Haug és mtsi.:
D-vitamin és COVID-19:
vajon 'odafent' ezt nem tudják?

Fordítotás, kivonat: Szendi Gábor

Forrás:Forrás: Haug, EG; de Lalouvière, D; Isharc, L: Vitamin D and COVID-19: Is There a Lack of Risk/Reward Understanding Among Health Authorities? DOI: 10.13140/RG.2.2.13972.12164

Lassan már közhely, hogy az elég magas D-vitaminszint védelmet jelenthet a Covid-19 ellen és a már megbetegedetteknek enyhítheti a tüneteit. Miért nem ajánlják hivatalosan a D-vitamint?

 

A Google adatkezelési elvei

 

A Covid-19 (SARS-CoV-2 fertőzés) válság az egész világot érinti: sok ember meghalt már, még többen súlyosan megbetegedtek és számos területen a társadalom lezárása közvetlenül érinti az emberek mindennapi életét. Különféle orvostudományi kutatók határozottan állítják, hogy a D-vitamin szedése megelőző hatású lehet a Covid-19-cel szemben. Tekintve a Covid-19 ellentétes évszaki váltakozásait, vagy az északi és déli félteke országaiban tapasztalható fertőzési mintázatot, ezek további meggyőző megerősítését jelentik a hipotézisnek. Ezek az eredmények, összekapcsolva azzal a tudással, amely szerint a D-vitamin túlzásba nem vitt adagolása kockázatmentes, amiből az következik, hogy a D-vitaminpótlásnak a kockázat/nyereség aránya nagyon jó. Ennek ellenére, miközben az egészségügyi hatóságok számos országban nyilvánvalóan tisztában vannak a D-vitaminszedés preventív előnyeivel, úgy tűnik, az az álláspontjuk, hogy megvárják a végső bizonyítékot, mielőtt ez ügyben lépnének. Ez súlyos hiba, tekintetbe véve a rendelkezésre álló adatokat. Potenciálisan százezrek élete volna megóvható azzal, ha az egészségügyi hatóságok ajánlanák a D-vitaminszedést az embereknek addig is, amíg az ajánlást alátámasztó vizsgálatok befejeződnek.

Ha határozottabb álláspontra helyezkednének, a hatóságok biztosak lehetnének abban, hogy a különösen kockázatos csoportok, mint az idősotthonok lakói, vagy a mesterségesen életben tartottak is hozzájutnánk a D-vitaminhoz. E ponton már nem is arról kéne vitatkozni, kell-e D-vitaminpótlás, hanem arról, hogy mennyi a szükséges adag és azt hogyan juttassák el az emberekhez.

Még ha egy nagyon ígéretes oltást gyártani is kezdenének, hónapokba telhet, amíg elérhetővé válik a rászorulók számára. Ráadásul, nem szükséges valakinek oltásellenesnek lennie ahhoz, hogy felfogja, egy új vakcinának lehetnek kockázatai. Mi azt ajánljuk, hogy az egészségügyi hatóságok cselekedjenek azonnal és a kockázatok és nyereségek elemzése alapján ajánlják a D-vitamint.

1, A D-vitaminnak valószínűleg pozitív hatása van a Covid-19-cel szemben és normál adagban minimális a mellékhatás kockázata

2020 májusában Zemb és mtsi. [1] egy új kutatás kapcsán azt írták, hogy "Véletlenszerű besorolásos, placebokontrollos vizsgálatban a D-vitamin enyhítette az akut légzőszervi fertőzést (ARIs)." Arra következtettek, hogy "a napi D-vitaminpótlás normál dózisban biztonságos és olcsó", következésképpen "még egy csekély csökkenés is a Covid-19 betegségben könnyen alátámaszthatná az ilyen kezelést".

Meltzer és mtsi. [2] szerint 489 emberen elvégzett vizsgálatban a Covid-19-re adott pozitív teszteredmény a D-vitaminhiányos embereknek az elégséges D-vitaminszinttel rendelkezőkhöz képest 1.77-szer valószínűbb.

Kaufman és mtsi. [3] hasonló eredményről beszámolva arra következtettek, hogy: "a SARS-COV-2 molekuláris teszttel igazolt fennállása erősen és fordítottan aránylott a vizsgálati személy D-vitaminszintjével."

Maghbooli és mtsi. [4] vizsgálatukban kimutatták, hogy az elégséges D-vitaminszint csökkenti a Covid-19 betegeknél a rossz klinikai kimenet kockázatát.

Castillo mtsi. [5] elővizsgálatukban kimutatták, hogy igazoltan Covid-19-ben szenvedő, kórházba felvett betegeknél a nagy dózisban adott D-vitamin (annak egy változata, a calcifediol) szignifikánsan lecsökkentette az intenzívosztályos kezelés szükségességét.

E gondolatokkal egybevágóan, számos más kutató is jelezte, hogy a D-vitamin valószínűleg jótékony hatású a Covid-19-cel szemben (lásd. [6, 7, 8, 9].)

Az alacsony D-vitaminszint és a Covid-19 rossz kimenete szoros kapcsolatot mutat. A legfrissebb hosszú cikklista a Nature Scientific Reports-ban jelent meg 2020 november 19-én [10], s ebben a szerzők arra következtettek, hogy "A D-vitaminszint a Covid-19 betegekben nagyon alacsony. A D-vitaminhiányos Covid-19 betegekben a gyulladásos válasz nagyon nagy. Ez a D-vitaminhiányos Covid-19 betegeknél nagyfokú halálozásra fordítódik le. Ennek megfelelően a jelenlegi Covid-19 járványban a szerzők a Covid-19 szempontjából veszélyeztetett csoportok számára tömeges D-vitaminpótlást ajánlanak".

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Egy teljesebb összefoglaló tanulmány szeptemberben 17 vizsgálatot idézett, ezek közt 1 véletlen besorolásos placebokontrollos vizsgálat volt, s összességében 15 támogatta a D-vitamin adását Covid-19 ellen és mindössze kettő vizsgálat nem talált kapcsolatot a D-vitamin és a Covid-19 között.

Keresést végeztünk a Pubmedben (orvostudományi cikkadatbázis), s 73 idevágó vizsgálatot találtunk, s ebből 70 támogatta a D-vitamin szerepét a Covid-19 ellen.

Az angol Nemzeti Egészségintézet és Legjobb kezelés (NICE UK) a spanyol placebokontrollos vizsgálat [5] gyengéire mutatott rá. Ez a vizsgálat mutatta ki, hogy a nagy dózisú D-vitamin 96%-kal csökkentette le az intenzívosztályos kezelés szükségességét.

Azonban a józan gondolkodású olvasó észreveheti a nyilvánvaló összefüggést a D-vitamin és a Covid-19 közt, mégha egyénre lebontva nem is mutatták ki, hogyan is hat a D-vitamin a Covid-19 ellen. De a számok önmagukért beszélnek, és az adatok együttesen erős érv amellett, hogy a D-vitamin hatásos a Covid-19 ellen.

A D-vitamin ellen felhozott érvek gyengesége

Milyen érveket hoznak fel a D-vitaminnal szemben?

Az elsődleges érv az, hogy "a bizonyítékok" nem elég minőségiek az akut légzőrendszeri fertőzéssel (ARTI), influenzával vagy Covid-19-cel kapcsolatban.

2020 júniusában az angol Táplálkozási Tudományos Tanácsadó Testület (SACN) egy gyors összefoglalót közölt az ARTI és a D-vitamin kapcsolatáról [11], és arra következtetett, hogy "összességében, jelen pillanatban a bizonyítékok nem támogatják a D-vitamin ajánlását az ARTI megelőzésére" A jelentés nem talált fokozott kockázatot a D-vitaminnal kapcsolatban, és a vizsgált tanulmányok többsége a D-vitaminadás előnyét mutatta, bár nem mindegyik tanulmány következtetett így. Ez azt jelentette, hogy mivel placebokontrollos kettős vak próbát nem találtak, ebből következett a "nincs pozitív hatás"konklúzió. A D-vitaminhiány hátrányát nem vették fontolóra.

2020 júniusában az angol Nemzeti Egészségintézet és Legjobb kezelés (NICE UK) megjelentetett egy összefoglalót a D-vitamin és a covid-19 kapcsolatáról [12]. A legszerencsétlenebb aspektusa ennek a publikációnak abban a néhány bekezdésben van, amelyben ellentmondtak önmaguknak.

"Nincs bizonyíték, ami támogatja azt, hogy D-vitaminszedés specifikusan megelőzné vagy kezelné a Covid-19-et. Bizonyítékok voltak 5 lektorált lapban megjelent vizsgálatból…Ezek közül 4 vizsgálat kapcsolatot vagy együtt járást (korrelációt) talált az alacsonyabb D-vitaminszint és a később kialakult Covid-19 között."

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ha jóindulatúak akarunk lenni, akkor úgy gondolhatjuk, hogy a szerzők a nagy sietségben nem fogták fel, hogy a "nincs bizonyíték"-ot abban az értelemben használták, hogy "nincs elégséges bizonyíték".

Azonban, jó lenne a jövőben a nyelvet szabatosan használni, különösen ha a dolognak nagy nemzeti és nemzetközi jelentősége van.

Az említett négy vizsgálat tudományos értelemben valóban gyenge bizonyítéknak számít, mivel megfigyeléses vizsgálat volt vagy felmérés. Ezek ugye kiátlagolt eredmények, egyénre lebontva nem lehet következtetni belőlük. Az ötödik vizsgálat [13] figyelemre méltó, mivel többször is idézték a D-vitaminpótlás ellen.

Ez az elemzés Hastie és mtsi. műve, és biobank adatokat elemzett. Eszerint nincs kapcsolat a 2006 és 2010 között egyénileg mért D-vitaminszint és a 2020-ban elkapott Covid-19 között.

Ezt megérte ismételgetni: a D-vitaminpótlás elleni bizonyíték az, hogy a 10-14 évvel ezelőtt mért D-vitaminszint nincs kapcsolatban azzal, hogy valaki 2020-ban elkapta-e a Covid-19-t.

Mi számba vettünk számos más vizsgálatot, amelynél az aktuálisan vett vérminta azt igazolta, hogy az alacsony D-vitaminszint hajlamosít a Covid-19-re [2, 14].

Arra is szeretnénk rámutatni, hogy hiba a sok kis vizsgálatot külön-külön értékelni: sokkal inkább úgy kell őket látni, mint egy nagy puzzle darabkái, ahol a darabkák végső összege határozottan a D-vitamin Covid-19 ellenes hatását jelzi.

Egy halálos járványban nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy várjunk a végső nagy bizonyítékra. A döntéshozóknak a kockázat/nyereség arányt kéne komolyan fontolóra venniük, ahogy azt majd később tárgyaljuk, de először tekintsük meg a D-vitaminszint szezonalitását és azt, hogy a Covid-19 erős szezonalitást mutat.

2. Szezonalitás

Számos tanulmány igazolja, hogy a D-vitamin vérszintje szezonalitást mutat [15, 16, 17, 18, 19,20]. A D-vitaminhiány Európában az angolok közt a leggyakoribb, téli hónapokban a népesség 30-40%-a D-vitaminhiányban szenved [21, 22], különösen a színes bőrűek közt gyakori ez [23]. A lezárás ezt tovább ronthatta.

Ha a Covid-19-cel szemben ellenállás a D-vitaminszinttel függ össze, akkor ez meg kell jelenjen a fertőzöttek és a Covid-19 halottak számában is. És ennek a déli és északi féltekén ellentétes képet kell mutasson, hisz, amikor Ausztráliában tél van, akkor Európában nyár van.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


(ide képek)

3, Kockázat/nyereség elemzés bizonytalan döntési helyzetben

Amikor a D-vitamin és a covid-19 kapcsolatának kérdése előjön, éles különbséget kell tennünk a kutató és a döntéshozó nézőpontja között, utóbbi ugyanis az életek megóvására és a járvány kontroll alatt tartására kell fókuszáljon. A kutatót pedig a végső konklúzió érdekli.

A kutató számára az együtt járás nem azonos a z oki kapcsolattal. Például a Covid-19 gyakorisága és az évszakok közti összefüggés együtt járás, és mondható, hogy télen az emberek jobban össze vannak zárva, ezért jobban terjed a vírus. De valójában nyáron az emberek sokkal többet érintkeznek egymással, a Covid-19 gyakorlatilag mégis eltűnt.

A kutatók csinálhatnak olyan vizsgálatot, hogy az egyik csoport D-vitamint kap, a másik plascebót. De ennek megfelelhet az, amikor napsütéses évszakban az emberek a napsütésből kapnak vitamint, a hideg évszakokban pedig D-vitamin helyett placebót kapnak. az eredmény:? nyáron nincs covid-19, téne pedig tombol.

Valaki ellent vethetné, hogy ha ajánljuk a D-vitamint, mielőtt "biztos"lenne a védőhatás, akkor az emberek az egyéb védekezési módszereket elhanyagolnák és csak súlyosbodna a helyzet. Ez azonban nem így lesz, ha mindenki számára világossá tesszük, hogy a D-vitamin csak kockázatcsökkentő, nem abszolút védelmet jelent.

Az is lehetséges ellenvetés, hogy az D-vitaminnal gyakran A-vitamint is adnak, és azt túl lehet adagolni. De nyilván, itt is felvilágosítással ez a veszély kivédhető.

Természetesen, mi nem akarjuk a D-vitaminnal helyettesíteni az egyéb védekezési és kezelési módozatokat. De tudjuk, hogy a D-vitaminszedésnek minimálisak a kockázatai, míg az új vakcináknak ismeretlenek a hosszú távú hatásai. az is világos, hogy ha már lesz vakcina, az nem lesz azonnal elérhető mindenkinek.

Most viszont a D-vitamin azonnal adható volna és valószínűleg jelentős hatása volna a megbetegedések és halálozások ellen.

Elmélet szemben a gyakorlattal

A "tudomány követése"jellemzi a nyugati világban a Covid-19 járvány kezelését. Ez megakadályozza azt, hogy bizonytalan döntési helyzetben a praktikusságot előrébb helyezzük a tudományosságnál (ezt látjuk az ivermectin ügyben is. Sz.G. megj.) Ez a megközelítés rámutat az un. Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás korlátaira és a politikai és egészségügyi döntéshozók gyakorlatiasságának a hiányára.

Mi azt állítjuk, hogy a D-vitaminnal kapcsolatos ajánlás ennek a megközelítésnek a gyengéje, hiszen na a valószínűsége, hogy a D-vitamin használ és kicsi a valószínűsége, hogy ártana.

A politika tehetetlen, hogy alkalmazzon egy jó következtetést és hogy túllásson a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás korlátain. Csakhogy, jelen helyzetben a nem döntés is döntés, aminek közegészségügyi és morális következményei vannak.

Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás korlátai

Nem vitatjuk a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás értékét; sokkal inkább vitatjuk ennek üres alkalmazását a politikai és morális döntéshozatalban, amikor bizonytalan a helyzet.

A Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás egyfajta gondolkodásmód, amely viszont nem alkalmas egy újfajta járvány kezelésére.

Martin és mtsi. így fogalmazzák meg a problémát [25]: "A 2020-as járvány tapasztalatai fontos lecke: egy vezető alapvető készsége, hogy kitalálja, milyen gondolkodásmódot igényel egy bizonyos kihívás. Van, amikor nem tudományos elemzéseket kell végezni, hanem tudni kell meghozni a megfelelő döntést."

A Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás álláspontja szerint, amíg nincs bizonyosság, addig nem kell semmit tenni. Smith & Pell 2003 cikkükben remekül kimutatták ennek a problematikusságát [26]. Ebben a cikkben felvetették azt a kérdést, mi bizonyítja, hogy az ejtőernyő életet ment. Mivel még senki nem végzett placebokontrollos vizsgálatot, azaz amikor az egyik csoport ejtőernyővel, a másik anélkül ugrik ki a repülőből, ezért a Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás szerint nem bizonyított, hogy az ejtőernyő életet mentene. Ugyebár, a józan ész alapján mégis mindenki ragaszkodik az ejtőernyőhöz.

Vitamin D - a praktikus választás Az ideális beavatkozás olcsó, csekély kockázatú és nagy valószínűséggel hazsnos. A maszkviselés tipikusan ez a kategória [27]

A D-vitamin egy másik ilyen beavatkozás: biztonságos, az immunrendszerre gyakorolt hatása jól dokumentált, a Covid-19-cel való kapcsolata jól megalapozott, olcsó és széles körben elérhető.

Lévén, hogy a vakcina kezdetben csak korlátozottan lesz elérhető, a többi embernek sürgősen szüksége volna egy olcsó és biztonságos beavatkozásra, olyanra, mint a D-vitamin.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A biztonságos dózis

A döntéshozó dilemmája az, hogy "Mi van, ha tévedtem?". Az nagol említett egészségügyi intézmények a D-vitamint csak a csonterősítés miatt ajánlják. Angliában felnőttnek, gyermeknek napi 400 NE-t ajánlanak. Ennek az adagnak a biztonsága nem kérdőjelezhető meg. A hasznossága annál inkább.

Kétségtelen, hogy a D-vitamin túladagolás a vérben kórósan megemeli a kalciumszintet, ami meszesedéshez vezet a lágyszövetekben és a csontok ritkulását [29].

A következő kérdés tehát az: "Mekkora D-vitaminadag vezet túladagoláshoz?"A választ azok a kutatások adják meg, amelyek mérték a vérben a D-vitaminszintet 1000, 5000 vagy 10 000 NE D-vitamin 5 hónapon át tartó szedése során [30]. Egyik dózis szedése sem közelítette meg a mérgező szintet. A Nemzeti Egészség Intézet szerint a D-vitamin normál szintje a vérben 50-200 nmol/l (20-80 ng/ml) között van. A napi 10 000 NE szedésével nagyjából 160 nmol/l (64 ng/ml) érhető el. Egyszóval, még a napi 10 000 NE D-vitamin szedésével is a vérszint alatta van a mérgező szintnek. A kutatások szerint túladagolásról akkor beszélhetünk, ha 375-750 nmol/L között van a vérszint [25]. A kutatások azt is jelzik, hogy a K2-vitamin szedésével kivédhető a túl magas kalcium káros hatása [31,32]. Azaz, ha javasoljuk a K2-vitamin szedését is, a D-vitamin szedése nagy dózisban is biztonságos.

4. Következtetés Vizsgálatok és orvosszakértők sora állítja, hogy a D-vitaminpótlás segíthet megelőzni a Covid-19-et és abban is segít, hogy a már megbetegedetteknek enyhébbek legyenek a tünetei. Azt is tudjuk, hogy a D-vitamin normál szedése minimális kockázatot rejt magában.

A Covid-19 szezonalitását és a halálozás évszakokkal járó drasztikus változásait is figyelembe véve az egészségügyi hatóságoknak ajánlani kéne a D-vitamin szedését. A nem-cselekvés is egy döntés!

 

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. Zemb, P., Bergman, P., Camargo, C. A., and Cavalier, E. et al. (2020) "Vitamin D deficiency and the COVID-19 pandemic." Journal of Global Antimicrobial Resistance, Vol. 22. https://doi.org/10.1016/j.jgar.2020.05.006.

2. Meltzer, D. M., Best, T. J., Zhang, H., and Vokes, T. et al. (2020) "Association of

vitamin D status and other clinical characteristics with COVID-19 test results." JAMA Netw Open. Sep 3. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2020.19722.

3. Kaufman, H. W., Niles, J. K., Kroll, M., Bi, C., and Holick, M. F. et al. (2020) "SARS-CoV-2 positivity rates associated with circulating 25-hydroxyvitamin D levels." Plos One. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0239252.

4. Maghbooli, Z., Sahraian, M. A., Ebrahimi, M., and Pazoki, M. and et al. (2020) "Vitamin D sufficiency, a serum 25-hydroxyvitamin D at least 30 ng/mL reduced risk for adverse clinical outcomes in patients with COVID-19 infection." Plos One, September 25. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0239799.

5. Castillo, M. E., Costa, M. E., Barrios, J. M. V., and Diaz, J. F. A. et al. (2020) "Effect of calcifediol treatment and best available therapy versus best available therapy on intensive care unit admission and mortality among patients hospitalized for COVID-19: A pilot randomized clinical study." The Journal of Steroid Biochemistry andMolecular Biology, Vol. 203:105751. https://doi.org/10.1016/j.jsbmb.2020.105751. 10

6. Martineau, A. R. and Forouhi. N. G. (2020) "Vitamin D for COVID-19: A case to answer?" The Lancet Diabetes and Endocrinology, Vol. 8 (9).https://doi.org/10.1016/S2213-8587(20)30268-0.

7. Bergman, P. (2020) "The link between vitamin D and COVID-19: Distinguishingfacts from fiction." Journal of Internal Medicine. https://doi.org/10.1111/joim.13158.

8. Biesalski, H. K. (2020) "Vitamin D deficiency and co-morbidities in COVID-19 patients -- A fatal relationship?" NFS Journal, Vol. 20. https://doi.org/10.1016/j.nfs.2020.06.001.

9. Grant W. B., Lahore, H., and McDonnell, S. L. et al. (2020) "Evidence that vitamin D supplementation could reduce risk of influenza and COVID-19 infections and deaths." Nutrients, 12 (4): 988. https://doi.org/10.3390/nu12040988.

10. Jain, A., Chaurasia, R., Sengar, N. S., et al. (2020) ``Analysis of vitamin D level among asymptomatic and critically ill COVID-19 patients and its correlation with inflammatory markers." Nature: Scientific Reports, Vol. 10: 20191. https://doi.org/10.1038/s41598-020-77093-z.

11. Scientific Advisory Committee on Nutrition of UK (SACN) (2020) "Rapid review: Vitamin D and acute respiratory tract infections." https://app.box.com/s/g0ldpth1upfd7fw763ew3aqa3c0pyvky.

12. NICE (2020) "COVID-19 rapid evidence summary: Vitamin D for COVID-19." 29 June. https://www.nice.org.uk/advice/es28/chapter/Advisory-statement-on-likelyplace-in-therapy.

13. Hastiea, C. E., Mackaya, D. F., Ho, F., Celis-Morales, C. A. et al. (2020): "Vitamin D concentrations and COVID-19 infection in UK Biobank." Diabetes & Metabolic Syndrome: Clinical Research & Reviews, Vol. 14 (4). https://doi.org/10.1016/j.dsx.2020.04.050.

14. Chang, T. S., Ding, Y., Freund, M. K., Johnson, R., et al. (2020) "Prior diagnoses and medications as risk factors for COVID-19 in a Los Angeles Health System." medRxiv [Preprint] Jul 4. https://doi.org/10.1101/2020.07.03.20145581.

15. Voo, V. T. F., Stankovich, J., O'Brien, T., Butzkueven, H., and Monif, M. (2020) "Vitamin D status in an Australian patient population: a large retrospective case series focusing on factors associated with variations in serum 25(OH)D." BMJ Open, Vol. 10 (3). http://dx.doi.org/10.1136/bmjopen-2019-032567.

16. Calame, W., Street, L., and Hulshof, T. (2020) "Vitamin D Serum Levels in the UK Population, including a Mathematical Approach to Evaluate the Impact of vitamin D Fortified Ready-to-Eat Breakfast Cereals: Application of the NDNS Database." Nutrients, June 12 (6): 1868. https://doi.org/10.3390/nu12061868. 11

17. Stagi, S., Pelosi, P., Strano, M., and Poggi, G. et al. (2014) "Determinants of vitamin D Levels in Italian Children and Adolescents: A Longitudinal Evaluation

18. Cholecalciferol Supplementation versus the Improvement of Factors Influencing 25(OH)D Status." International Journal of Endocrinology, Vol. 2014. https://doi.org/10.1155/2014/583039.

19. Maxwell, J. D. (1994) "Seasonal variation in vitamin D." Proceedings of the Nutrition Society, Vol. 53 (3). https://doi.org/10.1079/PNS19940063.

20. Klingberg, E., Oleröd, G., Konar, J., and Petzold, M. (2015) "Seasonal variations in serum 25-hydroxy vitamin D levels in a Swedish cohort." Endocrine, Vol. 49 (3). https://doi.org/10.1007/s12020-015-0548-3.

21. The Royal Society (2020) "Vitamin D and COVID-19." The Royal Society, Pre-print working paper, 18 June. https://royalsociety.org/-/media/policy/projects/set-c/set-cvitamin-d-and-covid-19.pdf.

22. More, J. (2016) "Prevention of vitamin D deficiency." British Journal of Family Medicine, March. https://www.bjfm.co.uk/prevention-of-vitamin-d-deficiency.

23. Pal, B. R., Marshall, T., James, C., and Shaw, N. J. (2003) "Distribution analysis of vitamin D highlights differences in population subgroups: Preliminary observations from a pilot study in UK adults." Journal of Endocrinolgy, Vol. 179 (1). https://doi.org/10.1677/joe.0.1790119.

24. Cannell, J. J., Vieth, R., Umhau, J. C., Holick, M. F. et al. (2006) "Epidemic influenza and vitamin D." Epidemiology & Infection, Vol. 34 (6). https://doi.org/10.1017/S0950268806007175.

25. Martin, R L., Straub, R. and Kirby J. (2020): "Leaders Need to Harness Aristotle's 3Types of Knowledge." Leadership, https://hbr.org/2020/10/leaders-need-to-harnessaristotles-3-types-of-knowledge

26. Smith G. C. S., Pell, J. P. (2003): "Parachute use to prevent death and major trauma related to gravitational challenge: systematic review of randomised controlled trials", BMJ, Vol. 327(7429), https://doi.org/10.1136/bmj.327.7429.1459

27. Greenhalgh, T., Schmid, M. B., Czypionka, T., Bassler, D., and Gruer, L. (2020) "Face masks for the public during the COVID-19 crisis." BMJ 2020;369:m1435. https://www.bmj.com/content/369/bmj.m1435.

28. Scientific Advisory Committee on Nutrition of UK (SACN) (2020) "Vitamin D and health report." https://www.gov.uk/government/publications/sacn-vitamin-d-andhealth-report. 12

29. Jones, G. (2008) "Pharmacokinetics of vitamin D toxicity." The American Journal of Clinical Nutrition, Vol. 88 (2). https://doi.org/10.1093/ajcn/88.2.582S.

30. Heaney, R. P., Davies, K. M., Chen, T. C., Holick, M. F., and Barger-Lux, M. J. (2003) "Human serum 25-hydroxycholecalciferol response to extended oral dosing with cholecalciferol." American Journal of Clinical Nutrition. https://doi.org/10.1093/ajcn/77.1.204.

31. Maresz, K. (2015) "Proper Calcium Use: Vitamin K2 as a Promoter of Bone and Cardiovascular Health." Integrative Medicine: A Clinician's Journal, Vol. 14 (1). https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4566462/pdf/34-39.pdf.

32. Kuang, X., Liu, C., Guo, X., Li, K., Denga, Q., and Li, D. (2020) "The combination effect of vitamin K and vitamin D on human bone quality: A meta-analysis of randomized controlled trials." Food & Function, Vol 2020, No. 4. https://doi.org/10.1039/c9fo03063h