Feliratkozás hírlevélre
Print Friendly and PDF

Falloon, W:
Veszélyesen magas a ma normálisnak tekintett vércukorszint határérték

Forrás:Life Extension Magazine 2011 január

Fordította, kommentár: Mezei Elmira

Végzetes félreértés azt hinni, hogy az enyhén emelkedett vércukorszint nem okoz komoly rombolást a szervezetben. Ennek a félreértésnek az egyik okozói azok az orvosok, akik rég elavult vércukor értékeket tartanak normálisnak. Ezek az orvosok nem ismerik fel, hogy a legkevesebb extra vércukor is olyan halálos rendellenességeket válthat ki, amelyek a korral járó nyugati civilizációs betegségek mögöttes faktorai. Tehát a mai ember cukorbetegség-szerű komplikációkba hal bele, anélkül, hogy tudná: túl magas a vércukorszintje!

 

 

Google hirdetés

Mi már régóta állítjuk, hogy az idősebb emberek többségének a normálishoz képest emelkedett a vércukorszintje. A mainstream orvoslás végül megerősítette ezt az állításunkat, hiszen folyamatosan csökkentik a hivatalosan elfogadott éhomi vércukorszint felső értékét.

Ahogy gyűlnek az újabb és újabb bizonyítékok, egyre világosabb, hogy az idősödő embereknek radikális eszközökhöz kell folyamodniuk éhomi és étkezés utáni vércukorszintjük biztonságos tartományban tartásához.

A glükóz olyan, mint a benzin

Testünk elsőszámú energiaforrása a glükóz (szőlőcukor). Az összes sejtünk használja, és ha nincs elegendő, a szervezetünk leblokkol, mint egy autó, amiből kifogyott a benzin. Ha a glükóz megfelelően felhasználódik, sejtjeink hatékonyan termelnek energiát. Ahogy a sejtek inzulinérzékenysége csökken, a véráramban többlet glükóz halmozódik fel. Csakúgy, mint a túlcsorduló benzin, a többlet glükóz ugyancsak gyúlékony közeget hoz létre, amiből folyamatosan oxidatív és gyulladásos tüzek pattannak ki.

Az energiatermeléshez fel nem használt glükóz trigliceriddé alakul, ami vagy nem kívánt testzsírként vagy az érfalakra lerakódott plakkokként tárolódik.

Amikor az autónkba benzint tankolunk, a tank megtelte után nem nyomunk bele több üzemanyagot. A legtöbb ember mégis vég nélkül tölti a szervezetét glükózzal, és nem foglalkozik a halálos következményekkel. A többlet glükóz könyörtelenül reakcióba lép szervezetünk fehérjéivel, ezáltal káros glikációt okozva (a cukormolekulák a fehérjerostokhoz tapadnak, ami a fehérjék mutációjához vezet), valamint krónikus gyulladást és káros szabadgyökök létrejöttét segíti elő.

A II-es típusú cukorbetegség változó definíciója

Az orvosi szótárakban a cukorbetegséget úgy definiálják, mint egy állapotot, amiben a szervezet nem tudja szabályozni a vércukorszintet, és ennek eredményeképpen a vérben túl sok glükóz van. A vita a körül forog, hogy mennyi az a "túl magas" vércukorszint? Közel 40 éve határozottan állítottuk, hogy az éhomi vércukorszintnek 5,5 mmol/l alatt kell lennie. A hivatalos orvoslás 1979-től 1997-ig azt állította, hogy a cukorbetegség megállapításának egyik kritériuma a 7,7 mmol/l vagy ennél magasabb éhomi érték, két különböző alkalommal mérve.

1997-ben a hivatalos orvoslás módosította álláspontját, és a cukorbetegség diagnózisának felállításához a 7mmol/l éhomi értéket állapította meg. Ezen kívül az Amerikai Diabétesz Szövetség 6,1 mmol/l -ban határozta meg az emelkedett éhomi vércukorszint kritériumát, amit 2003-ban módosított arra, amit mi eredetileg is mondtunk, hogy az éhomi érték nem lehet 5,5 mmol/l felett.

Az a probléma, hogy a tudományos eredmények összességéből mi már tudjuk, hogy valójában az optimális éhomi érték 3,9 és 4,7 között mozog. A 4,7 fölötti éhomi érték fokozott rizikót képvisel a szívinfarktusra. Ezt egy 2000 férfin végzett vizsgálat mutatta ki, amelyben 22 éven át mérték az éhomi vércukor értékeket. A megdöbbentő eredmények azt mutatták, hogy azoknak a férfiaknak, akiknek 4,7 fölötti volt az éhomi értéke, 40%-al nagyobb esélye volt a szív és érrendszeri halálozásra. Az e vizsgálatot végző kutatók leírták, hogy "a normális tartomány felső szélén mért éhomi vércukorszint a szív és érrendszeri halálozás fontos önálló előrejelzője nem-cukorbeteg, egészségesnek tűnő, középkorú férfiaknál."

Tehát nem árt elővenni a legutóbbi laboreredményeinket és megnézni, hogy hogy állunk e tekintetben. Az éhomi vércukorszintnek 4,77 alatt kell lennie

Miért veszélyes a vércukor "fölösleg"?

A cukor többféle módon rongálja a sejteket és számos betegség okozója. Egy vizsgált embercsoportnál, akiknek egy kísérletben lecsökkentették a kalória bevitelét, az éhomi vércukor érték átlaga 4,1-re csökkent. Ugyanezt tapasztalták állatkísérletekben is, ahol a csökkent kalória bevitel jelentős vércukorszint csökkenést és élettartam hosszabbodást eredményezett.

Tudományosan bizonyított, hogy a csökkentett kalória bevitel csökkenti az öregedéssel járó betegségek rizikóját és lelassítja az öregedési folyamatot. Ennek egyik oka lehet a vércukor és inzulinszint csökkenése, ami a szervezet válasza a csökkent kalória bevitelre.

Egy 33 230 férfi részvételével végzett vizsgálatban kimutatták, hogy a magas vércukorszint önálló kapcsolatot mutatott a 38%-al megnövekedett emésztőszervi rákos halálozással. Más vizsgálatok eredményei szerint a cukorbetegeknek még ennél is nagyobb rizikója van a rákra.

A cukorbetegek olyan borzalmas érrendszeri rendellenességektől szenvednek, hogy néhány szakértő szerint a szívkoszorúér elzáródást és a cukorbetegséget azonos betegségként kéne osztályozni. Más szóval, ha valaki cukorbeteg, majdnem biztos, hogy szívkoszorúér meszesedése lesz.

A közelmúltban végeztek egy vizsgálatot 1800 ember tíz éven át való követésével, amely kimutatta, hogy a koszorúér betegségek előfordulása ugyanakkora volt a cukorbetegséget megelőző állapotban, mint a már kialakult cukorbetegeknél. A szerzők megjegyezték, hogy a normális vércukorszintű csoporttal összehasonlítva, az emelkedett éhomi vércukorszint jelentősen megnövelte a rizikót:

"A korai vércukorszint kontroll nélkülözhetetlen a szívkoszorúér betegségek megelőzése és kezelése szempontjából."

Ahogy az ember öregszik, egészsége romlásával párhuzamosan éhomi vércukorszintje általában nő. A sztenderd laborértékekben a még megengedett felső érték 5,5mmol/l, pedig a leghatékonyabb fiatalító terápia, a kalóriacsökkentés, az éhomi vércukorértéket 3,9-4,7-re csökkenti. A közelmúlt kutatásai kimutatták, hogy ha az éhomi értéket ebben az intervallumban tartjuk, és az evés utáni emelkedés ehhez az értékhez képest nem haladja meg a 2,2 mmol-t, ezzel kedvezően befolyásolhatjuk a hosszú élettartamért felelős géneket.

A magas vércukor szint veszélyei annyira nyilvánvalóak, hogy a Nemzetközi Diabétesz Szövetség figyelmeztette azokat a nem-cukorbeteg egyéneket, akiknek az evés utáni vércukorszintje 7,77 felett van (általában két órával evés után mért érték), hogy számos betegségre jelentősen megnövekedett rizikójuk van. Pl.:

  • a szem retinájának károsodása
  • artéria elzáródás
  • oxidációs stressz
  • megnövekedett gyulladásszint
  • az endothelium (az erek belső fala) működési zavara
  • csökkent szívkoszorúér véráramlás
  • megnövekedett rák rizikó

Mi ebből a tanulság? Az, hogy a vércukorszint szigorú kontrollálásával lecsökkenthetjük az öregedéssel járó betegségek rizikóját és talán magát az öregedési folyamatot is.

A legtöbb ember a cukorbetegséget megelőző stádiumában van?

Több ezer laborteszt eredmény kiértékelése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a 40 és 50 év közöttiek több mint 75%-a valamilyen, a cukorbetegséget megelőző állapottal összefüggő, emelkedett vércukorszint okozta rendellenességben szenved. Ezek a problémák lehetnek csendben lappangók, vesekárosodás, abnormális sejtburjánzás, vagy a legbelső érfal károsodása, vagy gyorsan kirobbanók, hirtelen szívhalál formájában. Fiatal és egészséges személyek általában optimális vércukorszinttel rendelkeznek, de a kor előrehaladtával ez lassan elkezd felfelé kúszni. Az adatok azt mutatják, hogy az enyhén emelkedett "normális" vércukorszint nem elhanyagolható betegségkockázatot hordoz. Azonban ezek nagy része megelőzhető a megfelelő óvintézkedések megtételével.

Mezei Elmira: Vértezzük fel szervezetünket a glükóz fölösleg ellen!

Az eredeti cikkben ajánlott táplálék kiegészítők (a fehérbabból és barna tengeri algából kivont szénhidrát lebontó enzimek, valamint speciális rostok) szedése helyett az ésszerűen folytatott paleolit táplálkozással nagyszerűen kontrollálhatjuk a vércukorszintünket. Több friss zöldség, gyümölcs, jó minőségű állati fehérje (hús, hal és tojás) fogyasztásával lényegesen csökkenthetjük a bevitt kalória mennyiségét, a cukrok, keményítők és egyéb gyorsan felszívódó szénhidrátok elhagyásával pedig felszabadíthatjuk szervezetünket a számára oly káros magas szénhidrátterhelés alól. Kisebb adagok és ritkább kalóriasűrűségű táplálékok fogyasztásával elérhetjük a számunkra ideális testsúlyt, és a biztonságos tartományban lévő vércukorszintet. Ez az étrend megelőzésként alkalmazható a leghatékonyabban, ám a már kialakult II-es típusú cukorbetegségben is komoly javulást hozhat.

Ajánlott olvasmány külön fejezettel az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségről!

 

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre