Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Pedro Bastos
A nyugati típusú étrend és az emberi génkészlet I.

Forrás: The Paleo Diet Update, Volume 6, Issue 25-26-27. 2010 aug
A Tények-tévhitek számára fordította: Homok Szilvia

Loren Cordain munkatársa rövid összefoglalóját közlöm, amelyben érveket sorakoztat fel amellett, hogy a nyugati ember civilizációs betegségei abból fakadnak, hogy génjei továbbra is a paleolit kor emberéével azonos, táplálkozása mégis merőben eltér a paleolit kor táplálkozásától.

 

 

Google hirdetés

Minden élőlény (beleértve az embert) testmozgását, alvását, napfényen töltött idejét és táplálkozási igényeit meghatározzák a gének, és ennek köszönhetően egyre inkább elismerik, hogy a neolitikus forradalom - és különösen az ipari forradalom - után a táplálkozásban és az életmódban végbemenő komoly változások az evolúciós időmérce szerint túl frissek ahhoz, hogy az emberi génkészlet teljesen képes lett volna alkalmazkodni azokhoz1-32.

Valójában a mezőgazdasági forrdalom33-50 óta létező genetikai változások ellenére az emberi genom nagyrészt a paleolit korban3, 4, 9, 12, 13, 19, 20, 24, 25, 30-32, Afrikában51-70 kiválasztódott génekből áll. Annak ellenére, hogy az anatómiailag modern ember kereszteződött más Homo fajokkal (mint például a neandervölgyi emberrel), amint elhagyta Afrikát (kb. 100 000 évvel ezelőtt), úgy tűnik, elenyésző mértékben járult hozzá genetikai állományunkhoz. Például az eurázsiai ember genomjának csupán 1-4%-a származik a neandervölgyi embertől71.

Antropológiai és genetikai kutatások afelé muttanak, hogy minden Európában, Ázsiában, Óceániában és Amerikában élő embernek közös afrikai Homo sapiens őse51-65 van, melyet csak alátámaszt a tény, hogy Afrikától távolodva egyre kisebb a genetikai változatosság58, 63, 66-70.

Ráadásul legtöbb, a mezőgazdasági forradalom után létrejött genetikai alteráció nem az alvásban, testmozgásban és (egy-két kivételtől eltekintve40) a táplálkozásban végbement változásoknak köszönhetően történt, hanem az őseinknél megjelenő kórokozók, halálos betegségek és a kíméletlen környezeti tényezők33 hatására. E genetikai mutációk célja nem az volt, hogy hosszabb életet eredményezzenek, és ellenállóbbá tegyék az embert a krónikus degeneratív betegségekkel szemben71, hanem hogy növeljék a túlélés eséylét, és - még ha ez terhet is jelentett a reproduktív kor után - sikeresebb legyen a reprodukció4, 30, 72,73.

Ehhez még az is hozzátartozik, hogy az egygénes mutáció - habár egy-egy beteg kezelésénél az orvosok számára hasznos - tökéletlen modellként szolgál a krónikus degeneratív betegségek esetében, melyeknél a klinikai tünetek általában a reproduktív kor után jelennek meg, és több száz génre vannak hatással72.

Végül pedig, 10 000 év csupán 333 emberi nemzedéket jelent74, ami a Homo génusz75, 76 történetének csak 0.4%-át jelenti (lásd 1. táblázat). És amint azt Williams74 mondja:
"A természetes szelekció sosem tervezi újra a mechanizmust. Mindössze egy kis mennyiségi eltolódást idéz elő a paraméterekben.

Történelmi mérföldkő

Nemzedék

% -ban

Homo habilis

76,667

100.0

Homo erectus

60,000

78.2

Modern Homo sapiens (Skul)

6,666

8.7

Neolitikus forradalom

333

0.4

Ipari forradalom

7

0.009

Élelmiszeripar (junk food, ócskaja ) és az ülő életmód elterjedése

4

0.005

A primitív társadalmak egészségmutatói

Az elképzelést, miszerint a Homo sapiens még mindig a paleolit kor környezetéhez alkalmazkodottan él, alátámasztja az a tény, hogy a vadászó-gyűjtögető és a modernkori szokások által minimális mértékben befolyásolt társadalmak egészségmutatói lényegesen jobb eredményt mutatnak iparosodott országokban élő társaikénál, mind testösszetétel, mind pedig fizikai állóképesség tekintetében, amint az az alábbiakban látható:

1. Alacsonyabb teljes vérkoleszterinszint a primitív társadalmaknál ellentétben az amerikai átlaggal (lásd 2. táblázat)77-79.
(Biztonságosnak a 200 mg/dl alacsonyabb összkoleszterin értéket tekintik. Mindazonáltal a koleszterin valójában nem kockázati faktor, hanem a magas szénhidrátfogyasztás egyik mutatója. Az alábbi táblázat nem azért érdekes, amiért a szerző idézi, hanem annak bizonyítására, hogy természeti népeknek annak ellenére igen alacsony, hogy több húst és zsírt fogyasztanak, mint a nyugati ember. Loren Cordain és munkatársai sajnálatos mód még mindig a koleszterinmítosz bűvöletében élnek - Szendi G. megj.)

2. tábl.*

Nép

É letfenntartási mód

Ország

Nem

Teljes
vérkoleszterinszint
(mg/dl)

Ausztrál bennszülött

Vadászó-gyűjtögető

Ausztrália

Férfiak
Nők

146
132

Kalahári szanok

Vadászó-gyűjtögető

Afrika

Átlag

130

Hadza

Vadászó-gyűjtögető

Tanzánia

Férfiak
Nők

114
105

Pigmeus

Vadászó-gyűjtögető

Kongó

Férfiak
Nők

101
111

!Kung

Vadászó-gyűjtögető

Botswana

Átlag

120

Inuit

Vadászó-gyűjtögető

K anada

Átlag

141

Yanomamo

Vadászó-gyűjtögető

Amazonas-medence,
Brazília és Venezuela

Férfiak
Nők

123
142

Palau

Kertművelő társadalmak

Palau, Mikronézia

Férfiak
Nők

160
170

Csimbu

Kertművelő társadalmak

Új-Guinea

Átlag

130

Wabag

Kertművelő társadalmak

Új-Guinea

Átlag

144

Bomai

Kertművelő társadalmak

Új-Guinea

Átlag

135

Yongamuggi

Kertművelő társadalmak

Új-Guinea

Átlag

140

Kitava

Kertművelő társadalmak

Új-Guinea

Férfiak

181

Kwalo

Kertművelő társadalmak

Salamon-szigetek

Átlag

120

Aita

Kertművelő társadalmak

Salamon-szigetek

Átlag

139

Xavante indián

Kertművelő társadalmak

Brazília

Átlag

114

Paraná vagy kren-akrore indián

K ertművelő társadalmak

Brazília

Átlag

100

Amerikai

Modern/Ipari

Egyesült Államok

Átlag

210


* Forrás: Eaton et al77, Lindeberg et al78, és O' Keefe et al79.

2. Alacsony vérnyomás vadászó-gyűjtögető társadalmaknál 19, 32, 77, 80. Az átlagos szisztolés vérnyomás (SBP) és diasztolés vérnyomás (DBP) 100-110 mmHg illetve 70-75 mmHg32, 80, míg a mai optimális átlagértéket a következő módon határozzák meg81:

Szisztolés vérnyomás (SBP)

(mmHg)

Diasztolés vérnyomás DBP

(mmHg)

Minősítés

< 120

< 80

Optimális

120-139

80-89

Magas-vérnyomás betegséget megelőző állapot

140-159

90-99

Kezdődő magas-vérnyomás betegség

≤ 160

≤ 100

Súlyos magas-vérnyomás betegség


Forrás: JNC 781.

3. A vérnyomás és kor közti összefüggés hiánya a yanomamo indiánoknál80 (lásd 4. táblázat) összehasonlítva Észak-Amerika népességével81.

Kor

Férfiak

Nők

0-9

93/59

96/62

10-19

108/67

105/65

20-29

108/69

100/63

30-39

106/69

100/63

40-49

107/67

98/62

50+

100/64

106/64


*Forrás: Oliver et al80.

4. Magasabb inzulin érzékenység a primitív életmódot élő népeknél82-93.

5. Alacsonyabb éhgyomri plazma inzulinszint (FPI) Kitava kertművelő társadalmainál (Pápua Új-Guinea) összehasonlítva Svédország népességével86, amint az alábbiakban látható:

6. Alacsonyabb éhgyomri leptinszint Kitava kertművelő társadalmainál (Pápua Új-Guinea) és Paraguay indiánjainál, összehasonlítva egsézséges svédekkel94 és észak-amerikai futókkal95.

7. Alacsonyabb testtömeg-index primitív társadalmaknál96 összehasonlítva a nyugati civilizációkkal97, 98.

8. Kisebb derékbőség (cm)/testmagasság (m) Kitava kertművelő társadalmainál (Pápua Új-Guinea) összehasonlítva Svédország népességével94.

9. Alacsonyabb tricepsz bőrredő vastagság [mm] vadászó-gyűjtögetőknél összehasonlítva az egsészéges amerikai népességgel77, ahogyan az az alábbi táblázatban látható:

10. Magasabb oxigénfogyasztás (Vo2 max) primitív társadalmaknál összehasonlítva az amerikai átlaggal77, ahogyan az az alábbi táblázatban látható:

11. Élesebb látás vadászó-gyűjtögetőknél és kertművelő társadalmaknál összehasonlításba az iparosodott társadalmakkal99.

12. Egészségesebb csontozat a vadászó-gyűjtögetők fosszíliáiban összehasonlítva a primitív földművelő társadalmakéval és a nyugati civilizációkkal 100-113.

13. Kevesebb csonttörés (Pápua Új-Guinea) primitív társadalmainál, összehasonlítva nyugati civilizációkkal32, 114.

14. A krónikus degeneratív betegségek rendkívül ritka előfordulása (mint például a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség41, 72, 77, 84-86, 115, a szív- és érrendszeri betegségek41, 76, 72, 77, 78, 115-127, a rák77, 128-133, az akné134, sőt még a miópia (rövidlátás) is99 primitív társadalmaknál összehasonlítva a nyugati civilizációkkal41,76, 72, 77, 115, 123, 124, 128, 129, 135, illetve az ókori egyiptomiakkal77, 129 és a középkori európaiakkal129.

A vadászó-gyűjtögetők és más primitív népek lényegesen jobb egészségmutatóit bizonyítják a felfedezőkról, kalandorokról, és a spanyol hódítókról fennmaradt történeti adatok136 is.

A cikk második része >>>

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre