Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Dr. Mercola
Végre bebizonyították, hogy mi magunk okozzuk a rákot

Fordította: Homok Szilvia

Forrás: Dr.Mercola.com

A rák civilizációs betegség. A természeti népek körében gyakorlatilag ismeretlen. Dr. Mercola rövid áttekintésében a paleolit életmód összetevőit nevezi meg a rákmentes élet feltételeinek. Rák nélkül élni nem ördöngösség. A rák elkerülhető végzet.

 

Google hirdetés

 

Az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) szerint a rák a 45 és 74 év közötti amerikaiak körében több ember halálát okozza, mint a keringési betegségek, és nagyon valószínű, hogy ha a cikk olvasója önmaga nem is szenved ebben a betegségben, valamelyik ismerőse rák következtében hunyt el. A különféle rákos megbetegedések statisztikái egyre rosszabbak, és a környezeti és/vagy életmódbeli tényezők egyre nagyobb arányban mondhatóak mindezért tettesnek. Ilyenek például:
A növényvédőszerek és más vegyszerek

  • A gyógyszerkészítmények
  • A többszörös gyártási folyamaton átesett, illetve mesterségesen előállított élelmiszerek (valamint a csomagolóanyagokban lévő vegyszerek)
  • A vezeték nélküli technológiák, az elektroszmog és az orvosi diagnosztikai műszerek okozta sugárzás
  • A kóros elhízás, a stressz és az nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás
  • A túl kevés napozás illetve a napozószerek használata

Ez a jegyzék persze nem tartalmazza az összes tényezőt, ugyanakkor amint azt az emberi őseinek maradványain végzett kutatások mutatják, a rák nem "természetes" betegség, és nem elsősorban a genetika okozza azt.

Mit árulnak el a múmiák és az őskori leletek a rákról

A rák általános értelemben annak az eredménye, hogy az ember egy határozott kanyarral letért a kijelölt ösvényről - kerüli az egészségét megőrizni hivatott étrendet és tevékenységeket, miközben felkarol egy számára teljesen természetellenes életstílust, melynek következményeként kívül-belül elárasztja magát vegyszerrel.
A Daily Mail című lap következőképpen tudósít:

"A múmiák, az őskori leletek és a korabeli irodalom vizsgálata során kiderült, hogy habár mára sokat foglalkozunk a nem megfelelő környezeti tényezőkkel és étrenddel, nem sokkal ezelőttig a daganat ritkaságnak számított… Annak ellenére, hogy több száz egyiptomi múmia szöveteinek egy-egy darabkáját helyezték rehidratált állapotban mikroszkóp alá, csupán egyetlen esetben erősítették meg a rák előfordulásának lehetőségét.
És ha valaki azzal érvelne, hogy az ókori egyiptomiak nem is éltek elég hosszú ideig ahhoz, hogy rákbetegség fejlődjön ki szervezetükben, a kutatók ezt azzal cáfolják, hogy más időskori megbetegedések, mint amilyen az érelmeszesedés és a csontritkulás, már abban az időben is előfordultak.
A rák őskori leletekben kimutatható bizonyítékai is csak szórványosak, mivelhogy a szakirodalom csupán pár tucatnyi, és jobbára kétes hírű állati leletről szól… Még a több ezer neandervölgyi ember csontját vizsgáló tanulmány szerint is csak egy esetben áll fenn a rák lehetősége."

Rosalie David professzornő pedig, aki egy nemrégiben publikált írás társszerzőnője, a következőt állítja:

"Természetes környezetünkben semmi nem okozhat rákot. Ebből az következik, hogy egy saját magunk által előidézett kórról van szó, mely a környezetszennyezésnek, valamint az étrendünkben és az életvitelünkben bekövetkezett változásoknak tudható be."

Az azonban megnyugtató, hogy az orvostudomány végre kezdi utolérni a józan észt, és egyre több olyan tanulmány olvasható, amely a táplálék és az életmód jelentőségét hangsúlyozza mind a rák megelőzése, mind pedig annak kezelése szempontjából.
Jómagam pedig azt nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos megfogadni a jó tanácsot, és annak megfelelően élni. Ne várjunk a "végleges és tudományos" bizonyítékra. Semmi értelme várni, hiszen az ilyen változtatásokat már most beépíthetjük életünkbe, és azonnal érezni fogjuk azok előnyeit, amivel rengeteg felesleges szomorúságtól kímélhetjük meg önmagunkat és a családunkat egyaránt…
Az orvostudomány általános értelemben ellenáll a változásoknak, így a közeljövőben aligha tapasztalhatunk majd lényegesebb újítást a rák hagyományos kezelése terén. Az alábbi javaslatok zömének széleskörű alkalmazása legjobb esetben is több évtizedbe telik majd.
Emlékezzünk a német filozófus, Arthur Schopenhauer szavaira, aki kétszáz évvel ezelőtt azt állította, hogy minden igazságnak három szakaszon kell átszűrődnie:

  • Először kigúnyolják
  • Utána hevesen tiltakoznak ellene
  • Végül széles körben természetesnek tekintik

Valóban a gyógyszerek jelentik a választ?

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) által 2008-ban megnevezett tizenkét "legnagyobb előrelépésből a rákkezelés terén"-ből tíz ilyen előrelépés orvossághoz köthető.
Nem táplálkozáshoz, nem életmódbeli változáshoz, csupán gyógyszerekhez.
Azt állítják, a gyógyszeralapú előrelépések "sokat javítottak" a rákkezelés és -megelőzés terén, de vajon mire alapozzák ezen feltevésüket? Bizonyára nem statisztikai adatokra.
2008-ban világszerte mintegy 12,4 millió embernél diagnosztizálták a rák valamely fajtáját, és 7,6 millió ember halálát okozta a szóban forgó kór. (Magyarországon az emberek 30%-a rákban hal meg. Sz.G megj.)
A huszadik század utolsó 30 évében megduplázódott a rákmegbetegedések száma a világon, és ugyanilyen duplázódás várható 2000 és 2020 között, illetve triplázódás 2030-ra. A rákhalálozás 2030-ra becsült statisztikai adatai valamivel több, mint 13 millió és 17 millió között mozognak.
Márpedig ilyen statisztikák mellett ki beszélhet a rákkezelésben megfigyelhető "előrelépésekről", különösen, amikor teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a rákkezelési módok irányzataiban végbemenő forradalmi változásokat?
Az alábbiakban három fő rákkezelési stratégiával foglalkozom majd, melyek a kutatók becslései szerint bármely jelenleg hozzáférhető gyógyszernél vagy kezelési módnál LÉNYEGESEN nagyobb hatással lehetnek a rákstatisztikákra.
Sokkal inkább javaslom az alábbi stratégiák alkalmazását, mint a gyógyszerkartellbe vetett bizalmat, akik egyre "jobb orvosságokkal" rukkolnak elő.

Jobban is lehet

Határozott meggyőződésem, hogy nem kell rákban meghalnunk, ha egészséges életmódot követünk. Abban is erősen hiszek, hogy jómagam nem rák vagy keringési betegség következtében távozom majd az élők sorából. Ha követjük az alábbi stratégiákat, és kellő időben nekiállunk, szervezetünk képes lesz gátat szabni a rosszindulatú sejtek kialakulásának.
Rengeteg előrehaladott állapotban lévő embernél tapasztalunk drámai fordulatot az alábbi módszerek alkalmazása következtében, ugyanakkor nem is vesszük észre a több milliónyi mindennapi csodát a rákmegelőzés terén, mivel a szervezet egészséges immunreakciója következtében rejtettek maradnak számunkra.
Ne feledjük, hogy hatványozottan egyszerűbb a rákos megbetegedések megelőzése azok kezelésénél. Milyen stratégiákkal védhetjük hát magunkat a rák kifejlődése ellen?

Első rákellenes lépés: Egész évben biztosítsuk a megfelelő D-vitamin bevitelt!

A becslések szerint, ha világszerte megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz jutnának az emberek, 30 százalékkal csökkenne a rákhalálozások száma - ami világszerte kétmillió, az Egyesült Államokban 200 000 embert tesz ki - mindez évente értendő.
Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy TÖBB MINT FELÉRE csökkenthetjük a rák kialakulásának kockázatát, ha napozással megfelelő mennyiségű D-vitamint biztosítunk szervezetünknek! Nem ismerek más olyan módszert, amely ilyen fokú védelmet adna. Sőt, ha már kialakult rákos megbetegedésről van szó, jelentősen növelhetjük túlélési esélyeinket, ha 80-90 ng/ml körül tartjuk szervezetünk D-vitamin szintjét.(Ennek a szintnek az eléréséhez télen naponta 5-10 ezer NE D vitamint kell fogyasztanunk. Sz.G. megj. Lásd. D vitamin adagolás cikket)
A D-vitamin többféle módon is véd a rák ellen, mégpedig a következő módon:

  • Serkenti a mutálódott sejtek önpusztítását (melyek szaporodása rákhoz vezethetne)
  • Serkenti a mutálódott sejtek önpusztítását (melyek szaporodása rákhoz vezethetne) Csökkenti a rákos sejtek terjedését és szaporodását
  • Serkenti a mutálódott sejtek önpusztítását (melyek szaporodása rákhoz vezethetne) Elősegíti a sejtek differenciálódását (a rákos sejtek gyakran nem differenciáltak)
  • Serkenti a mutálódott sejtek önpusztítását (melyek szaporodása rákhoz vezethetne) Csökkenti az új véredények meglevőkből való leágazását, mely a szunnyadó állapotban lévő daganatok rákossá alakulásának lényeges lépése

A D-vitamin, mely napozás következtében termelődik a bőrben, a bőrrák kialakulásának megelőzésében is kulcsszerepet játszik. Lényeges tudnivaló, hogy a napozás okozta rák kockázata csakis túlzott napozás következtében áll fenn, hiszen azzal károsodik a bőr.
Valójában számtalan embernél világszerte éppen azért magasabb a rák kockázata - beleértve a bőrrák kockázatát is - mert a kellő napozás hiányában alacsony vagy nem megfelelő szintű a szervezetükben a D-vitamin mennyisége…
Az Egyesült Államokban például az átlagos állampolgár D-vitaminszintje tél végére 15-18 ng/ml környékén mozog, ami rendkívül súlyos és rengetegféle egészségügyi problémát okozó hiányállapot, melyek skálája az akut megfázástól vagy influenzától egészen a hosszú távon jelentkező rák kockázatáig is terjedhet.
Ráadásul a túl alacsony D-vitaminszint 150 százalékkal növeli annak esélyét, hogy BÁRMELY betegség következtében meghaljunk.
Ha mindezt továbbra is hihetetlennek találja valaki, annak azt javaslom, hogy a téves információk tisztázása céljából nézze végig az egyórás előadásomat a D-vitaminról.

Második rákellenes lépés: Állítsuk be az inzulinszintünket!

Az ideális inzulinszint megtalálása is hatékony módja annak, hogyan csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát.
Otto Warburg 1934-ben kapott Nobel-díját egy, a ráksejt fiziológia terén tett megfigyelésének köszönhette, melyben bebizonyította, hogy a rákos sejteknek a szaporodáshoz más sejteknél több cukorra van szükségük. Sajnálatos módon ma szinte semelyik onkológus nem értékeli és alkalmazza ezt a tudást.
A hasnyálmirigy szénhidrátfogyasztás után a béta-sejtek által termelt inzulint bocsát a vérkeringésbe, és ezzel magyarázható, hogy számos tanulmány a finomított szénhidrátokkal hozza összefüggésbe a rákot. Ha hosszú időn át túl sok gabonafélét és cukrot fogyasztunk, és szervezetünk folyamatosan nagy mennyiségű inzulint szabadít fel, egy bizonyos idő után érzéketlenné válik vele szemben. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak a hatásnak az eléréséhez még több inzulinra lesz szüksége, és ördögi kör veszi kezdetét.
A modernkori finomított szénhidrátdús táplálkozás (gabonafélék, burgonya, rizs, cukor, gyümölcsüdítők) és a kevés testmozgás következtében manapság sok embernek magas az inzulinszintje, ami komolyan károsíthatja a szervezetet.
A cukorbetegség is ilyen károsodásnak számít, azonban korántsem az egyetlen probléma a sok közül. Ahogyan Ron Rosedale egyik legnépszerűbb cikkemben fogalmazott:

"Nem számít, milyen betegségről van szó, legyen az sima megfázás vagy szív-érrendszeri betegség, csontritkulás vagy rák, annak oka mindig a molekulák és a sejtek szintjén található, és egészen bizonyos, hogy az inzulin is közrejátszik a folyamatban, ha nem is feltétlenül teljesen irányítja azt."

A nagyszerű hír azonban, hogy az inzulinszint szabályozása viszonylag egyszerű.
Először is a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük a többszörös gyártási folyamatokon átesett ételek, a gabonafélék és a cukor (különösen a fruktóz!) bevitelét, hogy eleve meg se emelkedjen az inzulinszintünk.
És rendszeresen végezzünk testmozgást, mivel azzal is csökkenthető az inzulinszint.

Harmadik rákellenes lépés: Biztonságosabb, hatásosabb rákszűrési módszert válasszunk!

Amint azt már korábban is említettem, egyre több publikáció jelenik meg az olyan rákszűrési módszerekkel járó káros sugárzásról, mint amilyen például a mammográfia. Ennek ellenére legtöbb orvos minden évben újabb mammográfiai vizsgálatot javasol nőbetegei számára a mellrák szűrése céljából.
Ez persze nem meglepő, ha tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy a mammográfiai szűrés egyik fő pártolója, az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society), közeli pénzügyi kapcsolatban áll a mammográfiai készülékeket gyártó vállalattal.
Így anyagi érdekeknek köszönhető a mammográfia iránti elfogultság, pedig a rákszűrés e módja valójában a mellrák kialakulásának egyik okozója.
A World Wire egy nemrégiben kiadott sajtóközleményében ez olvasható:

"A rutinszerűen alkalmazott mammográfiai vizsgálatok a sugárzás fel nem ismert forrását jelentik, figyelmeztet Dr. Epstein és Dr. Bertell. Ha a mai nő eleget tesz a változókor előtt előírt szűrés követelményeinek, szervezete tíz év leforgása alatt összesen 5 rad/0,05 gray mennyiségnek van kitéve.<

Ez szinte annyi radioaktív sugárzásnak felel meg, mintha egy japán nő a Hirosimára vagy Nagaszakira ejtett atombomba epicentrumától másfél kilométerre állna."
A mammográfiai vizsgálatok kockázata így messze túltesz annak előnyein, így azt javaslom, vegyük fontolóra a lehetőségeket, és keressünk biztonságosabb, hatásosabb diagnosztikai módszereket.
Jómagam leginkább a termográfiai mellvizsgálatnak nevezett módszert javaslom, amely a test infravörös hőjét méri, és anatómiai képekre fordítja le az így kapott információt.
A termográfia sem mechanikai nyomást, sem pedig ionizáló sugárzást nem alkalmaz, és akár 10 évvel hamarabb felismeri a rákra mutató jeleket a mammográfiás vagy a kézi vizsgálatnál - már akár a daganat kifejlődése előtt!
Ez azáltal lehetséges, hogy a kialakulás korai szakaszát is képes képekként értelmezni - tehát a ráksejtek közvetlen vérellátásának létrejöttét, ami a nagyobb méretű daganattá alakulást megelőzően lényeges lépésnek számít.
A termográfiás vizsgálat több férfi életét is megmenthetné, ugyanis a mammográfia igen ritkán alkalmazott diagnosztikai módszer férfiak esetében, így legtöbb férfinál csak a legutolsó stádiumban diagnosztizálják a mellrákot.

Háborút nyerni a rák ellen könnyebb, mint gondolnánk

Rengeteg dolog van, melyet már most megtehetünk annak érdekében, hogy jelentős mértékben csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát. Még a konzervatív Amerikai Rák Társaság is azt állítja, hogy a rákos megbetegedések egyharmada összefüggésbe hozható a nem megfelelő étrenddel, kevés testmozgással, és túlsúllyal. Így hát az életmódbeli változtatások az egyik legsikeresebb módját jelentik a rák elleni védekezésnek.
A "rák ellenszere" tehát nem lehetetlen elképzelés - hiszen csupán józan észről van szó.

Kommentár:
A rák civilizációs betegség, amit a civilizáció okoz. A civilizáció életformát és természetellenes környezetet jelent. Miközben sok ember lemondóan legyint, hogy a környezeti károkkal, a vegyi szennyezésekkel szemben úgyis tehetetlen, aközben mások megértették a paleolit táplálkozás üzenetét: tedd meg azt, amit megtehetsz. Ha a szervezetünk génjeinkbe írt szükségletei szerint igyekszünk táplálkozni, akkor elkerülhetjük a rák egyik legfőbb okát a magas vércukor és inzulinszintet. A paleolit táplálkozás egyik hatása, hogy éhezés nélkül lefogyunk. Mivel az elhízás, a hasi és viszcerális zsír az egyik oka az inzulinrezisztenciának, ezért a fogyással jelentősen csökken az inzulinrezisztencia és a szervezetszintű gyulladás. A paleolit táplálkozás másik lényeges sajátsága, hogy a lassan felszívódó szénhidrátok miatt alacsonyabb lesz a vércukor és inzulinszintünk, ami szintén az inzulinrezisztencia megszűntéhez vezet. A tej és tejtermékek fogyasztásának elhagyása további előnyökkel jár, mert a tej inzulintartalma, és magas Inzulinszerű Növekedési Faktor (IGF) tartalma szintén kifejezetten a rákos daganatok fejlődését szolgálja. Ha sok omega-3-at és D vitamint szedünk, imitálva azt, ahogy őseink éltek, megint csak óriási lépést tettünk a rákmentes élet felé. Mind az omega-3, mind a D vitamin gátolja a rákos sejtek kialakulását, burjánzását. Ha mindemellett még rendszeresen mozgunk is, jelentősen csökkenthetjük szervezetünkben a gyulladást és az inzulinrezisztenciát. Az inzulinrezisztencia egyik oka ugyanis az izom-zsír arány. Ha ez a zsír irányába tolódik el, az inzulint a zsírszövet köti meg, és a vércukrot zsírrá alakítja.
Mindezekről a kérdésekről, beleértve a mammográfia veszélyeit is, bővebben olvashat Paleolit táplálkozás könyvemben.

Szendi Gábor

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre