsgálatokban 6, 9 és 12 hónap után is további csökkenést tapasztaltak. Minél magasabb volt az anti-TPO szintje (azaz, minél aktívabb volt a Hashimoto betegség), annál látványosabb volt az anti-TPO szintjének csökkenése. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a dohányzóknál gyakran elmaradt a szelénre adott várt javulás. A vizsgálatokban a thyroglobulin elleni antitest szintje általában nem csökkent, bár az egyik vizsgálat ebben az antitestben is szignifikáns csökkenésről számolt be.

A metaanalízisbe 4 vizsgálatot lehetett bevonni, ezek mind kettős vak, placebokontrollos, prospektív (követéses) vizsgálatok voltak. A napi 200 mikrogramm szelén szignifikáns csökkenést eredményezett az anti-TPO szintjében. Duntas és mtsi. pl. 3 hónap után az anti-TPO szintjében átlagosan 46%, hat hónap után 55%-os csökkenést találtak szelénmetionin hatására (Duntas és mtsi., 2003). A szelénpótlásban részesülök háromszor valószínűbben számoltak be közérzet és hangulatjavulásról a harmadik hónap végére.
Más vizsgálatok is azt erősítették meg, hogy a szelénmetionin hatásosabb és biztonságosabb, mint a nátrium szelenit (Na2SeO3).

Lutz Schomburg némi óvatosságra intett azonban a szelénpótlással kapcsolatban, mert több vizsgálat is fokozott 2-es típusú cukorbetegség kockázatot talált a szelént rákmegelőzésként alkalmazó vizsgálatokban. Azonban Schomburg is elismerte, hogy a kockázat nem komoly, hiszen elsősorban a férfiakat érintette (a pajzsmirigy alulműködés elsősorban női betegség), és csak a 30-as BMI fölöttieknél volt szignifikáns a kockázat (Schomburg, 2011). Én is csak a korrektség kedvéért említettem meg, gyakorlatilag aggodalomra nincs ok, ha valaki a napi 200 mikrogramm pótlás nem lépi túl.

Szülés utáni Hashimoto és szelén

Szülés után a nők 3-8%-ban kialakul autoimmun pajzsmirigygyulladás, ami sokszor később elmúlik, de az esetek 40%-ban megmarad. Egy vizsgálatban 150 anti-TPO-ra pozitivitást mutató terhes anyát két csoportra osztottak. Egyik csoport placebót, a másik csoport 12 héten át 200 mikrogramm szelénmetionint kapott. A vizsgálat végére a szelénpótlásban részesültekben szignifikánsan alacsonyabb volt az anti-TPO szintje és a kezelt csoportban 28.6%-nál alakult ki szülés utáni pajzsmirigy alulműködés, míg a placebocsoportban 48.6%-ban (Negro és mtsi., 2007).

Szelén túladagolás

A szelénhiány is, de a túladagolás is lehet probléma. Ez leginkább akkor fordulhat elő, ha pl. a szelénpótlás mellett olyan étrenden élünk, ami sok szelént tartalmaz. A paradió nagyon sok szelént tartalmaz, ebből 2-3 szemnél többet nem jó enni, s aznap a szelénpótlást is kihagyhatjuk. Szelén túladagolásról persze csak akkor beszélhetünk, ha rendszeresen meghaladjuk a napi szükségletet. A túladagoláskor a következő tünetekre figyelhetünk fel: Fokhagyma szagú lehelet, fémes íz a szájban, fehér vízszintes csík a körmön, töredező körmök és haj, hajhullás, kivörösödő arc, fáradékonyság, ingerlékenység, hányinger, hányás. A szelén interakcióba léphet a véralvadás gátlókkal (fokozza a vérzékenységet). Ugyanezért a nem szteroid gyulladásgátlókkal való rendszeres együttszedés ugyancsak vérzékenységet okozhat.

A szelén pótlás természetesen egy lehetséges védőhatás a sok közül. Az interneten sok zavaros teória kering mindennel kapcsolatban, így a Hashimoto pajzsmirigy betegséggel kapcsolatban is. Egy biztos. Szelént csak szelénnel lehet pótolni.

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

  • Aleksić Z, Aleksić A, Mitov V, Jović M, Zdravković D. Amiodaron treatment and thyroid autoimmunity markers. Hell J Nucl Med. 2008 May-Aug;11(2):105-9.
  • Caraccio N, Dardano A, Manfredonia F, Manca L, Pasquali L, Iudice A, Murri L, Ferrannini E, Monzani F.: Long-term follow-up of 106 multiple sclerosis patients undergoing interferon- ß 1a or 1b therapy: predictive factors of thyroid disease development and duration. J Clin Endocrinol Metab 90:4133-4137, 2005.
  • Duntas LH, Mantzou E, Koutras DA. Effects of a six month treatment with selenomethionine in patients with autoimmune thyroiditis. Eur J Endocrinol 2003; 148: 389-393.
  • Mazokopakis EE, Chatzipavlidou V. Hashimoto's thyroiditis and the role of selenium. Current concepts. Hell J Nucl Med. 2007 Jan-Apr;10(1):6-8.
  • Negro R, Greco G, Mangieri T, Pezzarossa A, Dazzi D, Hassan H. The influence of selenium supplementation on postpartum thyroid status in pregnant women with thyroid peroxidase autoantibodies. J Clin Endocrinol Metab. 2007 Apr;92(4):1263-8.
  • Schomburg L. Treating Hashimoto's thyroiditis with selenium: no risks, just benefits? Thyroid. 2011 May;21(5):563-4; author reply 564-5.
  • Shapira Y, Agmon-Levin N, Shoenfeld Y. Defining and analyzing geoepidemiology and human autoimmunity. J Autoimmun. 2010 May;34(3):J168-77.
  • Toulis KA, Anastasilakis AD, Tzellos TG, Goulis DG, Kouvelas D. Selenium supplementation in the treatment of Hashimoto's thyroiditis: a systematic review and a meta-analysis. Thyroid. 2010 Oct;20(10):1163-73.