Küldje el barátjának, ismerősének!

Feliratkozás hírlevélre

Print Friendly and PDF

John Ioannidis:
Egy fiaskó születik? Ahogy a koronavírus járvány érezteti hatását, döntéseket hozunk megbízható adatok nélkül

Fordította: Szendi Gábor

Forrás: J. Ioannidis. A fiasco in the making? As the coronavirus pandemic takes hold, we are making decisions without reliable data. STAT, March 17, 2020

John Ioannidis világhírű orvos és statisztikus, aki kíméletlen elemzésekkel rántja le a leplet a teljesen értéktelen orvostudományról, ami ma elárasztja a világot. Elemzése alátámasztja a magyar kormány "késlekedőnek" nevezett intézkedéseit, mivel a kormány - véleményem szerint - nem akar elhamarkodott döntéseket hozni. Ugyanakkor a világ és a WHO keltette félelmekre is tekintettel igyekszik lenni.

 

A Google adatkezelési elvei

 

Ioannidisba vetett bizalmam miatt is adom közre objektív elemzését, ami egy hiszterizált világhangulatban elgondolkodtathat embereket. A Tévutak az orvoslásban könyvemhez nem véletlen választottam mottót Ioannidistől:
"Az orvoslás és az egészségügy nagyon is sikeresen rombolhatja le az emberi civilizációt a közeljövőben, amennyiben a korlátozott érvényességű vagy téves bizonyítékokon alapuló (illetve a korrekt bizonyítékokat ignoráló), csekély költséghatékonyságú orvostudomány anyagi ráfordításai továbbra is növekedni fognak."

Ioannidis JP. 2012. Why science Is not necessarily self-correcting, Perspect Psychol Sci, (6):645-654.


Ezt a cikkét sokan támadják, ennek ellenére szerintem érdemes megismerni gondolatmenetét és kételyeit, mert pont ezekről keveset hallani.

A jelenlegi koronavírus betegséget, a Covid-19-et az évszázad járványának nevezték el (2). De lehet, hogy az évszázad bizonyítás-kudarca elnevezést is kiérdemli majd. Amikor a betegséget modellezőktől kezdve a kormányokon át a karanténba zárt vagy szociális távolságtartásra kötelezett emberekig mindenkinek jobb információkra volna szüksége, híján vagyunk a megbízható bizonyítékoknak arról, hány ember fertőződött meg a koronavírussal vagy hány fertőződik meg folyamatosan. Megbízhatóbb információkra van szükség, amelyek iránytűi lehetnek a nagy horderejű döntéseknek és intézkedéseknek, és amelyekkel követni lehet ezek hatását.

Szigorú ellenintézkedéseket foganatosítottak megannyi országban. Ha a járvány megszűnik - akár saját természeténél fogva, akár mert hatnak az intézkedések -, a rövid távú szélsőséges szociális távolságtartás és bezártság elviselhető lehet. De milyen sokáig alkalmazhatók ezek az intézkedések, ha a járvány csillapodás nélkül elárasztja a világot? A politikacsinálók honnan tudhatják, hogy jót cselekednek, nem pedig ártanak?

Az oltások vagy az elfogadható kezelések kifejlesztése és megfelelő tesztelése sok hónapig (akár évekig) is eltarthat. Tekintve az ilyen kilátásokat, a hosszú távú bezártság következményei teljességgel ismeretlenek.

Marc Lipsitch (3) szerint "eleget tudunk a koronavírus elleni határozott cselekvéshez. A szociális távolságtartás jó kiinduló pont a cselekvés megkezdéséhez".

Az eddig gyűjtött adatok arról, hogy hány ember fertőződött meg és miként bontakozik ki a járvány, teljesen megbízhatatlanok. Máig korlátozott számú teszteredményt ismerünk; néhány halálesetről és feltehetőleg a koronavírus által fertőzött emberek többségéről hiányoznak az adatok. Nem tudjuk, a fel nem ismert fertőzések száma háromszor vagy háromszázszor több-e. Három hónappal a járvány kitörése után, a legtöbb ország, beleértve az USA-t is, képtelen nagy számú személyt tesztelni, és nincs ország, amelynek megbízható adatai lennének arról, vajon az általános népesség véletlenszerű, reprezentatív mintájában mekkora a vírus előfordulási gyakorisága. (Magyarán, mi a fertőzés kockázata egy átlagember számára.)


Ez a bizonyítékhiány óriási bizonytalanságot teremt a koronavírus-halálozás kockázatával kapcsolatban. A halálos esetek aránya, mint pl. a WHO által közölt 3.4%, rémületet kelt és közben értelmetlen. A koronavírusra tesztelt betegek közt aránytalanul sokan vannak azok, akik súlyos tüneteket mutattak vagy meghaltak. Mivel minden egészségügyi rendszer korlátozott tesztkapacitással rendelkezik, ez az eltorzult szelekció a jövőben még tovább fog romlani. (Azaz, a közvélemény elé tárt összkép hamis, mert csak a legsúlyosabb betegeket tesztelik, és ebből vonnak le általános következtetéseket. Ez sokkal negatívabb képet fest a valóságosnál.)

Egy olyan esetet ismerünk, amelyben egy teljesen zárt csoportot teszteltek. Ez a Diamond Princess sétahajó és annak karanténba zárt utasai. (Egy több mint 3700 főt szállító sétahajót vontak karantén alá, mert először az ételt készítő személyzet egy tagja elkapta a vírust egy utastól, majd ez a dolgozó továbbfertőzte az ételkészítő részleg munkatársait, akik megfertőzték az utasok egy részét.) Ebben az esetben a halálozási arány 1%-os volt, de nem mellékes, hogy főként idős utasok voltak a hajón, akiknek a körében a koronavírus halálozás sokkal magasabb. (Még így is, a megfertőzöttek 80%-a alig, vagy csak közepesen erős tüneteket mutatott.)

Ha a Diamond Princess halálozási arányát kivetítjük az USA népességének korösszetételére, akkor a koronavírus által megfertőződött emberek halálozási aránya 0.125% lehet. De mivel ez a becslés nagyon sovány adatokon alapszik - mindössze 700 megfertőződött utason és a személyzeten - a valóságos halálozási arány a statisztikai hibabecslések alapján lehet ennek az ötöde (azaz 0.025%), de lehet az ötszöröse is (azaz 0.625%). Az is lehetséges, hogy a megfertőződött utasok egy része meghal később, és az is figyelembe veendő, hogy a turistáknak - az átlagnépességhez képest- eltérő gyakorisággal lehetnek krónikus betegségei. (A krónikus betegségek a fertőzés rosszabb kimenetét valószínűsítik.)

Ha hozzávesszük ezeket a további bizonytalansági tényezőket, a halálozási arány ésszerű becslése az USA átlag népességére nézve 0.05% és 1% közt mozoghat. (Az USA átlag népessége betegebb, mint a magyar populáció.)

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Egy újabb állítás szerint "A koronavírus modell megmutatja az egyes kórázaknak mi várható a következő hetekben". (4)

A becsült halálozási arány két szélső értéke (0.05 és 1%) alapvetően meghatározza mennyire súlyos a járvány és hogy mi a teendő. Ha a népességben a halálozási arány 0.05%, az alacsonyabb, mint az influenza járványok halálozási arányszáma. Ha ez volna a tényleges arány, akkor teljes mértékben irracionális lefékezni a világot potenciálisan félelmetes szociális és gazdasági következményekkel. Ez olyan, mintha egy elefántot egy cica támadna meg, és az elefánt ijedtében egy szakadékba ugrana és meghalna.

Lehetséges, hogy a koronavírus halálozás ilyen alacsony volna? Nem, mondják egyesek, rámutatva arra, hogy az idős emberek körében magas a halálozás. Csakhogy még az un. hétköznapi náthának nevezett típusba tartozó, évtizedek óta ismert koronavírusok halálozási aránya is 8% körüli, ha az a vírus idősotthonok lakóit támadja meg (5). Valójában, az ilyen "enyhén veszélyes" koronavírusok is minden évben milliókat fertőznek meg és felelősek a minden télen alsó légúti fertőzéssel az USA-ban kórházban kezeltek 3-11%-áért (6).

Ezek az enyhe koronavírusok több ezer halálért felelhetnek világszerte, bár ezen halálok többségét nem kötik pontos tesztekkel a koronavírusokhoz. Ehelyett, ezek a halálesetek beleolvadnak a világon évente különböző okokból bekövetkező 60 millió halálesetbe.

Bár sikeres követési rendszer régóta létezik az influenzára, a laboratóriumilag igazolt influenzás megbetegedések száma a valóságos esetek kis hányada. Az USA-ban például ebben az szezonban 1 073 976 személyt teszteltek (7) és ebből 222 552 (20.7%) bizonyult influenzásnak. Ugyanebben az időszakban az influenzaszerű megbetegedések becsült száma 36 és 51 millió között volt, s ezek közül becslések szerint 22-55 ezer volt az influenzahalálozás.

Figyelemre méltó a bizonytalanság az influenzaszerű megbetegedések halálozását tekintve: a két és félszeres tól - ig arány több tízezer halálozási különbségnek felel meg. Minden évben, pár ezer halál az influenzának, mások meg más vírusoknak - mint pl. a közönséges náthának- tulajdoníthatók.

Egy boncolásos vizsgálatban (6), amelyben 57 idős emberben a légzőszervet támadó vírusokat tesztelték, akik 2016-2017 influenzaszezonban haltak meg, s mindössze 18%-ukban mutatták ki az influenzavírust, míg bármilyen másfajta vírust 47%-kukban találtak. Némelyik emberben, aki légzőszervi kórokozótól halt meg, egynél több vírust is találtak, s ezek a betegek gyakran felülfertőződtek baktériumokkal is. Egyszóval, egy pozitív koronavírus teszteredmény egyáltalán nem feltétlen jelenti azt, hogy az a vírus felel elsősorban a beteg haláláért.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Ha feltételezzük, hogy a koronavírus okozta halálozási arány 0.3% az általános népességben - ez egy középértékbecslés a Diamond Princess eset elemzéséből - és az USA 1%-a fertőződik meg (ez 3.3 millió ember), ez 10 ezer halálesetre fordítható le. Ez nagy számnak hangzik, de ez elvegyül az "influenzaszerű" betegségek okozta becsült halálozásba. Ha nem tudnánk az új vírusról és nem tudnánk tesztelni, az "influenzaszerű" betegségek okozta halálozások száma nem tűnne kirívónak ebben az évben. Maximum, hanyagul megjegyeznénk, hogy úgy tűnik az idei szezon egy kicsit rosszabb, mint az átlag. A média kevesebbet foglalkozna az egésszel, mint a baseball csapatküzdelmekkel.

Néhányan azon aggódnak, hogy az USA-ban a koronavírusnak március 16-ig tulajdonított 68 halál (10) exponenciálisan fog nőni 680-ra, 6800-ra, 68 000-re, 680 000-re ... hasonló katasztrofális mintázatban az egész világon.

Ez egy reális forgatókönyv vagy egy rossz sci-fi? Hogy is mondhatnánk meg, hol állítható meg ez a folyamat?

A legértékesebb darabja ezeknek az információknak, hogy meg tudjuk válaszolni ezeket a kérdéseket, az volna, ha tudnánk egy véletlenszerűen vett népességben az aktuálisan fertőzöttek számát és aztán ismételt mérésekkel követni tudnánk a terjedés sebességét. Sajnálatos módon, ez az információ nem áll a rendelkezésünkre.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


Az adatok hiányában a "készüljünk a legrosszabbra" okoskodás vezet a szociális tévolságtartás és a bezártság szélsőséges eszközeihez. Szerencsétlen módon, nem tudjuk, ezek a módszerek működnek-e (11). Az iskolabezárások például lecsökkenthetik a vírusterjesztés mértékét. De visszafele sülhet el, ha a gyerekek az iskolabezárás miatt több időt töltenek a fertőzésre fogékony idős családtagokkal, ha a gyerekek otthonmaradása meggátolja szüleiket a munkában, stb. Az iskolabezárás meggátolhatja a nyájimmunitás kialakulását egy oly korcsoportban, amely a vírustól különben nem betegszik meg súlyosan.

Ez a nézőpont áll a mögött, hogy Angliában nem zárták be az iskolákat, legalábbis e cikk írásáig (12). A járvány valódi természetét leíró adatok ismerete nélkül nem tudható, hogy ez a nézőpont briliáns vagy katasztrofikus.

A fertőzések számát mutató görbe kilapítása (13) a célból, hogy elkerüljük az egészségügy túlterheltségét, koncepcionális jól hangzik. A médiában vírusszerűen terjedt el annak a bemutatása, hogy a görbe kilapulása hogyan tartja a fertőzöttek számát az egészségügyi rendszer teherbíró képeségének határa alatt.

Egy újabb vélemény szerint "a koronavírus egy komoly veszély. Fel kell készülnünk, de nem kell túlreagálnunk" (14).

Ha az egészségügyi rendszer mégis túlterhelődik, az extra halálozás többsége nem a koronavírustól fog származni, hanem egyéb elterjedt betegségektől, mint szívroham sztrók, balesetek, vérzés és egyéb olyanoktól, amelyeket nem megfelelően fognak kezelni. Ha a járvány szintje meghaladja az egészségügyi rendszer kapacitását és az extrém megfékezésre használt eszközöknek szerény a hatásuk, a görbe kilapítása még rosszabbá teszi a helyzetet: ahelyett, hogy az egészségügyi rendszer rövid ideig túlterhelődne egy akut, de rövid szakaszban, az egészségügyi rendszer túlterhelt marad sokkal hosszabb ideig. Ezért volna fontos tudnunk adatokat a járvány aktivitásáról.

Összeségében az egyik, hogy nem tudjuk, a szociális távolságtartás és bezárkózás fenntartható-e sokáig komolyabb társadalmi, gazdasági és mentális következmények nélkül. Bejósolhatatlan következmények keletkezhetnek, úgymint gazdasági krízis, nyugtalanság, civil lázongások, háború és a szociális struktúra szétesése.

Az a minimum, hogy a megfelelő döntések meghozatalához torzításmentesen ismerjük a fertőzött esetek elterjedtséget és az új esetek jelentkezését.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg


A legpesszimistább forgatókönyv, amivel nem azonosulok, hogy a koronavírus a Föld népességének 60%-át fertőzi meg, és a megfertőzöttek 1%-a meghal. Ez 40 millió halált jelentene, ami a spanyol náthához hasonlítható kimenet lenne.

Ez egy csomó olyan ember halálát jelentené, akiknek már amúgyis korlátozott a várható élettartama (Koruk, betegségeik miatt.). Ez ellentétes az 1918-as spanyol náthajárvánnyal, amikor fiatal emberek haltak meg. Csak az remélhető, hogy mint 1918 után is történt, hogy az élet folytatódni fog.

Megfordítva, hónapokra, ha nem évekre bezárva lenni, az élet nagymértékben leáll, a rövidtávú és hosszú távú következmények teljesen ismeretlenek, és milliárdok, nem csupán millió életek kerülhetnek végülis veszélybe.

Ha elhatározzuk, hogy leugrunk egy szikláról, szükségünk van információkra arról, mi az ilyen cselekvés indoka és vajon mi az esélye annak, hogy biztonságos talajra érkezünk.

Koronavírus cikkek a Tenyek-tevhik.hu-n

 

A Google adatkezelési elvei

 

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Feliratkozás hírlevélre

 

 

Hivatkozások:

1. https://www.statnews.com/category/first-opinion/

2. https://www.statnews.com/2020/03/11/who-declares-the-coronavirus-outbreak-a-pandemic/

3. https://www.statnews.com/2020/03/18/we-know-enough-now-to-act-decisively-against-covid-19/

4. https://www.statnews.com/2020/03/16/coronavirus-model-shows-hospitals-what-to-expect/

5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2095096/

6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3805243/

7. https://www.cdc.gov/flu/weekly/#ClinicalLaboratories

8. https://www.statnews.com/signup/

9. https://www.statnews.com/privacy/

10. https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/cases-updates/cases-in-us.html

11. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6993921/

12. https://www.theguardian.com/world/2020/mar/13/herd-immunity-will-the-uks-coronavirusstrategy-work

13. https://www.statnews.com/2020/03/11/flattening-curve-coronavirus/

14. https://www.statnews.com/2020/03/16/coronavirus-serious-threat-prepare-not-overreact/

15. https://www.statnews.com/2020/03/17/a-fiasco-in-the-making-as-the-coronavirus-pandemictakes-hold-we-are-making-decisions-without-reliable-data/mailto:jioannid@stanford.edu

16. https://twitter.com/METRICStanford

17. https://www.statnews.com/tag/coronavirus/

18. https://www.statnews.com/tag/global-health/

19. https://www.statnews.com/tag/infectious-disease/

20. https://www.statnews.com/tag/public-health/

21. https://www.statnews.com/article-report-license-request/